Pizzás kiflik

Ha útravaló harapnivalóra van szükség, a "pizzás" péksütemények mindig nyerőek. Hogy most ne a bulikra rendszeresen rendelt csiga legyen, kifli formába bujtattam. Így is kelendő volt.


Hozzávalók:

A tésztához:

  • 4 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 4 dkg élesztő
  • 1 kg liszt
  • 2 teáskanál só
  • 15 dkg margarin
  • 2 evőkanál zsír
  • 2 egész tojás
A töltelékhez:
  • 1,5 dl sűrített paradicsom
  • 1 mokkáskanálnyi só
  • nagy csipet bors
  • fél-1 teáskanál csípős paprikakrém
  • oregánó, bazsalikom, kakukkfű (1-1 mokkáskanálnyi)
  • 4 evőkanál olívaolaj 
  • 20 dkg sajt (füstölt)
A tetejére:
  • 1 tojás
  • csipet só
  • szezámmag
Így készült:
A tejet a cukorral megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
A lisztet elvegyítettem a sóval, elmorzsoltam a margarinnal és a zsírral. Hozzáadtam a tojásokat és élesztős tejet és összegyúrtam. Ha kemény lenne a tészta, még kerülhet bele kevés tej. Megdagasztottam a tésztát, majd letakarva egy órányit kelni hagytam.
Közben elkészítettem a paradicsomszószt: a sajt kivételével minden hozzávalót összekevertem. A sajtot lereszeltem.
A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítottam, öt nagy gombócra osztottam. Sorra mindegyiket nagy, kerek lappá nyújtottam, lekentem fűszeres paradicsommal, sajtot szórtam rá. Ketté, negyeddé, majd kisebb szeletekre vágtam, melyeket feltekertem, tepsibe pakoltam.
Lekentem nagy csipet sóval felvert tojással, szezámmaggal szórtam.
180 fokos sütőben pirosra sütöttem a kis hordócskákat.


Kicsit maszatolós volt így, hogy nem egyenként, hanem egyben kentem le a nagy korongot, de így is kipróbáltam. Hát ilyenek lettek. Amúgy finomak voltak, puhán ropogósak. 

Csokis-banános kevert süti

 Szomorú, hogy időnként a banán a legolcsóbb gyümölcs. Nem túlzok. A nálunk termő alma többe kerül, mint az éppen akciós távolról ideszállított gyümölcs. Ezért inkább abból vásároltunk többet. Hédi is hozott magával haza kettő barnulófélében lévőt, itthon is volt még, így hirtelen ötlettől vezérelve gyorsan kavartam egy sütit belőle, ami a sütőben készülő vacsora után el is készült, mindenki nagy elégedettségére. Tényleg finom, egyszerűsége ellenére.


Hozzávalók:
  • 3 érett banán
  • 20 dkg cukor
  • 4 kisebb tojás
  • 2 dl olaj
  • 32 dkg liszt
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 dl tej
  • 10 dkg étcsokoládé
Így készült:
A csokit feldaraboltam- késsel kisebb kockákra vágtam.
A banánt villával összenyomkodtam. Hozzáadtam a cukrot és a tojásokat, vaníliás cukrot, sütőport és alaposan elkavartam. Majd következett az olaj, liszt, ha ezzel is elkevertem, a tejjel lágyítottam a masszát. Végül a csokidarabokat kevertem hozz.
Sütőpapírral bélelt tepsibe borítottam a masszát és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem. (A tepsi mérete 22×30 cm.)


Még azon frissiben nekiestünk, mintha ki lennénk éhezve sütire. De maradt másnapra a vendégeknek is, amikor aztán még mást sütöttem, hogy Leányzónak is legyen mit vinnie magával.

