2011. július 31., vasárnap

Díj Martinellitől!

Holnap indulunk nyaralni, rossz idő ide vagy oda, de előtte még van egy feladatom: díjat kaptam Martinellitől, amit 10 blogtársamnak tovább is kell küldeni. A díjnak nagyon örülök, köszönöm szépen, Martinelli, hogy megint gondoltál rám, de annak már nem annyira, hogy tovább is kell küldeni. Ugyanis szorít az idő. Egész délután a konyhában serénykedtem, most már ideje lenne pakolászni is, nem hagyhatok mindent holnapra. Ezért nem baj, ha kevesebb, mint tíz fele küldöm tovább? Különben is olyan nehéz eldönteni, hogy ki is érdemelné meg jobban...
Íme a díj:
Akiknek gyorsan továbbküldeném:
Réka
Zsuzsa
Angi
Era
Mrs.Same

Fogadjátok szeretettel!

2011. július 29., péntek

Sárgabarackos gombóc, vagy inkább párnácska

Tegnap készült ebédre, s annyi lett, hogy mára is maradt belőle. De cseppet sem bánom, ma nem kellett főzni, több időm jut blogbejegyzéseket írni:-)
Hát macerás egy étek, ritkán is készítek, de megéri. Csak akkor fogok neki, ha előreláthatóan szabad az egész délelőttöm. Mert tényleg fél napos elfoglaltság. A másik ok, amiért hanyagolom a gombócokat, a krumplis tészta. Nagyon nem szeretek dolgozni vele, ragad és tapad, lágyul, lisztezni kell, újra ragad és tapad. De akkor sem szoktam boltit venni, inkább rászánom azt a fél napot, s megbirkózok ezzel a barátságos tésztával.
Hozzávalók:
  • 1 kg főtt, reszelt krumpli
  • 2 tojás
  • 40-45 dkg liszt
  • 20 dkg prézli
  • 3 evőkanál olaj
  • 1 kg barack
  • 15 dkg cukor
  • 1 mokkáskanál fahéj
A barackokat megmossuk, félbe vágjuk, kimagozzuk.
A cukrot elkeverjük a fahéjjal.
 A krumplit héjában főzzük meg, még melegen megpucoljuk. Ha kihűlt, lereszeljük. Így volt 1 kg.
Hozzáadjuk a 2 tojást, majd apránként a lisztet. Annyit gyúrunk bele, amennyit felvesz. Kemény tészta legyen.
Lisztezett deszkán kb. 5 mm vastagra nyújtjuk, nagy tenyérnyi kockákra vágjuk- ez a barackok méretétől is függ, 1-1 fél barack férjen bele.
Mindegyik négyzetre 1-1 fél barackot teszünk, a mag  -1 kiskanál fahéjas cukrot. A négy sarkát középre felhajtjuk, összenyomkodjuk, a sarkokat is, hogy ne folyjon majd ki a cukros lé. Lehet gombócokat is formálni, a "párnacsücskök" középre hajtásával, lenyomkodásával.
Vizet teszünk főni, sózzuk.
A prézlit az olajon megpirítjuk.
A vízben 3-4 részletben kifőzzük a gombócokat, minden adagot kb. 8 percig főzünk. Szűrőkanállal kiszedjük, meghempergetjük a prézliben.

A gyerekek kértek rá cukrot is, elég savanykás a gyümölcs benne a cukor ellenére is.

Sárgabarackdzsem

Ha lekvár, az igazi, üstben főzött szilvalekvárt a barackból készült követi nálam a toplistán. Ezért minen évben főzök belőle. Napokig fújtam Férjuramnak, hogy hozzon már nekem, de hol elfelejtette, hol ideje nem volt, de végül megkaptam. Még aznap este lecukroztam az érettebbjét, másnap megfőztem, harmadnap lekötöztem. Anyukámtól így tanultam, s ragaszkodom a jól bevált módszerhez.
 Így készült: kb. 6 kg barackot alalposan megmostam, a sérült, pöttyös részeket levágtam. Mindegyiket kettévágtam, a magot kiszedtem(meg lehet szárítani, megtörni- a benne található bél hasonló a mandulához), s a fél barackokat abba az edénybe tettem, amiben majd főzni is fogom. Minen réteg barackra öntöttem cukrot, összesen 1,5 kg-ot. Egy éjszakán át letakarva hagytam a kamrában. Másnap feltettem főni, kis lángon, a főzéstől számított 1,5 órán át főtt. Ezalatt besűrűsödött. A kóstolás során kiderült, hogy kissé savanyú, ezért még fél kg cukor került bele. Így sem volt nagyon édes, az én ízlésemnek pont jó.
Csapott kiskanál szalicilt kevertem hozzá, s kis üvegekbe szedtem.
Másnapig letakarva hagytam, s csak akkor kötöztem le. Anyuka azt mondta, hogy a lekvár tetején képződött réteg tartósít. Igaz, vagy nem, nem szoktak megromlani. Persze, van benne tartósítószer, ami nem egészséges, de az sem lenne egészséges, ha megromlana az egész, s stresszelném magam miatta:-)))
Nem fő szét az összes gyümölcs, maradnak benne darabok is, de ezt szeretem benne. Sütibe is, placsintába is  finom. Így készítettem meggydzsemet is, kimagolva, lecukrozva, darabosra főzve:
 Az üvegeken található matricákat a fiam készítette. Az ötlet Rékától származik, nála láttam kis matricákkal díszített üvegeket. Gondoltam, adok feladatot unatkozó Fiacskámnak. Szívesen vállalta, én rajzoltam neki gyümölcsöt, ő üvegmatricafestékkel megalkotta a díszeket. Muszáj megmutatnom!

