2014. március 23., vasárnap

Fekete-fehér sütemény

Lehet én vagyok az egyetlen blogberkekben, aki még nem készítette el ezt a leginkább csokis pöfetegnek nevezett süteményt:-)Nagyon sok blogon láttam már, s bármennyire érdekesnek, szépnek, finomnak találtam, mégsem került sosem a kilométeres hosszúságú elkészítendők listájának élére. Most egy magazinban láttam meg (Príma Konyha Magazin, 2006. július), s a receptnél kinyitva ott is hagytam, hogy kéznél legyen.
Nem véletlen, hogy megint ebből a magazinból sütök, ugyanis fogtam magam, s átnéztem az egészet. Ez volt egyik kedvencem, rengeteg van belőle. Meg másféléből is. Egy ideje viszont visszafogtam a vásárlásukat, mivel lassan nem tudom hova tenni őket, másfelől meg alig sütök-főzök belőlük. Így rábeszéltem magam, csak akkor veszek újabbakat, ha a meglévőket kiveséztem. El fog tartani egy pár évig:-)))
Vissza a sütihez. Szép lett, finom lett, én meg meglehetősen szerény:-)

Hozzávalók:

  • 20 dkg étcsokoládé
  • 15 dkg margarin
  • 25 dkg barna cukor
  • 4 tojás
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 mokkáskanál só
  • 40 dkg liszt
  • 1 púpos evőkanál kakaó
  • porcukor beforgatni
Így készült:
A margarint a feldarabolt csokival mikróban felolvasztottam. Egyenként hozzákevertem a tojásokat, majd a többi hozzávalót.
Alaposan átkevertem. Egy sűrű, ragacsos massza lett. Tartottam tőle, hogy lehet ebből majd gömböt formálni, de lehetett!
A leírás szerint legalább 4 órát hűtőben kell pihentetni. Nekem ebből 2 lett, de így is megszilárdult annyira, hogy szépen lehetett formálni. Tehát diónyi gömböket formáltam belőle, porcukorba meghempergettem, tepsibe rakosgattam nem túl közel egymáshoz. 
180 fokon megsütöttem. Nem tudtam eldönteni, mikor lehet megsültnek nyilvánítani. Úgy tettem próbát, hogy megnyomtam a süti tetejét. Ha már nem volt puha, kivettem.
3 tepsivel lett ebből a mennyiségből.
Sülés előtt

Sülés után
Igazán finomak lettek, kihűlés után jó roppanósak. Nem tudom, hogy később meg fog-e puhulni, de szerintem nem is fogjuk megtudni:-)

A kis virág a kék meténg, amelyik ilyentájt virágzik, és nagyon szép, örökzöld talajtakaró. Három év alatt annyira belepte a virágoskertet, hogy már a kritikus helyeken  irtani kell, be ne nőjön mindent.

Habos-mákos lepény

Hol is folytassam?
Olyan jól jött a téli szünet, sikerült feltöltődni, és a blogra is időt szánni. Most újra kellene egy hétnyi regenerálódásra szánható idő:-) Munka előtt, után elvégzem a muszáj dolgokat, aztán már semmi más nem érdekel, csak hogy pihenhessek végre. A hétvége semmire sem elég: a szombat kell a hét közben elmaradt tennivalók elvégzésére, vasárnap sütök-főzök, s rossz idő esetén -mint most is- ráérek a számítógép előtt is ülni. Na ezért ritkultak megint a bejegyzések. A feltölteni valók pedig egyre torlódnak...
Visszafele haladok. Kezdem, vagyis folytatom a mai sütivel. Mákosat sütöttem. Egy régóta kinézett receptet hagytam az orrom előtt, hogy most már aztán el legyen készítve!

