Nagyon ritkán sütök csőregét, pedig igencsak szeretjük. Talán egy évben egyszer, ha nekirugaszkodok. Kell hozzá úgy két szabad óra, ami hétköznap semmiképp sem adódik. Hétvégén viszont igen, ha szánok rá. :-) Szombati napon készült, gulyásleves mellé másodiknak. Ezúttal is finom lett, főleg szilvalekvárral!
Hozzávalók:
- 70 dkg liszt - fele rétesliszt
- csapott teáskanál só
- 3 evőkanál cukor
- 2 dl tej
- fél csomag élesztő (2,5 dkg)
- 15 dkg margarin
- 2 tojás
- 1 citrom lereszelt héja
- 1-2 evőkanál tejföl
- bő olaj a sütéshez
- porcukor, lekvár a tálaláshoz
Így készült:
A tejet kézmelegre melegítettem, elkevertem benne egy evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
Közben a lisztet, sót, többi cukrot, citromhéjat, margarint tálba tettem s elmorzsoltam.
Hozzáadtam a tojásokat, élesztős tejet, s összegyúrtam. Annyi tejfölt tettem hozzá, hogy megfelelő keménységű legyen a tészta. Azaz nem túl kemény, de nem is lágy, jól formázható tészta. Nekem egész kevés kellett.
A megdagasztott tésztát hagytam megkelni.
Mikor megkelt, enyhén lisztezett deszkára borítottam, kinyújtottam. Rombuszokra vágtam ezek közepébe egy rést, amin egyik csücskét áthúztam a tésztának.
Olajat melegítettem, s kisütöttem a csőregéket.
Porcukorral és/vagy lekvárral fogyasztottuk, hidegen-melegen.
Jó sok lett belőle, kiadós sütemény. És finom!!! Most is szívesen ennék belőle, de nem most készült, hanem hetekkel ezelőtt. Egyhamar biztos nem fogok megint nekiállni. Vagy mégis?