Túrós palacsinta

Még a nyáron megírt bejegyzés:
Már sokszor említettem, hogy a palacsintasütés igencsak nem a kedvenc elfoglaltságom. Pedig a család szereti. Nem is kicsit. Én is, frissen, melegen, lekvárral vagy túróval. Azért nem szenvednek palacsintahiányban, mert Anyósom viszonylag gyakran süt, s mi is mindig kapunk belőle. De elhatároztam, amint szabadságon leszek, én is sütök. Nagy adagot, hadd lakjanak jól belőle. Tartottam magam az elhatározáshoz, de nagy meleg lévén meg is bántam. De kitartottam, megsütöttem a nem is tudom, mennyi palacsintát, jó sok túróval megtöltöttem. Néhányba nem jutott, de az is elfogyott.
Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 3 tojás
  • nagy csipet só
  • 2 evőkanál cukor
  • 8-9 dl tej
  • 2-3 evőkanál olaj
A töltelékhez:
  • 1 kg túró
  • cukor ízlés szerint
  • vanília és/vagy citromhéj
Így készült:
A liszthez adtam a sót, cukrot, tojásokat, majd fokozatosan a tejet. Előbb keveset, amennyivel simára tudtam keverni, majd apránként a többit.
Annyi tejet öntöttem hozzá, hogy sűrűn folyós legyen. Nem sok maradt az 1 liter tejből. Végül belekevertem egy kevés olajat.
Hagytam pihenni a masszát, úgy 15-20 percig.
A túrót villával áttörtem, néhány evőkanál cukrot és citromhéjat kevertem hozzá.
A palacsintákat kisütöttem, csak picit olajozva a serpenyőt minden harmadik-negyedik palacsinta után.
A kész palacsintákat megtöltöttem a túrókrémmel s feltekertem.
Nem szoktam mérni a hozzávalókat, csak érzésre kerül bele minden. Most kivételesen kimértem a lisztet. Anyukám többnyire szódavízzel készítette, úgy talán puhább a tésztája. Én szinte mindig csak tejjel kavarom ki, ritkán ásványvízzel is. 
Fél év múlva lehet, lesz ismétlés! :-)

Baconbe tekert, sajttal-tojással töltött fasírt

A fasírt minden ünnep kelléke. Így vagy úgy. Vagy csak simán, gombócolva s olajban sütve, vagy töltve valamivel s sütőben sütve rúd formájában. Hogy megint más legyen, most sajttal és fél tojásokkal töltöttem és baconbe csavarva sütőben sültek ki. Így is finom!
Hozzávalók:
  • 10 főtt tojás
  • 1 kg darált hús
  • bors , paprika
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 4-5 szelet kenyér
  • 4 nyers tojás
  • 10 dkg sajt (trappista)
  • 30 dkg szeletelt bacon
Így készült:
Megfőztem a tojásokat. Mikor kihűltek, megpucoltam, félbevágtam mindegyiket.
A darált húst, fűszereket, zúzott fokhagymát, beáztatott is kicsavart kenyeret, tojásokat összegyúrtam. Ha lágy a massza, zsemlemorzsát teszek még hozzá.
Nagyobb gombócokat vettem a tenyerembe,  ellapítottam, fél tojást és darab sajtot tettem bele, összecsomagoltam. Baconszeletbe csavartam, sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam.
180 fokon addig sültek, míg szépen megpirultak.
Maradt néhány fél főtt tojás, nem tudtam előre, mennyi gombócra lesz elég a massza. 
Finom lett, a megpirult bacon rajta különösen jó ízt adott neki. Kiadós is, lett belőle bőven. Negyedelve tálaltam, a sok más mellett bőven elég annyi belőle.
Aszalt szilvával töltött csirkemell van mellette, a másik nagy kedvenc az előételek között. Nincs különösebb receptje, a vékonyra szeletelt csirkemellet egymás mellé teszem, sózom-borsozom, kirakom egy sor aszalt szilvával és vékonyra szeletelt Brie sajttal. Mindezt alufólián. Annak segítségével feltekerem, s belecsomagolva sütőben sül. Kihűlés után szeletelem.



Gesztenyés kifli

Karácsonyra terveztem gesztenyéset is sütni, de szerencsére nem volt már rá időm, így sem bírtuk megenni a sok sütit. Mostanában azon vagyok, hogy a mélyhűtő tartalmát használjam fel sütés-főzés során. Tegnap a gesztenyét is kivettem, s mivel úgyis kiflit terveztem sütni, hát ezzel töltöttem. Még nem készült nálunk gesztenyés kifli, de így is finom. De még mindig a lekváros a legeslegjobb! :-)

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 60 dkg liszt
  • 30 dkg margarin
  • csipet só
  • 2 evőkanál cukor
  • 1 dkg élesztő
  • 0,5 dl tej
  • 1 tojás
  • 2-3 evőkanál tejföl
A töltelékhez:
  • 25 dkg natúr gesztenyemassza
  • 3 evőkanál cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 2-3 evőkanál tejszín
Így készült:
A lisztet, sót, cukrot tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam az összemorzsolt élesztőt, a tejet, tojást, kevés tejfölt. Gyúrni kezdtem, s közben még annyi tejfölt tettem hozzá, hogy könnyen gyúrható, sima tésztát kapjak.
A tésztát 1 órányit pihenni hagytam.
A gesztenyemasszát elkevertem a cukorral és vaníliás cukorral, közben annyi tejszínt adtam hozzá, hogy kenhető masszát kapjak.
A tésztát 8 részre osztottam. Mindegyiket gombóccá hengergettem, majd sorra kerek lappá nyújtottam. Ketté, majd négybe vágtam, ezeket is feleztem. Így minden gombócból 8 kifli lett. Kevés gesztenyemasszát tettem minden tésztadarabra, felsodortam, meghajlítottam, tepsibe pakoltam.
180 fokon világosra sütöttem.
Egy részére szórtam porcukrot, bár anélkül is elég édesnek találtam.

Az utolsó tésztagombócnál elfogyott a gesztenye, így azokba baracklekvár került. De dióval vagy mákkal is tölthető. Finom, puha kiflik lettek. Kicsit túl is sütöttem, egy árnyalattal világosabban még puhább lenne. De a jelek szerint így sem fog a nyakunkon maradni! :-)

Tiramisu szelet

Nagyon rég készítettem tiramisut, pedig a család oda van érte meg vissza. Most, hogy kis keresztlányunk szülinapja volt, s Ő azt biztosan szereti, kapóra jött. Fele csinosabban, torta formára készült (erről nem készült fotó), másik fele itthon maradt, a gyerekeknek. Bár nem a megszokott összetételű, az ízvilág igen hasonló volt. A lényeg, hogy mindenkinek ízlett!
Hozzávalók:

  • 6 tojásos piskóta
  • 25 dkg babapiskóta
  • 0,5 dl víz
  • 1 dl főtt kávé
  • 2-3 evőkanál rumaroma
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 50 dkg mascarpone
  • 4 dl tejszín
  • 7 evőkanál cukor
  • 2 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 6 dl tej
  • 1 evőkanál kakaó
Így készült:
A piskótát a szokásos módon elkészítettem. Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.
A krémhez a pudingokat kevés tejjel elkevertem, majd a többi tej hozzáadásával sűrű krémmé főztem. Hagytam kihűlni, közben megkevergettem. 
A tejszínt 1 evőkanál cukorral felvertem.
A pudingot, fele mascarponét elkevertem a 4 evőkanál cukorral, majd több részletben hozzáadtam a hab felét.
A vizet, kávét, rumaromát, vaníliás cukrot elkevertem.
A krém felét az alsó piskótalapra kentem. Kiraktam a kávés lében megmártott babapiskótákkal. Rá került a krém másik fele, majd beborítottam a másik piskótalappal. Tetejére került a mascarpone, 2 evőkanál cukor és a hab másik felének keveréke.
Kakaóport szitáltam rá.
Utólag jutott eszembe, hogy kevesebb hókuszpókusszal járt volna, ha nem felezem a tejszínhabot meg krémsajtot, hanem az egészet összekeverem a pudinggal. Így is jutott volna a tetejére is a krémből, s kissé lerövidíti a munkaidőt. 

Zöldfűszeres kenyérkék

Nagyon rég volt, hogy utoljára sütöttem kenyeret. Sütőben. Mert a kenyérsütőt néha munkára fogom, de kézzel dagasztott, formázott, tepsibe helyezett, sütőben kelesztett-sütött kenyérke rég volt az asztalunkon. Pedig sokkal finomabb, mint ami a gépben sül. Egyik délután hirtelen felindulásból dagasztottam egy kiló lisztből tésztát, mikor megkelt, kiborítottam a deszkára, s akkor döntöttem el, mi lesz belőle. Még aznap este csemegéztünk belőle, meg jól fogott másnapra tízóraira csomagolni. Csak simán vajjal nagyon finom volt!

Hozzávalók:

  • 1 kg liszt
  • 3 dl tej + víz
  • 4 dkg élesztő
  • 1 teáskanál cukor
  • 2 teáskanál só
  • 2 tojás
  • 0,5 dl olívaolaj
  • tetejére 3-4 evőkanál olívaolaj, mokkáskanálnyi só, morzsolt zöldfűszerek (kakukkfű, bazsalikom, oregánó, petrezselyem)
Így készült:
A lisztet, sót tálba tettem, elvegyítettem.
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni. 
A liszthez ütöttem a tojásokat, hozzáadtam az élesztős tejet és gyúrni kezdtem. Közben annyi langyos vizet adtam még hozzá, hogy rugalmas tésztát kapjak. Végül beledolgoztam az olajat. Megdagasztottam.
Letakarva kelni hagytam.
Mikor megkelt, lisztezett deszkára borítottam, 10 részre osztottam. Meghengergettem mindegyiket, hosszúkásra sodortam, tekertem rajtuk néhányat. Mikor fele kész lett, tepsibe pakoltam, lekentem az olaj, só, zöldfűszerek keverékével és a hideg sütőbe tettem. Beállítottam 180 fokra s hagytam szép pirosra sülni őket.
Közben a tészta másik felét is előkészítettem, s míg az első adag sült, volt ideje kelni. Majd ez is a sütőbe került.

Vizsgakeksz

Már lassan 8 éve, hogy utoljára volt részem vizsgákban, de azóta is visszatérő rémálmaim vannak ezzel kapcsolatban. Meg előtte is voltak, nem tudom felidézni, mióta, de szerintem az érettségivel kezdődött. De lehet, hogy korábban, mert nekünk 8. után is felvételizni kellett, két év múlva megint- így ritkították a magyar tagozatok számát-, aztán jött az érettségi, meg a többi. Én meg nagyon tudok izgulni. Mai napig. Pedig gyerekként irigyeltem a felnőtteket, hogy ők már biztosan mindenféle félelem nélkül állnak szembe az élet által eléjük sodort nehézségekkel. De rájöttem, hogy nem egészen így van ez. 
Ezekben az álmokban csak készülök a vizsgákra, de vagy nem tanultam semmit, vagy késésben vagyok, vagy nem találok oda, így szerencsére felébredek, mielőtt elkezdődne. Most nem én vizsgázok, hanem a Fiam tesz tanúbizonyságot féléves munkájáról. Első vizsgaidőszakát éli. Egy siker, egy bukta. Aztán összeszedi magát, majd megint elengedi a gyeplőt. De nagyon szurkolok neki, hogy végül az összesen sikeresen legyen túl. Most épp ornitológiavizsgára készül... 
Mielőtt útra kelt, sütöttem neki egy adag zabpelyhes kekszet, meg másikat is, csokival meg kávéval, amit el is neveztem vizsgakeksznek. Belesütöttem szívem-lelkem, a többi most már rajta múlik! :-)

Hozzávalók:
  • 3 nagy tojás
  • 25 dkg cukor
  • 25 dkg vaj
  • 50 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 evőkanál kakaó
  • 1 evőkanál őrölt kávé
  • 2 evőkanál rumaroma
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 10 dkg fehér csoki
Így készült:
A csokikat feldaraboltam.
A tojásokat a cukorral elkevertem, majd a megolvasztott vajjal is. Belemértem minden más hozzávalót és összekevertem. Vagyis a gép keverte. 
A tepsit sütőpapírral béleltem, majd kanállal nem túl közel egymáshoz halmokat pakoltam bele.
180 fokos sütőben sütöttem.
Gyorsan elkészülő sütemény. Tulajdonképpen a sütése igényel több időt, mert 3 tepsivel lett belőle, s sorra ki kell sülniük. Légkeveréses sütővel más a helyzet, de az enyém nem olyan. Csak egyszerű villanytűzhely, de szeretem. Már csak azért is, mert elég sok éve hűséges társam "szenvedélyem" kiszolgálásában! :-)

Húsgombóc leves

Azaz csorba. A románok levese. Gondolkodtam ugyan rajta, de a csorbán, mititéjen és puliszkán kívül nem igazán jutott eszembe más étel, ami nekik tulajdonítható. Igaz, nem voltunk velük szoros kapcsolatban, pedig köztük éltünk. Kezdetben ők miközöttünk, aztán fordult a kocka... 
Mindenféle csorbájuk van, mi ezt az egyfélét szoktuk készíteni. Az eredeti korpaciberével van savanyítva, ami erjesztett korpa. Én többnyire savanyú káposzta levével vagy citromlével savanyítom. Szeretjük, egyik kedvenc levesünk! :-)


Hozzávalók:

  • 3 sárgarépa
  • 2 petrezselyem
  • darabka zeller
  • 1 evőkanál házi ételízesítő
  • 60 dkg darált hús
  • 1 fej hagyma
  • 1 tojás
  • 1 dl rizs
  • bors, pirospaprika
  • kevés leostyán
  • petrezselyem- és zellerzöld
  • savanyú káposztalé / citromlé
Így készült:
A zöldségeket megpucolva, megmosva felaprítva sós vízben főni tettem. Hozzáadtam a házi ételízesítőt is.
Míg főtt, a hagymát apróra vágtam, a darált hússal, tojással, rizzsel, fűszerekkel összegyúrtam, majd kis, diónyi gombócokat kerekítettem belőle. A zöldséghez rakosgattam, hagytam főni. Néhány levél leostyánt, néhány szál petrezselyem- és zellerlevelet dobtam bele. 
Mikor a gombócot kettévágva a belsejében is megfőtt a rizs, kész. Már csak savanyítani kell, kellemesen savanykásra.
Tálaláskor teszünk hozzá tejfölt.


Hogyan készül eredetileg, nem tudom, igaz, utánanézhetnék. Ez már az évek során ízlésünkre formált változat, így szeretjük.
Nem mindig ugyanígy készül, van, amikor krumpli is kerül bele, vagy zöldborsó, akár karalábé.
A leostyán vagy lestyán a jellegzetes fűszere, amiből csak néhány levélke kell. Van a kertben egy tő, télire teszek a fagyasztóba belőle. Ugyanúgy, mint a petrezselyem és zeller leveléből, aztán télen innen dobálok egy-két szárat a levesekbe.

Krémes tojásfehérje-süti

Már javában belevetettük magunkat az évbe, de most ragadnám meg az alkalmat, hogy boldog új évet kívánjak mindenkinek, aki erre jár, meg annak is, aki nem! :-) Ezzel a finom sütivel, ami a gyerekek szilveszteri bulijára készült, a karácsonyi sütés-főzés során termelt tojásfehérje-maradékból. Nem terveztem el előre, milyen lesz, csak annyi volt biztos, hogy el akarom használni a fehérjéket. Menet közben körvonalazódott, s egy finom sütike lett belőle. :-)

Hozzávalók:A diós laphoz:
  • 6 fehérje
  • 6 evőkanál cukor
  • 1 evőkanál liszt
  • 10 evőkanál darált dió
  • fél csomag sütőpor
  • csipet só
A kókuszos laphoz:
  • 5 fehérje
  • 5 evőkanál cukor
  • csipet só
  • fél csomag sütőpor
  • 1 evőkanál liszt
  • 5 evőkanál kókuszreszelék 
A krémhez:
  • 6 dl tej
  • 2 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 20 dkg cukor
  • 25 dkg vaj
  • 1 evőkanál kakaó
Így készült:
A diós laphoz a tojásfehérjét előbb a csipet sóval, majd a cukorral felvertem. Hozzáadtam a lisztet, diót, sütőport, s óvatos mozdulatokkal összekevertem. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, 170 fokon sütöttem. Addig sült, míg a teteje szépen pirulni kezdett.
A kókuszos lappal is ugyanígy jártam el.
A krémhez a pudingporokat simára kevertem kevés tejjel, majd a többit is hozzáadtam. Kis lángon állandóan kavarva sűrűre főztem.
Hagytam kihűlni, közben sűrűn megkevertem, hogy ne legyen majd csomós.
A vajat a cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzáadtam a kihűlt pudingot.
Fele krémet a diós lapra kentem, erre került a kókuszos lap. A krém másik felébe került a kakaó, elkevertem. A kókuszos lap tetejére simítottam. 
Tetejét kókuszreszelékkel szórtam be.


Diós-lekváros kifli

Mióta Leányzó hókiflirajongó, minden karácsonyra készül, így vagy úgy. Most is készült kiflike, bár másmilyen, de ráfogtuk, hogy ez az idei hókifli. Sikere mindenképpen legalább akkora volt! :-) Tényleg finom lett, frissen pihe-puha. Rá is jártak rendesen. A kóstoló óta nem is ettem belőle, de feltételezem, még mindig ehető. :-)

Hozzávalók:
A tésztához:
  • 1 dl tej
  • 1 evőkanál cukor
  • 3 dkg élesztő
  • 60 dkg liszt
  • csipet só
  • 2 evőkanál porcukor
  • 25 dkg zsír
  • 3 tojássárga
  • 1 evőkanál ecet
  • 2 evőkanál tejföl
A töltelékhez:
  • 10 dkg darált dió
  • kis üveg sárgabaracklekvár
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • + vaníliás porcukor beszórni
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt s hagytam felfutni.
Közben a lisztet, sót elvegyítettem a porcukorral s elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a sárgákat, ecetet, élesztős tejet s összegyúrtam annyi tejföllel, hogy könnyű, puha tésztát kapjak. 
Egy órányi pihentetés után 8 gombócra osztottam a tésztát.
A töltelékhez valókat összekevertem.
Mindegyik gombócot vékony, kerek lappá nyújtottam, 8-ba vágtam, megtöltöttem, feltekertem.
Tepsibe pakoltam, s 180 fokon világosra sütöttem. Még melegen porcukorba forgattam.


Kiflike

Valamikor, 3 évvel ezelőtt húsvétra készült sütemény, de miért ne kaphatna karácsonykor is szerepet? Közeledik, rohamosan, de most elmaradta...