2013. április 30., kedd

Sonkás-túrós hasé és sajtos csiga

Még egy bejegyzés áprilisra:-) Egy, a régebbiek közül.
Még húsvétra készült, amikor is legszívesebben csak valami gyors megoldást választottam volna. Ez gyors volt, ugyanis csak ki kellett olvasztani a leveles tésztát, s a tölteléket összekutyulni. Na meg a töltés, és a többi. Na jó, viszonylag gyors.
A receptet egy Nők Lapja Konyhában (2011. április) találtam még korábban, úgy várt az újság a recepthez kihajtva kipróbálásra. Érdemes volt, mert igazán finom lett, ez fogyott el leghamarabb az asztalról.
Azért lett kétféle belőle, mert egy csomag leveles tészta nem volt elég a töltelékhez, kettő meg sok volt. Ami maradt a másodikból, sajttal megszórva megcsigásítottam.

Hozzávalók:

  • 2 csomag mélyhűtött leveles tészta (2×50 dkg)
  • 15 dkg tehéntúró
  • 15 dkg reszelt sajt (trappista)
  • 3-4 evőkanál tejföl
  • 15-20 dkg sonka (vagy bacon)
  • 1 tojássárga
  • só, bors
  • 1 tojás lekenni
  • szezámmag beszórni
Így készült:
A sonkát apróra vágtam, összekevertem a túróval, reszelt sajttal, sóval, borssal, a tojássárgával, tejföllel.
A leveles tésztát kinyújtottam. A szélére kentem egy csík tölteléket, a töltelék túlsó felén a felvert tojással megkentem egy csíkot. Feltekertem a tésztát a tojással megkent részig, itt fedje egymást két réteg tészta. Levágtam a csíkot, lekentem a felvert tojással, szezámmaggal szórtam, Két- háromujjnyi darabokra vágtam, tepsibe helyeztem. 
Újabb töltelékcsík, lekenés, feltekerés, s így tovább, míg elfogy a töltelék. Nekem a második leveles tésztából egy csík kellett. 
A maradékot megszórtam reszelt sajttal, feltekertem, feldaraboltam, s kisütöttem.

A holnapi napot pedig a pihenésnek szánom, tesszük ezt a Nővéreméknél. Remélem, ez Nektek is megadatik:-) Jó pihenést hát mindenkinek!

2013. április 27., szombat

Meggyes kakaós kocka

Ide gyűjtögetem számítógépközelbe a már elkészült sütik receptjeit, hogy kéznél legyenek, ha esetleg megszáll az írhatnék. Egész kis kupac dülöngél már itt, miközben engem elkerült a... kedv? Magam sem tudom. Egyszerűen nem éreztem rá késztetést. Na de most már igen. Levettem a legfelsőt, ez egy Kiskegyed Konyhája.  Hát akkor ennek keresem ki a fotóját.

 Hozzávalók:

  • 30 dkg liszt
  • 1 csipet só
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 púpos evőkanál kakaó
  • 3 tojás
  • 20 dkg cukor
  • 3 dl tej
  • 0,5 dl olaj
  • 1 csipet fahéj
  • 1 üveg magozott meggybefőtt
  • 5-6 evőkanál cukros darált dió a tetejére
Így készült:
A tojásokat kikevertem a cukorral, majd hozzáadtam az olajat és váltakozva a tejet, lisztet, amiben lekevertem a sütőport, sót. Végül beleforgattam a kakaót, fahéjat.
A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam (25×32 cm-es), a tetejére szórtam a lecsepegtetett meggybefőttet, beszórtam a cukros dióval.
180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.


Persze változtattam az arányokon, az én tepsim méretéhez igazítva a mennyiségeket. Tej helyett pedig joghurt volt az eredetiben, házi tejet használtam helyette. Egyszerű kevert süti, viszonylag olcsó is, persze ha a meggyet nem kell megvenni. Meg persze finom is.

