Pihe-puha túrós süti

Még mindig a lemaradások behozásán dolgozom... Már márciusnál tartok! :-) De visszafele haladok, s még tavalyról is van bőven lefotózott s nem megörökített recept.
Ezt a receptet is valahol FB-on találtam s írtam le magamnak, mint egyszer kipróbálandót. Túrós sütiként nem okozhat csalódást... Nem is okozott!

Hozzávalók:
A tésztához:

• 25 dkg liszt
• 1 tojás
• 10 dkg margarin
• csipet só
• fél csomag sütőpor

A töltelékhez:

• 75 dkg túró
• 20 dkg cukor
• 3 evőkanál gríz
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 1 citrom lereszelt héja
• 3 tojás

A tetejére:

• 5 tojás
• csipet só
• 5 evőkanál liszt
• 5 evőkanál cukor

Így készült:

A tésztához valókat összegyúrtam, tepsi méretűre nyújtottam. Kibéleltem vele egy kikent tepsi alját.

A töltelékhez a túrót áttörtem, elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, citromhéjjal, grízzel, tojássárgákkal. A fehérjéket felvertem, úgy adtam a túróhoz.

Az 5 tojásból a szokásos módon piskótatésztát kavartam. (A tojásokat szétválasztottam, a sárgákat fele cukorral elkevertem, a fehérjéket a cukor másik felével  és a csipet sóval felvertem; a kettőt egybeborítottam s a liszttel elkevertem. Lehet sütőport is tenni hozzá, de ha jól fel van verve a fehérje, nem szabad összeesnie. ) 

A túrótölteléket ráöntöttem a tepsiben lévő tésztára, elegyengettem, Erre simítottam a piskótamasszát.

180 fokra előmelegített sütőben sütöttem, míg a piskóta teteje szépen megpirult.

Kihűlés után szeleteltem, porcukorral szórtam be.

A tésztára lekvár is kellett volna, ezt szépen elfelejtettem. De így is finom volt, mint minden túrós süti.

Kókuszos mézes

Nem mai csirke ez a recept sem, már gyerekkorunkban közkedvelt volt. És azt hiszem, sikere töretlen. Legalábbis nálunk. Viszonylag gyakran készül, már a többi sütihez képest. :-)

Hozzávalók:
A tésztához:

• 50 dkg liszt
• 25 dkg cukor
• 12 dkg margarin
• 2 tojás
• 2 dl tej
• 3 evőkanál méz
• 1 mokkáskanál szódabikarbóna

A mázhoz:

• 25 dkg margarin
• 25 dkg cukor
• 3 evőkanál kakaó
• 1-2 evőkanál rumaroma
• 0,5 dl tej
• 20 dkg kókuszreszelék

Így készült:

A tésztához valókat tálba téve alaposan össze kell keverni. Sűrű, enyhén folyós massza lesz.

Kikent vagy sütőpapírral bélelt tepsibe simítva, 180 fokon tűpróbáig sütöttem. Sülés közben kissé megbarnul a tészta.

Kihűlve tetszőleges szeletekre vágjuk. Általában hosszúkásra szoktam, ezúttal kisebb kockák lettek.

A mázhoz valókat -kivéve a kókuszt- kis lángon felolvasztottam, sűrűn kevergetve. Ha felfőtt, levesszük, s egyenként beleforgattam a kockákat, egy villa segítségével, mert forró a máz. Máz után kókuszreszelékbe hempergettem.

Ha teljesen beforgatjuk a kockákat a mázba, nem elég az egészre. Így az utolsó szeleteknek csak a teteje kapott mázat meg kókuszt. Sőt úgy is készült valamikor nagy sietségemben, hogy a tetejére csokit kentem s beszórtam kókusszal. Úgy is jó volt. A mézes lap önmagában is finom.

2020. június
Néha még mindig készül. Néha, mert annyi recept áll sorba, s mind ki szeretném próbálni. De úgysem fogom, pont ezért, mert a jól bevált receptekhez sem szabad hűtlennek lenni. Ehhez főleg nem.

A mázzal az a gond, ha teljesen beleforgatom a szeleteket, nem elég. Ha félig mártom bele, mint ezúttal is, s mint legtöbbször, marad belőle. Most azt csináltam, hogy a megmaradt sütiszélekre ráöntöttem a maradék mázat, s rájártam. 😀

2021. március 23.

Még mindig a leggyakrabban visszakeresett recept. Ezúttal annyit változtattam rajta, hogy margarin helyett 1.5 dl olajat kevertem a masszába. Finomabb, puhább lett a tészta. 

A mázzal megint meggyűlt a bajom, ugyanis kezdetben a teljes kockákat beleforgattam, aztán mikor láttam, hogy közel sem lesz a elég, a maradék 3 sor felkockázott süti tetejére kentem a maradék mázat és beszórtam a maradék kókusszal. Csakazértis megettük -így is! 

Olajos keksz

Ez a recept azért keltette fel a figyelmemet, mert olaj kerül a tésztájába vaj-margarin helyett. Kíváncsivá tett, így gyorsan tettem is egy próbát. Meglepően finom lett, puha és roppanós is egyben. No meg, mi tagadás, a belekerült csoki és aszalt gyümölcs is dobott rajta! :-)

Hozzávalók, 2 dl-es bögrével mérve:

• 1 bögre olaj
• 1 bögre joghurt
• 1,5 bögre cukor
• 2 nagy tojás
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 1 evőkanál rumaroma
• csipet só
• 1 bögre mazsola és aszalt áfonya vegyesen
• 10 dkg csoki feldarabolva
• 1 citrom héja és leve
• liszt, amennyit felvesz (4,5 bögre)

Így készült:

Az olajat, joghurtot, cukrot, tojásokat, vaníliát, rumaromát, csipet sót, citrom levét és héját alaposan összekevertem. Adagoltam hozzá a lisztet, míg összeállt tésztává a massza. Nekem 4,5 bögrével kellett hozzá. Végül beleforgattam az aszalt gyümölcsöket és csokidarabot. 

Diónyi gömböket formáztam a masszából, nem túl közel egymáshoz tepsibe pakoltam.

180 fokon világosra sütöttem a kekszeket.

Grízlepény

Aki szereti a tejbegrízt, ezt is fogja. Míg a gyerkőcök kisebbek voltak, gyakran főztem nekik tejbegrízt, mert azt legalább szerették. Most már megesznek szinte mindent, így egyre ritkábban készül. Pedig néha még én is megkívánom! :-)
Ezt a receptet itt találtam, le is csaptam rá, mert éppen tejbegríz-ehetnékem volt.

Hozzávalók:

• 1 l tej
• 7 evőkanál gríz
• csipet só
• 10 dkg vaj
• 6 evőkanál porcukor
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 1 nagy evőkanál tejföl
• 4 tojás
• porcukor vagy lekvár a tálaláshoz

Így készült:

A tejből a csipet sóval és grízzel tejbegrízt főztem. Még azon forrón elkevertem benne a vajat. Hűlni hagytam.

A tojásokat szétválasztottam. A sárgákat habosra kevertem a cukorral és vaníliás cukorral. A fehérjéket kemény habbá vertem.

A langyos tejbegrízbe belekevertem a cukros sárgákat, tejfölt, és végül óvatos mozdulatokkal a felvert habot.

Papírral bélelt tepsibe simítottam a masszát.

180 fokon addig sütöttem, míg a teteje megpirult.

Hagytam kihűlni, utána szeleteltem. Kevés porcukrot szórtam rá, de nekem lekvárral jobban ízlett. A tejbegrízt is mindig azzal eszem, talán eperlekvárral a legfinomabb. 

Töltött gomba

Gyerekkorunkban a szüleinkkel néha elmentünk gombászni. Nem lettem nagy gombaszakértő, éppen ezért nem bízok meg az erdei, mezei gombákban, egyedül a boltban vásároltat vagyok hajlandó elkészíteni. De a keserű gombát megtanultam felismerni, abból többször gyűjtöttünk. Serpenyőben, juhtúróval sütve felséges eledel volt az. Azóta sem láttam, bár enni ettem egyszer: néhány éve éppen akkor toppantunk be Nagynénémhez, mikor nagy adag frissen sült keserűgomba volt az asztalon. Azóta tervezgetem, hogy kipróbálom csiperkével.
Sütőben sütöttem, nem egészen úgy, mint annak idején, de így is nagyon ízlett.

Hozzávalók:

• 15 darab közepes méretű csiperke
• kevés zsír
• 25 dkg juhtúró
• 2 evőkanál tejföl
• 1 tojás
• nagy csipet só (vagy több, ha nem túl sós a túró)
• bors
• morzsolt kapor
• 10 dkg sajt

Így készült:

A gombát megpucoltam, a szárát eltávolítottam.