Hozzávalók:
A laphoz:

  • 25 dkg liszt
  • fél csomag sütőpor
  • csipet só
  • 15 dkg margarin
  • 3 tojás sárgája
  • 8 dkg cukor
  • 1 evőkanál tejföl
A töltelékhez:
  • 25 dkg őrölt mák
  • 5 alma
  • 20 dkg cukor
  • 1 evőkanál gríz
  • 3 evőkanál lekvár (meggy, barack...)
A tetejére:
  • 4 tojásfehérje
  • 20 dkg cukor
  • csipet só
Így készült:
A tészta hozzávalóit összegyúrtam. Eredetileg 22 dkg lisztet mértem ki hozzá, de mivel ragadt, még gyúrtam bele lisztet.
Míg elkészült a töltelék, a tésztát pici liszttel megszórva hidegre tettem.
A töltelékhez megdaráltam a mákot, hozzáadtam a cukrot, a megmosott, héjastul megreszelt almát és a grízt. Összekevertem.
A tésztát tepsi méretűre nyújtottam, kikent tepsibe tettem. 180 fokra előmelegített sütőbe tettem 15 percre. Ez soknak bizonyult, mert a végére kissé kiszáradt a tészta, elég lett volna 10 perc, vagy kevésbé meleg sütő.
Ezt követően rákentem a tölteléket, ismét 10 percet sütöttem.
Közben a fehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukorral keményre vertem.
A máktöltelék tetejére kentem, s 100 fokra visszavéve a hőmérsékletet, visszatettem addig a sütőbe, míg a teteje enyhén pirulni kezdett.



(Recept forrása: Príma Konyha Magazin, 2005. december)
Kis változtatásokkal készült el a sütemény: a lap hozzávalóit emeltem; a töltelékbe tettem grízt is, mivel elég levesnek tűnt az alma; a tetejére pedig eggyel több fehérjét vertem fel, hogy vastagabb legyen a hab. No és a cukor mennyiségét kissé csökkentettem, így is majd fél kg cukor van a tepsi süteménybe. Ezt nem spórlásból teszem, egyszerűen nem szeretem a túl édes sütiket.
Az egy szem megmaradt tojássárgát pedig betettem a hűtőbe annyi tejjel felöntve, hogy ellepje. (Ezt még Anyukámtól tanultam.) Így nem fog kiszáradni, s 2-3 nap múlva felhasználom pogácsához. Amit ma sütöttem volna, de úgy döntöttem, mára elég volt a konyhából:-)
Milyen lett a süti? Finom:-) Most kérdeztem ki a családot, mindenki elégedett vele. A máktöltelék az almától jó szaftos, a habot is szeretem rajta. A család pedig lassan megszereti a mákos sütiket:-)


2014. március 22., szombat

Hagymás-szalonnás kenyér

Volt idő, amikor kizárólag házilag sütött kenyeret ettünk. Tartott ez mindaddig, amíg a kenyérsütő gép bírta szuflával. Azaz gépek, mert már négyet használtunk kifulladásig. Azért az gyanús, hogy úgy vannak összerakva ezek a gépek, hogy ne tartsanak tovább egy évnél, vagyis amíg garanciálisak. Vagy nem mindennapos használatra találták ki. Férjem ugyan kijelentett, hogy több masinát nem veszünk, de én kötöttem az ebet a karóhoz, s megvettük a negyediket is. Az is bírta kicsit tovább, mint egy év. Most nélkülözzük. Mondogatja Párom, hogy finomabb az általam dagasztott, sütőben sütött kenyér, de nem hat meg, nagyon ritkán támad kedvem nekiállni kenyeret sütni. De múlt hét végén azért is elfelejtettem kenyeret venni, hogy sütni kelljen. Kedvencünket, hagymás-szalonnásat sütöttem.
Hozzávalók:

  • 1 kg liszt
  • 2 evőkanál búzacsíra
  • 5 dkg élesztő
  • 1 teáskanál cukor
  • 6 dl langyos víz
  • 2 teáskanál só
  • 2 fej hagyma 
  • 2 evőkanál olaj
  • 20 dkg húsos szalonna
Így készült:
A hagymákat apróra vágtam, az olajon fél teáskanál sóval megpároltam.
A szalonnát apróra vágtam, kisütöttem.
A lisztet tálba tettem, elvegyítettem a többi sóval, búzacsírával. Közepébe mélyedést csináltam, belemorzsoltam az élesztőt, ráöntöttem a cukrot, 2 dl langyos vizet. Kicsi liszttel összekevertem, s letakarva hagytam felfutni. Ezután a többi víz hozzáadásával összegyúrtam. Hozzáadtam a langyosra hűlt hagymát, ezzel is összegyúrtam, majd a szalonnát, zsírjával együtt. Megdagasztottam.
Letakarva megkelesztettem.
Két részre osztottam, s két püspökkenyér formába tettem a tésztát. Azért formába, mert kissé lágy lett a tészta, nem akartam, hogy majd elterüljön.
Hideg sütőbe tettem, beállítottam 185 fokra, s szép pirosra sütöttem.

