Dióhabos lekváros süti

 Az elmúlt hétvégén itthon volt Fiúnk. Pünkösd óta nem tett látogatást minálunk, így különösen vártuk. De kicsit pótolja a hosszasabb távollétet azzal, hogy holnap is jön. Igaz, csak egy napra, közeli egyetemi meg baráti programok között szakít ránk is kis időt. No és ha már itthon volt, előtte másfél napra bevettem magam a konyhába. A kelt sütiktől maradt tojásfehérjék felhasználása végett készült ez a süti: 

Hozzávalók:

A tésztához:

• 35 dkg liszt
• 5 dkg cukor
• 15 dkg zsír
• 1 csipet só
• 1 sütőpor
• 1 teáskanál vaníliás cukor
• 1 tojás
• 1 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 6 tojásfehérje
• 1 csipet só
• 20 dkg cukor
• fél citrom kicsavart leve
• 20 dkg darált dió
• 1 üveg lekvár (szilva)

Így készült:

A tésztához a lisztet, sütőport, sót, cukrokat elvegyítettem, majd hozzáadtam a tojást és tejfölt, összegyúrtam. Ha kemény lenne, még kevés tejföllel lehet javítani rajta.

Míg elkészül a töltelék, letakarva hagytam a tésztát pihenni.

A tojásfehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukor fokozatos hozzáadásával kemény habbá vertem. A citromlé is belekerült kanalanként, közben tovább vertem a habot. Ha kész, fakanállal óvatos mozdulatokkal elvegyítettem benne a darált diót.

A sütőpapírral bélelt tepsibe (28×34 cm-es) beleigazítottam a tésztát- előbb nagyjából kinyújtottam, majd elnyomkodtam, hogy végigérjen. Rákentem a lekvárt, erre került a dióhab.

180 fokos sütőbe tettem, s addig sült, míg a teteje láthatóan megpirult- kicsit jobban, mint az enyém, mert még sülhetett volna pár percet.

Két hibája is lett a sütinek: nekem túl édes lett, a habba elég lett volna kevesebb cukor is. De lehet, csak azért, mert elég kevés cukrot használunk, például gyümölcslevesbe sem teszek már, csak amennyi van a befőttben, ha abból készül, a kávét, teát is nélküle iszom. A másik vétkem, hogy egy leheletnyivel hamarabb kivettem a sütőből, mint kellett volna- az alja igencsak határeset volt a nyers és megsült között. Ez nem az a tűpróbás süti, a teteje alapján ítéltem meg- kicsit sötétebbre kell sütni. De elfogyott, így legalább még a szokottnál is puhább lett. 

A fotózásnál beállt Hédi is- Ő rendezte el, a fotók egy részét is ő készítette. Családi vállalkozásben is lehetne csinálni: Leányzó a dizájner, mérnökként, párja az informatikus, Gergő a folyamatok szakértője mikrobiológusként, Férjem pedig megépíti, ki-be-össze-meg-szétszereli, amit szükséges. Én kimaradtam: csak sütök-főzök.😁

Mákos és kávés aprósüti

Nagyon bolond világot élünk. Mikor azt gondolnánk, hogy most talán kisimul a sok hullám, amit halandó ember által felfoghatatlan érdekek vetnek, gerjesztenek egy még nagyobbat. De Böjte Csaba után szabadon: "Ne foglalkozz a világ hisztijével", inkább süss egy finom sütit!

 Egy tésztából kétféle süti- már többször bevetettem ezt a trükköt, az alaptésztát kedvünk szerint ízesítjük, formázzuk, töltjük-díszítjük. S szinte egy fáradtsággal többféle ízlésnek eleget tudunk tenni.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt + 1 evőkanálnyi
• 1 csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 15 dkg porcukor
• 25 dkg vaj
• 2 kicsi tojás
• 3 evőkanál egész mákszem- a tészta egyik felébe
• 2 evőkanál őrölt kávé- a tészta másik felébe

Töltelékhez:

A mákosba lemon curd került:

• 3 bio citrom
• 3 tojás
• 15 dkg cukor
• 10 dkg vaj

A kávéshoz:

• 3 dl tej
• 1 csomag vaníliaízű pudingpor
• 2 tasak 3az 1-ben kávépor
• 12 dkg vaj
• 4 evőkanál cukor

Így készült:

A citromkrémet egy nappal korábban elkészítettem.