A juhtúrót elkevertem a tojással, tejföllel, fűszerekkel. 

Egy kis tepsi alját kizsíroztam (előző nap sütött hús zsírját használtam). A gombákat megtöltöttem 1-1 teáskanál juhtúrós keverékkel, s egymás mellé a tepsibe pakoltam őket.

Pici vizet öntöttem alá (úgy negyed decinyit), s 180 fokra előmelegített sütőbe tettem. 

A sajtot felkockáztam. Amikor a töltelék pirulni kezdett, 1-1 kocka sajtot tettem a gombákra s visszatettem a sütőbe, míg jól ráolvadt.

Rizs készült hozzá.

1 kg gombám volt, a kisebbeket és a szárakat elkészítettem tejfölös gombának. Ma ezt fogjuk megebédelni a maradék rizzsel. Úgy is szeretjük a gombát, de legjobban rántva. A következő, amit ki fogok próbálni, sütőben elkészített rántott gomba. Tűzhelyen sütni nem éppen a kedvenc elfoglaltságom, no meg nem is mondható egészségesnek. 

Joghurtos kevert lekvárral és csokival

Már megint gombhoz kerestem a kabátot! :-) Találtam a hűtőben egy nagy pohár görög joghurtot, nagyon a szavatossági idő lejárta fele sodródva. Mindenképpen ezt akartam felhasználni a vasárnapi sütihez, így vettem a firkafüzetemet, hátha találok benne valami ötletet. Találtam is, persze egész más kivitelezésűt, de én mindjárt más irányba tereltem a végkifejletet. Mert volt a hűtőben egy megkezdett baracklekvár is! :-)

Hozzávalók:

• 3 tojás
• 10 evőkanál cukor (púposan mérve)
• 10 evőkanál olaj
• 1 csomag sütőpor
• 5 dl natúr joghurt
• 15 evőkanál liszt (púposan mérve)
• 1 üveg sárgabaracklekvár
• 10 dkg étcsokoládé + 5 dkg vaj

Így készült:

A tojásokat a cukorral habosra kevertem, majd hozzáadtam az olajat 2 részletben, mindkétszer egyneművé kevertem. A joghurttal is simára kevertem, végül a lisztet és sütőport adtam hozzá. 

Miután simára kevertem, sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát. (Tepsi mérete: 26×32 cm.)

180 fokon tűpróbáig sütöttem. 

Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam a sütit, és megtöltöttem a baracklekvárral.

A csokit a vajjal gőz fölött felolvasztottam és bevontam vele a sütit.

Dermedés után szeleteltem.

A tésztája pihe-puha lett, akár krémmel, tejszínhabbal töltve vagy gyümölccsel megszórva is nagyon finom lehet. De így lekvárral is megfelelt az elvárásoknak, főleg, hogy még csoki is volt a tetején! :-)

Brownie, aszalt áfonyával

Kislányom csak úgy megjegyezte, hogy rég sütöttem brownie-t. Épp azelőtt nap nézegettem egy rég kezem ügyében lévő receptes füzetecskét, amiben megakadt a szemem egy sütin. Makadám diós brownie volt. Hozzá is láttam. Az nekem nem akadály, hogy még véletlenül sem volt itthon a nevében szereplő hozzávalóból, volt viszont aszalt áfonya, így azzal dúsítottuk a kissé amúgy is átalakított csokis finomságot.

Hozzávalók:

• 15 dkg vaj
• 20 dkg étcsokoládé
• 15 dkg barna cukor
• 2 evőkanál méz
• 3 kicsi tojás
• 20 dkg liszt
• 1 evőkanál kakaó
• 10 dkg aszalt vörös áfonya

Így készült:

A vajat, csokit, mézet gőz fölött összeolvasztottam. Hozzáadtam a cukrot és tojásokat, összekevertem, majd a lisztet, kakaót, áfonyát és alaposan összekevertem.

Kikent kerek formába öntöttem a masszát.

180 fokos sütőben 20 perci sütöttem.

 Persze szögletes tepsiben is süthető, de kicsiben, hogy ne legyen nagyon lapos. A sütési időt is le lehet rövidíteni 2-3 perccel, kicsit száraz lett ahhoz képest, hogy a brownie féligsülten az igazi.

A recept alatt azt írták, hogy dobozban, hűtőben tárolva egy hétig is eláll. Ez csak vicc lehet, nálunk 24 órás sem volt a süti földi pályafutása! :-)

Szilvalekváros-diós rácsos süti

Teszteltem a szilvalekárt. Jól szerepelt!
Ha már úgyis bemelegítettem a sütőt a kenyér miatt, nehogy már pazarolódjon az energia, sütit is sütöttünk. Holnap úgyis vendégek lesznek... A lényeg, mindig találok okot a sütésre! :-)

Hozzávalók:
A tésztához:

• 50 dkg liszt
• 25 dkg vaj
• 15 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 5 tojás sárgája
• 1-2 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 1 üveg szilvalekvár
• 5 tojásfehérje
• csipet só
• 15 dkg ukor
• 10 dkg darált dió
• 1 evőkanál liszt

Így készült:

Előbb szétválasztottam a tojásokat. A fehérjéket tálba tettem, hogy majd a töltelékhez habbá verhessem, a sárgák pohárba vártak odakészítve.

A lisztet, sütőport, cukrot, vajat tálba tettem,  összemorzsoltam. Hozzáadtam a tojások sárgáját meg egy evőkanál tejfölt, s gyúrni kezdtem. Mivel még keménynek találtam a tésztát, még egy csapott evőkanál tejföllel összedolgoztam.

A tésztát pihenni hagytam, míg elkészült a töltelék.

Előbb felvertem a fehérjéket a csipet sóval, majd a cukor hozzáadásával keményre vertem. Hozzákevertem a darált diót és a lisztet.

A tésztát lisztezett deszkára tettem. Két részre osztottam: úgy 2/3-át tepsi méretűre nyújtottam. Kikentem a tepsit, úgy helyeztem, igazgattam bele a tésztát.

Vastagon lekentem szilvalekvárral, rásimítottam a diós habot.

A maradék tésztát kinyújtottam, derelyemetszővel felcsíkoztam és berácsoztam vele a sütit.

180 fokos sütőben addig sült, míg a teteje szépen megpirult.

Finom lett, jó omlós, jó szilvalekváros, és nekem kicsit túlságosan is édes. De sebaj, így legalább kevesebbet eszem belőle! :-) 

Aludttejes kenyér

Én is megsütöttem ma délelőtt az új kenyér ünnepére a miénket. Visszafogtam magam, hogy ne ízesítsem semmivel. Ami más benne, hogy víz helyett teljes egészében aludttejet használtam. Én még azon frissiben letörtem egyik sarkát, a családtagok pedig kértek belőle a leveshez, holott nagyon ritkán eszünk kenyeret az ebédhez. De ezt meg kellett kóstolni! :-)

Hozzávalók:

• 15 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
• 15 dkg graham búzaliszt
• 70 dkg búza finomliszt
• 2 púpos teáskanál só
• 1 teáskanál cukor
• 4 dkg élesztő
• 8 dl aludttej
• 2 evőkanál olívaolaj

Így készült:

Az aludttejet alaposan átkeverve kis lángon felmelegítettem.

A liszteket, sót, cukrot tálba mértem, összevegyítettem. A közepébe mélyedést készítettem, beleöntöttem 3 dl aludttejet, belemorzsoltam az élesztőt. Kevés lisztet belekevertem, s letakarva hagytam felfutni.

Mikor jó habos lett, öntöttem még hozzá 2 dl aludttejet, s dagasztani kezdtem. Közben adagoltam a többi folyadékot. Meglepődtem, milyen sok kell bele, de 8 dl kellett, mire megfelelő állagú lett. Ragacsos, makrancos tészta lett, mint a rozslisztesek általában, de az olaj beledagasztásával sikerült kezelhető tésztát kapni.

Letakarva hagytam megkelni.

Lisztezett deszkára borítottam -rozslisztet használtam, jót tesz a tészta kinézetének a rajta maradt teljes kiőrlésű liszt-, 3 részre osztottam. Mindegyiket nagyjából téglalap alakúra nyújtottam, majd felsodortam, mint a kalácsot.

Tepsibe tettem- a gáztepsibe elfértek- egymáshoz nem túl közel, s hagytam még kelni 25-30 percet.

180 fokos sütőben pirosra sütöttem őket.