Úgy magában is finom volt a kenyér, de zsírral megkenve, vagy juhtúró krémmel is volt keletje.
Vacsorára készült hozzá a juhtúrókrém, juhtúró, tejföl, hagyma, bors, savanyú uborka, só keverékéből. 

2014. március 17., hétfő

Blogkóstoló 15. Mokka szelet

Az előző fordulóról lemaradtam, most igyekeztem időben jelentkezni kedvenc- s egyetlen általam játszott- blogos játékomra.
Ezúttal Süni a játék háziasszonya, s nagy örömömre ismeretlen blogot sorsolt nekem. Persze az ismerősöknek is szoktam örülni:-) Szóval Zsuzsanna blogja jutott nekem, s adandó alkalommal élvezettel vetettem bele magam a receptjei böngészésébe. Jó néhány receptet kijegyzeteltem közben, s vittem magammal a konyhába. Miután több rostán is átestek a kiszemeltek, kettő maradt fönn. Vasárnap terveztem elkészíteni őket, de közbeszóltak a gyerekek: más kívánságuk volt, így engedve nekik is, egyik süti készült el. A mokka szelet. A másik, amit legjobban megnyert magának, a reggeli csokis kenyér. Hogy mindkettő csokis, az fel sem tűnt, csak utólag. De ez nem lehet véletlen:-)
Akkor jöjjön a mokka szelet. Csak ici-pici változtatásokat eszközöltem rajta, egyet figyelmetlenségből: meg kellett volna felezni a krémet, fele kávés, fele kakaós kellett volna legyen. Enyém egyféle lett, kávés-kakaós. Legközelebb jobban figyelek:-) De így is nagyon finom volt!

Hozzávalók:
A piskótához:

  • 6 tojás
  • 7 evőkanál cukor
  • fél csomag sütőpor
  • 1 csipet só
  • 1 dl olaj
  • 6 evőkanál liszt
  • 1 evőkanál kakaó
  • 1 evőkanál őrölt kávé
A krémhez:
  • 2 csomag tejszínízű pudingpor
  • 5 dl tej
  • 20 dkg vaj
  • 18 dkg cukor
  • 2 csomag 3 az 1-ben kávé
  • 1 evőkanál kakaó
A mázhoz:
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 3 dkg vaj
Így készült:
A tojásokat kettéválasztottam. A sárgáját 4 evőkanál cukorral és a sütőporral habosra kevertem, majd hozzáadtam a kávét és a kakaót. Több részletben belekevertem az olajat. A tojásfehérjéket előbb a csipet sóval, majd a többi cukorral felvertem. A két masszát összeborítottam, majd kanalanként belekevertem a lisztet. 
Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a tésztát, 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.
A krémhez a pudingokat a kávéval elkevertem a tejjel, sűrűre főztem. Kevergetve kihűtöttem. Közben a puha vajat a cukorral elkevertem, majd belekanalaztam a kihűlt pudingot, végül belekevertem az 1 evőkanál kakaót.
A krémet a kihűlt piskótára simítottam.
A csokit a vajjal gőz fölött felolvasztottam, a krémre simítottam. Villával becsíkoztam a tetejét.

Még meg sem dermedt rajta a csokimáz, máris kóstolgattuk. Csokis, kávés lévén garantált volt a siker:-) Tényleg finom, puha piskóta jó sok krémmel...
Zsuzsanna, köszönöm a receptet, vagyis inkább azt mondanám, a recepteket -egy kivételével mind süti-, amiket azért szép sorjában meg fogok sütni:-) Süninek pedig a játékot köszönöm!