A megmosott citromok héját lereszeltem, levét kicsavartam. A tojásokat elkevertem a cukorral, majd a citromok levével. Vízgőz felett addig kavartam, míg kezdett sűrűsödni. Levéve hozzáadtam a vajat és citromhéjat, elkevertem. Hűtőben tároltam.

A tésztához a lisztet, sót, sütőport, cukrot, puha vajat tálba tettem és összemorzsoltam. Belekerültek a tojások, összegyúrtam. Kicsit ragacsos-lágy lett a tészta, ezért evőkanálnyi lisztet adtam még hozzá, ezzel összegyúrva megfelelő lett. Kettéosztottam- felébe a mákot, másik felébe a kávét gyúrtam bele.

A kávésból szíveket szaggattam, a mákosból korongokat, ezek felének a közepét kilyukasztottam.

Tepsibe pakoltam a kis formákat, 180 fokon sütöttem, egész világosra. Hamar sülnek, ha a szélek picit pirulni kezdenek, illetve már nem puha megnyomva a tetejét, kész.

A kávés krémhez a tejből, kávéból, pudingporból állandó kavargatás mellett sűrű pudingot főztem. Gyakran megkeverve hagytam kihűlni. A vajat elkevertem a cukorral, kanalanként hozzákevertem a kihűlt pudingot.

A mákos részt a citromkrémmel töltöttem meg, a szívecskéket kávékrémmel.

Nekem mindkét változat ízlett, de azért kicsit jobban húzott a kávéshoz kedvem. Persze a mákos is finom, én kedvelem az inkább citromos, mint édes ízét ennek a krémnek. 

Mit főzzek már megint? 4.

 Már évekkel ezelőtt vetődött fel bennem heti egy menüsor összeállítása a blogon lévő receptekből, de -azt hittem, többet is megírtam- csak háromig jutottam. Ez lesz a negyedik...

Az elmúlt péntek- szombati ebédünk volt, izzig-vérig nyárias fogások. Persze bármelyik évszakban el lehet készíteni, de újkrumpliból kötelező egyszer-kétszer a nyár folyamán megfőzni ezt a levest, ami egyszerű, gyors és nagyon finom - Leányzóm egyik kedvence-, a töltött paprika meg szintén mindig elkészül, amint elkezd nőni a paprika a kertekben. Ez még nem saját termésből készült... 

Újabb döbbenet: biztos voltam benne, hogy töltött paprika recept van már a blogon. Nem leltem rá, valószínűleg ez is csak meg nem valósult szándék volt. Akkor recepttel együtt következzen az ajánló e hétre:

Petrezselymes újkrumplileves és töltött paprika:

A leves receptje itt található- annyival készült másképp, hogy 1-1 paprikát és paradicsomot is dobtam bele. 

Töltött paprika, ahogy én készítem:

Hozzávalók:

• 10-12 közepes paprika
• 1 kg sertés darált hús
• 1 nagy fej hegyma
• só - 1 púpozott teáskanállal 
• 1-1 mokkáskanálnyi bors és pirospaprika
• 1 tojás
• 1,5 dl rizs
• 1 evőkanál házi ételízesítő
• 5 dl sűrű paradicsomlé vagy 1 üveg sűrített paradicsom
• 3-4 zellerlevél

Így készült:

A paprikákat megmostam, a száránaál körbevágtam és eltávolítottam a csumájával és magokkal együtt.