Csupa csoki keksz

Most már besokalltam a kevert sütiktől, jöjjön valami más is. Ha már a sütőporról és szódabikarbónáról volt szó, legyen ezekkel készült keksz. Már többször sütöttem, mióta ráleltem egy Nők Lapja Konyhában, mert nagyon ízlett a családnak. Naná, hogy ízlett, hisz tényleg csupa csoki!
Hozzávalók:
  •  35 dkg liszt
  • 5 dkg kakaó
  • fél csomag sütőpor
  • csipet szódabikarbóna
  • 20 dkg margarin
  • 25 dkg cukor
  • 3 tojás
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 10 dkg étcsoki
  • 10 dkg fehér csoki
A csokikat durvára daraboljuk.
A lisztet, kakaót, sütőport, szódabikarbónát elvegyítjük; a tojásokat elkeverjük a cukorral, a puha margarinnal,  majd a többi hozzávalóval elkeverjük. Sűrű, ragacsos massza lesz.
Kanállal sütőpapírral bélelt tepsibe kis halmokat rakunk, előmelegített sütőben kisütjük. Akkor jó, ha már szilárd a kis halmok teteje.

 Egyszerűen elkészíthető, finom rágcsálnivalók. Akár dupla adag is készíthető belőle, mert hamar fogy:-)

2011. július 28., csütörtök

A hónap témája: A szódabikarbóna és a sütőpor

Ezen vegyi anyagok nélkül szinte elképzelhetetlen a sütés, hisz nekik köszönhetően lesz laza, levegős a sütőből kikerült finomság.
A térfogatnövelő szerek közül a szalalkáliról már írtam, most következzenek társai.
A szódabirbónával kezdeném. Régen brózának is hívtuk; nem tudom, honnan ered az elnevezés. Azt viszont Nagymamám mesélte nevetve, hogy a "vénkisasszony", egy ismerősük, szódibikirbádénak nevezte át. Akár ez, akár az, a tartalma tisztán nátrium-hidrogén-karbonát, melyből hő hatására széndioxid, víz és szóda, azaz kellemetlen ízű nátrium-karbonát keletkezik. (De kémiaízű az egész, azt meg nagyon nem szerettem...) Ezért alkalmazzuk szívesebben a sütőport, mely szódabikarbónából és hozzáadott savhordozóból áll.
A sütőpor egyike azon termékeknek, melyekből nem vagyok hajlandó a drágát venni. Persze az sem nagy összeg, de egy árából  szinte veszek egy egész csomag "gazdaságosat". Az is ugyanazt tartalmazza, ugyanazt tudja, mint nevesebb társa. Háromféle van itthon belőle, a márkásból is, mindegyik 12 g, 0,5 kg liszthez való, s mindegyik ugyanazt tartalmazza: dinátrium-difoszfátot (ez stabilizátor), nátrium-hidrogén-karbonátot (térfogatnövelőt) és kukoricakeményítőt.
A dinátrium-difoszfát a foszforsav származéka, étkezési szempontból veszélytelen. Szerepe a sütőpor összetételében, hogy szabályozza a széndioxid gyors vagy lassú felszabadítását. A széndioxidgáz nedvesség és hő hatására képződik: ez a kémiai reakció sütés közben megy végbe a tésztában, a gáz kitágul s ezáltal lesz a tészta laza, lyukacsos szerkezetű.
Sütőpor használatakor a sütőport el kell vegyíteni a liszttel, hogy ne lépjenek idő előtt reakcióba egymással az összetevők. A sütés elején, amikor a tészta még nincs megszilárdulva, nem szabad kinyitni a sütő ajtaját, mert megzavarjuk a folyamatot, s a tészta összeesik.

Forrás: Kiskegyed Konyhája, XIV. évf. 10.sz. 

A szódabikarbónáról azt is tudni kell, hogy a háztartásban sokrétűen felhasználható: pl. kávé-, tea- és  zsírfoltok   eltávolítására;  edények súrolására, makacs szennyeződések eltávolítása végett; fogak fehérítésére; gyomorégés megszüntetésére (ugyanis a savakat semlegesíti, közben széndioxid szabadul fel).

2011. július 27., szerda

Sárgabarackos kockák

Megkértem Férjuramat, hozzon nekem barackot a városból. Ez kicsit tovább tartott, mint a málna, de tegnap megérkezett a szállítmány. A világért sem főztem volna meg az egészet lekvárnak, hagytam belőle sütinek, meg barackos gombócnak is.
Ma délelőtt dzsemet főztem, délután meg sütiztem. Nem ment egykönnyen a recept kiválasztása, végül egy Rámás sütikönyvben találtam egy kedvemre valót, azt is átalakítottam. Növeltem a mennyiségeken, no meg egy kanál kakaóval bebarnítottam a masszát. Sárga tészta, sárga gyümölcs... ez túl sápadt.

