Mákos-mazsolás kalács

Tavaly Nővéreméknél főztünk közösen a tesóimmal nagy adag zakuszkát, idén nálunk jöttünk össze egy kis közös kavargatásra. Előtte nap persze sütöttem-főztem, hogy legyen elegendő energia eme nagy munka véghezviteléhez. Volt is, mert kora délután láttunk hozzá, vacsorára már üvegekben, pokrócok között pihent munkánk gyümölcse. No meg a sok kéz hamar kész mondás igazsága is bebizonyosodott...

Többek között mákos kalácsot sütöttem. Fogyott, fogyott, de nem volt olyan kelendő, mint a kakaós szokott lenni, mert hát a mák nem vezeti a kedvencek listáját. Az almás pitének nagyobb sikere volt. Nekem viszont ízlett, dolgozni is ezt vittem, két nap egymás után. Tettem róla, hogy ne valljon szégyent a süteményem! 😉



Hozzávalók:

A tésztához:

  • 1 kg liszt (fele rétesliszt)
  • 1 teáskanál só
  • 4 evőkanál cukor
  • 4 dl tej
  • 4 dkg élesztő
  • 2 dl olvasztott zsír
  • 2 egész tojás+ 2 sárgája
A töltelékhez:
  • 25 dkg mák
  • 20 dkg cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 10 dkg mazsola
  • + 1 tojás lekenni
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukorból egy evőkanállal, majd belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
A lisztet a sóval és a többi cukorral elvegyítettem, majd elmorzsoltam a folyékony zsírral. Az sem baj, ha még langyos. Hozzáadtam a tojásokat. élesztős tejet és összegyúrtam. Ha szükséges, tegyünk még hozzá tejet. Ne legyen kemény a tészta, olyan könnyen gyúrható-formázható legyen. Ha megfelelő az állaga, megdagasztjuk.
Letakarva hagyjuk megkelni.
A mákot megdaráltam, elvegyítettem a cukorral és vaníliás cukorral.
Mikor megkelt a tészta, úgy egy óra múlva, lisztezett deszkára borítottam, 4 részre osztottam. Mindegyiket kinyújtottam, vékonyra. A gáztepsi rövidebbik oldala lett nálam a kalács hossza, így elfér a 4 rúd egymás mellett. Megszórtam a mák negyedével, majd mazsolával és feltekertem. Így jártam el mind a négy résszel. Egymás mellé pakoltam a tepsibe, persze úgy, hogy maradjon köztük hely, mert még kelnek.
Hagytam fél órát kelni, majd lekentem felvert tojással és 180 fokos sütőbe tettem.
Addig sültek, míg szép piros lett alja-teteje.



Joghurtos szilvás szelet

Csak néhány éve kaptam rá a szilvás sütik ízére. Nagyon szeretem a vele készült sütiket -is-, s ha választanom kéne, azt hiszem, a szilvás pite lenne a kedvenc. Igyekszem mindig valami mást is próbára tenni. Ezúttal ez a recept inspirált. Nem követtem mindenben a receptet, sőt. De kiállta a próbát!



 Hozzávalók:

A tésztához:

  • 40 dkg liszt
  • csipet só
  • 1 evőkanál cukor+ 1 teáskanál
  • 15 dkg zsír
  • 1 dl tej
  • 1,5 dkg élesztő
  • 1 tojás
  • 1 evőkanál tejföl
A töltelékhez:
  • 1 kg szilva
  • 2 evőkanál cukor
  • 1 mokkáskanál fehéj
  • 5 dl görög joghurt
  • 4 kicsi tojás
  • 20 dkg cukor
Így készült:
A tésztához a tejet meglangyosítottam, elkevertem benne a teáskanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.
A lisztet, csipet sót, egy evőkanál cukrot elvegyítettem, elmorzsoltam a zsírral, majd a tojás, élesztős tej hozzáadásával összegyúrtam. Egy evőkanál tejföl is került bele, hogy könnyen gyúrható tészta legyen.
Letakarva pihenni hagytam.
Közben a szilvát megmostam, lecsepegtettem. Kimagoztam, mérettől függően félbe-negyedbe vágtam.
A joghurtot elkevertem az egész tojásokkal és a cukorral, jó alaposan.
A cukrot elvegyítettem a fahéjjal.
A tésztát tepsi méretűre nyújtottam (28×32 cm-es), amit kikentem, mielőtt beletettem a tésztát.
A tészta tetejét kiraktam a szilvaszeletekkel, megszórtam a fahéjas cukorral. A tetejére kanalaztam a joghurtos keveréket és 180 fokos sütőbe tettem.
Addig sült, míg körben a széle elkezdett pirulni.


Finom, gyümölcsös-krémes, édeskés-savanykás süti lett belőle. Talán mégis elő kellett volna sütni a tésztát, mert kicsit megáztatta a gyümölcs és joghurt, de ez csak látványra zavart- engem. 


Gombaleves

Idén különösen vártam az őszi szünetet. Éreztem, hogy most már nagy szükségem van egy kis pihenésre. Elfáradtam. Fizikailag is, de sokkal inkább szellemileg. Csomó tennivalót tartogattam a szabad napokra. Erre a fejfájós és hosszú pénteki nap után az iskolában felbukkanó vírus engem is leterített. Ember tervez, Isten végez. Szombaton a muszáj dolgokra ráerőltettem magam, vasárnap már főztem is, hétfőn kisuvickoltam a konyhát, a délutánt blogozásra szántam. Erre mit csináltam? A közeledő Márton-napi eseménysorozatra gyűjtögettem ötleteket. Azaz dolgoztam. De részben ez is megvan, már csak néhány órát kell ezzel is foglalkozzak. Meg a többivel. Szóval szabadság idejére is el vagyunk látva tennivalóval. De azért a pihenésre is szakítok időt. Ami nálam azt jelenti, hogy azt csinálom, amihez éppen kedvem van. 
Az is terveim között szerepelt, hogy délutánonként megírom a sok-sok elmaradt, időközben készült sütemény receptjét. De már látom, ez sem fog megvalósulni. Soha nem érem utol magam, de próbálok ezen nem rágódni. Próbálok. 
Most meg próbálok receptet írni. Elsőként egy levesét, ami előző héten készült, két felvonásban. Egyik délutánon megpároltam a gombát, másikon készre főztem a levest. Persze nem kell, hogy ilyen hosszadalmas legyen ez a folyamat, most éppen csak így adta ki az idő széle a hosszát. Nem sűrűn főzök gombalevest, s nem is mindig ugyanúgy, most éppen így készült:

Hozzávalók:
  • 1 nagy fej hagyma
  • 50 dkg gomba
  • 3-4 evőkanál olaj
  • bors
  • paprikakrém (házi, nem csípős)
  • 2 nagyobb sárgarépa
  • 1 nagyobb petrezselyem
  • 2 kicsi tojás + liszt a nokedlihez
  • petrezselyemlevél
Így készült:
A gombát megpucoltam, felszeleteltem. 
A hagymát megpucoltam, apróra vágtam. Az olajon rövid ideig pároltam csipet sóval, majd a gombát is hozzáadtam s fedő alatt megpároltam. Kevés borsot, egy teáskanál paprikakrémet tettem bele, és még mokkáskanálnyi szárított petrezselymet is.  Közben kis fazékban vizet tettem főni -úgy 2 liternyit-, sóztam. Ebben a megpucolt, felaprított répát és petrezselymet puhára főztem. 
Közben megkevertem a nokedlit: a két egész tojáshoz annyi lisztet kevertem, hogy sűrű, éppen keverhető masszát kapjak.
A répához borítottam a gombát, s mikor felfő, kanállal beleszaggattam a nokedlit. 
Ha szükséges, még sózom. Legvégül az apróra vágott petrezselyemzöld kerül bele- ezt mindig csak a főzés végén teszem hozzá.
Finom, kiadós leves. Persze nem kell feltétlenül két edényben készíteni, a gombát lehet e leveses fazékban párolni, majd ha majdnem kész, felönteni vízzel s együtt főzni a zöldségekkel. Így kevesebb lesz a mosatlan. 
Nálunk most fánk volt hozzá a második, lekvárral. Leányzó rendelte, még egy héttel korábban. Kicsit később, de a kedvére tettem.

Pizzás kiflik

Ha útravaló harapnivalóra van szükség, a "pizzás" péksütemények mindig nyerőek. Hogy most ne a bulikra rendszeresen rendelt csiga legyen, kifli formába bujtattam. Így is kelendő volt.


Hozzávalók:

A tésztához:

  • 4 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 4 dkg élesztő
  • 1 kg liszt
  • 2 teáskanál só
  • 15 dkg margarin
  • 2 evőkanál zsír
  • 2 egész tojás
A töltelékhez:
  • 1,5 dl sűrített paradicsom
  • 1 mokkáskanálnyi só
  • nagy csipet bors
  • fél-1 teáskanál csípős paprikakrém
  • oregánó, bazsalikom, kakukkfű (1-1 mokkáskanálnyi)
  • 4 evőkanál olívaolaj 
  • 20 dkg sajt (füstölt)
A tetejére:
  • 1 tojás
  • csipet só
  • szezámmag
Így készült:
A tejet a cukorral megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
A lisztet elvegyítettem a sóval, elmorzsoltam a margarinnal és a zsírral. Hozzáadtam a tojásokat és élesztős tejet és összegyúrtam. Ha kemény lenne a tészta, még kerülhet bele kevés tej. Megdagasztottam a tésztát, majd letakarva egy órányit kelni hagytam.
Közben elkészítettem a paradicsomszószt: a sajt kivételével minden hozzávalót összekevertem. A sajtot lereszeltem.
A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítottam, öt nagy gombócra osztottam. Sorra mindegyiket nagy, kerek lappá nyújtottam, lekentem fűszeres paradicsommal, sajtot szórtam rá. Ketté, negyeddé, majd kisebb szeletekre vágtam, melyeket feltekertem, tepsibe pakoltam.
Lekentem nagy csipet sóval felvert tojással, szezámmaggal szórtam.
180 fokos sütőben pirosra sütöttem a kis hordócskákat.


Kicsit maszatolós volt így, hogy nem egyenként, hanem egyben kentem le a nagy korongot, de így is kipróbáltam. Hát ilyenek lettek. Amúgy finomak voltak, puhán ropogósak. 

Csokis-banános kevert süti

 Szomorú, hogy időnként a banán a legolcsóbb gyümölcs. Nem túlzok. A nálunk termő alma többe kerül, mint az éppen akciós távolról ideszállított gyümölcs. Ezért inkább abból vásároltunk többet. Hédi is hozott magával haza kettő barnulófélében lévőt, itthon is volt még, így hirtelen ötlettől vezérelve gyorsan kavartam egy sütit belőle, ami a sütőben készülő vacsora után el is készült, mindenki nagy elégedettségére. Tényleg finom, egyszerűsége ellenére.


Hozzávalók:
  • 3 érett banán
  • 20 dkg cukor
  • 4 kisebb tojás
  • 2 dl olaj
  • 32 dkg liszt
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 dl tej
  • 10 dkg étcsokoládé
Így készült:
A csokit feldaraboltam- késsel kisebb kockákra vágtam.
A banánt villával összenyomkodtam. Hozzáadtam a cukrot és a tojásokat, vaníliás cukrot, sütőport és alaposan elkavartam. Majd következett az olaj, liszt, ha ezzel is elkevertem, a tejjel lágyítottam a masszát. Végül a csokidarabokat kevertem hozz.
Sütőpapírral bélelt tepsibe borítottam a masszát és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem. (A tepsi mérete 22×30 cm.)


Még azon frissiben nekiestünk, mintha ki lennénk éhezve sütire. De maradt másnapra a vendégeknek is, amikor aztán még mást sütöttem, hogy Leányzónak is legyen mit vinnie magával.

Meggyes kókuszgolyó

 Úgy volt, hogy elmúlt hétvégén Fiam is hazajön, de megfázott, kicsi hőemelkedése is volt, így meggondolta magát, nehogy nekünk is hazahozzo...