A darált húst, apróra vágott hagymát, sót, borsot, paprikát, tojást, rizset, ételízesítőt összekevertem, alaposan. 

Közben fazékban 2 liternyi vizet és egy púpozott teáskanál sót tettem főni.

A paprikákat megtömködtem a töltelékkel. Ha marad massza - maradt- gombócokat formálok belőle. 

Belapakoltam a fővő vízbe a paprikákat és gombócokat és kis lángon hagytam főni. ha nem lepi el a víz, még öntök hozzá. Belekerült a zellerlevél is. Közben megkóstoltam, ha nem elég sós, még sózom.

Mikor egy gombócot kettévágva látni, hogy a rizs a belsejében is megfőtt, hozzáöntöm a paradicsomlét és néhány percig még főzöm. Újabb kóstolás, pótolom a sót, ha szükséges. 

És kész is. Az előkészítés és a főzés is hosszadalmasabb, mint egy paprikás krumpli esetében, de szeretjük, és egyszerre többet főzök belőle, 3 napig biztos, hogy azt esszük.

Anyukám külön főzte meg hozzá a paradicsomlét, habarással besűrítve. Úgy is finom, így meg egyszerűbb. Lehet tejfölt kínálni hozzá- azzal is szeretjük.

Vacsorára pedig egy szintén szezonális zöldségből készült ételt ajánlok (recept a kép alatti feliratra kattintva érhető el):

Sajtos-paradicsomos cukkini

Sütemény sem maradhat ki- ma már nincs nagyon meleg, s kezd érni nálunk a szilva, készülhet belőle süti:

Szilvás pite

A korábbi napi menüajánlások ezen a linken érhetők el. 

Lekváros-kakaós szelet

Nyáron, nagy melegek idején, amikor krémes süti kizárt, de valamit kell készíteni, akkor (is) nyúlok ilyen kevert-kavartakhoz. Ez gyorsan is kész, nem kell sokáig "élvezni" a konyha melegét, meg került bele lekvár, hogy azért túl száraz se legyen. 

Hozzávalók:

• 4 nagy tojás
• 20 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 35 dkg liszt
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• 1 mokkáskanál mézesfűszer (vagy fahéj)
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej
• lekvár tölteni

Így készült:

A tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd hozzáadtam a lisztet, sütőport, mézesfűszer-keveréket,  kakaót és olajat, ezekkel simára kevertem. Végül a tejet adagoltam bele. 

Mikor egynemű lett a tészta, sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam. (Tepsi mérete: 26×32 cm.) 

180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam, lekvárral vastagon megtöltöttem. Málnalekvár került bele, de bármilyennel finom lehet.

Egyszerű, gyorsan kész és finom. 

Lekvár nélkül is készíthető, aszalt gyümölcsökkel feldobva. Vagy gyümölcsdarabokat dobálva a tetejére, tejszínhabbal...

Krumplis-sajtos sós keksz

 Az ugyanannyi lisztet-túrót-margarint tartalmazó sós süti hatására sütöttem már sajttal is, s egy ideje azon morfondíroztam, mi lenne, ha mindezek mellé még krumpliból is ugyanannyi kerülne. Jó ideig őrizgettem a gondolatot, mire tett is követte. Nagy megelégedettségemre. Tényleg finom lett, kellemesen rágcsálható sós harapnivaló:

Hozzávalók:

• 40 dkg főtt krumpli
• 40 dkg liszt
• 40 dkg margarin
• 40 dkg sajt
• 1 teáskanál só+ 1 nagy csipettel
• 1 tojás lekenni

Így készült:

A sajtot ( 3 féle volt vegyesen, amilyeneket otthon felleltem) és krumplit a reszelő kis lyukú oldalán lereszeltem és a liszttel meg margarinnal összegyúrtam.

Nyújtottam, felvert tojással lekentem, négyzetekre vágtam, tepsibe pakoltam, 190 fokos sütőben pirulásig sütöttem.