Hozzávalók:
  • 25 dkg margarin
  • 20 dkg cukor
  • 4 tojás
  • 1 dl tejföl
  • 1 csomag sütőpor
  • 25 dkg liszt
  • maréknyi durvára vágott pörkölt dió 
  • 1 púpos evőkanál kakaó
  • 1 kg-nyi sárgabarack
  • fahéjas porcukor beszórni
Elkészítés:
A megpuhított margarint habosra keverjük a cukorral.  Egyenként hozzáadjuk a tojásokat, majd a tejfölt. Belekeverjük a sütőporral elkevert lisztet, a kakaót és a diót.
Kikent tepsibe simítjuk, a tetejét kirakjuk félbevágott barackokkal, héjával lefele.
Előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
Kihűlés után fahéjas porcukorral szórjuk be, szeleteljük.


Bár határozottan az őszibarack a kedvenc gyümölcsöm, a kajszibarack csak egy hajszálnyival marad le mögötte. De ez a barack mellé sem állítható a fa ágain, a napsütés által érlelt, magától lepotyogó barackhoz, mely a szülői ház kertjében termett. Két, egy nagy meg egy ifjabb barackfa termését lestem ilyentájt naponta, a kisebbikat meg is másztam,  s türelmetlenül vártam, hogy végre lakmározhassak is belőlük. Most be kell érnem a kényszerérett, kevésbé zamatos barackkal, de ebből is megettem jó néhányat.

Újabb díj

Kaptam egy szép rózsaszín díjat Martinellitől, nagyon szépen köszönöm neki, különösen, hogy másodjára tisztel meg egy díjjal.
Az lenne a díjjal járó feladat, hogy küldjem tovább 10 blogtársamnak, de tapasztalatom szerint már mindenki részesült a rózsaszín hölgyből. Ezért ajánlom minden kedves követőmnek,  olvasómnak, s sok szeretettel várom őket továbbra is!

2011. július 24., vasárnap

Békaszem

Ez a süti nincs is lejegyezve, egy régi, szájról szájra terjedő recept alapján készült. Anyukám gyakran sütötte, aztán amikor évekkel ezelőtt felhívtam, hogy hogy is kell, csak annyit mondott: nagyon egyszerű, egyenlő mennyiségű tejföl és zsír kell hozzá, liszt, amennyit felvesz. Olyankor szoktam sütni, mikor sok a zsír itthon. Meg mikor van csipkelekvár, ugyanis ezzel az igazi. Próbáltam másfélével is, de nem olyan.
Hozzávalók:
  • 75-8o dkg liszt
  • 1 mokkáskanál só 
  • 1 dl tej
  • 1 evőkanál cukor
  • 2,5 dkg élesztő
  • 1 nagy pohár tejföl (3,25 dkg)
  • 1 nagy tejfölöspohár zsír
  • csipkelekvár tölteni
  • porcukor beszórni
A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, s hagyjuk felfutni.
A lisztben (előbb 60 dkg-ot mértem ki, utólag pótoltam a többivel) elvegyítjük a sót, elmorzsoljuk benne a zsírt. Hozzáadjuk a tejfölt meg az élesztős tejet, összegyúrjuk. Ha nem elég kemény, még mehet bele liszt. Inkább kemény, de rugalmas tésztának kell lennie.
Egy órányit letakarva kelesztjük.
Enyhén lisztezett deszkára borítjuk, (két részletben, mert egyszerre nem fér el), kb. fél cm vastagra nyújtjuk,karikákat vágunk belőle. Felének a közepét is kiszúrjuk. Az egész körökre 1-1 kiskanál lekvárt teszünk, beborítjuk egy lyukas koronggal, enyhén lenyomkodjuk a széleket. Tepsibe pakoljuk, világosra sütjük.
Sütés után még melegen porcukorba forgatjuk.

3 tepsivel lett belőle, tetemes mennyiség.  De már alig van. Igaz, leányzóm is vitt belőle, meg anyósomék is kaptak a sütiből.
Tegnap Hédikémet elvitte a keresztapja hozzájuk, néhány napig Budapesten nyaral. Olyan nehezen engedem el őket a szoknyám mellől. Azért most már jóval könnyebben megy, de mikor először mentek el mindketten Anyukámékhoz, nagyon nem találtam a helyem. Tudom, hogy jó helyen vannak, mégis aggódom értük. Ahogy a Férjem mondta vala, bele vagyok betegedve, ha nincsenek mellettem. Pedig el kell őket néha engedni... főleg, ha ők jól érzik magukat.

