Erdélyben széles körben használták-használják, Magyarországon kevésbé. Pedig érdemes beiktatni az étrendbe, sok finomság készülhet belőle. Meg aztán egészséges is, egészségesen elkészítve persze. Régen csak krém és zakuszka készült belőle, később rántottuk is. Azóta még több módon teszem a család elé, egyik-másik a gyerekek tetszését is elnyerte. Mert a csacsik krémnek nem eszik meg. Én és Férjem mai napig rajongunk érte. Ha hazalátogatunk, ott is rendszeresen megkínálnak vele, hazai ízekkel kedveskedvén.
Nem mindenhol ugyanúgy készítik, én Anyukámtól így tanultam, persze másképp elkészítve is szívesen megeszem.
Az első lépés a padlizsán megsütése. A legjobb parázson, vaslemezen, akkor van egy kis füstös íze is, de ha nincs erre mód, tűzhelyen is sülhet, serpenyőben, minden oldalára forgatva, míg az egész jó puha lesz, s össze is esik. Sütőben is hallottam sütni, ezt én sosem próbáltam. Még melegen le kell húzni a héját, s hagyni lecsöpögni a levét. Rendszerint nagyobb mennyiséget sütünk -ezt Apósom szokta, odakint-, s bekerül egyszer elkészítendő adagokban a fagyasztóba. Télen meg előszeretettel járunk rá.
Ezúttal is a mélyhűtőből került elő a kenyérre kenni való:
Hozzávalók:
- 3 közepes méretű padlizsán
- 2 nagy fej hagyma
- 1 dl olaj
- só, bors
Így készült:
A padlizsánt megsütjük, megpucoljuk.
A hagymát megpucoltam, felkockáztam, s az olajon mokkáskanálnyi sóval puhára pároltam.
Hagyom hűlni, majd a padlizsánnal összekeverem, kevés borsot teszek hozzá. Botmixerrel szoktam pépesíteni. Ha szükséges, még sózom.
Régen műanyag, erre a célra készített késsel lapítón -deszkán- vágta Anyukám apróra, gyors mozdulatokkal. A szintén apróra vágott hagymával és olajjal alaposan elkeverte. Így más az íze, de tényleg. Apukám így, kissé darabosan szerette igazán. De én már a kényelmesebb megoldást választom.
Ezt a krémet még lehet dúsítani majonézzel- jót tesz neki, lágyabb ízű lesz. Van, aki nyersen teszi bele a hagymát, vagy fokhagymával ízesíti- ízlés, megszokás kérdése.