Nem valami bonyolult recept, az elkészítés sem hosszadalmas. 

A fotók elárulák, hogy még húsvéti sütemény. Akkor is nekibuzdultam, hogy írok, aztán elmúlt. Kellett valaminek történnie, hogy visszatántorítson ide. 

Kapros tökfasírt

 Folyamatosan terem a tök és cukkini, és folyamatosan használjuk, így vagy úgy- ma épp rántani tervezek vacsorára belőle, mert legutóbb fasírt készült. Van kettő nagyra nőtt, azt lereszelve, sózva, majd levét kicsavarva berakom a fagyasztóba, "ínségesebb" időkben, azaz télen felhasználjuk. A tök- vagy cukkinifasírt sem mindig ugyanúgy készül, hol répával vagy krumplival, sajttal vagy juhtúróval, más fűszerezéssel teszem változatossá. Egyik kolléganőm bazsalikommal fűszerezi- úgy még nem próbáltam, de ha nő még kicsit a teraszon a cserép-fűszerkertem állománya, következik az is- bár számomra eléggé összenőtt a kaporral ez a zöldség.

Most így készült:

Hozzáalók:

• 1 közepes főzőtök
  
• 1 kis fej hagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 kis csokor kapor
• só
• bors
• 25 dkg juhtúró
• 3 tojás
• 5-6 evőkanál liszt
• olaj a sütéshez

Tálaláshoz: zöldségek, joghurt

Így készült: 

A tököt megmostam, kettévágtam, a magos puha belsejét kanállal kikapartam. Levágtam a héját, majd tálba reszeltem a tök húsát, a reszelő nagy lyukó oldalán.

Belereszeltem a fokhagymát és a hagymát is- ezeket a kis reszelővel. Sóztam, borsoztam.

Belekerült a juhtúró, az apróra vágott kapor, a tojások és annyi liszt, hogy ne legyen túl folyós a massza, kanalazható legyen.

Serpenyőben olajat melegítettem, annyit, amennyi bőven ellepi az edény alját. Kanállal kis halmokat pakoltam az olajba, kissé le is lapítottam. Mindkét felüket pirosa-pirultra sütöttem.

Papírtörlőre szedtem ki.

Friss zöldségekkel és joghurttal vacsoráztuk meg.

Friss-melegen kellemesen ropogós a külseje, mégis puhán lágy, ahogy a tökhöz illik. Ha marad, én másnap is szívesen rájárok, bár a ropogóssága elmúlik. 

Diós-citromos keksz

 Szeretek kekszeket sütni, mert napokig élvezhetőek, s a reggeli kávé mellé van kísérő. Persze csak hétvégén, hétközben a kávé is ész nélkül csúszik le munka előtt. Meg szünetekben, és kirándulásokon, olyankor is megadom a módját, azaz az időt rá, hogy nyugodtan, kortyonként, egy-egy falat keksszel váltogatva, s közben semmit téve adjak magamnak egy kis én-időt. 

Hozzávalók:

• 40 dkg liszt ( +1-2 evőkanállal)
• 1 csipet só
• 10 dkg porcukor
• 15 dkg darált dió
• 1 csomag sütőpor
• 25 dkg vaj
• 1 tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• fél citrom leve
• maréknyi dióbél a tetejére

Így készült:

A lisztet, sót, porcukrot, darált diót, citromhéjat, sütőport tálba mértem, s a puha vajjal elmorzsoltam. Eztán került bele a tojás és a fél citrom leve, összegyúrtam. Kemény, de formázható tésztát kell kapnunk.

Kis, diónyi gombócokat formáztam-gömbölygettem belőlük, s sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam, helyet hagyva közöttük. Mindegyik közepébe egy-egy negyed diót nyomtam, ezzel kicsit le is lapítva.

180 fokos sütőbe tettem, s egész világosra sütöttem őket- ellenőrzésképp megnyomtam a tetejét, ha már nem puha, kész.