Vaníliakrémes kávés szelet

Ezt a sütit nem most sütöttem, ez egyike azoknak, amelyeket elhanyagoltam. Nyáron különben sem szoktam krémeseket sütni -de, azért megesik-, ilyenkor az egymást követően érő gyümölcsöket használom fel...többnyire. Most, hogy ilyen hűvös van, krémeset óhajtottam. Mégsem azt sütöttem, csak így próbálom becsapni magam:-) Most, így ebéd után  különben sem tudnék lenyelni egy falatot sem belőle...
Hozzávalók:
A tésztához:
  • 4 tojás
  • 25 dkg cukor
  • 1 dl olaj
  • 5 evőkanál főzött feketekávé
  • 25 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 dl tej
  • 3 evőkanál capuccinopor
A krémhez:
  • 25 dkg margarin
  • 20 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 3 dl tej
A bevonáshoz:
  • 1 tábla ét tortabevonó 
  • 3 evőkanál olaj
 A tésztához elkeverjük az olajat a cukorral, hozzáadjuk egyenként a tojásokat, majd a kávét,  capuccinót, jól elkeverjük. Végül hozzákeverjük a sütőporral elkevert lisztet a tejjel váltakozva.
Kikent tepsibe simítjuk, előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
Ha kihűlt, vízszintesen kettévágjuk.
Elkészítjük a krémet: megfőzzük a pudingot a tejjel és a vaníliás cukorral. Kevergetve kihűtjük. Közben a puha margarint kikeverjük a cukorral, majd kanalanként hozzáadjuk a pudingot.
A krémet a két lap közé kenjük.
A csokit gőz fölött felolvasztjuk, elkeverjük az olajjal, bevonjuk vele a sütit.

A receptet a Süssünk-főzzünk sorozat 35. kötetében találtam, pontosabban megihletett. Mert kissé átalakítottam.  Finom süti volt, akár krém nélkül is elkészíthető. Főleg kávéimádóknak...

2011. július 22., péntek

Aludttejes kenyér

Megint csak a tegnapi esős-hideg időnek köszönhető ez a kenyér. Nem volt kedvem kidugni az orrom, még annyi időre sem, hogy elmenjek a boltig kenyeret venni. Inkább sütöttem. Ilyen virág alakút:
Hozzávalók:

  • 40 dkg fehér búzaliszt
  • 40 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
  • 1,5 kiskanál só
  • 2 dl langyos víz
  • 3 dkg élesztő
  • 5 dl aludttej
Elkészítés:
A liszteket tálba szórjuk, elvegyítjük a sóval. Közepébe mélyedést készítünk, beleborítjuk a langyos vizet, belemorzsoljuk az élesztőt. Kanállal kevés lisztet keverünk hozzá, s letakarva hagyjuk megkelni. Akkor hozzáadjuk a szobahőmérsékletű aludttejet s megdagasztjuk. 
Kevés liszttel megszórva, letakarva 1 órányit kelesztjük.
Ekkor finoman újra átgyúrjuk, egy kis ökölnyit elveszünk belőle, a többiből nagy cipót formázunk. Tepsibe helyezzük, szűrővel liszttel szórjuk be (így egyenletesen lehet befedni). Éles késsel bevágjuk keresztbe kétszer, majd még kétszer. Az elvett tésztából lapos gombócot formálva, a közepére tesszük, erre is lisztet szórunk.
Hagyjuk még pihenni 20 percnyit, majd előmelegített sütőben szép pirosra sütjük.
A teljes kiőrlésű liszt miatt elég ragacsos volt a tésztája, nem valami kellemes dagasztani, dolgozni vele. Ezért szoktam kevés olajat dagasztani bele, de most azért sem tettem hozzá. Szép nagy kenyér lett, s finom is, ma reggelire ettünk belőle. Elég lesz a hétre, mert nem eszünk sok kenyeret. Többnyire csak reggel, no meg Férjuram a munkában. 

Kókuszkrémes keksztekercs

Nagyon vacak idő lett tegnapra, a 17 fok mellett hol kevésbé, hol jobban nekibátorodva csak esett, csak esett. Kellett ugyan az eső, eléggé kókadoztak kis zöldségeskertem növényei, de hidegről nem volt szó... Talán éppen a hűvös időnek köszönhetően rám tört az édesség iránti vágy, melyet egy darab csoki sem csillapított. Ezért kiszedtem a mélyhűtőből a régebben elpakolt, ledarálásra szánt sütimaradékot, úgyis kell a hely a zöldségeknek, gyümölcsöknek. Mire aztán elkészült, éppen csak megkóstoltam.
Hozzávalók:

  • 50 dkg darált keksz és/vagy sütimaradék
  • 1 púpos evőkanál kakaó
  • 10 dkg cukor
  • fél üvegcse rumaroma
  • 1 dl tej (vagy szükség szerint több)
A töltelékhez:
  • 10 dkg margarin
  • 10 dkg cukor
  • 10 dkg kókuszreszelék
  • 1 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 2,5 dl tej
Elkészítés:
A krémhez való pudingot a tejjel és a cukorral felfőzzük. Időnként megkeverve hagyjuk kihűlni.
A ledarált sütimaradékot elkeverjük a hozzávalókkal. (Nekem elég volt az 1 dl tej, mert egy része krémes süti volt, kevés keksszel pótoltam ki, de a keksz szárazabb, ahhoz több kell, hogy összeálljon. Baracklekvárt is szoktam tenni hozzá, hogy nyújtható, kezelhető legyen a massza.) Összegyúrjuk, két réteg fólia között két részletben hosszúkás téglalappá nyújtjuk.
A kihűlt (ha még langyos, nem baj) pudinghoz hozzáadjuk a margarint és kókuszt, simára keverjük. Megkenjük vele a kekszlapokat, szorosan feltekerjük. Hűtőben dermesztjük.
Arról már írtam, hogy ha nem fogy el a süti, főleg, mikor többfélét sütök, bepakolom a mélyhűtőbe, s hasonló célokra elhasználom. Jól jön, mikor gyorsan akarok édeset enni- mint tegnap is-, s be sem kell kapcsolni a sütőt. 

