Kelt tészták édesen és sósan

Találtam egy rakás olyan fotót, amik kelt tésztából formált süteményekről lettek készítve, de nem jegyeztem le annak idején a pontos receptet. Így egy csokorba gyűjtöttem őket.
Ritka az a hét, hogy ne dagasszak valamihez tésztát, ha más nem, kenyér készül élesztővel.
Anyukámat gyakran láttam dagasztani, de én magam férjhezmenetelem előtt nem gyakoroltam e műveletet. De saját káromon tanulva és tanácsokat kérve azt hiszem, most más elég jól megtanultam. :-) Jól emlékszem az első fánkomra -ez volt az első önálló kelt tészta bevetésem. Meleg tejbe futtattam fel az élesztőt, ahogy Anyukámtól láttam, de a többi tej, amivel pótoltam, hűtőből kivett, hideg volt. Meg ki tudja, mit ügyetlenkedtem még el. A lényeg, hogy esze ágában sem volt annak a tésztának megkelni. Megsütöttem azért, az olajban kicsit puffadt is, sőt ehetetlen sem lett. S azt is megtanultam, hogy minden, ami a kelt tésztába kerül, langyos vagy legalább szoba-hőmérsékletű legyen.
 A másik fontos dolog, hogy a zsiradékot előbb a liszttel kell elmorzsolni, vagy a már meggyúrt tésztához kell adni a végén, s beledolgozni a tésztába, mert ha a felfutott élesztővel együtt kerül a liszthez, a zsírsejtek körülveszik az élesztőgombákat, s nem tudja kifejteni a hatását. Valahogy így olvastam, de az biztos, hogy így van, mert tapasztaltam. Néha még mindig előfordul, hogy nem kel meg a tészta, s nem mindig  tudom, miért... Ritkán, de megesik.
Továbbá sem a sót, sem a cukrot nem szabad túlzásba vinni. A nálam bevált sóadag 2 púpozott teáskanál 1 kg liszthez -ha sósat sütök. Cukrot, ha édes tésztára van szükség, néhány evőkanállal szoktam tenni bele, nem kell hogy édes legyen a tészta, majd a töltelék megédesíti. Meg a rá szórt porcukor, ha valaki még édesebben igényli.

Van egy kedvenc receptem, ezt sok mindenhez használom, hát ide is leírom. Szerintem az alábbiak mindegyikéhez alkalmazható.

  • 1 kg liszt
  • 2 púpos teáskanál só -ha sós süti készül
  • 1 teáskanál só és 3-5 evőkanál cukor, ha édes, esetleg citromhéj és/vagy vanília
  • 25 dkg margarin /vaj / zsír
  • 1 egész tojás és 2 sárgája
  • 3 dl tej + 1 teáskanál cukor
  • 4-5 dkg élesztő
  • + tej/víz szükség szerint
Igazából nem szoktam mérni a tejet, csak amiben az élesztőt futtatom- ez a 3 dl, amiben mindig elkeverek egy kevés cukrot, ha édes, ha sós süti készül, mert ez segíti az élesztőgombák tevékenységét -ezt is olvastam.
Előbb odateszem a tejet melegedni, ha meleg, de nem forró, elkeverem benne a cukrot, belemorzsolom az élesztőt. 
Míg az élesztő dolgozik, addig a lisztet, sót, esetleg cukrot elmorzsolom a zsiradékkal.
Hozzáadom a tojásokat, a közben felfutott élesztős tejet -akkor jó, mikor habos, már épp ki akar szaladni az edényből. Gyúrni kezdem, s közben adagolom a többi langyosra melegített tejet- úgy 2 dl-t még. A tészta keménysége sem mindig egyforma kell legyen, például kalácshoz lágyabb, formázni készült tésztához keményebb legyen. Addig kell dagasztani, míg nem ragad, könnyedén elválik a kezünktől. Van, amikor- gondolom, a lisztnek köszönhetően- ragacsos marad a tészta, ilyenkor teszek bele pici olajat. Ha az sem segít, feladom, s jobban lisztezem majd a deszkát nyújtáskor.
A kelesztés ideje úgy egy óra, attól függ, mennyire meleg helyet tudunk biztosítani neki. De ugyanakkor hűtőben is megkel a tészta, vagy -mint régen tették- a hideg kútba leeresztve, csak több idő kell neki. 
Szóval nem olyan ördöngös dolog ez, de lehet kell néhány elrontott tészta ahhoz, hogy ki-ki megtanulja a maga kelt tésztáját kezelni.