Biztosan egy hétig is eláll, de szerintem tovább is- tejet nem tartalmaz. Roppanós, mégis omlós keksz, az év és a nap bármelyik részében jól jöhet. Otthon is, kirándulás közben is.

Kávékrémes szelet

 Mikor nagyban fogok neki sütni-főzni, mert vendégek jönnek, valamilyen családi esemény van, vagy jön haza a Fiúnk, eltervezem előre, mi lesz a menü. Előbb főzök, meg közben  végzem a többi épp soron lévő házi munkát, aztán jönnek a sütik. Mikor ebbe a fázisba érek, igencsak késztetést érzek arra, hogy zsugorítsak kissé a nagy terveken. Olyan nincs, hogy ezek egy az egyben megvalósuljanak, menet közben biztos, hogy átírok valamit a forgatókönyvben. Például egy piskóta-lap-krém-máz süti helyett csak egy kevert tésztából készült lap kettévágva és közötte vajkrém lesz a végeredmény. Így "született" ez a süti is:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 40 dkg liszt
• 2 evőkanál kakaó
• 15 dkg cukor
• 4 kisebb tojás
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 2 dl olaj
• 2,2 dl tej

A krémhez:

• 6 dl tej
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 3 tasak 3az1-ben kávé
• 6 evőkanál cukor
• 20 dkg vaj

Így készült:

Előbb a tészta készült el: a tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral elkevertem, majd következett a liszt, sütőpor, kakaó, olaj, ezt is összevekertem és végül több részletben belevegyítettem a tejet. Alaposan összekevertem, sütőpapírral bélelt tepsibe (28×32 cm-es) simítottam és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Hagytam kihűlni, csak utána vágtam ketté, vízszintesen.

A krémhez a pudingporokat előbb kevés tejben, majd fokozatosan a többi hozzáadásával simára kevertem. Belekerült a 3 tasak kávé, és állandóan kavargatva sűrűre főztem.

Miközben hűlt, gyakran átkavartam- közben a vajat a cukorral elkevertem, s mikor a puding már nem meleg, kanalanként hozzáadtam. Krémesre kevertem, és megtöltöttem vele a kakaós lapot- az alsóra rákentem, a másikat ráborítottam. 

Akár azonnal is szeletelhető, ez a jó ezekben a sütikben. Vagyis ez is: a krém kevergetését leszámítva gyorsan kész. De azt a puding főzésén kívül gépre is lehet bízni- én kézzel szoktam, vagy befogom Férjuramat, ha éppen otthon van és nem dolgozik semmi mást. Ő keveri a legfinomabb krémeket.😉

Így is nagyon finom, puha és krémes, kávés-kakaós, de csokimázzal a tetején bármilyen ünnepen képviseltetheti magát.

Ugyan valamikor télen készült ez a süti, de a nyári melegben, hűtőben tartva s egy-egy hűs krémes szeletet előkapva elviselhetőbbé tudjuk tenni a hőmérsékletet. Kell egy kis kárpótlás, biztatás...

Szalonnás pogácsa

 Férjem nagy sültszalonna-rajongó- az a kint, pálcán, lángon sütött, csöpögő zsírt zöldséggel megrakott kenyérre felfogova- féle. Olyannyira, hogy egyik este, miután egyikünk sem óhajtott újra szalonnát sütni, képes volt egyedül nekiállni, miközben mindenki más tette a saját dolgát. Időnként ránéztem, s persze, hogy megdézsmáltam a megsült szalonnát lilahagymával. Én csak a szalonnát eszem, de ő jóllakik közben a zsírral csöpögtetett kenyérrel. No és a rajongásának köszönhetően időnként vesz egy-egy darab szalonnát, aminek nagy részét megsüti-sütjük, s legközelebb megint elcsábul, újra hoz haza sütnivalót, s ott árválkodott a hűtőben néhány kisebb darab, maradék szalonna. Előbb túrós puliszkára akartam felhasználni, de mivel épp koncertre készültek a fiúk, pogácsát sütöttem nekik belőle. 

