Tegnap nagyon vártam az esőt. Már egy hónapja nem esett s bizony a fű az udvaron csak úgy ropog a talpam alatt. A kis kertem is kiszáradt volna, ha nem locsolnánk. A szél ideért, esőből meg annyit kaptunk, hogy a csatorna sem csordult meg. Minket gyakran elkerül az eső, s mikor azzal vigasztalnak, örüljek, hogy nem kaptunk vihart, nem tudom eldönteni, mi lenne jobb, ha a szárazság miatt nincs termés, vagy azért, mert összeborogatja a zivatar. A szél most is fúj- hadd szárítsa fel a szomjazó természet utolsó nedvességtartalékait is. Ilyen kis "apró" bosszúságot teszik színessé mindennapjaimat.
Ennek nem sok köze van az elmúlt hétvégi levesünkhöz, legfeljebb annyi, hogy a belevalók egy részét jó esetben az udvar végéből is behozhatnám. Ez most nem az az eset. De nyaranta - és nem csak- nagyon szeretjük a raguleveseket, tartalmas és frissítő savanykás ízű. Gyakrabban készül csirkével, de disznóhússal sem kevésbé szerethető. Talán soha sem készül ugyanúgy, a lényeg a hús és többféle zöldség, zöldfűszerek citromlével savanyítva.
Ezúttal így készült:
Hozzávalók:
- 1 kg sertéscomb
- 1 fej hagyma
- 1 gerezd fokhagyma
- kevés olaj
- só, bors, paprika
- 3 nagyobb sárgarépa
- negyed zeller
- 1-2 petrezselyem
- kb. 20-20 dkg borsó és zöldbab (fagyasztott)
- 1 paradicsom
- néhány levél tárkony és leostyán
- néhány szál petrezselymezöld
- 1 evőkanál házi ételízesítő
- 1 citrom leve