2011. július 21., csütörtök

Túrógombóc meggyöntettel

Azt hiszem, a túrógombóc minden gyerek kedvence. Mi is nagyon szerettük, az enyémek is odavannak érte, no meg Férjuram is. Mégsem készítem gyakran, pedig igen egyszerű.
Többféle elkészítési módjáról hallottam. Van, aki liszttel készíti, anyósom grízt és lisztet tesz hozzá fele-fele arányban, egy ismerős pedig felveri hozzá a tojások fehérjét. Én úgy készítem, ahogy Anyukámtól tanultam, és még sohasem lett kemény.
Hozzávalók:
A gombóchoz:
  • 0.5 kg túró
  • 3 tojás
  • 6 púpos evőkanál gríz
  • 20 dkg prézli
  • 3-4 evőkanál olaj 
Az öntethez:
  • 0,5 kg meggy
  • 10 dkg cukor (vagy ízlés szerint)
  • fahéj
  • 1 evőkanál vaníliaízű pudingpor 
Elkészítés:
A túrót villával áttörjük . Hozzáadjuk a tojásokat meg a grízt, alaposan elkeverjük. Hagyjuk 10 percnyit pihenni. Diónyi gombócokat formálunk belőlük.
Vizet teszünk főni, sózzuk.
Az olajon a prézlit gyakran kavargatva világosra pirítjuk.
Ha a víz fő, 2-3 adagban kifőzzük benne a gombócokat. Addig főzzük, míg feljönnek a víz tetejére, szépen megnőnek, s kettévágva a belsejében is megfőtt a gríz (én mindig ellenőrzöm, feláldozva 1-1 gombócot).  Szűrőkanállal kiszedjük őket, s óvatosan megforgatjuk a prézliben.
A kimagolt meggyet feltöltjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi. Cukrozzuk, fahéjat adunk hozzá. Főni tesszük. A pudingport elkeverjük 2 dl vízben, a felfőtt meggyhez adjuk, összefőzzük, s kész is.

A gyerekek  áradoztak róla, Férjuram gyanakodva nézte, mondván, ő bizony gyerekkorában nem szerette a gyümölcsös szószokat. Csak az nem jutott eszébe, hogy azt nem én készítettem (egyébként szerény vagyok:-) ). No, ez neki is ízlett.

Raffaello kockák

Múlt hét végén, az egyhetes nővéreméknél való tartózkodásra készülve is sütöttem. Mikor megérkeztünk, mondta is testvérem, ő nem készült sütivel, mert tudta, hogy én viszek:-) Szóval, megsütöttem a Sütikuckóban, Zsuzsánál talált habos-meggyes szeletet, de, sajnos fotóm nincs róla, (azaz készült róla fénykép a nővéremék gépével, de nem vettem a fáradságot elküldeni magamnak),így a recept sem kerül fel. De csak ajánlani tudom, nagyon-nagyon finom süti.
A másik süti... hát, Raffaello golyónak készült, de valamit elszúrtam. Azaz tudom is, hogy mit: 27 dkg tejport kért a recept, nekem egy 20 dkg-os csomag volt otthon, s nem akart annyira megszilárdulni még a hűtőben sem, hogy formázható legyen. Ezért ostyalapok közé kentem a masszát, s kockákra vágtam a tetejére pakolt mandulaszemek mentén. Így is elfogyott. A "remek" sütiről készült még jobb fotót pedig úgy nézzétek, hogy kicsi Lányom készítette, miközben én munkálkodtam. Azért olyan sikeres:-)))

Hozzávalók:
  • 30 dkg cukor
  • 1,5 dl víz
  • 25 dkg margarin
  • 20 dkg tejpor
  • 20 dkg kókuszreszelék
  • 6-8 dkg egész mandula
  • 3 db ostyalap 
  • 3-4 dkg kókuszreszelék beszórni
Elkészítés:
A cukrot a vízben elfőzzük. Ha kihűlt, hozzáadjuk a margarint, tejport, kókuszreszeléket, simára keverjük.  Megtöltjük a masszával az ostyalapokat, a tetejét is bevonjuk. Kókusszal szórjuk be, s kirakjuk mandulaszemekkel.
Másnapig hűtőben dermesztjük. Úgy szeleteljük, hogy minden kis kocka közepén egy mandula legyen.

 Ha valaki mégis golyót szeretne, ne feledjen 27 dkg tejport tenni hozzá, a mandula a közepébe kerül, s kókuszreszelékbe hempergetendő. A masszát formázás előtt egy napig hűtőben kell tartani. Valamikor készítettem, akkor jól sikerült, így merem ajánlani.