Akkor sorakozzon néhány ötlet, mi minden készülhet kelt tésztából:

Baconos csigák:


A megkelt tésztát kinyújtottam, csíkokra vágtam. Két-két tésztacsík közé került egy csík szeletelt bacon. Megsodortam, csigává tekertem, tepsibe pakoltam, felvert tojással lekentem s szép pirosra sütöttem őket.

Dupla csigák:



Ez édes kelt tésztából készült, sodorva, formázva, tojással lekenve, cukorral megszórva sült ki.


Néhány füleket is kapott, így a húsvéti nyúl szerepét is betölti. :-)

Pudingos gombócok:



Szintén édes. A négyzetekre vágott tészta közepére tettem 1-1 kanál megfőzött vaníliapudingot, négy sarkát egymásra hajtva gombóccá formáltam, tojással kentem, cukros dióval szórtam be s így sültek ki.

Fahéjas csigák:




A megkelt tésztát kisebb ökölnyi gombócokra osztottam, hosszúkásra kinyújtottam. Puha vajban elkevert fahéjas cukorral lekentem, felsodortam, majd csigává formáztam. Tojással lekenve sültek ki.

Pizzás csavarok:



A megkelt tésztát kinyújtottam, felét megkentem pizzaszósszal, megszórtam reszelt sajttal, majd a tészta másik felét ráhajtottam.
Csíkokra vágtam, mindegyiket megsodortam s úgy tettem a tepsibe.

Húsos-sajtos papucsok

A négyzetekre vágott tésztára hagymás-fűszeres-paradicsomos darált húst pakoltam -ezt persze előre megsütöttem-, ráhajtottam két szembelévő sarkát és megszórtam jócskán reszelt sajttal. Aztán forró sütőben kisütöttem őket.

Mogyorókrémes csillag és kakaós csiga


A megdagasztott tészta feléből készült a mogyorókrémes csillag, aminek formázása számtalan oldalon megtalálható. Másik feléből pedig vajas-cukros-kakaós keverékkel megkenve csiga.

Lehetne meg ragozni, de így is hosszúra sikeredett ez a bejegyzés... A blogon még rengeteg recept található kelt tésztából, a címkékből kikeresve lehet böngészni.
Tényleg végtelen lehetőséget rejt magában! :-)


Háromszínű túrós süti

Ez még csak nem is tavaszi, jóval régebbi. A fotók bogarászása során találtam rá, szerencsére a receptre is, elpakolva külön több más újsággal egyetemben, amelyekből sütöttem az idők során.
Megakadt rajta a szemem, mert amellett, hogy túrós, csokis is, mutatós is.
Hozzávalók:
A tésztához:

  • 50 dkg liszt
  • 15 dkg cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 20 dkg margarin
  • 4 tojássárga
  • tejföl 
  • felébe kakaó
A töltelékhez:
  • 75 dkg túró
  • 20 dkg cukor
  • 3 evőkanál gríz
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 4 tojásfehérje
A tetejére:
  • 12 dkg étcsokoládé
  • 3 evőkanál olaj
Így készült:
A tésztához valókat- a kakaó kivételével - összegyúrtam annyi tejföllel, hogy összeálljon a tészta.
Felébe belegyúrtam a kakaót és még pici tejfölt.
A töltelékhez a túrót áttörtem, elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, grízzel, végül belekevertem a fehérjék felvert habját.
Kinyújtottam a kakaós lapot, tepsibe tettem, rákentem a túrót, ezt befedtem a világos lappal.
180 fokos sütőben kisütöttem. 
Mikor kihűlt, bevontam a gőz fölött felolvasztott, olajjal elkevert csokival.
Dermedés után szeleteltem.
Recept innen: Receptözön Sütemények, 2014/4. 

Egytojásos bögrés kevert süti

Egyik kolléganő hozott az iskolába ilyen kevert sütit, telis-tele cseresznyével. Nagyon finom volt, persze hogy recepttel együtt jöttem haza. Sokféle kevert süti recept van a blogon már, de egyik sem egytojásos. Ez ezért más.
Én másfeleztem a mennyiségeket, mert az eredeti adag kicsi tepsire van kitalálva. Így szól az eredeti:

  • 2 bögre liszt
  • 1 bögre cukor
  • 1 bögre tej
  • 1 dl olaj
  • 1 tojás
  • 1 csomag sütőpor
  • vaníliás cukor
  • gyümölcs tetszés szerint
Azért is jók ezek a receptek, mert tetszés, ízlés, lehetőség szerint variálhatók. Nemcsak a rá- és belekerülő gyümölcsök szempontjából, de anélkül is készíthető, citromlével és héjjal, vagy felébe kerülhet kakaó, fahéj, ...
Én azóta kétszer is megsütöttem, egyszer málnával, másodjára őszibarackkal, s hogy még cifrább legyen, felébe kakaó is került.

A málnás:

Az őszibarackos-kakaós:

Nálam, nagy tepsibe így készült:
  • 2 tojás
  • 1,5 bögre cukor
  • 1,5 dl olaj
  • 3 bögre liszt
  • 1,5 bögre tej
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 citrom lereszelt héja
  • vaníliás cukor
  • tetejére málna
  • vagy: negyedébe 1 evőkanál kakaó + 3 evőkanál tej és felkockázott őszibarack
Csak össze kell keverni a hozzávalókat, tepsibe tenni és tetszés szerinti gyümölccsel beszórni. 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Olvasói észrevételre reagálva: a bögre mérete valóban nem szerepel a receptben. Ezt a hiányosságot pótolom: én 2 dl-es bögrét ( vagyis poharat) szoktam használni minden hasonló süti hozzávalóinak kiméréséhez. Bár kolléganőm azt mondta, a bögre lehet tetszés szerinti, csak mindent azzal kell kimérni, kivéve az olajat, ami 1 dl az Ő receptje szerint. 

Non plus ultra

Még soha nem sütöttem. Anyukám is ritkán. Nem is csodálom, hát nem az a 18 perces süti. Mikor előkerestem a régi receptet, s nézegettem, hogy ez bizony csak 27 dkg lisztből készül, gondoltam rá, hogy megduplázom az adagot. De meggyőztem magam, kezdetnek megteszi 1 adag. S milyen jól tettem! :-) Miközben készült, rájöttem, hogy ha elfogyasztani nem is, de elkészíteni bőven elég az az 1 adag. Finom és mutatós süti, s nem mondom, hogy soha többet, meg aztán nem is voltam a helyzet magaslatán, de nem sűrűn fogom sütni, azt már tudom. Igaz is, mi az, amit sűrűn sütök? Van néhány visszatérő süti, de mindig valami mást akarok kipróbálni. Hát ezt is kipróbáltam! :-)


Hozzávalók:
A tésztához:

  • 27 dkg liszt
  • 25 dkg margarin
  • csipet só
  • fél csomag sütőpor
  • 1 evőkanál porcukor
  • 3 tojássárga
A habhoz:
  • 3 fehérje
  • csipet só
  • 25 dkg cukor
  • + baracklekvár összerakni
Így készült:
A tésztához a lisztet, sót, sütőport, cukrot tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojások sárgáját, s összegyúrtam. Kissé ragacsosan lágy lett, ezért még egy evőkanál lisztet gyúrtam hozzá, aztán még egy keveset, mire jónak találtam az állagát. (Nagyok voltak a tojások, lehet, ez okozta, hogy a kelleténél lágyabb lett a tészta.)
Egy órányit pihentettem a tésztát, bár a recept ezt nem kéri.
Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, elég vékonyra. Pici pogácsaszaggatóval korongokat vágtam belőle, tepsibe rakosgattam. 3 tepsi megtelt a kis korongokkal, s még ott volt a hulladék, amit újra összegyúrtam.
A habot gőz fölött kell verni, ezért egy edényben, amire ráhelyezhető a habverő tál, vizet tettem főni.
A habot verni kezdtem előbb a csipet sóval, majd hozzáadtam a cukrot. Picit vertem így is, ekkor tettem rá a forró vízre. Kis lángon hagytam főni a vizet alatta, közben vertem a cukros fehérjét. Addig kell verni, míg fényes lesz, és megtartja a formáját: kivéve a habverőt, már nem folyik, s a habverőről sem csöppen le.
Habzsákba szedtem a habot, s mindegyik korongra nyomtam egy csókot belőle. Az első tepsit 175 fokos sütőbe tettem, közben nyomkodtam a habot a következő tepsibe s figyeltem a sütit, hogy csak világosra süljön, a hab is picit megbarnuljon.
Mikor kihűltek, párosával sárgabaracklekvárral összeragasztottam a sütiket.


