Túrós apró pogácsa

 Korábban megírt receptekből élek- néhány kattintásra még maradt energiám.

Ha már belelendültem, abba sem hagyom az elmulasztott receptek lejegyzését. Ugyanakkor készült, mint a répakocka, sőt, édes túrós is sült aznap, majd az is következik. Csak egy sima hétvége volt, de ilyenkor mindig többet sütök, legyen mivel útjukra indítani a gyerekeket. Előfordult, hogy egyikük sem jött haza hétvégén, s voltam olyan elvetemült, hogy semmit sem sütöttem. Egyébként meg túlzásba is szoktam vinni. 

A pogácsa számomra megunhatatlan. Nincs visszatérő recep, mindig az aktuális kedvem-lehetőségem- kéznél lévő alapanyag szerint készül. Akárcsak az is. 

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 25 dkg margarin
• 25 dkg zsír
• 25 dkg túró
• 2,5 teáskanál só
• 2 tojás
• 2 dl tej
• 1 teáskanál cukor
• 3 dkg élesztő
• + 1 tojás lekenni, reszelt sajt, magvak

Így készül:

A tejet megmelegítettem, elkeverem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.

A lisztet elvegyítettem a sóval, elmorzsoltam benne a margarint és zsírt, majd a túrót is. Hozzáadtam a tojásokat és élesztős tejet, összegyúrtam. Ha nem állna össze, vagy kemény a tészta, még kerülhet bele tej. 

A megdagasztott tésztát letakarva hagytam egy órát pihenni.

Kinyújtottam, apró pogácsaszaggatóval kivágtam, tepsibe pakoltam. Felvert tojással lekentem, reszelt sajttal szóram be nagyobbik részét, a többit szezámmaggal.

180 fokos sütőben szép pirosra sütöttem.

Nem pihe-puha, inkább roppanós pogácsák lettek. 

Kókuszos mézes

... másképp.

Azt hiszem, egyik leggyakrabban készülő sütemény minálunk. Főként annak tükrében, hogy szinte mindig valami mást sütök. Mert különben nem lenne mit feltegyek a blogra.😉 De sokkal inkább azért, mert kíváncsi vagyok, mert szeretek mindig valami mást kiadni a kezeim közül, mert rengeteg kipróbálásra való recept vár, én meg mégis gyakrabban a rendelkezésre álló alapanyagokból alkotok valamit. Időközben, valamikor november végén volt, hogy hosszas tanakodás után megírtam az első bejegyzésemet. Immár 13 éve. De sok víz lefolyt időközben a Dunán! Nem egyszer történt, hogy abba akartam hagyni, aztán mégis folytattam- végül abban maradtam magammal, ha van időm, írok. Most épp van egy kevés.

Anyukám receptje alapján készült sokáig, aztán elkezdtem próbálkozni puhább tésztát nyerni- ez igazán elnyerte a tetszésemet, ezért örökítettem meg. 

Hozzávalók:

• 2 tojás
• 25 dkg cukor
• 2 dl olaj
• 2 dl tej
• 50 dkg liszt
• 1 mokkáskanál szódabikarbóna
• 1 mokkáskanál mézesfűszer
• 3 evőkanál méz

A mázhoz:

• 25 dkg vaj
• 25 dkg cukor
• 3 evőkanál kakaó
• 1 evőkanál rumaroma
• 0,5 dl tej
• 20 dkg kókuszreszelék

Így készült: 

A tésztához a tojásokat elkevertem a cukorral és mézzel, majd hozzáadtam az olajat, lisztet, szódabikarbónát, mézesfűszert, elkevertem, majd fokozatosan a tej is belekerült.

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, 180 fokon sült, tűpróbáig.

Kihűlés után szeleteltem.

A mázhoz kis lángon egyneművé olvasztottam a hozzávalókat.

A szeleteket sorba mázba, majd kókuszreszelékbe mártottam.

Viszonylag egyszerű, kiadós és mindenki által kedvelt süti. 

Ilyenkor, karácsony előtt szokott lenni a legkevesebb szabadidőm- pedig ilyenkor sütök a legtöbbet. Lehet, épp azért?