Valami egyedivel, mutatóssal, ütőssel szerettem volna nyitni a blogomat. Azt hittem, hogy a Háztető nevű sütemény olyan, de rá kellett jönnöm, lassan már nincs új a Nap alatt. Ugyanis a napokban két honlapon is szembenéztem vele. No de azért is ez lesz az első, mert ezt én sütöttem és fényképeztem. Bár a képet nem sikerült még feltölteni, de próbálkozom...
Története is van a háztetőnek: sok-sok évvel ezelőtt egy eljegyzésen nézegettük, forgattuk, hogy is készült, miféle formában alakították. A recept megszerzése után kiderült, hogy a látszat ellenére nem is olyan bonyolult.
Most már kép is van, jöhet a recept:
Hozzávalók:
- A tésztához: 25 dkg cukor, 2 tojás, 5 dkg zsír, 3 evőkanál méz, 4-5 evőkanál tej, 1 csomag szalakáli, 60 dkg lisz; 2 evőkanál kakaó.
- Krém: 30 dkg margarin, 30 dkg cukor, 2 vaníliás puding, 6 dl tej.
- Máz: 18 dkg porcukor, 3 evőkanál forró tej, 3 evőkanál olaj, 2 evőkanál kakaó.
Elkészítés:
A cukrot, a tojásokat, a zsírt, mézet elkeverjük. Hozzáadjuk a lisztet, valamint a tejben elkevert szalakálit. Simára dolgozzuk. Ha kemény lenne, kevés tej mehet még bele. Kettévesszük a masszát, felébe beledolgozzuk a kakaót.
A kakós tésztát 12 részre osztjuk, s tepsi hosszúságú rudakká sodorjuk. Tepsi hátán sütjük őket, nem túl közel egymáshoz, hogy ne ragadjanak majd össze.
Közben a másik fél tésztát kettéosztjuk, tepsi méretűre nyújtjuk, s szintén tepsi hátán sütjük. Még melegen hosszában 3-3 egyenlő szélességű lappá vágjuk.
A pudingot a tejben megfőzzük. Persze, jó, ha ezzel kezdjük az egészet, mert még készülnek a lapok, van ideje kihűlni. Időnkét megkeverjük, hogy ne bőrözzön be.
A margarint elkeverjük a cukorral ( én nem szoktam 30 dkg-ot beletenni, mert így túl édes, de ez ízlés kérdése; én megelégszem 20-25 dkg-mal), kanalanként hozzákeverjük a (majdnem) kihűlt pudingot.
Összeállítás: Egy téglalap alakú világos lapot leteszünk, egy réteg krémet kenünk rá ( előtte osszuk ketté, hogy elegendő maradjon a másik háztetőhöz is), a krémre 3 kakaós rúd kerül, erre megint krém, majd két kakaós rúd, újra krém, végül egy rúd. Erre is kenünk egy kevés krémet. Ha marad még a fele krémből, a gúla oldalára kenjük, végül két oldalról 1-1 világos lapot tapasztunk rá, tenyérrel hozzányomkodjuk. A maradék tésztából és krémből még egy háztetőt készítünk ugyanígy.
Máz: a hozzávalókat összekeverjük, nem kell főzni, ezért is nevezzük hideg glazúrnak. Ha túl keménynek tűnne, 1-2 kanál tejet szoktam még tenni hozzá. Rövid ideig kevergetjük, majd elosztjuk a két háztetőn.
Másnapig állnia kell, hogy kellőképpen megpuhuljon, összeálljon. Lehet, hogy a leírás alapján úgy tűnik, fél napot kell babrálni vele, de elég hamar elkészül, s megéri a fáradtság, mert kiadós, mutatós, s nem utolsó sorban finom is.