Karácsonyi kókuszos süti

 A régi, igen kedvelt Julika kókuszosát terveztem sütni, mert már rég került rá sor és igen kedvelt süteményünk. Délután-este a többi tervezettel együtt a barna lapjai megsütésre kerültek, de mire a középső, kókuszos habréteghez érkeztem, rajtam kívül már mindenki elvonult, így nem akartam habveréssel felverni őket. Másnapra hagytam- másnap meg nem szerettem volna csak ezért újra bekapcsolni a sütőt, ezért a kamrában körbenézve, más megoldáson törtem a fejem. A babapiskótát meglátván jött az ihlet: a kókusz a krémbe fog kerülni, középre pedig babapiskóta. Így született egy újabb recept.



Hozzávalók:

A barna lapokhoz:

  • 25 dkg liszt
  • 10 dkg zsír
  • 10 dkg cukor
  • fél csomag sütőpor
  • 2 púpozott evőkanál kakaó
  • 1 tojás
  • 1 evőkanál tejföl
A krémhez:
  • 2 csomag tejszínízű/vaníliaízű pudingpor
  • 1 evőkanál liszt
  • 8 dl tej
  • 18 dkg cukor
  • 25 dkg vaj
  • 10 dkg kókuszreszelék
Továbbá:
  • 20 dkg babapiskóta
  • 4 evőkanál cukor
  • 1 adag erős főzött kávé
  • 10 dkg csokoládé, 2 evőkanál olaj a tetejére
  • kevés kókuszreszelék és mandulapehely
Így készült:
A két laphoz való hozzávalókat tálba mértem, összegyúrtam. A tejfölt hagytam a legvégére, annyi kell belőle, hogy összeálljon a tészta. de ne legyen túl kemény sem, mert akkor nehéz kinyújtani. 
Két részre osztva, lisztezett deszkán tepsi méretűre nyújtottam- közben még szórtam rá, alá kevés lisztet, mert hajlamos odaragadni-, s tepsi hátán (28×34 cm-es) sorra kisütöttem.
A 4 evőkanál cukrot karamellizáltam. Felöntöttem 1,5 dl vízzel, hagytam addig főni, míg teljesen felolvadt a cukor. Hozzáöntöttem a kávét, hagytam kihűlni. Ebbe fogom majd mártani a babapiskótát.
A krémhez a pudingporokat és lisztet kevés tejjel simára kevertem, majd a többi tejet is hozzáöntöttem, több részletben. Állandóan kavargatba felfőztem. Azon forrón hozzákevertem a kókuszreszeléket és hagytam kihűlni. Közben néhányszor megkevertem. 
A vajat elvegyítettem a cukorral, majd kanalanként hozzáadtam az időközben kihűlt kókuszos pudingot.
Összeraktam a sütit: az egyik barna lapon elkentem fele krémet, ebbe kissé belenyomkodtam a karamelles öntetbe mártott -nem áztatott, épp csak megforgattam benne- babapiskótákat. A krém másik felét elegyengettem ezeken, majd befedtem a másik barna lappal, kissé rá is nyomkodtam.
A csokit az olajjal vízgőz fölött felolvasztottam, bekentem vele a süti tetejét, s beszórtam kókuszreszelékkel és mandulapehellyel.

Finom, puha, magát etető sütemény lett belőle. 

Mindenképp újra kell süssem az eredetijét is, nem csak azért, mert finom, de jó lenne egy épkézláb fotót készíteni róla- már amilyen tőlem telik, mert igencsak tudom halogatni a fotózást- épp azért, mert jobban szeretem elkészíteni, mint megörökíteni. Ez látszik a fényképeken... 


Csirkehúsos palacsintatorta

 A palacsinta meg én nem vagyunk jó barátságban. Ritkán sütök, akkor frissen, melegében eszek is belőle egyet-kettőt, leginkább lekvárral, túróval. A maradékot vagy megeszi a család, vagy a tyúkok előtt köt ki- no nem sajátjaink, össze szoktam gyűjteni az el nem fogyottakat a "tojásos néninek". Legutóbb, hogy megmentsem a másnapra maradt palacsintákat a pipik csőrétől, hússal, sajttal töltve, tejföllel nyakon öntve tettem a család elé. Egy morzsa sem jutott a maradékos vödörbe.


