Csokikrémes bukták

Tegnap főztem egy nagy fazék bablevest, mellé terveztem a sütit. De elszámoltam magam az idővel, Férjem ebédelni szeretett volna már, a bukta még javában kelt. A leves kész volt már, ezért gyorsan befőztem egy tésztát, túróval és sajttal megtette másodiknak, a sütemény pedig maradt uzsonnára. Ez csak tegnap volt, de én folyamatosan elszámolom magam idő terén... No de sebaj. Holnap már június, s hamarosan itt a szünet. Akkor majd talán több időm lesz blogozni. Vagy nem, mert annyi mindent halogatok erre a röpke két és fél hónapra... De az is lehet, túl sokat sütök, ezért nincs időm semmire. :-)

Hozzávalók:
A tésztához:

• 1 kg liszt
• 25 dkg margarin
• 4-4,5 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 5 evőkanál cukor+ 1 evőkanállal a tejhez
• 1 teáskanál só
• 3 tojássárga + 1 egész tojás

A töltelékhez:

• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 5 dl tej
• 5 evőkanál cukor
• 2 evőkanál kakaó
• 1 tojás
• 10 dkg étcsokoládé
• + vaníliás porcukor beszórni

Így készült:

Előbb megfőztem a pudingot: a pudingport, kakaót, tojást simára kevertem kevés tejjel, majd a többi tej és cukor hozzáadásával állandóan kavargatva sűrűre főztem. Még azon forrón hozzákevertem a csokit, Félretettem, hogy kihűljön.

2 dl langyos tejben elkevertem 1 evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni. 

A lisztet, sót, cukrot tálba tettem, elvegyítettem, majd elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojásokat, az élesztős tejet, s gyúrni kezdtem. Közben még annyi meleg tejet adtam hozzá, hogy közepesen kemény tésztát kapjak. Nekem még valamivel több, mint 2 dl kellett hozzá. 

A megdagasztott tésztát pici liszttel megszórtam, s letakarva hagytam megkelni.

Enyhén lisztezett deszkára borítottam a megkelt tésztát, kinyújtottam. Négyzetekre vágtam. Mindegyik közepére kiskanálnyi tölteléket tettem. Egymásra hajtottam a tésztasarkokat, összenyomkodtam, s gombócot formáltam belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam őket, nem egészen egymás mellé. Hagytam még kelni úgy 20 percig, majd betettem a hideg sütőbe, s bekapcsoltam 180 fokra. Míg sült az első tepsivel, elkészült a második adag is. Ennek volt ideje kelni, míg az első szép pirosra sült.

Még melegen megszórtam őket vaníliás porcukorral.

Jól fogott uzsonnára is, a bodzaüdítő mellé. Vendégeink is voltak, így volt keletje a buktának. A csokikrém meglepetésként hatott, mert szinte mindenki lekvárra számított. De panasz nem érkezett egy szál sem! :-)

Medvetalp

Annyira jól hangzó neve van ennek a sütinek, hogy muszáj volt megsüssem! :-) No nem csak a neve tette vonzóvá, hanem az is, hogy régi recept, meg hogy diós, meg csokis, és lekváros is. Csupa jó pont. Egy FB oldalon csaptam le a receptre, ezen. Érdemes volt elkészíteni, nagyon-nagyon finom lett.
Az arányokon némileg változtattam, mert nagy tepsiben sütöttem, meg vaj helyett zsírt használtam. Finoman omlós, ízletes süti lett. Legközelebb annyit változtatnék, hogy a mostani édes őszibarack dzsem helyett valami savanykás lekvárt használnék. Mondjuk sárgabarack vagy áfonya jobban illene bele.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 30 dkg liszt
• 10 dkg porcukor
• 1 csomag sütőpor
• 4 tojássárga
• 10 dkg darált dió
• 15 dkg zsír

A töltelékhez:

• 1 üveg lekvár
• 6 tojásfehérje (volt 2 maradék)
• csipet só
• 20 dkg cukor
• 25 dkg darált dió
• 10 dkg étcsokoládé

Így készült:

A lisztet, cukrot, sütőport elmorzsoltam a margarinnal, majd belevegyítettem a diót is. A tojások sárgájával összegyúrtam.

Míg elkészült a töltelék, hagytam a tésztát pihenni.

A csokit lereszeltem.

A tojások fehérjét előbb a csipet sóval, majd a cukorral kemény habbá vertem. Hozzáadtam a darált diót és a lereszelt csokit.

