Tojás festése hagymahéjjal

Annyi tervem volt húsvét előttre, hát fele sem fog megvalósulni. De ezt még mindenképp megírom, aztán jövő héten... majd kiderül, hogy lesz. Amit előre tudok, hogy lesz dolgom bőven!
Mivel mi négyen vagyunk lánytestvérek, kellett tojást festenünk bőven. Jöttek is a locsolkodók, de a mi időnkben szigorúan csak piros tojás volt a jutalmuk, no meg megkínáltuk őket sütivel. Nem szerettem a húsvétot, pont a locsolkodók miatt, de a tojásfestés mondhatni az ünnep fénypontja volt. A levélgyűjtés, harisnyába kötözés, s az izgalmas várakozás, hogy mi fő ki belőlük: ahogy halásztuk ki őket a főzési idő letelte után a hagymahéj közül, s kicsomagoltuk, kiderült, mennyire voltunk ügyesek. Mindig voltak sikeresebbek meg kevésbé szépek is -azokat mi ettük meg-, de azért a többségük szép volt.
Míg az én csemetéim kisebbek voltak, próbálgattunk ilyen-olyan festékeket, mártogattuk a tojásokat egyikbe, másikba, de soha nem lettek szép egyenletesen színesek. Így fokozatosan visszatértem a hagyományos technikához. Már karácsony után elkezdem gyűjteni a hagymahéjat, s nagyszombat délutánján jó kis családi program során végrehajtjuk a műveletet. Amit rögvest írok is, csak megmutatom, milyen lesz a végeredmény:

Hozzávalók:

• tojás
• jó sok hagymahéj
• 1-2 evőkanál ecet
• szalonnadarabka a fényesítéshez
• levelek, harisnya

Így készül:

Kezdődik az egész a levélgyűjtéssel. Idén van már bőven levél (lóhere, cickafark, ribizli, eper ...) de volt olyan év, amikor nem igazán tudtunk odakinn levelet gyűjteni, annyira korán volt húsvét, akkor maradt a muskátlilevél. A leveleket megmostuk, hagytuk megszáradni.

Ezután kirámoltam a harisnyáimat, megnéztem, melyik feláldozható. Azt négyzetekre vágtam, akkorákra, hogy majd egy tojást bele tudjak kötözni.

A tojásokat -házit szoktam, azon nincs pecsét- enyhén mosószeres vízben megmossuk, puha kendővel törölgetjük-szárítjuk.

És most jön a legjobb rész: egy tetszetős levelet a tojásra helyezünk, rátesszük a harisnyadarabot, s az ellenkező felén jó szorosan összekötjük mind a négy csücskét. Szorosan, hogy a levél jól szoruljon rá a tojásra, így marad alatta színtelen. Egy részét hagymahéjba csomagoljuk, s úgy harisnyázzuk be, ezek márványos hatásúak lesznek. Néhányat meg hagyunk díszítésmentesen, ezek csak pirosak lesznek.

A hagymahéjat nagy fazékba halmozzuk, akkorába, amekkorába mind belefér a tojás, meg amit nem is annyira sajnálunk, mert utána kell ám sikálni. A tojásokat óvatosan a héj közé tesszük s felöntjük annyi vízzel, amennyi bőven ellepi. 1-2 evőkanál ecetet is teszek a vízhez.

Kis lángon főni teszem. Miután felfőtt, még 10 percig hagyom főni, meg még 1-2 perc ráadás, biztos ami biztos alapon.

Azonnal kiszedem a vízből őket egy kanállal, egy forgalomból kivont pólóra pakolgatom ki, rögtön levágom ollóval róla a harisnyát, letörölgetem a levelet, mert ha rászárad, nehéz leszedni. 

Még azon forrón egy darab szalonnával átkenegetem, ettől lesz szép fényes. Ez a művelet már rám szokott maradni, a gyerekek csak a végeredményt jönnek megcsodálni.

Ezek a tavalyi és tavalyelőtti tojások, ezek a fotók voltak most kéznél. Pedig minden évben megörökítem őket.

Hogy miért jó hagymahéjjal festeni? Mert szép lesz a színük -nekem tetszenek, kicsit téglavöröses-, és természetes. Persze nem mérgezőek a kereskedelemben kaphatóak sem, de...  

Hogy macerás? Egyszer egy évben rászánjuk az időt. Locsolók már elvétve jönnek (idén elvétve sem), s ma már nem piros tojással dívik megköszönni a kölnivel való öntözést, hanem csokinyúllal meg tojással, meg persze pénzzel. De azért nálunk minden locsoló kap piros tojást is, csak azért is! A többit meg megesszük sonkával. 

2021. április

Idei tojásaink is így készültek, ám ezúttal csak magunknak. Mindenki otthon húsvétolt...