2011. július 20., szerda

Kefires kenyérkék zöldfűszerekkel

Kinéztem egy Príma Konyhában egy bagettet, de mire elkészült, egész más lett belőle. A sütési folyamat során számos változtatáson esett át, nem is hasonlít az eredetire. Ez vagyok én: még csak véletlenül se olyat csinálni, mint más. És nemcsak a sütés során, más területen is eredetire törekedtem. Volt, hogy ráfizettem... Az sokszor eszembe jut -azért, mert nagyon piszkálta a csőrömet-, mikor még a zilahi tanítóképzőben a Tanár bácsi rajzból kiadta a feladatot, én persze a saját elképzelésem szerint alkottam. És persze, nem díjazták, nem kaptam meg a legjobb jegyet. Tanultam belőle: következő évharmadban elkápráztattam a Tanár bácsit. Rajzolni azóta is szeretek, s ha a helyzet azt diktálja az életben, követem a "receptet".
E bagettnek készülő, de kenyérkévé vált "alkotás" ilyen lett:

Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 2 kicsi pohár kefir
  • 2 kiskanál só
  • 3 dkg élesztő 
  • 4 dl langyos víz
  • 1 kiskanál cukor
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • a töltéshez kevés olívaolaj és zöldfűszerek tetszés szerint (oregánó, kakukkfű, bazsalikom, stb.)
A víz egy részében elkeverjük a cukrot és élesztőt.
A lisztet tálba borítjuk, hozzáadjuk a sót, kefirt, a többi vizet, végül az élesztőset. Összegyúrjuk. Mikor már egynemű, beledagasztjuk az olajat. Pici liszttel megszórva, letakarva megkelesztjük.
Ha megkelt, lisztezett deszkára borítjuk. 4 részre osztjuk, mindegyiket téglalap alakúra nyújtjuk, kiskanálnyi olajjal lekenjük, kevés ízlés szerinti zöldfűszerrel megszórjuk. Feltekerjük, egymás mellé nagy tepsibe helyezzük őket. Még fél órányit kelesztjük. Előmelegített sütőben pirosra sütjük.

Én oregánót és bazsalikomot használtam, vegyesen -nagyon szeretem e kettő párosítását-, egyikbe pedig kevés csiliport szórtam, mert Fiam szereti a csípőset. Ízlett is neki. Vacsorára vajjal ették, mi meg Férjurammal  padlizsánkrémmel, amit a gyerekek meg nem ennének. Pedig olyan finom.

Ribizlis-csokis muffin

Nem vesztem el, csupán -mondhatnám így is- nyaralni voltam a gyerekekkel az elmúlt héten. Eddig is minden évben eltöltöttünk egy kis időt Anyukámnál, a gyerekek még többet. Most a nővéreméknél voltunk. Hááát...nem olyan volt, mint annak előtte, az a betölthetetlen űr örökké ott marad. Tegnap volt fél éve, hogy nincs már velünk.
Időm egy részét azzal töltöttem, hogy Anyuka receptes füzetét kimásoltam, legalábbis amit eddig még nem írtam le magamnak. Igen régi füzet, még én is írtam bele gyerekkoromban, meg a nővérem írása is fellelhető benne; tele van lapocskákkal, innen-onnan kiollózott receptekkel, újságokból kitépett oldalakkal. Főztem és sütöttem is, de a számítógéphez nem engedtek hozzáférni a fiúk . Nem is hiányzott. Most bepótolom.
Hazatérvén minden visszazökkent a régi kerékvágásba. Hétfőn mosás, pakolgatás, tegnap meg sütés:-)
Ficskám nagyon akart sütni valamit, kiegyeztünk egy ribizlis muffinban. Én kenyeret dagasztottam, ő addig kevert-kavart. Nem igazán díjazta, hogy belekotnyeleskedjek, de egyszer-kétszer kivettem a kezéből a fakanalat,  különböző technikák bemutatása végett. Végül is finom lett, édes-savanyú muffin, ahogy Gergő nevezte el.

Hozzávalók:
  • 5 tojás
  • 30 dkg cukor
  • 1 kis pohár tejföl
  • 25 dkg margarin
  • 50 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 nagy csipet szódabikarbóna
  •  2 evőkanál kakaó
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 25 dkg ribizli
A ribizlit leszedjük a száráról, megmossuk, lecsepegtetjük.
A margarint megolvasztjuk, hagyjuk hűlni. A csokit darabokra vágjuk.
A tojásokat a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a tejfölt. Belekeverjük a lisztet, sütőport, szódabikarbónát, kakaót, margarint, csokidarabkákat. Simára kavarjuk, végül óvatosan hozzákeverjük a ribizliszemeket.
A tepsi mélyedéseit kibéleljük  muffinpapírral, kb. 3/4-ig megtöltjük a masszával. Előmelegített sütőbe toljuk, tűpróbáig sütjük.
36 db. muffin lett belőle, azaz 3 tepsivel. Két muffinsütőm van, egyikben sül, addig megtöltöm a másikat.  Papírt mindig használok, így nem kell mosogatni a tepsiket.