2013. április 26., péntek

Sajtgolyó maradék tojásfehérjéből

A hétvégén összegyűlt egy adag tojásfehérje, erre használtam. Nem először készül, de eddig nem mértem a belevalókat, csak úgy érzésre rakosgattam. Volt, amikor el is tepsedtek sülés közben. Ezúttal egész jól sikerültek, ez az arány bevállalható. Kevés hozzávalóból nagyon finom golyócskák sülnek ki. Ezúttal vacsorára készült, de hidegtálon is jól mutatnak, s persze kelendőek.
Hozzávalók:

  • 6 nagy tojásfehérje
  • csipet só
  • 30 dkg reszelt trappista sajt
  • 6 evőkanál zsemlemorzsa
  • olaj a sütéshez
Így készült:
A tojásfehérjét a csipet sóval keményre vertem. Hozzáadtam a reszelt sajtot és morzsát, egyneművé kevertem. Kisebb diónyi gombócokat formáltam belőle.
Ujjnyi olajban, kis lángos pirosra sütöttem.
Volt, hogy kevés borsot is tettem bele.

A felvert tojásfehérje az összekeveréskor teljesen összeesik. De ez nem gond, süléskor mégis nőnek kissé a gombócok, s jó laza lesz a belseje. Az olajban a sajt pedig nem folyik, mint amitől első alkalommal tartottam. Egyben marad. S bár először leragad, de ahogy pirul, alányúlva engedelmesen elengedi az edény alját. Szóval egyszerű és nagyszerű eledel!
Most savanyú uborkát ettünk hozzá, amit nagyon szeretek, még zsíros kenyérrel is megeszem! De bármilyen saláta jó társa lehet. Nyáron zamatos kerti paradicsommal... már teljesen be vagyok zsongva:-)

Újabb sajtgolyó adag, ezúttal kicsit másképp:


Csak négy maradék tojásfehérje volt a hűtőben, ezért egy egész tojást kevertem még hozzá. Így is jó lett, csak kissé ellaposodott, nem maradt gömbölyű. De attól ugyanolyan finom volt! :-)

Díjeső

Nem rég Martinelli "hiányolta" a blogos díjakat. Egy időben valóban egyik a másik után keringett, aztán elmaradtak. Mindenkinek megvan róluk a véleménye, ki szeret kapni, ki nem. Ki nagyon hálás érte, ki nem is reagál rá. Mi tagadás, egyes díjak elég sok macerával jártak, de én úgy voltam vele, ha már megtiszteltek azzal, hogy érdemesnek találtak rá, hát továbbadtam. Azaz eleget tettem a "szabályoknak". Ezúttal is így teszek!
Ennek a legújabb díjnak az érkezése jót is tett nekem, mert tőlem szokatlanul hosszú szünetet tartottam. Nem volt kedvem, időm, nem forogtak a fejemben a szokásos megírni szándékozott gondolatok. Mára kaptam egy nap szabadságot, s bízom benne, ez a hétvége elég lesz feltölteni a lemerült energiaraktáramat:-)
Egyszerre négy, nagyon kedves bloggerinától is megkaptam ezt a díjat: Flórától, a Szemem Tükrében blog írójától, aki kifogyhatatlan ötletekből, szépségekből; aztán Ovi Varázs is gondolt rám, akitől rengeteg hasznos ötletet lestem már el; Hankka is meglepett a tavaszias hangulatú díjjal, aki finomságait gyönyörűen tálalja s fotózza; s végül Zsanától, az Egy tollkóros naplója blog írójától, aki annyira élvezhetően ír mindennapjairól, hogy mikor ellátogatok hozzá, muszáj végigolvasnom az újabb és újabb "kalandjait". Köszönöm szépen Mindegyikőtöknek, örülök, hogy rám gondoltatok!
Íme a nagy csokor virágot cipelő hölgyike:

                              Köszönet Bellinek!
A díjjal járó szabályok pedig a következők:
1. Megemlítjük, hogy kitől kaptuk a díjat.
2. Felsorolunk 4 bloggert, akinél 200-nál kevesebb a feliratkozott rendszeres olvasók száma.
3. Egy-egy kommentet hagyunk a kiválasztott 4 blogon a díjazásról.

