A tésztához:
- 3 evőkanál méz
- 25 dkg margarin
- 3 tojás
- 25 dkg cukor
- 45 dkg liszt
- 1 teáskanál szódabikarbóna
- 1,5 dl tej
A töltéshez:
- 1 kis üveg sárgabaracklekvár (3 dl)
- 1 l tej
- 10 evőkanál gríz
- 4+ 4 evőkanál cukor
- 2 csomag vaníliás cukor
- 25 dkg vaj
- + 12 dkg étcsokoládé + 3 evőkanál olaj a tetejére
Így készült:
A margarint mikróban megolvasztottam. Hozzáadtam a cukrot és mézet, elkevertem. A tojásokkal is simára kevertem a masszát, majd belekerült a liszt és szódabikarbóna, végül több részletben a tej.
Az alaposan elkevert masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.
A tejből, grízből, vaníliás cukorból, 4 evőkanál cukorból sűrű tejbegrízt főztem. Mikor levettem a lángról, a vajból 5 dkg-nyit elkevertem benne. Hagytam kihűlni.
A vajat a maradék négy evőkanál cukorral elkevertem , majd kanalanként hozzáadtam a kihűlt tejbegrízt.
A kisült és időközben kihűlt szép magasra nőtt lapot vízszintesen 3 lapra vágtam. Kissé tartottam tőle, de sikerült.
Az alsó lapot lekentem fele lekvárral, erre került fele grízkrém, óvatosan ráemeltem a középső lapot, ezen elkentem a többi lekvárt és rákerült a krém másik fele. Befedtem a harmadik lappal.
A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam, lekentem vele a süti tetejét.
A csoki dermedése után szeleteltem.
Nekem nagyon ízlett így a mézes, sokkal puhább az egész, mint a gyúrt és nyújtott lapok esetében. A lekvárt is jobban beszippantotta, szinte nem is látszott benne. De ott volt, kellemes savanykás ízt kölcsönzött a sütinek. Annyival egyszerűbb, hogy nem kell nyújtogatni a lapokat, viszont az elvágás sem egyszerű művelet. Hosszú pengéjű késsel sikerült. Négybe nem mertem vágni, így kissé vastagabbak lettek a lapok.
Az eredeti recept szerint egyenként sütnek 4 lapot, tepsiben elkenegetve, úgy is lehet próbálkozni.