2014. március 14., péntek

Kekszes almás

Itt a tavasz, minden tartozékával együtt: napsütés, félcipő, madárfütty, virágillat, gyerekzsivaj, éppen csak ki nem pattanó virágrügyek a barackfán. A pincében meg még ott a sok alma, nosza rajta, almás sütit készíteni. Mégsem süti lett, mert nem sült:-) Csak olyan kekszes, vagyis valami hasonló, amit régebb többször készítettem. Csakhogy az pudingos volt, most grízzel készült. Meg jó sok habbal, ami még vonzóbbá tette:-)

Hozzávalók:

  • 20-30 dkg szögletes keksz
  • 120 dkg alma (ennyi volt lereszelve)
  • 15 dkg cukor
  • fahéj
  • 1 citrom leve
  • 17 dkg gríz
  • 5 dl tej
  • 5 dl tejszín
  • 2 csomag vaníliás cukor
Így készült:
A megpucolt, lereszelt almát a cukorral, fahéjjal és citromlével puhára pároltam. Hozzáadtam a grízt és tejet, sűrűre főztem.
A tepsi alját (28×34 cm-es) kiraktam keksszel, ráborítottam az almatölteléket. A tetejét is kiraktam keksszel.
Mikor kihűlt, bevontam a vaníliás cukorral felvert habbal. Ízlés szerinti mennyiségű cukorral lehet édesíteni.
Másnapra átpuhul a keksz és megszilárdul a töltelék, jól szeletelhető lesz.

Egyszerű, nagyszerű, kapós édesség. Nálunk legalábbis az volt. Nagy tepsivel készült belőle, mégsem volt hosszú életű.

2014. március 13., csütörtök

Rakott brokkoli

Azért sem sütit hozok:-)
Fiammal sokat beszélgetünk. Minden nap beszámol az iskolában történtekről, legalábbis azon részéről, gondolom én, melyet az orromra kíván kötni. Éppen azt mesélte, hogy arról beszélgettek az osztályban, hogy a legtöbben mennyire utálják a brokkolit, Őt is beleértve. Nevettem is egyet, hisz épp brokkoli készült a beszélgetés helyszínén. Rakott brokkoli. Húzta is máris az orrát, de a kísérőként tervezett rántott hús gondolata megvigasztalta. Az soha nem vált ki hasonló reakciót belőlük, sőt, nem bírok eleget sütni belőle.

Hozzávalók:

  • 1 kg krumpli
  • 50 dkg brokkoli
  • 1 teáskanál házi ételízesítő
  • só, bors
  • 2 tojás
  • 1 púpos evőkanál liszt
  • 3 dl tejföl
  • 20 dkg reszelt sajt
  • 1 evőkanál olaj
Így készült:
A krumplit héjában megfőztem, még melegen megpucoltam.
A brokkolit sós, ételízesítős vízben megfőztem, leszűrtem.
A lisztet előbb egyik tojással elkevertem, majd hozzáadtam a másikat, simára kevertem. Sóztam, borsoztam, majd a tejfölt és reszelt sajtot is belekevertem.
A tepsi alját vékonyan kiolajoztam. Beleaprítottam a főtt krumplit, kis sót szórtam rá. Erre került a brokkoli feldarabolva. Leöntöttem a tojásos-tejfölös keverékkel, s 190 fokos sütőben pirulásig sütöttem.

A két gyerek is aktívan részt vett az étel elkészítésében. Míg én a húst sütöttem, ők aprították a krumplit. Talán ennek is köszönhető, hogy olyan finom lett, hogy még ők is megették. Szó nélkül:-) 
Szezámmagos rántott hús készült hozzá, de úgy magában is megenném, vagy másféle zöldséggel dúsítva, vagy éppen főtt tojással, hagyományos rakott krumpli módra.
Annak meg kimondottan örülök, hogy még egy "nemszeretem" zöldség kipipálva:-)

2014. március 8., szombat

Krumplis-sajtos pogácsa

A héten is készült pogácsa, maradék főtt krumpliból. Ezúttal került bele teljes kiőrlésű rozsliszt is, ami a látványának annyira nem tesz jót, de ízének és -talán- egészségünknek igen. Ugyanis a fehér lisztet egyre inkább kárhoztatják. Ilyenkor felteszem a kérdést, ha nem egészséges, miért mégis ezzel vannak tele a boltok? Ez a legelérhetőbb, ár szempontjából is. Miért nem teljes kiőrlésű lisztet gyártanak, ami az én elképzelésem szerint olcsóbb is kéne legyen, mert nem kell eltávolítani a búza héját. Közben ára több, mint kétszerese a sima lisztnek. Persze, ott van mindenik a polcon, ki-ki eldöntheti, hogy miután összeolvasott ezerféle véleményt, mindebből mit szűr le, s ezek alapján mit vásárol meg és tesz a család elé.