Csokis-mandulás keksz

Szeptember második hetében elkezdődött Leányzóm számára is az igazi egyetemi lét. Nagyon élvezi. Én kevésbé, mikor felcuccolva beköltöztettük Őt a fővárosba. Ott volt a gombóc a torkomban, de nem sírtam. Mert Hédi megígérte, hogy Ő minden hétvégén haza fog jönni. Lényegesen közelebb van, mint Fiam, így megteheti. Eddig tartja a szavát. Én meg minden hétvégén sütök-főzök, hogy biztos lehessek benne, gyermekem nem fog éhezni a következő napokban. Mindig készül valamilyen hosszasabban élvezhető apróság is. Ilyen ez a keksz is- egy hét múlva is biztosan finom lesz.


 Hozzávalók:

  • 25 dkg cukor
  • 2 közepes tojás
  • 25 dkg margarin
  • csipet só
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 50 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 5-5 dkg fehér- és étcsokoládé
  • 5 dkg mandula, feldarabolva
Így készült:
A csokit és mandulát feldaraboltam.
A cukrot a margarinnal, majd a tojásokkal elkevertem. Belekerült a só, vaníliás cukor, liszt, sütőpor és elkevertem. Sűrű massza lesz belőle. Elvegyítettem benne a durvára darabolt csokit és mandulát is.
Néhány órát pihentettem, majd diónyi gombócokat hengergettem belőle, tepsibe pakoltam, nem túl közel egymáshoz és kissé le is lapítottam.
180 fokos sütőbe tettem sorra a tepsiket, s addig sütöttem, míg enyhén megpirul a teteje.

Szeretem az ilyen jellegű kekszeket készíteni, csak össze kell keverni, s a nyújtódeszkát sem kell elővenni hozzá. Roppanós, kekszállagú sütikéket kapunk, amit csoki és mandula helyett bármi kéznél lévő finomsággal lehet dúsítani: mazsola, más aszalt gyümölcs, dió...


Gyümölcssüti

 Mert nem gyümölcstorta.

Férjem szóvá tette, hogy igencsak rég készítettem utoljára gyümölcstortát. Igaza van, jó néhány éve nem került rá sor, pedig annak idején, mikor hozzájutottam a fenti igen egyszerű recepthez, egymás után sültek a torták az éppen érő gyümölccsel megpakolva. Most csak hasonló készült, vasárnapi édesség gyanánt. Sima kevert süti, barackkal együtt sütve, majd erre került a puding és a tortazselé. 


Hozzávalók:

A tésztához:

  • 3 nagy tojás
  • 20 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 32 dkg liszt
  • 1,5 dl olaj
  • 1,5 dl tej
  • 4-5 őszibarack
Továbbá:
  • 9 dl tej
  • 2 csomag tejszínízű pudingpor
  • 5 evőkanál cukor
  • 5 dkg vaj
  • 2 csomag tortazselé (express)
Így készült:
A barackokat megmostam, vékonyabb szeletekre vágtam.
A tésztához a tojásokat elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, sütőporral. Hozzáadtam a lisztet, olajat, simára kevertem. Ezután kevertem bele több részletben a tejet.
A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe (28×32 cm-es) simítottam, kiraktam a tetejét a barackszeletekkel. 
180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.
Mikor a barackos lap kihűlt, megfőztem a pudingot a tejből, pudingporból, cukorból. Mikor megfőtt, hozzákevertem a vajat, s rövid kavargatás után a tésztára simítottam.
Mikor ez is megdermedt, elkészítettem a tortazselét az utasítás szerint, s mikor kezd zselésedni, akkor kanalaztam rá a pudingra.
Kihűlés után szépen szeletelhető.


Bármilyen más gyümölccsel finom lehet, akár befőttel is. 
Ugyan nem most készült, de még javában tart a gyümölcsszezon, épp szilva- azzal is el tudom képzelni.