2011. július 7., csütörtök

Banános-málnás turmix - meleg napokra

Igencsak melegünk lett mára a kellemetlen lehűlést követően. Nem is tudom, melyik a rosszabb... Egy fagyi nem bírt eléggé hűsítő erővel a gyerekek számára, ezért rátettünk egy lapáttal- jó hideg turmixot készítettem nekik. Élvezettel szürcsölgették:-)
Hozzávalók:
  • 2 banán
  • 15 dkg mélyhűtött málna
  • 1 nagy pohár natúr joghurt (375 g)
  • 3 dl tej
  • 2 evőkanál cukor vagy méz
Mindezeket a turmixgépbe borítjuk, a fagyos málnával együtt, s néhány fordulat után kész is. Azonnal fogyasztandó. A fagyos málnától kellemesen hideg, a fagyi és az átlagos turmixital közötti állagú.
Többnyire mézzel készítem, de ezúttal cukrot tettem bele. Akár cukor nélkül is elkészíthető, a banán eléggé megédesíti.

2011. július 6., szerda

Citromos koszorú

A szombati kószálás során beszereztem egy koszorúformát- ilyen még nem volt a sok sütis kacat között. Így ki is kellett próbálni. Már régen kinéztem egy régebbi Kiskegyed Konyhájában egy citromos kevert sütit, ez alkalmasnak ígérkezett. Ezzel a sütivel kapcsolatban azt is meg kell örökítenem, hogy kicsi Fiam múlt heti sikerén felbuzdulva egyre csak sütni akar. Most aztán szóltam neki, gondoltam, egy kevert sütivel csak elboldogul. De kicsi szívem éppen olvasott, a Világjárók kisatlaszát böngészte, így a margarin és cukor részleges kikavarásánál nem jutott tovább, nekem kellett folytatnom. Eddig tartott:-)
De a süti elkészült.
Hozzávalók:
  • 25 dkg margarin
  • 25 dkg cukor
  • 2 citrom
  • 4 tojás
  • 27 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
A mázhoz:
  • 20 dkg porcukor
  • 4-5 evőkanál citromlé
Elkészítés:
Az alaposan megmosott citromok héját lereszeljük, levét kifacsarjuk.
A margarint a cukorral elkeverjük. Egyenként hozzáadjuk a tojásokat, mindegyikkel jól elkeverjük.  Belekeverjük a citromok héját, a levéből 4-5 evőkanálnyit féreteszünk a mázhoz, a többit a masszához adjuk. Végül a liszttel elvegyített sütőporral simára keverjük.
Kikent formába öntjük. Előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
Ha kihűlt, kivesszük a formából. A porcukrot elkeverjük a citromlével, s a süti tetejére kenjük.
Tepsiben is megsüthető, az eredeti recept is olyan. De így érdekesebb...és finom is, puha, könnyű süti. Mehet bele akár 3 citrom is, én citromosabbnak képzeltem el, mint amilyen végül lett.

Azt sem hagyhatom szó nélkül, hogy látogatóim száma meghaladta a tízezret:-) Apró örömök...  Hiába beszélem be magamnak, hogy a magam lefoglalására írom ezeket a bejegyzéseket, azért mégis jóleső érzés, hogy van, akit érdekel. Köszönöm mindenkinek, nem utolsó sorban követőimnek, akik száma 21-re ugrott. Köszöntöm Petrát és Esztert is közöttük!  Feldobta a napomat:-)

Túrós-meggyes korongok

Már megint nem tartom a lépést...
Kezdeném ott, hogy múlt hét szombatján délután eltekeregtük az időt, így lemaradtam a tennivalóimmal. Anyósom azzal fogadott, hogy sütött egy tepsi sütit, felét ideadja, így nekem nem kell sütni. Persze nagyon kedves, de azt gondoltam magamban, még most sem ismer eléggé... De megint neki lett igaza. Mire vasárnap odatettem mindent az ebédhez, a férjem sikeresen lebeszélt arról, hogy még sütit is süssek. Pedig kinéztem egyet...
Hétfőn aztán nem bírtam tovább:-) Mindjárt kétfélét is sütöttem. De szép sorjában.
Az egyik, a meggyes ötlete innen származik. El sem olvastam a receptet, megalkottam saját elképzelésem szerint. Ilyen lett:
Hozzávalók:
A tésztához:
  • 60 dkg liszt
  • 20 dkg zsír
  • 3 evőkanál cukor
  • 3 tojássárgája 
  • 2 dl langyos tej
  • nagy csipet só
  • 1 nagy evőkanál tejföl 
  • 1 csomag szárított élesztő
A töltelékhez:
  • 30 dkg tehéntúró
  • 15 dkg cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 3 tojásfehérje 
  • 2 evőkanál gríz
  • 35-40 dkg kimagvalt meggy
A meggyet kimagoljuk, lecsepegtetjük (felhasználásig szűrőbe tesszük).
A tésztához elmorzsoljuk a lisztet a zsírral, s a többi hozzávalóval együtt kemény tésztát gyúrunk belőle. Az élesztőt nem kell felfuttatni, csak belegyúrni.
Míg a tészta pihen, elkészítjük a tölteléket: a túrót villával áttörjük, a felvert tojásfehérjével s a többi hozzávalóval alaposan elkeverjük.
Kb. egy órai pihentetés után 4 ujjnyi átmérőjű hengert sodrunk belőle. Korongokat vágunk belőle, tepsibe helyezzük. Mindegyik közepébe  ujjunkkal mélyedést alakítunk ki, ezekbe 1-1 kiskanál túrós tölteléket teszünk, s mindegyik közepébe egy szem meggyet nyomunk. Előmelegített sütőbe toljuk, pirosra sütjük.
Két tepsi telt meg a korongokkal. Míg az első sült, addig előkészítettem a második tepsi sütit.