Hozzávalók:
  • 3 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 4 dkg élesztő
  • 45 dkg fehér búzaliszt
  • 25 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 2 teáskanál só
  • 4 főtt krumpli (32 dkg)
  • 20 dkg zsír
  • 1 tojás sárgája
  • 20 dkg reszelt sajt
  • 1 tojás fehérje
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
A liszteket, sót tálba tettem, elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a reszelt krumplit, tojássárgát, élesztős tejet, összegyúrtam. Ha nem lenne elég a tej, még lehet tenni hozzá.
Fél óra kelesztést követően kinyújtottam a tésztát nagyjából négyzet alakúra, fele reszelt sajtot rászórtam, majd feltekertem, mint a kalácsot. 
Újabb fél óra pihentetés után ujjnyi vastagra nyújtottam a tésztát, kicsi pogácsaszaggatóval kivágtam.
Tepsibe rakosgattam, tojásfehérjével lekentem, a maradék reszelt sajttal beszórtam.
190 fokra előmelegített sütőben kisütöttem őket.
Finom, puha pogácsák lettek. Ezt a krumpli garantálja:-) Szeretem a krumplis tésztát, legalábbis a végeredményt, dolgozni vele kevésbé, mert kiszámíthatatlan tud lenni. Néha ragad, néha lágy, de ezt lehet szabályozni zsírral -már a ragadósságát-, a tészta keménységét meg kevés liszt hozzáadásával.

2014. március 7., péntek

Céklás brownie

Van néhány zöldség, ami nálunk csak egyféleképpen készült: a lila káposztából csak köret készült tejföllel, párolva; a zeller csak húsleves alkotóeleme volt, esetleg zöldséglevesé; a céklából pedig csak savanyúság készült, főve, sós-cukros-ecetes-köményes lében, sok tormával. Éppen ezért én sem készítettem belőlük mást. De blogos korszakom óta összeolvasok mindenfélét, s az újságos receptekkel ellentétben, a blogokon szereplő receptekben bízok, s egyre inkább felkeltik a kíváncsiságom. Arra ösztönöznek, hogy eddig ismeretlen ízeket teszteljek, új formába öntsem a sablonos ételeket, eddig nem alkalmazott módon készüljenek ételek alapanyagokból.
A céklás brownie az ősz óta vár elkészítésre. Több fele láttam, kinézetre igencsak csábító tud lenni. Volt ugyan kis kétely bennem, hónapok kellettek, hogy legyőzzem:-) A család sem táplált nagy reményeket a cékla hallatán a sütihez. Amint kisült, még azon melegében megvágtam. Még sosem voltam ennyire kíváncsi sütire:-) Az illatán érződött kissé a cékla, de az ízéről senki nem mondaná meg, mi van benne.

Hozzávalók:

  • 22 dkg főtt, tisztított cékla
  • 12 dkg vaj
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 22 dkg cukor
  • 3 nagy tojás
  • 13 dkg liszt
  • 5 dkg kakaó
Így készült:
A céklát a reszelő kis lyukú oldalán lereszeltem.
A vajat, csokit mikróban felolvasztottam. Elkevertem benne a céklát, cukrot, vaníliás cukrot, tojást, majd a liszttel és kakaóval alaposan összekevertem. 
25×32 cm-es tepsibe simítottam, 180 fokon 15 percig sütöttem, majd még 5 percig hagytam a kikapcsolt, de forró sütőben.