Tökös/cukkinis zakuszka

 Mivel a pénteki pihenődélutánom megint elúszik -ami nem baj, mert mindkét gyerekem hazajön, s nekik örülök meg sütök-főzök- úgy döntöttem, hogy a csütörtök délután egy részét szánom egy kis semmittevésre. Bár mindjárt-mindjárt eszembe jutott, hogy a ruhákat kéne elpakolni, meg öntözni sem ártana, de elhessegettem mindent, úgyis rám vár a dolog. Jót tett egy kis lustálkodás, olyannyira, hogy még blogot írni is kedvem támadt így estére. 

A kertben termő tök sorsán gondolkodva jutott eszembe, hogy valahol láttam ezzel készült paradicsomos kence receptet. Én a zakuszka hozzávalóival készítettem el, először kevesebb hozzávalóval, csak próbaképpen, s mivel egy hét alatt lába kelt a hat üvegnyi főzeménynek, másodjára is nekiugrottam, kicsit növelve a mennyiségeket. Tényleg finom, senki sem mondaná meg, hogy tök is van benne.


Hozzávalók:
  • 3 főzőtök/ nagyobb cukkini (tisztítva mérve volt 1,5 kg)
  • 1 kg hagyma 
  • 1,5 kg paprika (vegyesen piros és zöld)
  • 6 nagyobb sárgarépa
  • 7 dl sűrű házi paradicsomlé
  • bors
  • 5-6 babérlevél
  • 1 csípőspaprika
  • 2 dl olaj
Így készült:
A tököt/cukkinit (vegyesen volt, mindkét alkalommal) megmostam, kettévágtam, kikapartam a puha magos közepét, megpucoltam, lereszeltem. Fél dl olajon, 1 csapott teáskanál sóval puhára pároltam, közben sűrűn átkevertem, mert könnyen odaég.
A hagymát megpucoltam, nagyobb darabokra vágtam. A paprikát megmostam, kicsumáztam, felaprítottam, a hagymával egy edényben teáskanálnyi sóval, olajat öntve alá- fél dl-nyit- párolódni tettem. A csípős paprikát is beletettem, azt csak a szárától megszabadítva. Mikor már puha, elpárolgott a leve nagy része, kész. Időnként azért nem árt megkavarni!
A sárgarépát megpucoltam, vastagabb szeletekre vágtam, kevés olajat alá öntve, kevés sóval fedő alatt, kis lángon hagytam puhára párolódni.
Mikor minden kész, a hagymát-paprikát, répát ledarálom, és a tökkel és paradicsommal együtt nagyobb edényben, még kis olajjal együtt főni tettem és kavargattam, kavargattam kitartóan. Közben megkóstoltam, elég sós-e, fűszereztem mokkáskanálnyi borssal és a babérlevéllel. Addig főtt, míg elég sűrűnek ítéltem a kenyérre kenéshez. Úgy másfél órányit rotyogott kis lángon. 
Közben a gépben kimosódtak az üvegek. A száraz dunsztot is előkészítettem: én a tulipános ládába tett pokrócok közé pakolom az üvegeket.
A megfőtt zakuszkát -azért pici tartósítószert kevertem hozzá- üvegekbe szedem, lezárom, dunsztba teszem. Itt is maradnak, míg ki nem hűlnek. 

Nekem ez két délutános munka volt, egyik napon megpároltam a zöldségeket, s csak másik nap daráltam, főztem össze. De ha van egy egész szabad napunk, nosza, rajta! Nagyobb mennyiséget is érdemes, mert a kevéssel is ugyanúgy elmegy az idő, mintha többet készítenénk. Ha "rendes" zakuszka készül, kis adagnak neki se fogok, legalább 3 kg-ot teszek minden hozzávalóból. Bár hosszadalmas elkészíteni, én ki nem hagyom egy évben sem, mert szinte tavaszig (ha csínján szedegetjük le a polcról) van kenyérre kenni való. 



Sajtos-paradicsomos cukkini

 Padlizsánnal már készítettem hasonlót, gondoltam, kipróbálom cukkinivel is. Érdemes volt leváltani a rántott cukkinit, így is finom! 

A hozzávaló a kertben termett. Azon kevesek közül való, amelyik hajlandó volt megnőni. Nem tudom, miért, de a mi vidékünket nagyon elkerüli az eső. Egész nyáron a néhány öntözésnyi esőn kívül egy kiadósabbat kaptunk belőle. Az locsolás meg valahogy nem az igazi. Meg vezetékes vízzel nem is olcsó. 😉 Szóval csak teremget, módjával. Annyi nem lesz, hogy be is főzzek a zöldségekből, de a reggelikhez, salátákhoz valót biztosítja belefektetett munkám.


Hozzávalók:

  • 2 kisebb cukkini
  • 2 evőkanál sűrített paradicsom
  • bors, paprika
  • bazsalikom, oregánó
  • 2-3 evőkanál olívaolaj
  • reszelt sajt
Így készült:
A cukkinit megmostam, héjastul vaskosabb szeletekre vágtam. Sütőpapírral bélelt tepsi alját kiraktam a karikákkal.
A sűrített paradicsomot, olajat, sót, borsot, paprikát, bazsalikomot és oregánót elkevertem. Mindegyik cukkinira kentem belőle, majd sajtot pakoltam a tetejére.
190 fokos sütőbe tettem, s addig sült, míg a sajt szépen ráolvadt, illetve a cukkini megpuhult.
Szintén kertben termett paradicsomot, paprikát, uborkát ettünk hozzá. 

Lekváros bukta

Talán ilyenkor tennivalóval leginkább teleszórt a mi munkánk. Az első hét után mindig igencsak fáradt vagyok, pedig ez még csak fél hét volt. A péntek délután az egyetlen, ami az enyém lehet, ha nem épp értekezünk, vagy nem a gyerekeket várom haza, vagy a változatosság kedvéért nem fáj a fejem- mint ma. Előbb megpróbáltam kiheverni, aztán összeszedni magam annyira, hogy kitaláljam, mivel pakoljam fel Leányzómat- ugyanis hétfőn közelebb költözik az egyetemhez. 

Nem lekváros buktát sütök neki, ez korábban készült, még augusztus közepe táján, a ház csinosításán dolgozó Férjemnek és segítségének. S még jó, hogy sütöttem, mert volt mivel megkínálni a váratlanul betoppanó vendégeket, akiknek nagyon örültünk. Babázhattam kicsit...


 Hozzávalók:

  • 4 dl tej+ 1 dl
  • 3 evőkanál cukor
  • 4 dkg élesztő
  • 1 kg liszt
  • 1 teáskanál só
  • 2 dl olaj
  • 1 egész tojás+ 3 sárgája
  • lekvár tölteni
  • porcukor beszórni
Így készült:
A 4 dl tejet megmelegítettem, éppen annyira, hogy kéznek kellemes meleg legyen. Elkevertem benne 1 evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt és hagytam felfutni, habosodni.
Közben a lisztet elvegyítettem a 2 evőkanál cukorral és a sóval (közepesen púpos teáskanállal mértem), beleöntöttem az olajat és összemorzsoltam. Hozzáadtam a tojásokat és élesztős tejet és gyúrni kezdtem. Közben még annyi tejet adtam hozzá, hogy könnyen gyúrható legyen a tészta- ez 1 dl volt az én esetemben. A tésztát megdagasztottam, majd kicsi liszttel megszórva, letakarva kelni hagytam.
Mikor megkelt, enyhén lisztezett deszkán úgy 1 cm vékonyra nyújtottam a tésztát, négyzetekre vágtam. 
Egyik szélére lekvárt pakoltam, felsodortam, egymáshoz közel tepsibe pakoltam őket. Hagytam még kelni 10-15 percet- csak az első tepsivel, a második kelt, míg az előző sült.
180 fokos sütőbe tettem, szép pirosra sütöttem.
Kisülés után porcukorral szórtam. 