Tegnap el is fogyott. Férjemnek ez ízlett jobban, a gyerekeknek a másik, ami most következik.

2011. július 3., vasárnap

Sajtos lángos és Gergő méhese

Ez még pénteken volt... Megdagasztottam a lángost, s míg kelt a tészta, addig Fiammal a No Saltyn kalandoztunk. Csemetém szeme megakadt ezen az édességen, s megkérdezte, mikor készítheti el. Azt feleltem, most, miután gondolatban számbavettem az otthoni készletet. Azt hitte, viccelek, de végtelenül boldog volt, hogy tényleg nekiállhat. Előkészítettem mindent, s míg én lángost sütöttem, ő kevert-kavart, formába gyömöszölt, s igencsak büszke volt mindeközben magára is, meg a végeredményre is:-)
Elsőként a lángos:
Hozzávalók:
  • 80 dkg fehér búzaliszt
  • 30 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
  • 5 dl tej
  • 1 pohár natúr joghurt
  • 2 kiskanál só
  • 1 kiskanál cukor
  • 4 dkg élesztő
  • 25 dkg reszelt sajt tölteni
  • olaj a sütéshez 
A liszteket, sót elvegyítjük.
 A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a cukrot, s belemorzsoljuk az élesztőt. Hagyjuk felfutni. A joghurtot picit meglangyosítjuk, a liszthez adjuk. Beleborítjuk az élesztős tejet is, s még kevés langyos víz (szükség szerinti mennyiségű, hogy nem túl lágy tésztát kapjunk) hozzáadásával megdagasztjuk.
Kb. 1 óra alatt megkelesztjük.
15-16 gombócra osztjuk. Kerekre nyújtjuk, felére reszelt sajtot halmozunk, másik felét ráhajtjuk, jól lenyomkodjuk.
Én csak felét töltöttem meg, másik felét simán megsütöttem.
Kb. ujjnyi olajban kisütjük a lángosokat.

Fokhagymás tejfölt is készítettem hozzá, de a társaság fele a fokhagyma nélküli változatra voksolt. Pedig én nagyon szeretem a fokhagymásat, kentem is bőven a sajtosra is.

Most jöjjenek Gergő méhkasai:
Hozzávalók:
  • 30 dkg darált háztartási keksz
  • 12,5 dkg olvasztott margarin
  • 15 dkg cukor
  • fél rumaroma
  • 8-10 evőkanál tej
  • 2 evőkanál sűrű baracklekvár 
  • 2 evőkanál kakaó
  • kerek kekszek (nekünk csak szögletes volt)
A kekszet, cukrot, olvasztott margarint, rumaromát, baracklekvárt összekeverjük, szükség szerinti mennyiségű tejet adunk hozzá, hogy összeálljon.
Egy keveset féreteszünk, a többihez hozzágyúrjuk a kakaót.
A formákon lévő méhecskét a világos masszával töltjük ki, majd a formát telenyomkodjuk a sötét masszával. Kiborítjuk a formából, kekszre ültetjük.

Ilyen formát hónapokkal ezelőtt vásároltam Vácon, de még nem használtam. Fiacskám avatta fel, nagy élvezettel. Miközben készült, sőt egész este úgy terelgette a beszélgetés fonalát, hogy újra és újra meg kelljen dicsérjük:-)

Málnabomba

A július szépen bemutatkozott, elsején reggel 12 fok volt. Ma sincs több, mint 15. Így itthon kuksolunk, a gyerekek hancúroznak, Férjuram ebéd utáni pihenőjét tartja, behunyt szemmel, én meg...pótolom a mulasztásaimat.
Eperbomba  már készült idén, ez is hasonló, kis változtatással.

Hozzávalók:
  • 25 dkg babapiskóta
  • 6 dl tejszín
  • 3 evőkanál cukor
  • 0,5 dl málnaszörp+0,5 dl víz
  • 1,5 dkg zselatin
  • 25-30 dkg málna
Elkészítés:
Egy kerek aljú tálat kibélelünk fóliával úgy, hogy maradjon lelógó vége, hogy majd be lehessen borítani az egészet. A tál alját és oldalát kirakjuk babapiskótával.
A zselatint elkeverjük a málnaszörp és víz keverékében, melegítve feloldjuk. Nem kell főnie.
A tejszínt a cukorral felverjük, ha már kemény, belecsorgatjuk a zselatint, miközben tovább verjük. Végül beleforgatjuk a málnát. A babapiskótával bélelt tálba borítjuk. A tetejét is kirakjuk piskótával, beborítjuk a fóliával, s másnapig hűtőben pihentetjük.
Másnap tányérra borítjuk, s szeletelhető.
Mi nem voltunk elég türelmesek, még aznap este követelte a család. A babapiskóta nem puhult meg, ezért nehéz volt szeletelni, mászkált is le rendesen a tányérról. De ez nem tántorította el őket, hogy felét fel ne falják:-)