(Recept forrása: Receptözön, 2013/3.)
Kisebb tepsiben kellett volna sütni, mert elég vékonyka lett, de ilyen méretű a legkisebb tepsim. Azaz van kisebb, de az nagyon pici.
S milyen volt a süti fogadtatása? 
Elég későn készült el, 10 óra el volt múlva. Éppen ezért nem sokáig vártam, hogy hűljön, megvágtam. Nekem ízlett, ezért gyorsan vittem fel 1-1 szelet kóstolót a kétkedő társaságnak. S követelték, vigyek még:-) Két csík azon nyomban elfogyott a sütiből. Azt hiszem, ez elég bizonyíték arra, mennyire finom tud lenni:-)

2014. március 3., hétfő

Citromos szeletek

Tegnap nem igazán volt kedvem sütni, de hát vasárnap süti nélkül? Egy gyors kevert sütire rászántam magam, az is Hédi közreműködésével készült el. Én mindent beborítottam neki egy tálba, Ő meg géppel összekeverte. Aztán a sütő megsütötte. Végül is nem bántam meg, mert igencsak elégedett voltam a végeredménnyel, kellemesen citromos, pihe-puha süti lett belőle.

Hozzávalók:

  • 2 dl tejföl
  • 1 dl aludttej (vagy joghurt)
  • 3 tojás
  • 3 dl cukor
  • 1 dl olaj
  • 4,5 dl liszt
  • csipet só
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 citrom leve és héja
A mázhoz:
  • 12 dkg porcukor
  • 1 citrom leve
  • színes cukor
Így készült:
A tészta hozzávalóit tálba tettem: előbb a cukrot, tojásokat, tejfölt és aludttejet kevertem el, majd az olajat és végül a lisztet, sót, sütőport és citromok levét, héját. 
Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát. Mintegy 20 percet így pihent, mert foglalt volt a sütő.
180 fokon addig sütöttem, míg pirulni kezdett a teteje, s jól vizsgázott a tűpróbán. 
A mázhoz összekevertem a porcukrot a citrom levével, s azon forrón rákentem a sütire. Beszórtam színes tortadíszítő cukorral.


Recept forrása: Receptözön Sütemények, 2014/2.
Előbb szeletekre vágtam, aztán megpróbáltam holdacskákat szúrni ki belőle. Egész jól átvágta a pogácsaszaggató, meg aztán így hulladék sincs, és nem a megszokott szeletes süti :-)

2014. március 2., vasárnap

Kókuszos golyó

Tegnap begolyóztam:-) Délután hozta haza a Nővérem és Sógorom a gyerkőcöket, s egy órával a várható érkezésük előtt eszméltem rá, hogy az sem lesz, mivel megkínáljam őket. Mert takarítottam, mostam-teregettem, napsütést élveztem, s számítógép előtt is ücsörögtem. Épp csak nem sütöttem-főztem. Így valami nagyon gyorsat kellett összehoznom. Ilyenkor kapóra jön a darált keksz, amiből némi kevergetés és formába nyomkodás vagy pödörgetés után mindenki által kedvelt, szinte azonnal fogyasztható finomság lesz. Nagy kedvenc a sport szelet, ami viszonylag gyakran készül. Most egy kicsit több munkát fektettem bele, s ritkábban készülő golyó lett belőle.
Lányom említette, hogy egyik osztálytársa szülinapi buliján evett golyót kekszmorzsába forgatva, ezen felbuzdulva fele ilyen burkot kapott.


Hozzávalók:

  • 20 dkg cukor
  • 20 dkg margarin
  • 1 dl főtt kávé
  • 1,5 dl tej
  • fél üvegcse rumaroma
  • 2 púpos evőkanál kakaó
  • 50 dkg darált keksz
  • kókusz és kekszmorzsa beforgatni
Így készült:
A cukrot, margarint, kávét, tejet, rumaromát tálba tettem, s  addig melegítettem, amíg a margarin és cukor elolvadt. Ekkor beleborítottam a kekszet és kakaót, összekevertem.
Diónyi gombócokat formáltam a masszából. Kókuszreszelékbe, illetve darált kekszbe forgattam őket.
Amilyen gyors, olyan finom. Nálunk legalábbis mindig sikere van:-) S gondolom, ahány ház, annyi recept. Kerülhet a masszába is a kókuszból, vagy dióval, mazsolával is lehet gazdagítani. A kávé elhagyható, de akkor több tej kell bele. 

2014. március 1., szombat

Csokikrém

Hédire néha rájön, hogy készítsen valamit. Nem olyan rég volt, hogy Apjával elmentünk itthonról, de előtte megbeszéltük, hogy elkészíti az általa interneten keresett mousse-receptet. Mikor hazaértünk, újságolta is nagy örömmel, hogy elkészült, a Mama segítségével. Áradozott, hogy milyen finom lett, azt is elmesélte, hogy három edénybe osztotta el, egyet szánt magának és Gergőnek, egyet a nagyszülőknek, az utolsót nekünk. És most jött a csattanó: annyira finom volt, hogy nem tudtak neki ellenállni, s megették a harmadikat is:-) Persze én egy percig sem bántam, jól mulattam az előadásán:-)
Így ez nem is az a csokikrém, hanem egy másik, amit azután készített az én segítségemmel. Ami mindössze annyi volt, hogy gőz fölött kevergettem helyette a tojást, míg besűrűsödött. Persze ez is nagyon finom lett, és még meg is kóstolhattam!

Hozzávalók:

  • 3 tojás
  • 8 dkg cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 20 dkg étcsokoládé
  • 2 dl tejszín
  • kakaó a tetejére
Így készült:
A tojásokat a cukorral és vaníliás cukorral gőz fölött addig kevergettem, míg jól átforrósodott és sűrűsödni kezdett. Ekkor levettük a gőzről, s Leányzó elkeverte benne a feldarabolt csokit.
Mikor langyosra hűlt -közben néhányszor átkeverte-, felverte a tejszínt, s a csokis krémmel összekeverte. Kakaót szitáltam a tetejére.
Hamarosan kanalaztuk.
Mivel elég édes volt, nem fogyott el mind. Ami másnapra maradt, olyan jól megkeményedett, hogy simán el tudom képzelni piskóta töltelékeként is. Persze kevesebb cukorral. 


Sajtos perec

Folyton sütök, hetente legalább kétszer, mégis annyi minden van, amit még sosem sütöttem! Perecet sem. Kereshettem volna valami receptet is hozzá, de nem, csak dagasztottam tésztát, aztán pereccé formáztam. Lehetett volna pogácsa is belőle, vagy kifli, tehát csak a formája miatt perec. Másként esik, ha más a kinézete:-)



Hozzávalók:

  • 90 dkg liszt
  • 30 dkg margarin
  • 10 dkg juhtúró
  • 2 teáskanál só
  • 1 tojás
  • 3-4 dl tej
  • 4 dkg élesztő
  • 1 teáskanál cukor
  • 30 dkg reszelt sajt a tetejére
Így készült:
2 dl meleg tejben elkevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.
A lisztet, sót, margarint, juhtúrót tálba tettem, összemorzsoltam. Hozzáadtam a tojást, az élesztős tejet, meg még annyi tejet apránként, hogy összeálljon a tészta. A kalácstésztánál keményebb tésztát kaptam. Megdagasztottam, letakarva kelni hagytam.
Mikor duplájára kelt, deszkára borítottam, 22 gombócra osztottam. Mindegyik gombócot hosszú rúddá sodortam, pereccé formáztam. Tepsibe raktam, megszórtam reszelt sajttal. 
180 fokon pirulásig sütöttem őket. 

Szerdán készültek, a szokásos hét közbeni tízórai-gyártás keretében. Persze este is ettünk belőle, én csak megkóstoltam, de a család többi tagja ezt óhajtott vacsorázni. Utólag mesélték, hogy a másnapi tízóraijuk felkeltette a társaik érdeklődését is. Gergő megszánta a lányokat, s adott nekik egyet, amit aztán öt fele osztottak. Persze sütikből úgy szoktam nekik csomagolni, hogy jusson is, maradjon is:-)

S bármilyen hihetetlen, elkezdődött a naptári tavasz! Már március van. Ma ennek megfelelő idő volt, szép napsütés, bár a cudar szél miatt kevésbé volt élvezhető. De azért a kertet bejártam kétszer is, s megcsodáltam a napról napra nővő virágokat. Az törpeírisz, krókusz szép virágos, meglepetésemre az ibolya is nyiladozik. Az aranyeső még kivár, de a behozott ágak két nap alatt virágba borultak. Szóval: itt a tavasz:-)