A tésztát kikent tepsibe nyomkodtam. (Kinyújtani is lehet persze, de nem volt kedvem elővenni a deszkát.) Az egyenlő vastagságúra egyengetett tésztát megkentem a lekvárral, majd rásimítottam a diós-csokis habot.

180 fokra előmelegített sütőben kisütöttem. 

Fiam azt mondta, ez jóféle süti, ami nála nagy bók ám. Még útra is vittünk belőle, az autóban mindjárt-mindjárt nyitogatta a sütis dobozt. Szóval, csak ajánlani tudom!

Lekváros-grízkrémes torta

Férjem névnapjára készült, több lépcsőben. :-) Még az aktuális napon megsütöttem a piskótát, diósat, nem egészen tudva még, mi lesz belőle. Aznap nem volt időm folytatni, így másnap raktam össze, hirtelen ötlettől vezérelve lekvárral és grízkrémmel. Mert a lekvár ott volt megkezdve előttem a pulton, miért is ne kétféle egyszerre. A grízkrém meg már a többféle lehetséges változat egyike volt. Harmadnap pedig már ettünk is belőle. Tegnap ettük meg az utolsó szeleteket. Finom volt!

Hozzávalók:
A piskótához:

• 5 nagy tojás
• csipet só
• 6 evőkanál cukor
• 5 evőkanál liszt
• 6 evőkanál darált dió

A töltelékhez:

• lekvár (kétféle, szilva és sárgabarack)
• 5 dl tej
• 5 evőkanál gríz
• 20 dkg cukor
• 25 dkg vaj
• 1 teáskanál vaníliás cukor

Így készült:

A tojásokat szétválasztottam. A fehérjéket előbb a csipet sóval felvertem, majd az összes cukorral kemény habot vertem belőle. Azért tettem egy ráadás kanál cukort, mert szép nagy házi tojásokból készült. A habhoz hozzáadtam a sárgákat, még kicsit együtt vertem, majd kanalanként belekevertem a lisztet, végül a diót.

Kikent tortaformába simítottam a masszát, 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

A kihűlt piskótalapot 4 lapra vágtam. Mivel szép magas lett, egész jól sikerült.

A tejből és grízből a vaníliás cukorral tejbegrízt főztem. Időnként megkavarva hagytam kihűlni. 

A vajat a cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzákevertem a tejbegrízt.

A piskóta alsó két lapját szilvalekvárral töltöttem, a felső kettőt baracklekvárral. Középre került a grízkrém nagyobbik része.

A külsejét bevontam a maradék krémmel. Darált dióval és kandiscukorral díszítettem, de ez már kedv, ízlés, lehetőség dolga. 

A lekvár jó ötletnek bizonyult. Általa kissé savanykás lett az amúgy édessé váló torta, sőt, száraz sem volt. 

Így nem csak tortának, szeletes sütinek is elkészíthető, a siker nem maradhat el.

Mazsolás keksz

Nagyon rég nem sütöttem kekszet. Most is azért, mert Gergő fiam buliba ment a legjobb barátjához, s Ő vitte a sütit. Nem is tudom, miért pont Ő. :-) Sütöttem neki pizzás csigát, ez kifejezett kérése volt, sajtos stanglit, jó sok maggal, ezt kicsit a saját kedvemre is, meg édesnek kekszet kért Fiacskám. Este későn úgy gondoltam, egy sima keverttel jobban jártam volna, de hát a gyerekért mindent. Végül éjfél előtt öt perccel kikerült az utolsó tepsi is a sütőből.
Mazsolás keksz készült, jó nagy adag, hogy jusson is, maradjon is. Mindenkinek ízlett, bár a buliban a visszajelzés szerint a sósnak nagyobb sikere volt. Mi tagadás, nálam is. :-) De csak azért, mert odavagyok a sós ropogósokért.

Hozzávalók:

• 75 dkg liszt
• csipet só
• 25 dkg porcukor
• 25 dkg vaj
• 1 mokkáskanál szódabikarbóna
• 1 teáskanál vaníliás cukor
• 2 nagy tojás
• 1 nagy citrom leve
• 20 dkg mazsola

Így készült:

A lisztet, sót, cukrot, vaníliás cukrot, szódabikarbónát tálba tettem, elmorzsoltam a puha vajjal. 

Hozzáadtam a tojásokat és citromlevet, összegyúrtam. Összeállt a tészta, pedig tartottam tőle, hogy tennem kell hozzá még valamit. Legvégül a mazsolát vegyítettem bele. 