A hab nem bizonyult elégnek, az összegyúrt hulladéktésztára nem jutott. Azokat csak simán összeragasztottam lekvárral. Elméreteztem a csókokat...
A másik baki pedig: az első tepsit kivéve, a hab összezsugorodott. Kicsit elszomorított, de a gyerekek megvigasztaltak: "Nem baj, Anya, így is finom!" De a következők szépek lettek, megtartotta a hab a formáját. Lehet, nem volt még elég meleg a sütő? 

Sajtos kiflik

Viszonylag frissen készült sütemény, persze csak az előzőekhez képest. Múlt hét végén Nővéremékhez készültünk. Azon vettük észre, hogy az utóbbi időben megritkultak a családi összejövetelek. Lassan a szülinapokon és karácsony-húsvéton kívül alig találkozunk. Mindenki rohan a hétköznapokon, s örül, ha hétvégén szusszanhat egyet. Ezen próbáltunk változtatni...
Ha mi megyünk, ha ide jönnek, én mindig sütök. Szerintem már számítanak rá! :-) Készült édes is, sós is.
Ez volt a sós:

Hozzávalók:

  • 3 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 5 dkg élesztő
  • 1 kg liszt
  • 2 púpozott teáskanál só
  • 20 dkg margarin
  • 2 tojás
  • 2,5 dl tejföl
Töltelékhez:
  • tejföl 
  • 25-30 dkg reszelt trappista
  • lekenni: 1 tojás
  • beszórni szezámmag, só
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
A lisztet, sót tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal. Beleütöttem a tojásokat, hozzáadtam a tejfölt, majd az élesztős tejet és összegyúrtam. Kicsit lágy lett, kevés lisztet még tettem hozzá. Ellenkező esetben tejjel vagy tejföllel lehet segíteni rajta.
Megdagasztottam, letakarva hagytam megkelni.
Mikor megkelt, lisztezett deszkára borította, 6 egyenlő részre osztottam.
Mindegyik részt vékony koronggá nyújtottam. Lekentem nagyon vékonyan tejföllel, megszórtam reszelt sajttal. Kettőbe, négybe, majd nyolc részre vágtam, mint a pizzát, s még ezeket is feleztem. Így egy korongból 16 kifli lett. Mindegyik nyújtott háromszög alakú részt felsodortam, s úgy tettem a tepsibe, hogy a tészta vége a kifli alatt legyen.
A tepsibe lekentem felvert tojással, megszórtam szezámmaggal -fekete szezámmagot is kevertem bele-, meg sószemcsékkel.
180 fokos sütőbe tettem a tepsit, s hagytam szép pirosra sülni a kifliket.
Míg sült egyik tepsivel, pödörgettem a következő adagot, töltöttem a második tepsit. Három és fél tepsivel lett.

Frissen finoman ropogós volt a külseje, de kihűlve is finomak voltak! :-)

Meggyes boci szelet

Szintén túrós, szintén tulipános. Szóval még tavaszi süti. 
Martinellinél láttam meg ezt a sütit. Azaz nem teljesen ugyanezt, mert kissé változtattam az arányokon, de az alapötletért Martinellit illeti a köszönet. Szóval az eredetiért hozzá kell menni, az enyém az átalakított változat.

Hozzávalók:

  • 35 dkg liszt
  • 25 dkg cukor
  • 2 púpozott evőkanál holland kakaó
  • 2 dl tej
  • 2 dl olaj
  • 4 nagy tojás
  • 1 csomag sütőpor
A töltelékhez:
  • 1 üveg magozott meggybefőtt
  • 50 dkg túró
  • 15 dkg cukor
  • 3 evőkanál liszt (gríz)
  • 1 tojás
  • 1 teáskanál vaníliás cukor
Így készült:
A túrót áttörtem, elkevertem a tojással, cukorral, vaníliás cukorral, liszttel. Gríz kellett volna bele, de mikor kerestem, ébredtem rá, hogy egy szem sincs. Pedig nem igazán szoktam kifogyni belőle, most sikerült ez is...
A meggyet szűrőbe öntöttem, hogy lecsepegjen a leve.
A tojásokat elkevertem a cukorral, majd hozzákevertem az olajat. Ezzel is alaposan elkevertem, majd a liszt-kakaó-sütőpor keverékét kevertem bele a tejjel váltakozva. Alaposan összekevertem.
Kikent tepsibe simítottam, megszórtam a meggyel, s rákanalaztam a túrót.
180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.
Kihűlés után szeleteltem.
Gondolom, mondanom sem kell, hogy igazán finom süti, kakaós tésztában meggy is, túró is... Köszönet a receptért Martinellinek! :-)

Kevert túrós

Lerí a fotóról a süti készítésének ideje! :-) Szóval még tulipánnyíláskor alkottam. Ha adott a túró, de kevés az idő egy finom túrós pitéhez, akkor össze kell keverni a belevalókat, s finom sütit tehetünk az asztalra. 