Az első szabálynak leget is tettem. Most jön a nehezebb feladat. Hogy ki kapja elsőként, már elsőre elhatároztam, remélem, azért örülni fog:-)
  1. Martinelli
  2. Katalin
  3. Vicuska
  4. Kati
Fogadjátok olyan szeretettel, amilyennel kaptam és én is továbbadom!

2013. április 14., vasárnap

Csokis tiramisu torta

Nem is tudom, meddig élhetünk vissza a tiramisu nevével. Többnyire ezzel a névvel illetnek olyan édességeket, amiben mascarpone és babapiskóta van, legyen az gyümölcsös vagy akár karamelles. Ennek a tortának a tölteléke mindenképpen tiramisura emlékeztet, így bátorkodtam szerepeltetni a nevében is.
Húsvétra is megsütöttem, Unokaöcsém szülinapjára. Akkor nem sikerült fotót készíteni róla. S nem csak ezért, hanem azért is, mert annyira ízlett mindenkinek, Lányom 11. szülinapjára is elkészítettem, szinte ugyanúgy. Még 11-én lett 11 éves "kicsi" Lányom, de akkor nem értünk rá tortázni, hétvégére halasztottam. Ez most csak amolyan kiscsaládos ünneplés s felköszöntés volt, a nagy buli jövő héten lesz. Megint süthetek-főzhetek kedvemre:-)

Hozzávalók:

  • 5 tojásos kakaós piskóta, kerek tortaformában sütve
  • 50 dkg mascarpone
  • 4 dl tejszín
  • 5 evőkanál cukor
  • 2 evőkanál kapucsínópor
  • 15 dkg babapiskóta
  • 0,5 dl főzött kávé + 0,5 dl víz
  • 16 dkg étcsokoládé
  • 5 dkg vaj
  • csokidrazsé
Így készült:
A megsütött, kihűlt kakaós piskótát kettévágtam.
A tejszínt a cukorral és a kapucsínóval keményre vertem. Több részletben hozzáadtam a mascarponét, közben alacsony fokozatos tovább vertem.
Az alsó piskótalapot visszahelyeztem a tortaformába. Keveset locsoltam rá a kávé és víz keverékéből. Rákentem fele krémet, kiraktam a kávéba mártott babapiskótával, rákerült a krém másik fele is. Befedtem a másik piskótalappal, amire rálocsoltam a maradék kávét.
Másnapig a formában hagytam. Ekkor körbevágtam a forma mentén, kiborítottam belőle, az alja lett a teteje. (Persze  kapcsos tortaformában is lehet, egyszerűbb, csak én az enyémet, a nagyot ottfelejtettem Nővéreméknél.)
A csokit a vajjal gőz fölött összeolvasztottam, a torta tetejére simítottam. Kávés csokidrazséval díszítettem.

Nem én készítettem az első "tortát" neki erre a szülinapra. Pénteken barátnőjénél volt, s az Ő Anyukája muffint sütött Hédi tiszteletére, gyertya is került bele. Nagyon jól esett a Leányzónak! Andi, itt is köszönjük!
Még nem találtuk ki, hogy a nagy bulira milyen tortát készítünk. Minden héten más ötlete van Hédinek. Felvetettem a Barbi-tortát, inkább azért, mert próbára szeretném tenni magam. De az már ciki neki:-) Meg a fondant bevonatú torta is ott motoszkál a fejemben, még soha nem készítettem. Nem érzek késztetést olyan csodatorták készítésére, nem is sikerülne, tudom, de csak egyszer kipróbálni, egy egyszerűt. Egy csajosat, kis Nagylányomnak:-)

2013. április 12., péntek

Hókifli

Még mindig a húsvéti sütikből hozok.
Ezek a kis kiflicskék sültek ki elsőnek, s azon melegében mindenki nekilátott kóstolgatni. Nem álltak meg 1-2-nél, jóízűen eszegették. Azt hittem, csak azért, mert első kóstolható süti, de nem, később is rájártak.
Még volt kevés igazi üstben főtt szilvalekvárom, azt tettem bele. Sajnos elfogyott, az utolsókba másféle lekvárt tettem. Nem tudom, lesz-e még alkalom ilyen lekvárt főzni. Anyukámnak volt hozzá üstje, keverője, biztosan megvan valahol. Csak szilva kell hozzá, jó sok, egy egész nap, s néhány vállalkozó kedvű magozó, daráló, kavargató, kóstolgató személy. Ez utóbbihoz a legkönnyebb embert találni:-) Jó móka is lenne, egy kis múltidézés:-)

