Tejfölös csirkepaprikás

Mi ezt az ételt hívtuk paprikás csirkének. És nagyon szerettük! A vasárnapra levágott tyúkocskából leves is főtt, aztán meg is sült, és második fogásnak elkészült vagy krumplival, rizzsel, ritkábban tejfölösen-paprikásan, tésztával vagy nokedlivel,
Én életemben nem vágtam tyúkot- szerintem nem tudnám rávenni magam. Nem volt kellemes élmény tanúja lenni ezeknek az eseményeknek gyerekként. De állatot tartó házaknál megszokott esemény volt, s biztosan ma is az. Én boltban veszem a csirkét, pedig a házi, kukoricán nevelt, kapirgálós pipi húsának párja nincsen.
Én sem készítem gyakran, de nemrégiben hazafele csirkeszárnyat vásároltam, s menet közben dőlt el a sorsa: tejfölös csirke lesz belőle! :-)
Hozzávalók:

  • 1 kg csirkehús (comb, szárny, mell, akár vegyesen is)
  • 1 nagy fej hagyma
  • 1 evőkanál zsír
  • só, bors
  • 1 teáskanál pirospaprika
  • 3-4 dl tejföl
  • 1 evőkanál liszt
  • szükség szerint kevés tej
Így készült:
A húst beáztattam, megmostam, a szárnyvégeket levágtam.
A hagymát apróra vágtam, a zsíron üvegesre pároltam. Az sem baj, ha kicsit megpirul. Rátettem a húst, sót, kevés borsot, pici vizet, és fedő alatt puhára pároltam.
Megszórtam egy evőkanál liszttel, a paprikával, beletettem a tejfölt, és összefőztem. Ha szükséges, még sózzuk.
Ha nagyon besűrűsödne, kevés tejet öntök hozzá. 

Köretnek tészta vagy galuska -nokedli- illik hozzá. Most éppen spagetti volt otthon. Az is megtette! :-)
Egyszerű és nagyszerű étel. Amit érdemes megőrizni. Szüleink-nagyszüleink nem bonyolították túl a főzést, mégis finomakat ettünk. Meg persze szinte minden  a ház körül termelt és tenyésztett alapanyagból készült. Csuda tudja, az sem volt könnyű élet, de szép volt...

Csirkemellből készült, ugyanúgy:


2 megjegyzés:

  1. Nagyon guszta lett! Nálunk gyerekkoromban tejfölös csirkepaprikás nem volt szokásban, most is csak néha csinálok, de általában több pirospaprikával :-) Erre mondják, ahány ház, annyi szokás. De Erdélyben sokszor szoktunk hasonlót kapni, ami mindig nagyon finom, így biztos hogy a tiéd is az!
    Tyúkot, csibét én sem tudnék vágni, pedig gyerekkoromban heti szintén vágott a nagymamám. Akkor ez nekem is természetes volt, viszont ha ma végig kellene néznem, sajnálnám szegényt....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, Katalin! Mi így szeretjük, vagyis inkább azt mondom, így készítem. Mert egész biztos másképpen elkészítve is szeretném. :-)
      Én akkoriban is sajnáltam szegény tyúkokat, de azért ettem belőlük. Ki tudja, ha rá lennénk kényszerülve, vagy még mindig Nagymamáink életmódját folytatnánk, mi is megtennénk. De így kényelmesebb...

      Törlés

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót. Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha...