Mindig kertes házban laktunk, s mindig volt kis zöldséges kert akkor is, ha albérletben éltünk. Biztosan a véremben van, hogy szeretek kertészkedni. Kis telkünk végében és oldalában művelek "földet". Szívesen csinálnám nagyobb területen, de egyelőre ennyi adatott meg és ehhez sincs annyi időm, amennyi kellene, és épp akkor van legkevésbé, amikor legjobban szükség lenne rá. Otthon ott van a sok föld, de nem lehet összefogni a négy sarkát, áthozni és itt kiteríteni.
Kicsit szélmalomharc az egész, valamiért ezt a vidéket nagyon elkerüli az eső- június legelején volt egy kiadós zuhé, azóta semmi. Locsolunk kétnaponta, hogy ha már dolgoztam vele, ne száradjon ki minden. De nagy öröm, ha szüretelem munkám gyümölcsét. Ha csak annyi terem, amennyit elfogyasztunk, az is jó eredmény, ha több is van, így-úgy tartósítom. Tavaly termett először annyi paradicsom, hogy befőztem bőven- mostanáig kitartott, utolsó üveggel van még a kamrapolcon. De tavasztól van sóska, saláta, spenót, zöldhagyma. Már van uborka, cukkini, tök, kis paprika, zöldparadicsom- várom, hogy pirosodjon-, lesz padlizsán, cékla. A zöldfűszereket folyamatosan tudom szedni. Gyümölcs is van, mindenből kevés, de csipegetjük sorra, ahogy érnek: eper, cseresznye, málna, ribizli, szeder, szilva, őszibarack, szőlő.
Persze virágok is vannak, de azokat igencsak elhanyagolom. Tavasszal megkapálgatom, kitakarítom, aztán nyáron csak úgy vannak.
A nyári főzéshez a kertben termettek adják az ihletet, az köré tervezek. Kedvencem a rántott cukkini hideglecsóval, de gyakorta készül tökfőzelék valamilyen szaftos csirkehússal vagy májjal, akár tökfasírt, ami hol így, hol úgy készül, nyáron friss tökből/cukkiniből, télen fagyasztottból. Tölteni is szoktam tököt/cukkinit, így.
Spenót is van folyamatosan, az újzélandi, aminek nagy előnye, hogy egész nyáron-őszön szedhető, folyamatosan hozza húsos levélkéit. Spenótfőzelék is készül néha, Férjem "nagy" örömére- megeszi, de nem rajong érte, a tükörtojásért annál inkább. Még nem került fel a blogra recept, de sütibe rejtve igen: például így.
A paradicsomot mindenhez esszük csak úgy frissen, míg le nem fagy ősszel, amit nem bírunk megenni, befőzöm: készül házi ketchup, aszalt paradicsom, amit előszeretettel használok sós süteményekbe és ételekbe (ezen a linken találhatók), paradicsomlé, pizzaszósz, amik receptje még várat magára. Meg az is, milyen lesz az idei paradicsomtermés, mert esze ágában sincs érni, holott sok zöld van már.
A padizsánból készül elsősorban a padlizsánkrém, gyerekkori nagy kedvenc, és a másik, a zakuszka, aminek egyik alapvető összetevője. De másképp elkészítve is szeretjük, nekem nagy kedvencem mindenképp- ötletek itt.
Paprika leginkább napi fogyasztásra terem, de a csípőséből jut üvegbe is, ugyanúgy, mint a cékla, ami nem került még lejegyzésre. A friss roppanós uborkát is eszem mindenhez, ha több is van, kovászos uborka lesz belőle, ami akár zsíros kenyér mellé is kiváló. Télire is rakok be néha- bár azt nem saját termésből, ahhoz többet kéne vetni. Ezek receptje is hátravan. Van dolog bőven! 😄
Kis faluban élünk, ahol mindenkinek van udvara, mégis kevesen foglalkoznak kis kerttel. Mert mindenki rohan a hétköznapokon, hétvégén meg jól esik kicsit leengedni. No meg arra vagyunk szoktatva, hogy ott a bolt, ahol mindent meg lehet venni. Engem elégedettséggel tölt el, hogy az udvar végéből leszedhetem az ebédhez valót, és hogy ezt-azt üvegbe zárhatok télire. Van vele munka, de kész haszon, mert a kapálgatás, gyomlálgatás, ide-oda pakolás során megvan a napi mozgásszükséglet is.
Elég a locsogásból, jöjjön néhány fotó a kertemről:
