Gesztenyekrémes szelet

Idén úgy esett, hogy Férjuramnak két szülinapja is volt, azaz kétszer készültem rá: előbb  volt a születése napján egy kis családi, aztán a haverokkal egy iszogatós-dumálós-nagyokat nevetős. Én nem iszogattam, próbáltam helytállni a konyhában. A lényeg, hogy kétszer tervezhettem. kivitelezhettem, élvezkedhettem. Ez a süti a másodikra készült, a karácsonyra vásárolt gesztenyéből, amit nem használtam fel, szerencsére, mert így sikerült túlzásba vinnem, aztán szilveszterkor is elodáztam, na de most: 


 


Hozzávalók:

A kakaós laphoz:

  • 4 közepes tojás
  • 25 dkg cukor
  • 25 dkg margarin
  • 2 púpozott evőkanál kakaó
  • 40 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 dl tej
A krémhez:
  • 2 csomag tejszínízű pudingpor
  • 6 dl tej
  • 3 evőkanál cukor
  • 10 dkg vaj
  • 50 dkg gesztenyepüré
  • 4 dl tejszín
  • + a tetejére 3-4 dkg csoki
Így készült:
Előbb a kevert tésztát készítettem el: a tojásokat habzásig kevertem a cukorral, majd belekevertem a mikróban megolvasztott margarint, a lisztet, kakaót és sütőport, végül több részletben a tejet.
A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam (28×32 cm-es), s 180 fokon tűpróbáig sütöttem. 
A krémhez a pudingokat a tejjel és cukorral sűrűre főztem. Még azon melegében belekevertem a vajat. Mikor kihűlt, elkevertem a gesztenyemasszával, végül több részletben óvatosan belekevertem a felvert tejszínt. Nem tettem több cukrot hozzá, mert elég édesnek találtam így is.
A közben kihűlt lapot vízszintesen kettévágtam. Fele krémet rákentem, majd másik felét a tetejére. Néhány kocka csokit reszeltem a tetejére.


Puha, kellően krémes, magát etető süti lett belőle, gesztenyés-kakaós ízvilággal. 
Mielőtt nekiláttam, több receptet elvetettem, így megint saját kútfőből sütögettem. Még jó, hogy akkor leírtam piszkozatba a receptet, különben már nem emlékeznék rá. S épp ideje közzétenni. De elárulom, régebbiek is állnak sorba! 😉

Lekváros szeletek

Már megint 3-4 üveg lekvár került be megbontva a hűtőbe, mert mindig mindenki másféléből kér egy-egy keveset, a többi meg marad sorsára várakozva. Nos, én döntöttem a sorsuk felől: az összeset egy süti lapjai közé kentem. Gyúrtam egy pitetészta-szerű tésztát, négy részre osztottam, lapokká nyújtottam, ahogy jöttek sorra a lekvárok -szilva, sárgabarack és végül körte-alma- rájuk simogattam, sütöttem, kóstoltam, elégedetten nyugtáztam, hogy ehető lett. 😉


 Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 10 dkg cukor
  • 20 dkg zsír
  • csipet só
  • 2 egész tojás
  • 3 evőkanál joghurt
  • többféle lekvár tölteni
  • 1-2 evőkanál porcukor beszórni
Így készült:
A lisztet, sütőport, cukrot, csipet sót elmorzsoltam a zsírral, majd tésztává gyúrtam a tojásokkal és joghurttal. A joghurt mennyiségével lehet játszani, ha kemény a tészta, még tenni, ha esetleg kicsit lágy, ragacsos lenne, liszttel lehet javítani rajta. 
4 részre osztottam, lisztezett deszkán tepsi nagyságúra nyújtottam. (28×32 cm-es) Az elsőt lekentem egyik lekvárral, erre tettem a második lapot, újabb lekvár, megint tészta, következő lekvár, s befedtem az utolsó lappal.
180 fokos sütőbe tettem. Addig sült, míg a teteje világosbarna színt kapott.
Kihűlés után beszórtam porcukorral, szeleteltem.


Finom, puha sütemény lett. Mindenki szívesen járt rá, sőt, előnyben részesült a másikként sütött, csokissal szemben. 

Diós-kakaós nápolyi szelet

 Még tavaly tavasszal volt, hogy hazafele tartva a napi kisbevásárlás során a helyi kisboltban megpillantottam a kerek nápolyilap csomagokat. Persze, hogy landolt is egy kosárban. Egy, már korábban elmentett recept volt az ötletadó az elkészítéséhez. Nagyon finom lett, olyannyira, hogy elfogyott, mielőtt elfogadható fotó készült volna róla. Így, ugyan nekiláttam a bejegyzés megírásának, úgy gondoltam,. várok vele, míg újra elkészül. Az újrakészítő Leányzóm volt, egyik délután némi szóbeli segítséggel összedobta, s este már nasiztuk is. Szigorúan csak egy szeletet belőle! 😉

Mivel kerek volt az ostyalap, torta formája lett, de persze szögletesből is készíthető.



Hozzávalók:

  • 1 csomag ostyalap
  • 20 dkg cukor
  • 1,5 dl tej
  • 20 dkg tejpor
  • 2 púpozott evőkanál kakaó
  • 10 dkg vaj
  • 15 dkg pörkölt, darált dió
Így készült:
A diót kis lángon, kavargatva kissé megpörköltem, majd megdaráltam.
A tejet a cukorral tűzhelyen, kis lángon addig kavargattam, míg a cukor felolvadt. A lángról levéve a vajat is felolvasztottam benne, majd a kakaóval, tejporral, darált dióval sima masszává kevertem. 
Egy réteget kentem az alsó lapra, majd a másikat rátéve, azt is megkentem, s addig rétegeztem, míg elfogyott a töltelék. Rátettem egy tálcát, arra 2 kg lisztet (vagy bármi mást), hogy kissé lenyomja.
Néhány óra alatt át is puhul és szeletelhető, élvezhető. Szó szerint! :-)


A korábban, általam készített pedig (csak bizonyítékként, hogy nem csak más tollával ékeskedek):




Mandulás kifli

 A hosszú idő után írt bejegyzésemre érkező hozzászólások hatására muszáj írnom! Tényleg jóleső érzés és folytatásra sarkalló az a tudat, hogy hiányoltatok. 😘 Nem első eset, hogy hosszabb időt hagyok ki, s minél tovább nem írok, annál kevésbé érzek rá késztetést. Aztán újra belelendülök... 

Most azt a legnehezebb eldönteni, hol folytassam. Úgy döntöttem, a legutóbb készült sütike következzen. Fiam az ünnepeken is, majd azt követően is hosszabb ideig itthon volt, ami 2-2 hetet jelent. Az elmúlt hétvégén pakoltam Őt fel újra, hogy még véletlenül se éhezzen albérletében. Mondjuk nem kell félteni, egész ügyesen vezeti a "háztartást". De azért sütöttem sütit, hosszan elállót, meg többfélét főztem s dobozoltam be neki. Egyik süti ez a kifli, vagyis inkább kifli alakú keksz:


Hozzávalók:

  • 40 dkg liszt (+ 1-2 evőkanállal, szükség szerint)
  • 20 dkg porcukor
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 10 dkg darált mandula
  • 25 dkg vaj
  • 2 kisebb tojás
Így készült:
A lisztet, cukrot, sütőport, mandulát elmorzsoltam a puha vajjal. Hozzáadtam a tojásokat és összegyúrtam. Kicsit lágynak találtam, ezért még gyúrtam hozzá 2 csapott evőkanálnyi lisztet. 
A masszát 4 részre osztottam, rudat formáltam belőlük, így pihentettem 1-2 órányit, hűvös helyen.
Ezután kisujjnyi darabokat vágtam a rudakból, kiflivé sodortam-hajlítottam, sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam. Hagyni kell közöttük helyet, mert nőnek. Nekem itt-ott összenőttek, látszik is rajtuk. 
180 fokos sütőbe tettem, világosra sütöttem őket.