 

Húsvét után

Napok óta nem ültem le a számítógép elé, arra sem volt időm, hogy kellemes húsvétot kívánjak minden kedves idelátogatónak. Így utólag már csak remélem, hogy kellemesen telt mindenkinek az ünnep. Még egy kicsi hátravan belőle, de holnaptól újra belevetjük magunkat a dolgos hétköznapokba.
A mi húsvétunk mozgalmas volt, egybekötöttük Leányzónk szülinapjával. A héten 10 éves lesz "picurkám". Tegnap vendégeink voltak, az este meg ma eltakarítottam a "romokat", közben fogadtunk egy-két locsolót. Most pedig rám fér egy kis pihenés.

Következnek majd a receptek is. Legalábbis úgy tervezem:-)

Pici Lányom

A hónap témája: Húsvét

Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Jézust nagypénteki kereszrefeszítését követő feltámadását ünnepeljük.  Érdekes, hogy ez egy úgynevezett mozgóünnep, vagyis nem minden évben ugyanazon a napon tartjuk. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap a húsvét napja.
Az ünnep neve a negyvennapos böjt lezárultát jelenti, ezen a napon már húst is lehet enni. Több európai nyelv a héber pészah után nevezte el az ünnepet. Néhány elnevezés -Oster, Easter- egy germán istennő, Ostara nevéből származik. Az ő ünnepe tavasszal volt, s jelképei a tojás és s nyuszi. Németorzságban kezdték el a nyuzsit, mint húsvéti szimbólumot használni, innen terjedt el a világban.
A húsvétot megelőző időszak és az ünnep is igen gazdag hagyományokban, népszokásokban. Ilyenek az ételszentelés, határjárás, zöldágjárás, de legismertebb s legelterjedtebb a locsolás. Ennek alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Valamikor egész veder vízzel öntötték le a lányokat, ma illatos kölnivel locsolkodnak. Ehhez locsolóvers is jár, ezeknek sok változata ismert, a mágikus jellegű szövegektől a félnépi rigmusokig.
A locsolók jutalma a piros tojás. Régen hagymahéjjal festették, különböző módon díszítették: levéllel, viaszolással, karcolással.
A húsvét jellegzetes ételei: a sonka, bárány, tojás, kalács. Minegyiknek megvan a maga jelentősége: a tojás s azt hozó nyúl a termékenység jelképei, a bárány Jézust jelképezi, a sonka pedig a parasztélet gazdasági rendje következtében vált hagyományos húsvéti étellé.

Nálunk a tojásfestés volt a húsvéti készülődés legkedveltebb mozzanata, meg a sütikészítés. Mindig sok tojást festettünk, mert négyen vagyunk lánytestvérek, így kijútott a locsolókból. A locsolókat nem szerettem, nem azért, mert jönnek, hanem mert locsolnak.
A húsvétot nem tervezem előre, mint a karácsonyt. Lesz pirostojás, sonka, meg sok süti. Talán megyünk a nővéremékhez, talán várjuk a locsolókat.

Advent

Nemsokára karácsony...
Advent a karácsonyt megelőző négyhetes időszak. A szó latin eredetű, jelentése megérkezés, eljövetel. Az 5-6. századra nyúlik vissza az eredete, s vallási előkészületet, azaz böjtöt s hajnali miséket, a régi magyar nyelven "aranyos misét", "angyali misét" jelentett. Ma már sajnos, egész mást.
Rohanást valami után, amiről azt hisszük, pótolja a szeretetet, amire már nem jut idő.
Nagyon szeretem a karácsonyt. Nekem a családi együttlétet jelenti, s ez valószínűleg a múltban gyökerezik. Nem emlékszem a gyerekkoromból ajándékokra, valószínűleg nem is kaptunk nagy dolgokat, mégis olyan hangulata volt, hogy kellemes és megismételhetetlen eseményként maradt meg emlékeimben: közös sütés-főzés, fenyőfa, házi készítésű szaloncukor, a templomi karácsonyi műsort követő családi vacsora Nálunk ma sem az ajándékozás a központi esemény, persze, a gyerekek kapnak ajándékot, s mi annak örülünk, hogy ők boldogak, s hiszik, hogy azért jött el hozzájuk az Angyal, mert jók voltak. S tényleg jó gyerekek.
Idén is együtt díszítettük a lakást házi készítésű díszekkel, a gyerekek szobájában van "színes akármi" is, ahogy a fiam nevezte el a színes égősorokat, mert rajonganak érte; együtt fogunk sütni-főzni, karácsony estéjén elmegyünk a templomba, majd hangulatosan megterítünk -a lányom nagyon érti a módját- , az Anyósomékkal együtt vacsorázunk, másnap Anyukámékhoz megyünk.... Nálunk így zajlik a karácsony.

Tehát a szívekben legyen karácsony, ne a külsőségekben.