A tészta 2-3 órát pihent.

Enyhén lisztezett deszkán nem túl vékonyra, úgy 1 cm magasra nyújtottam. Apró kerek formával kiszaggattam, 180 fokon világosra sütöttem.

A maradék tésztadarabokat nem nyújtottam ki újra, kis gömböket formáltam belőlük, úgy sültek meg. Ezek talán még finomabbak voltak, így kevésbé száradt ki sülés közben.

Többektől hallottam, hogy nem szeretik a mazsolát. Én igen, nagyon is. Néha, mikor nasizhatnékom van, egy marék mazsolával csillapítom. Mazsola helyett mást is tehetünk bele: aszalt áfonyát - az került volna bele, ha Leányzó nem tünteti el-, csokidarabokat, vagy akár mindkettőt. 

Mimóza szelet

Van egy legrégebbi receptes füzetem, ami többnyire Anyukám receptjeit tartalmazza. Jó néhányat még soha nem sütöttem meg közülük, néhányat meg valamikor régen. Ezeket szeretném mind sorra keríteni, szép rendre. A mimózát már jó ideje tervezem sütni, mert mindig is szerettem, de valahogy mindig elodázódott. De húsvétra végre megsütöttem. Olyan finom, mint régen! :-)

Hozzávalók:
Tésztához:

• 50 dkg liszt
• 20 dkg zsír
• 1 csomag sütőpor
• 2 tojássárga
• 5 dkg porcukor
• csipet só
• 1-2 evőkanál tejföl

Krém:

• 4 evőkanál liszt
• 4 dl tej
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 25 dkg vaj
• 18 dkg cukor
• 1 citrom lereszelt héja

•  baracklekvár
• 10 dkg csoki bevonni

Így készült:

A lapokhoz előbb a lisztet elmorzsoltam a zsírral, majd a többi hozzávalóval összegyúrtam. Tejfölből annyit tettem, hogy összeálljon a tészta.

4 részre osztottam, mindegyiket tepsi méretűre nyújtottam. Sorra kisütöttem őket a tepsi hátán. Hamar sül és óvatosan kell bánni vele, mert törékeny.

A krémhez előbb pépet főztem a lisztből és tejből. Kevergetve hagytam kihűlni. A vajat elkevertem a cukorral és vaníliás cukorral, majd hozzákanalaztam a kihűlt pépet. Végül egy citrom lereszelt héját kevertem hozzá.

Két-két lapot baracklekvárral összeragasztottam, majd a kettőt egybe a citromos krémmel.

Tetejét gőz fölött olvasztott csokival vontam be.

Másnapra jól átpuhulnak a lapok és könnyen szeletelhető.

A lapok most különösen törékenyek voltak, egyet sikerült is eltörnöm. De egy lekvárral megkent ép lapra rárakosgattam.

A krémbe citromlé is kéne, de attól féltem, össze fog kapódni tőle. Valamikor így jártam, azóta nem próbálkoztam. Pedig sok receptben olvasom, hogy csak simán hozzá kell keverni a citromlét a vajkrémhez. Egyszer, mikor nem ünnepre készül a süti, teszek majd egy próbát...

Ismét húsvétra készült (2018.), s még mindig nagyon finom! Szeretem!😋 Most nem került rá csoki, mert volt másik kettő, aminek volt a tetején. Nem is hiányoltuk róla. Szerintem régen Anyukám sem vonta be...

Zsíros-sajtos pogácsa

A pogácsa szintén a lányok pizsipartijára készült. Mert azt mindenki szereti, s mindig jól esik elrágcsálni egyet-kettőt belőle.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 2,5 teáskanál só
• 30 dkg zsír
• 3 tojássárga
• 3 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 3 evőkanál tejföl
• 20-25 dkg reszelt sajt a tetejére

Így készült:

A langyos tejben elkevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. hagytam felfutni.

A lisztben elvegyítettem a sót, elmorzsoltam benne a zsírt. Hozzáadtam a sárgákat, élesztős tejet, tejfölt, s  megdagasztottam. Tejfölből lehet többet is, ha kemény lenne  tészta.

40 percnyi pihentetés után a tésztát kinyújtottam, hajtogattam. Letakarva fél órát pihentettem, majd újra kinyújtottam, hajtogattam. Fél óra múlva ujjnyi vastagra nyújtottam, kiszaggattam, tepsibe pakoltam, reszelt sajttal megszórtam.

180 fokos sütőben pirosra sütöttem.