Az utóbbi időben nagyon kevés kenyér fogy nálunk, így gyorsan el is osztogattam, mielőtt ránk száradna. Egyet azért meghagytam, holnap reggelire jó lesz. :-)

Almás-pudingos levél

Úgy terveztem, hogy a nyáron behozom az összes elmaradást. Nem tudom, sikerül-e, ilyen tempóval talán igen. De közeleg augusztus vége, ami hozza magával az iskolakezdés szelét meg sok teendőt. Így lassan az én időm sem lesz rengeteg. Legalábbis nagyon remélem. Erről is tudnék mesélni...
Újabb elmaradt süti, amit Leányzó nevezett el, s láttára megkérdezte, van-e itthon leveles tészta. Mert ez is nagyon finom volt, mint minden, ami leveles tésztából készül. S mindig mindjárt kettő csomagból, mert az első elfogy, amint kivettem a sütőből. Csak úgy, kóstolgatás gyanánt.

Hozzávalók:

• 2 csomag leveles tészta (2 × 50 dkg)
• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 1 tojás
• 4 dl tej
• 5 evőkanál cukor
• alma (5-6 darab)
• vaníliás porcukor beszórni

Így készült:

A leveles tésztát szobahőmérsékleten hagytam kiolvadni.

A pudingporból, tojásból tejből, cukorból sűrű pudingot főztem: előbb elkevertem kevés tejben a tojást és pudingport, majd a többi tej és cukor hozzáadásával felfőztem.

Az almát megpucoltam, felszeleteltem. Negyedeltem, majd a nagyobbakat még ketté vágtam. Természetesen a magházát kivágtam.

A tésztát kinyújtottam, hosszúkás háromszögekre vágtam.  csúcsosabb felét bevagdostam.

A szélesebb felére raktam 1-1 teáskanál pudingot, erre 1-1 szelet almát. Ráhajtottam a bevágott részt, a háromszög csúcsát a süti alá dugtam, hogy majd ne nyíljon szét.

180 fokos sütőben sütöttem.

Vaníliás porcukorral szórtam be.

Karamelles almás süti

Ez sem éppen mostanság készült - a fotók alapján húsvét környékén-, de annyira finom volt, hogy nem lehet kihagyni. Unokatestvérem adta az ötletet, aki, mikor Zilahra megyünk, ilyennel szokott nekünk kedveskedni. Azaz hasonlóval: karamelles-körtebefőttes piskótát süt tortaformában, s tejszínhabot kínál hozzá. Nagyon tudja már készíteni, mindig finom és még gyönyörű sárga piskótáját is megcsodálom. Naná, hogy sárga, falun szabadon kapirgáló, Nagynéném által tartott tyúkok tojásaiból készül.
Én almával készítettem, tepsiben, és rákentem a tejszínhabot.

Hozzávalók:

• 20 dkg cukor
• 5-6 alma
• 6 tojás
• csipet só
• 6 evőkanál cukor
• 6 evőkanál liszt
• fél csomag sütőpor
• 5 dl tejszín + 2-3 evőkanál cukor

Így készült:

A 20 dkg cukrot világosra karamellizáltam. A tepsi (28×34 cm) aljára csorgattam úgy, hogy lehetőleg befedje. Nem sikerült teljesen, de mindenhova jutott több -kevesebb.

Az almákat meghámoztam, vaskosabb szeletekre vágtam, magházát eltávolítottam.

Az almaszeletekkel beborítottam a karamellt.

Elkészítettem a piskótát: a tojásokat szétválasztottam, a fehérjét csipet sóval és fele cukorral felvertem. A sárgákat a sütőporral és a cukor másik felével habosra kavartam. A habot hozzáadtam, majd kanalanként belekevertem a lisztet.

A piskótát az almára borítottam, s 180 fokos sütőben készre sütöttem. 

A tepsiben hagytam kihűlni, majd kiborítottam úgy, hogy az almás fele kerüljön felülre.

A tejszínt a cukorral felvertem, s bevontam vele a sütit.

Hosszúkás szeletekre vágtam.

A karamell az alma levétől megolvadt, s kissé átitatta a piskótát. Nagyon finom lett, de gondolom, nem kell dicsérnem! :-)

Házi keksz

Persze minden házi, ami itthon készül, de ezzel a névvel ihlették itt ezt a kekszet. Ez az oldal egy román receptgyűjtemény. Jó receptek lelhetők itt, jó néhányat kinéztem már, sőt, el is készült már egy-kettő. Nem igazán ismertem a hagyományos román konyhát, holott ott éltünk, nőttünk fel. De nem ettünk egy tányérból velük. :-) Amit hozzájuk kötök, az a puliszka, a csorbák -eredetileg korpaciberével savanyított levesek-, a miccs, ami kicsiket jelent , s hosszúkásra formázott darált húskeveréket takar. S itt megáll a tudomány számomra. Persze magukénak tartják a töltött káposztát, ami nagyra becsült ünnepi étel náluk. Meg még sok minden mást, amit más népektől ered. Utána olvashatnék a témának, de majd máskor. Egy sütiről volna szó, s hova lyukadtam ki! :-)

Hozzávalók, 3 dl-es bögrével mérve:

• 20 dkg margarin
• 3 pohár liszt
• 1 pohár cukor
• 3 tojás
• 1 csomag sütőpor
• 2 evőkanál vaníliás cukor
• rahátdarabkák a közepébe

Így készült:

A lisztet a margarinnal elmorzsoltam, majd a többi hozzávalóval összegyúrtam. 

Egy órányi pihentetés után kisebb diónyi gömböket formáztam a tésztából, sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam. Mindegyik közepébe nyomtam 1-1 darabka rahátot.

180 fokon világosra sütöttem a kekszeket.

Persze variáltam a recepten, kinézetét meg összetételét illetően is. Kekszkinyomóval akartam én is formásra alakítani, de nem akart engedelmeskedni a tészta, így maradt a kézzel gömbölyítés. 

Szóval érdemes román nyelvű blogokat látogatni, jó receptjeik vannak. A fordításban szívesen segédkezek! :-) 

Sajtos-paradicsomos padlizsánkarikák

Ezzel az étellel sikerült megszerettetni a gyerekekkel a padlizsánt. Mert ők nem eszik meg sem a padlizsánkrémet, sem a zakuszkát. Sem más formában, tavalyelőttig. Egy estére sikerült annyira "kiéheztetni" őket, hogy hajlandóak legyenek egyáltalán megkóstolni. És rájöttek, hogy finom.
Én mindenképpen nagyon szeretem. A padlizsánkrém - a vinetta, ahogy otthon hívtuk- végigkísérte a gyerekkorunkat. A zakuszka szintén, aminek a sokféle zöldség mellett kihagyhatatlan összetevője a padlizsán. Minden évben főzünk nagy adagot belőle Anyósommal karöltve. Mert bizony nem kis munka. A lesütött padlizsán pedig mélyhűtőbe kerül, krém lesz belőle hagymával, néha majonézzel. Sütöttem már fasírtot belőle, rántottam, került lecsóba, töltöttem darált hússal ( így). De ily módon aratta a legnagyobb sikert.

Hozzávalók:

• 1 hosszúkás padlizsán
• 1 nagy paradicsom
• 2 evőkanál sűrített paradicsom
• só, bors
• csípős paprikakrém
• oregánó, bazsalikom
• 15-20 dkg reszelt trappista

Így készült:

A padlizsánt megmostam, héjastul 1 cm vastag szeletekre vágtam. Száraz serpenyőben mindkét felén addig sütöttem, míg megpuhul, azaz a villa könnyedén átszalad rajta. 

A paradicsomot vékony karikákra vágtam.

A sűrített paradicsomot elkevertem a sóval, mokkáskanálnyit tettem bele, mert a zöldségeket nem sóztam. Belekerült a többi fűszer is.

Vékonyan kiolajoztam egy tepsit, leraktam az aljára egy réteg padlizsánkarikát, lekentem a fűszeres sűrített paradicsommal, erre került egy paradicsomkarika, megint padlizsán, sűrített paradicsom és végül jó sok reszelt sajt a tetejére.

190 fokos sütőbe tettem, majd mikor nem győztem kivárni, hogy rápiruljon a sajt, beraktam a grill alá. 

Tudom, hogy sokan nem szeretik a padlizsánt, pedig színfoltja lehet a nyári-őszi vacsoráknak. Erdélyben ilyenkor nagyon olcsó. Többnyire augusztusban utaztunk haza, s hoztunk egy-egy zsákkal. Most korábban ejtettük meg a nyaralást, így itt kell beszereznünk a télire és zakuszkának valót.