Már néhányszor nekiálltam írni, de valamiért mindig abbahegytam, s nem is folytattam. Most hetek, vagy lehet, már hónapok óta először megnyitottam a blogot, s egy olvasói hozzászólás hatására szántam rá magam, hogy azért is szánok rá kis időt és írok.
Megvagyok, igazából minden a régi. Észrevétlenül eltelt a nyár, még néhány nap, és az ősz is. Nem éreztem késztetést rá, hogy írjak. Talán azért, mert minden nem kötelező szellemi leterheltséget elutasítok. Mert van épp elég kötelező. Ennél is kevésbé szánom rá magam a fotózásra. Elővenni a fotómasinát, megrendezni-elrendezni-kattintani-beállítani-feltölteni-szerkeszteni szükség szerint. Na erre végképp nincs energiám. Ezúttal is telefonnal "lőttem" néhány fotót a ma készült süteményről. Itthon is, munkahelyen is mozgalmasak a napok, mindig van tervezni-szervezni-kitalálni-kivitelezni való. Leányzómék itthon laknak, Fiam Szegeden még mindig, ritkán látjuk. Elsőseim vannak, meglehetősen lefoglalnak. Szó mi szó, zajlik az élet.
Sokat sütöttem, mint mindig- de nem fotóztam jó ideje. Azért lenne miről írni, mit közzétenni, csak ... Nem erőltetem, talán egyszer visszatér a régi kedv.
Sütöttem már ilyen kekszet, lehet, kicsit másképp. Tuti nem fotóztam le. Ha holnap lesz kedvem, készítek vállalhatóbb felvételeket- de nem lesz, tudom.😀
- 40 dkg liszt
- 25 dkg vaj
- 10 dkg porcukor
- 1 csomag vaníliás cukor
- 10 dkg őrölt pisztácia
- 2 kicsi tojás (vagy 1 nagy)
- + 10 dkg vaj, 10 dkg pisztáciakrém a töltelékhez
Lehet, nem ártana pudinggal lazítani-szelidíteni a pisztácikrémet, mert így , ettől a tölteléktől nem puhulnak meg a kekszek.
Mégiscsak erőt vettem magamon, s szántam egy kis időt a körítésre. Fehér csokiba mártottam a maradék kekszek felét, s aranyszínű szórócukorral cifráztam. Kattintottam néhányat, s ugyan messze van a tökéletestől, de lényegesen jobb, mint a sebtében, lustán, telefonnal készített fotók.




Örülök hogy jelentkeztél, hiányoztál. Elhiszem hogy sok a dolgod , a kekszed nagyon finom lehet a pisztáciával. Azért ne feledkezzél el a blogodról mert mi számítunk rád a régi csapatból🙂
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Éva, aranyos vagy! Már nem ígérek semmit, ha megihletődök, írok. Mert sütök rendületlenül, de annyira "elromlottam", hogy az utóbbi időben le se fotóztam a süteményeim.
TörlésÖrülök, ha időnként felbukkansz! Annyira nyomott időszak ez az ősz/tél eleje, az embernek semmihez nincs kedve, még a szeretett dolgokhoz is alig. Megértelek. Örülünk, ha a kötelező dolgokat meg tudjuk csinálni...
VálaszTörlésKöszönöm szépen! :-) Időnként azért jelentkezem. Most úgy gondolom, gyakrabban, de volt már ilyen, aztán alábbhagyott a lendület.
Törlés