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 30 dkg margarin
  • csipet só
  • 2 dl tejföl
  • lekvár tölteni
  • porcukor beforgatni
Így készült:
A lisztet, sót elmorzsoltam a margarinnal, majd a tejföl hozzáadásával ruganyos, sima tésztát gyúrtam belőle. Hagytam pihenni 1-2 órát.
Kisebb tojásnyi gombócokra osztottam. Enyhén lisztezett deszkán mindegyik gombócot vékonyra nyújtottam, nyolc cikkre vágtam. A szélesebb felükre kis lekvárt tettem, felsodortam, meghajlítottam, tepsibe rakosgattam.
180 fokra előmelegített sütőben világosra sütöttem őket.
Még azon forrón porcukorba forgattam.
Ilyen kevés hozzávalóból meglepően finom kiflik lettek. Cukor ugyan csak a külsején van, mégsem hiányzik belőle. Biztosan másféle lekvárral is elkészíthető, de sűrű legyen, ami nem folyik ki belőle.
Hogy a recept honnan van, fogalmam sincs. Egy cetlin találtam ilyen mennyiségekkel, hogy 48 dkg liszt, 28 dkg margarin. Én szépen felkerekítettem, most minek centizgetni.
 Emlékszem, hogy Gabriellánál láttam hókiflit, de nála kicsit mások az arányok. Nála készült diós és mákos töltelékkel is, az sem lehet utolsó:-)


2013. április 10., szerda

Csokikrémes diós piskóta

Na tessék, olyasmin akadok föl, hogy milyen nevet adjak a sütinek:-)
Ez volt az én kedvencem a húsvéti sütik közül. Akartam valami csokisat is sütni, mert a tervezésnél azt is figyelembe veszem, hogy több színű, ízesítésű, formájú legyen a kínálat. No és mindenki találjon ínyére valót. A csokis pedig mindig szerepel valamilyen formában. Ahogy végignéztem a szóba jöhető recepteket, valamiért mindegyiket elhessegettem. Maradtam egy kitaláltnál: diós piskóta csokis krémmel. Nem fantáziadús (akárcsak a neve), az igaz, de annál finomabb.

Hozzávalók:
A piskótához:

  • 6 tojás
  • 6 evőkanál cukor
  • fél csomag sütőpor
  • 1 csipet só
  • 4 evőkanál liszt
  • 6 evőkanál darált dió
A krémhez:
  • 5 dl tej
  • 5 evőkanál rétesliszt
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 15 dkg cukor
  • 25 dkg margarin
  • 2 evőkanál kakaó
A tetejére:
  • darált dió
Így készült:
A piskótához a tojásokat szétválasztottam. A sárgákat fele cukorral és a sütőporral habosra kevertem. A fehérjét csipet sóval felvertem, majd a többi cukor hozzáadásával keményre vertem. A sárgákhoz adtam, majd kanalanként hozzákevertem a lisztet, majd a diót.
Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.
A krémhez a közepesen púpos kanállal mért lisztet kevés tejben simára kevertem. A többi hozzáadása után állandóan kavargatva sűrűre főztem. Mikor levettem a lángról, beletördeltem a csokit, s kevergettem, míg felolvadt. hagytam kihűlni, közben néha-néha megkevertem.
A puha margarint a cukorral kikevertem. A kihűlt csokis pépet kanalanként belekevertem, végül a kakaót is hozzáadtam.
A kihűlt piskóta tetejére kentem a krémet, darált dióval szórtam be.

Valamikor, még túlbuzgó újonc koromban folyton lestem, mikor szól már hozzá valaki az alkotásomhoz. Én meg azon nyomban válaszoltam. Közben nem értettem azokat, akik nem így cselekszenek. Most már megértem. Valószínűleg időhiánnyal küzdő kisgyerekes, dolgozó anyukák, akik este későn lehuppannak pihenni a gép elé, s lefirkantanak 1-1 receptet, vagy más témájú bejegyzést. Most már velem is előfordul, hogy napok múlva reagálok a kedves hozzászólásokra. Sőt, olyan is van, hogy elfelejtem. Pedig mindegyik kedves, s jóleső érzés, hogy olvasnak egyáltalán. 