Az egyik legegyszerűbb és legfinomabb kelt tésztából készült dolog. Csak lekvár kell hozzá- nálam most épp ezért készült, mert még elég sok tavalyi maradt, s némelyik üveg már csak félig van, úgy leapadtak- ezeket használtam el. Volt közte málna, bodza, alma. Almából még várja néhány , hogy buktatöltelék legyen.



Töltött cukkini

 Idén először vetettem gömbcukkinit. Persze az elsőként megnövő rántva készült, amikor csak ökölnyi méretű volt. Amint kétökölnyi lett, töltötten készítettem el. A teraszon tálaltunk, s mielőtt nekifogtunk enni, Férjuram megkérdezte, le sem fotózom? Így telefonnal megörökítettem, s csak utána láttunk hozzá. Aztán jöttek a dicséretek- mindenkinek ízlett, így eldőlt a további kis termések sorsa. 


Hozzávalók:

  • 2 nagyobb gömbcukkini
  • 50 dkg darált hűs
  • 1 nagy fej hagyma
  • 2-3 evőkanál olaj
  • só 
  • bors, paprika
  • 1 dl rizs
  • 2 evőkanál sűrített paradicsom
  • 2-2 paradicsom és paprika
  • 4 evőkanál tejföl
Így készült:
A hagymát apróra vágtam, az olajon, csipet sóval megszórva megpároltam. Hozzáadtam a darált húst, még nagy csipet sót és morzsásra pirítottam. Belekerült a bors, paprika, rizs és kétszeres mennyiségű víz, még kis só, és lefedve hagytam megpárolódni-főni. Mikor puha a rizs, ha kell, még sózom, belekeverem a sűrített paradicsomot.
Miközben készült a töltelék, a cukkinit megmostam, félbevágtam, a belsejét kanállal kivájtam úgy, hogy maradjon 1-2 centis pereme. A kivájt tökdarabokat a tepsibe tettem, amiben majd sül, a feldarabolt paprikával és paradicsommal együtt.
A zöldségdarabokra helyeztem a kivájt fél cukkiniket, elosztottam bennük a tölteléket, mindegyikre kentem 1-1 kanál tejfölt.
190 fokos sütőbe tettem, addig sült, míg pirulni kezdett.
Tényleg finom volt, különösen az alján lévő zöldségdarabok. 

Persze sima, hosszúkás cukkinit is meg lehet így tölteni, vagy kicsi főzőtököt. 


Meggyes mákos szelet

Az augusztus igen sűrűre sikeredett. Eddig. De előreláthatólag így folyik egész őszig. Várt és nem várt események váltogatták egymást, kétnaponta. Szó szerint. De legalább volt köztük egy-egy felkészülési nap. 😀 Az egyik várt és örömteli esemény otthoni rokonok látogatása volt. Húgomékhoz jöttek, Nővéremék hozták el őket hozzánk, s vonattal jött, aki nem fért az autóba. Sőt, a gyerekek is itthon voltak, és egy meglepetés vendégünk is volt! 😍 Hosszú idő óta először nyüzsgés volt minálunk. A leves bográcsban főtt, a második sütőben, s persze előző nap többféle sütivel is készültem. Olyanokkal, ami nem krémes és nem kell sokat állni mellette. Azért késő estébe nyúlt, mire minden kész lett. Egyik süti ez a meggyes-mákos volt, amivel az ebéd utáni sétát követően rukkoltam elő. Mindenkinek ízlett, sőt, meglepetésvendégünk  jelezte, igényt tart a receptre is. Legegyszerűbb módja, hogy hozzájusson, hogy én "szűkszavú" bejegyzést írok róla, s elküldöm neki a linket. 😃 Persze még ragozhatnám ezt a napot, ami tényleg simogatóan hatott rám, de csak annyit teszek még hozzá, hogy fotók készítésével kevésbé bajlódtam. Szeretem eltervezni a menüt, beosztani az időt, elkészíteni, megkóstolni, bezsebelni a dicséreteket, de fotózni már legtöbbször nyűg. 