Hozzávalók:

  • 8-10 kész palacsinta
  • 1 csirkemell 
  • kevés olaj
  • 2 fej hagyma
  • só, bors, pirospaprika
  • 1 teáskanál házi ételízesítő
  • reszelt sajt
  • 1 doboz kukoricakonzerv
  • 3-4 evőkanál tejföl
Így készült:
A csirkemellet felcsíkoztam. A hagymát megpucoltam, felszeleteltem.
A hagymát kevés olajon, nagy csipet sóval megpároltam, majd a hússal, só, bors, paprika hozzáadásával fedő alatt megpároltam.
Egy hőálló tányérra rétegeztem: palacsinta, kevés hagymás hús, reszelt sajt, kukorica, újra palacsinta- addig, míg elfogytak a hozzávalók.
Tetejére tejföl és reszelt sajt került.
Sütőbe tettem, addig sült, míg a teteje enyhén pirulni kezdett.
Jégsaláta volt a kísérője.


Ezért érdemes palacsintát sütni! 😉 



Csokis-mandarinos kevert süti

Gyorsan, finomat kategória. 

Egy évvel ezelőtt megírt bejegyzés- mostanság a korábbi, szabadidőmben megírt receptekből "élek".




 Hozzávalók:

  • 4 tojás
  • 25 dkg cukor
  • 25 dkg margarin
  • 40 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • csipet só
  • 1 púpozott evőkanál kakaó
  • 1 dl joghurt
  • 3 mandarin kicsavart leve
  • 10 + 15 dkg csokoládé
Így készült:
10 dkg csokit apró darabokra vágtam.
A tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd belekerült a megolvasztott, de nem forró margarin, a liszt és sütőpor, a kakaó és csipet só- simára kevertem, majd a mandarinok kicsavart levével és a joghurttal lazítottam a masszát, végül beleforgattam a csokidarabokat.
A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam (28×32 cm-es). 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.
Mikor kihűlt, a tetejét bevontam a gőz fölött felolvasztott 15 dkg csokoládéval.



Szívecske

 Magam is meglepődök így utólag, mit össze nem sütök! Végigpörgettem a fotókat, egyik-másikról biztosan tudom, hogy azt már közzétettem, másikban nem vagyok biztos, megint másikra rácsodálkoztam, hogy ilyet is sütöttem? Aztán felidéződik, hogy mikor, milyen alkalomból. Majd keresem a receptet hozzá- vagy megtalálom, vagy nem. Ha nem, fájó szívvel törlöm, s vigasztalom magam, hogy van másik! De még mennyi. 

Előző évben sütésben igen, közzétételben nem voltam túl termékeny. Negatív rekordot döntöttem- épp feleannyi receptet írtam meg, mint előző évben, pedig az sem volt túl sok. Idén szeretném behozni a lemaradást. Eddig is úgy terveztem, de aztán mindig magá elá temet a tennivalók sokasága, a szellemi kifulladás. Karácsonytól újévig regenerálódtam, aztán nekiláttam és megírtam sok-sok bejegyzést, amit majd egy kattintással közzéteszek idő szűkében. 

Leányzómnak ritka kivételekkel minden hét végén süthetek, Fiam átlag havonta egyszer tesz most már látogatást itthon. Így Ő ritkábban részesül az anyai hamuban sült pogácsákban. Ez a süti is útravalónak készült.


Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 20 dkg porcukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 evőkanál vaníliás cukor
  • 1 csipet só
  • 25 dkg vaj /margarin
  • 1 nagy tojás
  • 1-2 evőkanál joghurt
  • + a tészta felébe: 2 evőkanál kakaó, 1 evőkanál joghurt
  • lekvár összerakni
  • 6 dkg csokoládé, 1 evőkanál olaj- becsorgatni
Így készült:
A lisztet, sütőport, cukrokat, csipet sót elvegyítettem, majd a vajjal elmorzsoltam. Hozzáadtam a tojást és 1 evőkanál joghurtot, összegyúrtam. Mivel kemény volt, még egy kevés joghurtot adtam hozzá.
A tésztát elfeleztem, felébe belegyúrtam a kakaót és még egy evőkanál joghurtot.
Kinyújtottam mindkét részt, szívecskéket szaggattam belőlük, sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam. 
180 fokon világosra sütöttem.
Mivel a kakaós tésztánál kevésbé nyilvánvaló, hogy megsült-e, ilyenkor mindig úgy rakosgatom tepsibe, hogy a sötétek mellett legyen néhány világos is.
Mikor kihűltek, egy-egy világos szívecskét sárgabaracklekvárral összeragasztottam egy-egy kakaóssal.
A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam, becsorgattam vele a szívecskéket.