Mandula helyett dióval is készülhet. Még azon is gondolkodtam, hogy becsorgassam csokival, de ezt elvetettem, mert kétszáz km megtétele után összemaszatolódik az egész. Leányzóm aztán csinált magának csokiszószt, abba mártogatta. De persze anélkül is finom, csak úgy, vagy a reggeli kötelező kávé mellé. 


Meggyes mákos szelet

Jó ideje győzködöm magam -több, mint egy hónapja-, hogy lássak neki megörökíteni e sütnivalókban gazdag időszak termékeit. Az ünnepek olyan békésen teltek, hogy nem volt kedvem megbolygatni másféle tevékenységgel a teljes családdal együtt töltött napokat. Még olyasmit is megengedtem magamnak, amit réges-régen csináltam: azt tettem, amihez épp kedvem volt. Mondanom sem kell, ez nem a blogírás volt. Ezt követően vissza kellett zökkenni a dolgos hétköznapokba, ami ilyentájt igencsak sok munkát jelent. Meg aztán miért is ne jönne közbe a mindennapjaimat megkeserítő esemény is? "Csak" munkahelyi nyűg, egy újabb kis taszítás afelé, hogy odébb álljak. 

Tényleg sokat sütöttem-főztem az elmúlt hónapban, igyekeztem megörökíteni a receptet is, a végeredményt is. Tavaly is egy mákos volt az év első bejegyzése, legyen idén is az. Kétszer is elkészült ez idő alatt, elsőként szilveszterre, másodjára, nagy sikerére való tekintettel Férjuram születésnapjára. 


Hozzávalók:

A mákos laphoz:

  • 3 nagy tojás
  • 20 dkg cukor
  • 1 citrom leve és héja
  • 20 dkg darált mák
  • 25 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1,5 dl olaj
  • 1 dl tej 
A meggyes réteghez:
  • 1 üveg meggybefőtt
  • 2 csomag vaníliás pudingpor
  • 2 evőkanál cukor
A krémhez:
  • 2 csomag vaníliás/tejszínízű pudingpor
  • 6 dl tej
  • 20 dkg cukor
  • 25 dkg vaj
Így készült:
A mákos laphoz a tojásokat elkevertem a cukorral, majd sorra belekerült a többi hozzávaló és sima masszává kevertem. 28 ×32 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam. 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem- illetve míg a teteje enyhén megpirul, de a biztonság kedvéért érdemes a tűpróbát is bevetni- ha már nem ragad a tészta a beleszúrt hústűre vagy fogpiszkálóra, kész. 
Mikor a lap kihűlt, vízszintesen kettévágtam.
A meggyes réteghez a meggyet leszűrtem. A levéhez öntöttem még annyi vizet, hogy összesen 6 dl legyen. Kevés lében elkevertem a pudingport, majd a többi lé és meggy hozzáadásával főni tettem. 2 evőkanál cukrot adtam hozzá, de a meggy savanyúságától függően több is kerülhet bele. Sűrűn kavargatva felfőztem. Rövid ideig még kevergettem, s ráöntöttem azon melegen az alsó mákos lapra. 
Ha kihűlt, a vajkrémet is rákenem. Ehhez a pudingot a tejjel simára kavartam, megfőztem. A vajat a cukorral elkevertem, közben a pudingot is kavartam, hogy ne legyen csomós. Ha kihűlt, kanalanként a vajas krémhez kevertem.
Rákentem a meggyes rétegre, s befedtem a másik mákos lappal.


Egy fotó inspirált, de a receptet nem követtem, elképzelés szerint készült el. A már korábban is készült mákos lap az alapja, a meggyes réteg a Fekete-erdő tortánál alkalmazottak szerint készült, rá meg a szokásos vajkrém. Mindenkinek ízlett, a mákért eddig nem rajongó családtagoknak is.
Ezért is készült másodjára is, ugyanígy:



 



Karfiolfasírt

Ahogy várható volt, megint itthonról tanulásra lettünk ítélve. Ami nem olyan nehéz, mint elsőként volt, mert már rutinosabbak vagyunk. Nem ö...