Hozzávalók:

  • 4 tojás
  • 25 dkg cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 20 dkg darált mák
  • 20 dkg liszt
  • 1,5 dl olaj
  • 1,5 dl tej
  • 10 dkg csoki (fele tej-, fele fehér csoki)
  • 45 dkg fagyasztott magozott meggy / 1 üveg magozott meggy
Így készült:
A meggyet szűrőbe téve lecsepegtettem.
A csokit darabokra vágtam, a mákot megőröltem.
A tojást a cukorral, vaníliás cukorral és sütőporral habzásig kavartam. Hozzáadtam a lisztet és mákot meg az olajat, simára kevertem. Végül a tej került bele több részletben.
A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, rászórtam a csokidarabokat, majd a meggyszemeket is elosztottam rajta.
180 fokos sütőbe tettem, tűpróbáig sült.


Finoman puha lett a tészta, de a meggyszemek adták meg igazán a varázsát. Fagyasztottat használtam, így savanykásabb-lédúsabb volt az egész. A csoki akár el is hagyható, vagy a tetejére is lehet csorgatni, de rosszat semmiképp sem tesz neki. 

Pizzás keksz

 Ha a gyerekek sós rágcsálnivalót kérnek, hát azt sütök! Ugyan érdekesen alakult a kóstolás, mert Gergő megjegyezte, hogy finom, de túl száraz. Mert valamiért pogácsára számított. Végül abban egyeztünk meg, hogy pogácsának lapos, keksznek magas, de mégis csak keksz, az állaga miatt. Roppanós, omlós. Nekem kimondottan ízlett, s most, napok múlva is finom a néhány megmaradt darab.


Hozzávalók:

  • 70 dkg liszt
  • 2 teáskanál só
  • 37 dkg margarin
  • 1 evőkanál zsír
  • 1 nagy tojás
  • 1,5-2 dl joghurt
  • 1 csomag sütőpor
A tetejére:
  • 4 teáskanál sűrített paradicsom
  • olasz fűszerkeverék
  • nagy csipet só
  • 20-25 dkg reszelt sajt
Így készült:
A tésztához a sót elvegyítettem a liszttel, sütőporral, elmorzsoltam benne a margarint és zsírt. Majd összegyúrtam a tojással és annyi joghurttal, hogy összeálljon a tészta. Azért nagyon kemény se legyen, mert még ki is kell nyújtani.
A paradicsomot elkevertem a sóval és fűszerkeverékkel. A sajtot lereszeltem.
A tésztát enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, közepes pogácsaszaggatóval korongokat vágtam belőle. Tepsibe pakoltam. A fűszeres paradicsommal lekentem, sajtot szórtam a tetejére és 180 fokon pirulásig sütöttem őket. 


Mákos-narancslekváros isler

 Mikor megláttam ezt a sütit, elhatároztam, hogy húsvétra elkészítem. Az időközben hosszúra nyúlt sütendők listájának az élére helyeztem, így volt esélye. Elkészült, persze csak az ötletet csentem, amiért köszönet. Saját linzerreceptemet használtam, mákkal feldobva, a narancslekvár, ami miatt megragadott az egész, mindenképp maradt, fehér csoki híján pedig barna lett a teteje. Szerettük! 😋