Hozzávalók:

  • 30 dkg liszt
  • 25 dkg cukor
  • 3 tojás
  • 35 dkg túró
  • 1 teáskanál vaníliás cukor
  • 1 citrom leve és héja
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 dl olaj
  • 1 dl tejföl
  • 1-1 maréknyi mazsola és aszalt áfonya
Így készült:
A túrót villával áttörtem.
A tojásokat a cukorral elkevertem, hozzáadtam a vaníliát, citrom levét és héját, túrót, olajat, ezekkel is elkevertem. Aztán belevegyítettem a sütőporral elkevert lisztet, tejföllel lazítottam a tésztát.
Végül beleforgattam az aszalt gyümölcsöket.
180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem, illetve amíg szép sárgára pirult a teteje.
Kihűlés után szeleteltem.

"Pizzás" padlizsánkarikák

Gyerekkorunkban sokszor ettünk padlizsánt. Kizárólag krémnek elkészítve, no meg zakuszkába került még. Szerettük, sőt mai napig nagy kedvenc mindkettő, a gyerekeim meg nem eszik meg. Aztán elkezdtem próbálkozni másféleképpen elkészíteni, hátha-hátha. Lecsóba csempészve nem volt sikeres próbálkozás, viszont muszakába vagy paradicsommal rakva ízlett nekik. Most egy újabb változatot próbáltam ki, pizzaszósszal megkenve és jó sok  reszelt sajttal megszórva. Így is szerették! :-)

Hozzávalók:

  • 2 ducibb padlizsán
  • 1 kis üveg sűrített paradicsom
  • só, bors
  • paprikakrém (csípős)
  • oregánó, bazsalikom, kakukkfű
  • reszelt trappista (25-30 dkg)
  • kevés olívaolaj
Így készült:
A padlizsánt megpucoltam, teflonserpenyőben (olaj nélkül) mindkét oldalát sütöttem addig, míg megpuhult.
A sűrített paradicsomot elkevertem a fűszerekkel. Kicsit jobban megsóztam a szokottnál, mert a padlizsánra nem került só.
Egy tepsit vékonyan kikentem olívaolajjal, belepakoltam egymás mellé a padlizsánkarikákat. A fűszeres paradicsomszósszal megkentem, jó sok reszelt sajtot pakoltam rá.
Sütőbe, grill alá tettem, s addig hagytam benne, míg a sajt szépen rápirult. 
Nem fért bele az összes egy tepsibe, így két részletben készült. Míg sült a második, az elsőt el is pusztítottuk! :-)
Férjuram, egy fotón meglátva magát, úgy gondolta, nem ártana néhány kilótól megszabadulnia. Mi tagadás, mióta megnősült, jó 20 kilóval gyarapodott, amiről persze, hogy én tehetek. Nyaranta le szokta adni, amit télen felszed, de most valahogy megmakacsolták magukat azok a pluszkilók. Mivel egész nap mozog -ront, bont, visszaépít-, sportolásról hallani sem akar, amit meg is értek. Így nem marad más, a kalóriákat kell megvonni. Ezért próbálok legalább vacsorára olyasmit készíteni, ami nem dúskál szénhidrátba. Sőt, nem is sütök annyit az utóbbi időben! :-)

Csokis félholdak

Egy egyszerű kevert tészta csokival bevonva s pogácsaszaggatóval kivágva- mindjárt kicsit más, mint a megszokott szeletes sütik. Persze ez is egy régebb, hónapokkal ezelőtt készült egyed, aminek sikerült megjegyezni a recept-lelőhelyét.


Hozzávalók:

  • 4 tojás
  • 25 dkg cukor
  • 1 teáskanál vaníliás cukor
  • 10 dkg vaj
  • 30 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 dl tej
  • 1 evőkanál kakaó + 2 evőkanál tej a massza felébe
  • 10 dkg étcsokoládé + 3 evőkanál olaj bevonni
Így készült:
A tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral elkevertem, majd hozzáadtam a mikróban megolvasztott vajat. 
A kimért lisztben elvegyítettem a sütőport, ezt a tejjel váltakozva a cukros-tojásos keverékbe vegyítettem. Alaposan összekevertem, hogy sima legyen. 
A tészta valamivel több, mint felét sütőpapírral bélelt tepsibe (26 × 32 cm-es) borítottam. A többiben elkevertem a kakaót és két evőkanál tejet és rácsorgattam a világos tésztára.
180 fokra előmelegített sütőbe tettem, tűpróbáig sütöttem. 
Mikor kihűlt, bevontam a gőz fölött megolvasztott, olajjal elkevert csokival.
A csoki dermedése után nagy pogácsaszaggatóval félholdakat vágtam belőle.