Hozzávalók:

• 35-40 dkg szalonna
• 1 kg liszt
• 2 púpos teáskanál só
• 20 dkg margarin
• 1 dl a szalonna kisütött zsírjából
• 2 tojás
• 4 dl tej
• 1 csomag élesztő
• + 1 evőkanál zsír lekenni a tésztát
• +1 tojás lekenni
• köménymag beszórni

Így készült:

A szalonnát kis kockákra vágva kisütöttem, leszűrtem, a szűrőben hagyva a pörcöt lecsöpögni.

A tésztához a tejet meglangyosítottam, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni. Közben a lisztet, sót elvegyítettem, elmorzsoltam a margarinnal és 1 dl-nyi még langyos, folyékony szalonnazsírral. Beleütöttem a tojásokat és az élesztős tejjel együtt összegyúrtam, megdagasztottam. Könnyen gyúrható tésztának kell lennie- ha szükséges, kicsi tejet öntsünk még hozzá. Letakarva hagytam megkelni.

Mikor megkelt, úgy 1 óra múlva, enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, a szalonna zsírjából egy evőkanálnyit vékonyan elkentem rajta, majd rászórtam a pörcöket. Kissé belenyomkodtam, hajtogattam s letakarva kelni hagytam fél órányit.

Ekkor újra kinyújtottam, tetejét bevagdostam, kisebb kör alakú formával kiszaggattam, tepsibe pakoltam. lekentem felvert tojással, köménymaggal szórtam.

190 fokos sütőben pirosra sütöttem.

Én szeretem a köménymagot pogácsák tetejére szórni, a szalonnáson meg már azért is jó, mert segíti az emésztést. A pogácsa roppanós külsejű, puha bélű lett. Sörkorcsolyának épp megfelelt. 

Túrós-barackos forgó

Húgoméktól kaptunk egy láda barackot, idén is. Lekvár készült belőle, nagyon hasonlóan, mint régen, csak a tartósítószer maradt el, évek óta nem használok. Egy tálnyit a kevésbé érettekből hagytam enni, no meg sütinek. Úgy két napig tervezgettem, több ötletet is elvetettem, mire nekiálltam, kenyérsütéssel karültve. 

Ilyen lett:

Hozzávalók:

• 75 dkg liszt
• 1 teáskanál cukor
• 3 dl tej
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csapott teáskanál só
• 25 dkg margarin
• 3 tojás sárgája

A töltelékehz:

• 50 dkg túró
• 4 evőkanál cukor
• 3 evőkanál gríz
• 1 citrom lereszelt héja
• 3 tojás fehérje
• 10-12 sárgabarack
• + 1 tojás lekenni

Így készült:

A tésztához a tejet megmelegítettem, elkevartem venne a cukrot és belemorzsoltam az élesztőt.

Míg felfutott, a lisztet, sót, vaníliás cukrot elvegyítettem, elmorzsoltam benne a margarint, majd a tojássárgák és tej hozzáadásával összegyúrtam, megdagasztottam. Ha szükséges, kevés tejet még lehet tenni a tésztához- közepesen kemény, könnyen gyúrható tészta legyen.

Letakarva hagytam megkelni.

A töltelékhez a túrót villával áttörtem, majd elkevertem benne a cukrot, citromhéjat, grízt, a tésztától maradt tojásfehérjéket.

A barackokat megmostam, feleztem.

A megkelt tésztát kinyújtottam, négyzetekre vágtam. A négyzetek sarkait félig derelyemetszővel bevágtam. Középre púpos teáskanál túrótölteléket tettem, tetejébe egy fél sárgabarackot, s a tészták fél csúcsait szélforgóhoz hasonlóan a barack tetejére hajtogattam, kissé lenyomtam.

Tepsibe pakoltam, felvert tojással lekentem, 180 fokos sütőben pirulásig sütöttem.

A nem túl szabályos négyzeteket és a tésztaszéleket a maradék túróval töltöttem és buktává formáztam.

Nem akartam egy egész kiló lisztből sütni, hogy biztosan na száradjon ránk. De szerintem elfogyott volna egy nagyobb adag is... finom lett, alig édes, a baracktól savanykás, a tésztacsücskök ropogósak. Sima bukta formában is elkészíthető, de most volt kedvem s időm babrálni vele. Sárgabarack helyett más gyümölccsel is finom lehet- őszibarackkal is kacérkodtam, de aztán a sárga került mindegyikbe. De szilvát is el bírok képzelni benne vagy néhány meggyszemet.  Szóval ki-ki kedve szerint- mindegyik süti számtalanképpen variálható.

 

Diós lekváros kelt kifli

Az egyik kedvenc, gyakran bevetett alap kelt tésztámból készült ez a kifli, amiből édes és sós sütemény is alakulhat. Most édes- és ha előző lekváros kifli a "századik", ez a százegyedik. 

Nem mostanában készült, de néhány hónapig ellennék az elmaradtak pótlásával, no meg a böngészéssel, hogy párosítsam a fotót a recepttel, meg fordítva. S közben mindig sütök újabbat- és megint ki akarok próbálni valamit, aztán újra vár valami felhasználni való alapanyag a konyhában- elvetemült vagyok. Aztán megetetem másokkal, amit alkottam. Persze előtte megkóstolom, de ehető szokott lenni a végeredmény. 

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 1 teáskanál finomsó
• 3 evőkanál cukor
• 2 dl olaj
• 2 tojás
• 4 dl tej
• 4 dkg élesztő
• lekvár tölteni
• 1 tojás lekenni
• darált dió, cukor, vaníliás cukor a forgatáshoz

Így készült:

A tejet meglangyosítottam, elkevertem benne egy evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt és hagytam felfutni. 

A lisztet elvegyítettem a sóval, a maradék 2 evőkanál cukorral, beleöntöttem az olajat és elmorzsoltam. A közepébe méleyedést készítve, beleütöttem a tojásokat és beleöntöttem a felfutott élesztős tejet. Összegyúrtam, megdagasztottam. Ha túl kemény lenne a tészta, még kevés tejjel lehet javítani rajta. 

Kevés liszttel megszórva, letakarva hagytam megkelni.

Közben előkészítettem a darált diós keveréket- úgy 10 dkg darált diót és ugyanannyi cukrot, 2 csomag vanníliás cukrot összekeverek. Egy tojást felvertem.

A megkelt tésztát deszkára borítottam, 5 részre osztottam. Sorra mindegyiket nagy kerek lappá nyújtottam, félbe-negyedbe. majd a negyedeket is 2 vagy 3 részre osztottam, attól függően, mekkora kifliket akarok. Teáskanálnyi lekvárt raktam mindegyikre, felsodortam, lekentem a felvert tojással, meghempergettem a cukros dióba és így pakoltam tepsibe.

180 fokos sütőbe tettem, hagytam szép pirosra sülni őket.

Reggelire, tízóraira, uzsonnára, vagy egy kiadós leves mellé másodiknak is megteszi. Vagy csak úgy, édesség iránti vágyat csillapítani. 

Szilvalekvár van benne, de bármilyen kerülhet bele, ami remlhetőleg nem folyik ki sütés közben. 

Ebből a tésztából készült már kalács is, kakaós és fahéjas, de sokféle módon felhasználható. Ha 2 teáskanál sót teszünk bele és cukrot nem, sósakat lehet készíteni belőle- például ebből a tésztából készül Hédi kedvenc kiflije, ami azóta sokszor készült, és mindig vajat használok a töltelékhez- tényleg nagyon finom tud lenni.