Hozzávalók:
A tésztához:
  • 70 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 csipet só
  • 20 dkg porcukor
  • 30 dkg margarin
  • 10 dkg zsír
  • 2 tojássárga+ 1 egész tojás
  • 1 citrom lereszelt héja
  • 2 evőkanál egész mákszem
  • 1 üveg narancslekvár
  • 10 dkg étcsokoládé+3 evőkanál olaj
Így készült:
A lisztet, sót, cukrot, sütőport összevegyítettem, elmorzsoltam a margarinnal és a zsírral. Hozzáadtam a citromhéjat és mákszemeket, és a tojásokkal összegyúrtam.
A tészta pihent 1-2 órányit, de ez el is maradhat.
Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, úgy fél centi vékonyra. Kisebb pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe rakosgattam. 180 fokos sütőben 6-8 perc alatt megsütöttem őket. Nem kell, hogy megpiruljanak, csak egész enyhén a széle, akkor már jó is. 
A kisült korongokat kettesével narancslekvárral összeragasztottam. 
A csokit gőz fölött az olajjal felolvasztottam. A sütik egy részét teljesen bevontam, a többit csak becsorgattam.


A narancslekvár nem bizonyult elegendőnek, így másfajta került a maradék korongokba. Úgy is finom, persze, de ha van, érdemes bele az ajánlottat használni.




Túrós-spenótos óriáscsiga

Már tavaly is készült ilyen akkoriban, mikor itthonról dolgoztunk, annyi különbséggel, hogy akkor mángold került bele spenót helyett. Egy szerb vagy bosnyák oldalon láttam az ötletet, s a fotó alapján készítettem el, kenyértésztából. A látvány alapján ők valamiféle rétestésztából készítik a hasonló, mindenfélével töltött süteményeiket. De így is finom, frissen tépve, kihűlve szeletelve.  




Hozzávalók:

A tésztához:

  • 3 dl tej
  • 1 mokkáskanál cukor
  • 3 dkg élesztő
  • 60 dkg liszt (ebből 20 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt)
  • 1 teáskanál+ nagy csipet só
  • 1 dl víz
  • 0,5 dl olaj
A töltelékhez:
  • 50 dkg túró
  • csapott teáskanál só
  • bors
  • 1 gerezd fokhagyma
  • nagy marék spenót
  • néhány levél kapor
A tetejére:
  • 1 tojás
  • szezámmag (fekete)
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. A lisztet elvegyítettem a sóval, hozzáadtam az élesztős tejet és gyúrni kezdtem. Közben adagoltam még vizet hozzá, annyit, hogy kicsit lágyabb, de nem elterülős tésztát kapjak. Megdagasztottam, majd kicsi liszttel megszórva, letakarva hagytam megkelni. 
A spenótot megmostam, apróra vágtam. A túrót áttörtem, elkevertem a sóval, borssal, zúzott fokhagymával, majd a spenóttal és apróra vágott kaporral (én a fagyasztóból használtam, amit korábban eltettem).
Mikor megkelt e tészta, hosszúkásra nyújtottam, egész vékonyra, kicsit ki is húzkodtam a széleket. Raktam a szélétől két centinyire egy csíkban tölteléket, felsodortam úgy, hogy a tészta beborítsa a tölteléket, majd levágtam ezt a csíkot. Csigává sodortam, nagy tepsi közepére tettem. A tészta szélét újra meghúzkodtam, megpakoltam túróval, feltekertem-becsomagoltam, levágtam, az előző csiga köré tekertem úgy, hogy a találkozásnál kicsit összenyomom a végeket. Addig folytattam, míg elfogyott a tészta. Illetve maradt egy kevés, azt a kör köré, a tepsi négy sarkára raktam a maradék töltelékkel töltve.
A tetejét lekentem felvert tojással, szezámmaggal szórtam.
180 fokos sütőbe tettem a tepsit, s addig sült, míg szépen megpirult a teteje.

Nekem ízlett, reggelire is ezt ettem egy bögre tej kíséretében. Kisebb csigák is készíthetőek belőle, úgy nem kell tépkedni, szeletelni. Pedig tépkedni a legjobb! 😀
Előkerestem a tavaly készült fotóit. Az jóval rusztikusabb kinézetű, de nem kevésbé volt finom:







Pizzás kiflik

Ha útravaló harapnivalóra van szükség, a "pizzás" péksütemények mindig nyerőek. Hogy most ne a bulikra rendszeresen rendelt csiga ...