Soksajtos-kapribogyós minipizza

Kisfiamat nehéz szívvel ugyan -részemről persze-, de elengedtük egy távolabbi kirándulásra, Szicíliára. Ő nagyon várta, hogy mehessen, én meg azt vártam, hogy végre itthon legyen. Tele élményekkel, mesélni valóval s fotóval tért haza. Meg a kis költőpénzéből vásárolt apróságokkal, holott rákötöttem, magára költse, ne szuvenírre. Nekem hozott fűszereket meg kapribogyót. Amit hamarosan ki is próbáltam pizzán. Meg azóta kenyérbe is került. S még mindig van belőle, mint ahogy az Etnán szerzett leégés utáni foltból is. :-) 


Hozzávalók:

  • 1 kg liszt
  • 2 púpos teáskanál só
  • 3 dl tej + víz
  • 1 teáskanál cukor
  • 4 dkg élesztő
  • 1 tojás
  • 4-5 evőkanál olívaolaj

  • pizzaszósz 
  • többféle sajt (trappista, Camembert, füstölt, Gorgonzola, ementáli...)
  • kapribogyó
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt s hagytam felfutni. 
A lisztet, sót elvegyítettem, hozzáadtam a tojást és élesztős tejet. Gyúrni kezdtem s közben adagoltam hozzá a vizet, annyit, hogy közepesen kemény, jól kezelhető tésztát kapjunk. Végül beledagasztottam az olajat.
Letakarva hagytam megkelni.
Lisztezett deszkán kinyújtottam, nagy pogácsaszaggatóval korongokat vágtam ki belőle.
Pizzaszósszal lekentem, mindegyikre többféle sajtot szórtam, meg néhány szem kapribogyót. 
180 fokos sütőben kisütöttem őket.

 A végén, a hulladék összegyúrásából keletkezett maradékból szalámis is készült Leányzó óhajára.
A pizzaszószt mindig én készítem: sűrített paradicsomhoz keverek sót, borsot, paprikakrémet, kevés olívaolajat, oregánót, bazsalikomot, kakukkfüvet. Ha túl sűrű, esetleg kevés vizet is. Régebb olajon megpárolt hagyma is került bele, s összefőztem a paradicsomlével, de mióta sietősebbre vettem, csak hidegen keverem ki, hagyma nélkül. Így is megteszi! :-)

Lekváros kifli

Újabb régiség! :-) Omlós lekváros kifli volt az óhajom tárgya, olyan jó omlós. Kerestem én receptet hozzá, végül egyet úgy átalakítottam, hogy még az anyja sem ismerne rá. Anyukám gyűjteményéből való az eredeti, s íme az átalakított verzió:



Hozzávalók:

  • 60 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • csipet szódabikarbóna
  • 30 dkg zsír
  • 1 nagy tojás
  • 2 evőkanál cukor
  • csipet só
  • 1-2 evőkanál tejföl
  • lekvár tölteni
  • vaníliás porcukor beforgatni
Így készült:
A lisztet, sót, cukrot, sütőport, szódabikarbónát, zsírt tálba tettem, elmorzsoltam. Hozzáadtam a tojást és annyi tejfölt, hogy jól kezelhető tésztát kapjunk. 
Egy órányi pihentetés után kisebb tojásnyi gombócokra osztottam a tésztát. Mindegyiket kör alakúvá nyújtottam, négybe vágtam. Lekvárral töltöttem, felsodortam, tepsibe rakosgattam s 180 fokos sütőben világosra sütöttem őket.
Sütés után vaníliás porcukorba forgattam.

Omlós lett, talán nagyon is. Így utólag kevesebb zsírt tennék bele, a 25 dkg is bőven elég. 
Lekvárból a szilva lenne a legjobb, de bármilyen nem kifolyós megteszi. Ez éppen több éves fekete ribizli volt. 

Kiflike

Valamikor, 3 évvel ezelőtt húsvétra készült sütemény, de miért ne kaphatna karácsonykor is szerepet? Közeledik, rohamosan, de most elmaradta...