Fokhagymakrémleves

 Valamikor régen készítettem egy internetes recept alapján, s nagyon ízlett mindenkinek. Aztán feledésbe merült, míg csak Férjem egy egész zsákocska fokhagymával állított haza. Keresgélni kezdtem a hajdanvolt levest, de a fellelt receptek egyikét sem találtam azonosnak az akkorival. Így a több másik, kutatás közben átfutott hozzávalókból próbát tettem. Bejött. Azóta többször is elkészült, "bogyóval", azaz levesgyönggyel megszórva igencsak kedvelt leves lett.

Hozzávalók:

  • 1 nagy fej hagyma
  • 1 nagy fej fokhagyma (vagy kettő kisebb)
  • 4-5 közepes krumpli
  • 2-3 evőkanál olaj
  • 2 dl tejszín
Így készült:
A hagymát és a fokhagymát szeletelve. kevés sóval megszórva az olajon megpároltam- nem pirítottam, csak hagytam puhára párolódni. Felöntöttem annyi vízzel, amennyi bőven ellepi, s addig főztem, míg majdnem elpárolgott a víz róla. 
Közben megpucoltam a krumplit.
A hagymákra úgy másfél liter vizet öntöttem, még kevés sót szórtam rá, beletettem a feldarabolt krumplit. Addig főztem, míg a krumpli is puha lett.
Botmixerrel simára kevertem, majd a tejszín hozzáadásával újra felfőztem. Ha szükségét éreztem, még sót is tettem bele.
Levesgyönggyel kanalaztuk.
Egyszerű és jó ízű leveske. A krumpli eléggé besűríti, liszt nem is került bele. A víz mennyiségével lehet játszani, több, kevesebb, ki mennyire sűrűn szereti, illetve mennyi levest akar főzni. 

Tökmagos sós "rúd"

 Ez a recept volt az ötletadó, de ahogy lenni szokott az én konyhám tájékán, egész más sült ki belőle. Még a formája is más lett, csak azért, hogy meg ne unjuk a rúd alakot. 


Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 2,5 teáskanál só
  • 25 dkg margarin
  • 20 dkg zsír
  • 20 dkg túró
  • 3 tojás
  • 1 csomag száraz élesztő
  • + 1 tojás lekenni, 10 dkg tökmag , 15-20 reszelt sajt beszórni
Így készült:
A lisztet elvegyítettem az élesztővel, sóval, majd elmorzsoltam előbb a margarinnal és zsírral, aztán a túróval. Beleütöttem a 3 tojást és összegyúrtam.
Egy órai pihentetés után kinyújtottam, lekentem a felvert tojással, rászórtam a tökmagot, erre a reszelt sajtot, kissé rányomkodtam.
Derelyemetszővel felvágtam, ezúttal négyzetekre, tepsibe pakoltam.
180 fokos sütőben pirosra sütöttem. Szép pirosra, mert így lesz jó ropogós.


Az 1 kg liszthez két csomag élesztő kéne, de nem az volt a cél, hogy megkeljen a tészta, csak kissé lazítsa azt. Roppanós, harapósabb, nem puha, kelt tészta állagú lett. A megpirult mag a tetején volt a hab a tortán. 


Diós csiga

 Egy teljesen más süteményt jelöltem ki elkészítendőnek- ezt - , de több okból is egész más lett belőle. Az eredetijére még nem került sor, pedig nagyon szeretném megkótolni. Elsődleges szempont, ami miatt "kicsit" átváltoztattam, az a csomagolhatósága- attól tartottam, mire a kollégiumba ér, még ha dobozolva is, felismrehetetlen lesz. Meg enni is elég maszatolós lehet, nem tudom elképzelni előadás közbeni energiát adónak. Azaz el tudom, előttem is van a csoport ujját nyalogató, morzsát sepregető, ragacsos képű hallgató. No- ezért lett belőle diós csigusz. Így is igen finom lett, diósan puha, bár kissé formátlan harapnivaló.