2013. április 7., vasárnap

Blogkóstoló 8. Kijevi krémes

Újra itt:-)
Már egy hete volt húsvét, s az is, hogy előtte az egész álló napot a konyhában töltöttem. Szó szerint. Férjem takarított, én sütöttem-főztem, tojást festettem. Na ebbe Hédi is besegített. Nagy kísértést éreztem, hogy fagyasztott leveles tészta és darált kekszből készült valami képezze a sütit, de megembereltem magam, s összehoztam négyféle sütit. Édesből. Sós is készült, de az már leveles tésztából:-) No meg a kedvenc sós keksz is, azt még előző este összegyúrtam.
Mivel újabb Blogkóstolós forduló van, egyik sütit erre szántam. Már jó előre kutakodtam Évánál, ugyanis ismét Őt sorsolta nekem ezúttal Hani. Volt jó néhány jelölt, Évánál nem könnyű választani. A kijevi krémes mellett állapodtam meg, mert amúgy is szemezek egy ideje ezzel a sütivel. Leányzó kedvence lett a húsvéti kínálatból!

Hozzávalók:
A lapokhoz:

  • 40 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 csipet só
  • 15 dkg cukor
  • 20 dkg margarin
  • 4 tojássárga
  • 2-3 evőkanál tejföl
A habhoz:
  • 4 tojásfehérje
  • 15 dkg cukor
  • 25 dkg darált dió
A krémhez:
  • 2 csomag vanília ízű pudingpor
  • 6 dl tej
  • 25 dkg margarin
  • 20 dkg cukor
Így készült:
A lapokhoz összevegyítettem a lisztet a sóval, sütőporral, majd elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojások sárgáját és a cukrot, 2 evőkanál tejfölt, s összegyúrtam. Ha nem állna össze, még kerülhet bele tejföl.
A tésztát 3 részre osztottam.
Felvertem a tojások fehérjét a cukorral, hozzákevertem a diót.
Kinyújtottam az első lapot tepsi méretűre, a diós hab harmadát rákentem. Hosszú pengéjű késsel sikerült egyenletesen rásimítani.
180 fokra előmelegített sütőben világosra sütöttem. 
Miközben sült, kinyújtottam a következő lapot, rákentem a hab második harmadát, majd a harmadikkal is ugyanúgy jártam el. Sorra kisütöttem őket.
A krémhez a két pudingport simára kevertem kevés tejben, majd a többi tej hozzáadása után sűrűre főztem. Időnként megkeverve hagytam kihűlni.
Közben a puha margarint a cukorral kikavartam, majd kanalanként hozzáadtam a kihűlt pudingot.
Az egyik lapot megkentem a krém felével, majd erre tetem a második lapot, ismét krém, s a legszebb lappal befedtem.
2 evőkanálnyi krémet kihagytam a díszítéshez. Ebből 1-1 keveset nyomtam a leendő szelet helyére, s 1-1 csokidrazsét nyomtam bele, hogy ünnepibb kinézete legyen.


Mutatós, finom süti lett belőle. Meglepően hamar átpuhult, pedig tartottam tőle, hogy a dióréteg miatt a krém nem puhítja meg a lapot. Éppen ezért figyeltem rá, hogy egész világosra süljön. Amint a széle pirulni kezdett a lapnak, ki is menekítettem a sütőből. 
Éva, köszönöm szépen a receptet, a Lányom nevében is! Ugyanis Ő kimondottan a kijevi krémest vadászta a sütis tányéron:-)
Süti, süti, meg süti:
No meg piros tojás. Ezúttal is hagymahéjjal festettük, s levelekkel díszítettük. 
Majd a többi receptet is hozom, legalábbis úgy tervezem. De ha ilyen ütemben haladok, karácsony lesz, mire a végére érek:-)