Hozzávalók:
A tésztához:
  • 50 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 25 dkg margarin
  • 4 tojássárga
  • 10 dkg porcukor
  • kevés tej
A töltelékhez:
  • 4 fehérje
  • 20 dkg cukor
  • csipet só
  • 3 evőkanál baracklekvár
  • 15 dkg darált dió
Így készült:
A lisztet, cukrot, sütőport elvegyítettem, elmorzsoltam a margarinnal, a sárgákkal próbáltam összegyúrni. Kevés tej- 2-3 evőkanálnyi. hozzáadásával sikerült is.
A töltelékhez a fehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukor hozzáadásával kemény habbá vertem. Belekevertem a lekvárt és darált diót.
A tésztát két részre osztottam. Egyiket kinyújtottam hosszúkás téglalap alakúra, lekentem a töltelék felével, felsodortam, ujjnyi szeletekre vágtam, tepsibe pakoltam. Óvatosan kellett vele bánni, mert lágy lévén, szeretnek formátlanná válni.
180 fokos sütőbe tettem, hagytam őket világosra sülni.
Közben a tészta és töltelék másik felével ugyanígy jártam el.


Ha még csokival is lecsorgatom, akár a zserbó csiga nevet is ráfoghatom. De azt másképp képzelem el: lekenem lekvárral, cukros dióval szórom. Majd, egyszer azt is megcsigázom. Ez most így volt finom. 


Tejfölös fánk

Akkor nekiugrok harmadjára is. Írok, törlök, írok, törlök. Panaszkodjak, ne tegyem. Hát nem teszem. Én dolgom, én döntésem, én hülyeségem, hogy nem állok odébb. Lemerültem megint, olyannyira, hogy esténként arra sem futotta a tartalékaimból, hogy egy kattintással közzétegyek egy, már megírt bejegyzést. A legutóbbi nagyszabású konyhai ténykedésemet sem örökítettem meg. A tegnapit viszont igen- csak fánkot sütöttem síelésből hazatért Leányzóm kedvére téve- meg másokéra is. Fánk és csöröge volt a terítéken, Hédi az első mellett tette le a voksát, de az összegyúrt hulladék tésztát csörögének formáztam meg. 




 Hozzávalók:

  • 1 kg liszt
  • 2 evőkanál cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 csapott teáskanál só
  • 2 dl tej
  • 1 csomag élesztő (4 dkg)
  • 2 tojás
  • 4 dl tejföl
  • olaj a sütéshez
  • porcukor, lekvár a tálaláshoz
Így készült:
A tejet megmelegítettem, egy evőkanál cukrot elkevertem benne, belemorzsoltam az élesztőt.
A lisztet a többi cukorral, sóval, vaníliás cukorral elvegyítettem. Hozzáadtam a két tojást, a közben felfutott élesztős tejet, és végül a tejfölt (betettem egy percre a mikróba, hogy ne legyen hideg, mert épp a hűtőből vettem ki), összegyúrtam. Picit lágynak találtam, ezért púpozott evőkanál lisztet szórtam rá, ezzel átdagasztottam. A megdagasztott tésztát kevés liszttel megszórva, letakarva hagytam megkelni. 
Mikor megkelt, enyhén lisztezett deszkára borítottam, kiszaggattam, közepétől kifele kissé meghúzkodtam a korongokat. A leeső tésztadarabokat újra összegyúrtam, kinyújtottam, s csörögének vágtam-formáztam.
Jó ujjnyi olajat forósítottam, közepes lángon a fánkok mindkét felét pirosra sütöttem, aztán a csörögék is kisültek.
Porcukorral, lekvárral ettük, ki hogy szereti- én a lekvárt részesítem előnyben.


Azzal, hogy meghúzkodom a fánkokat, a közepe elvékonyodik, de sülés közben felnő. és üreges lesz- így remekül megtölthető lekvárral. 
Ritkán sütök fánkot, az sem farsanghoz kötött- most véletlenül alakult így. Mifelénk a kürtőskalács volt a farsangoz köthető sütemény- a "maszkurásokat", a házról-házra járó beöltözött farsangolókat azzal kínálták. 

Aszalt paradicsommal-sajttal töltött csirkemell

 Már egy hete tombol a szabadság, azóta noszogat egy mélyre lökött gondolat, hogy üljek le blogot írni. Most sikerült felszínre törnie a tem...