Joghurtos-zsíros pogácsa

Már többször említettem, hogy a nap sok órájában tanító néni vagyok. Bizony gyakran több, mint nyolc. Elég sokszor háborgok bizonyos dolgok miatt, s elmondhatom, hogy csak a gyerekek tartanak még a pályán. Nagyon szeretem őket, mint ahogyan tanítani is. A portfóliót is megírtam, bár minden porcikám tiltakozott ellene, közben ott egyensúlyoztam e két dolog között:  egyrészt meg szerettem volna mutatni, hogy igenis, képes vagyok rá, s jól megcsinálom, másrészt felháborított, hogy még erre is köteleznek, s sajnáltam minden percet, amit a munkától, de többnyire a családtól és a pihenéstől vettem el. Pénteken sztrájkoltam- egy órát. Az idő alatt a tanáriban átnéztem, mit tanulunk hétfőn, szóval dolgoztam, s közben kolléganő ment be helyettem- de én cserébe kaptam egy óraösszevonást és egy helyettesítést. Amit nem fizetnek. De majd ezt az egy órát busásan levonják. És az csak egy dolog... 

Arról jutott eszembe ez az egész, hogy aznap én vittem a gyerekeket ebédelni, s pogácsa volt a második. Már éhes voltam, s megkívántam- elhatároztam, hogy hazamegyek s készítek. Másnap ugyan, de sütöttem- s bizony jól is esett. 


Hozzávalók:

  • 4 dkg élesztő
  • 3 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 1 kg liszt
  • 2 púpozott teáskanál só
  • 30 dkg zsír
  • 1 tojás
  • 2 dl joghurt
  • 15 dkg reszelt sajt a tetejére
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.
A lisztet elvegyítettem a sóval, elmorzsoltam a zsírral. Beleütöttem a tojást, a közben felfutott élesztős tejet is beleöntöttem. Dagasztani kezdtem, közben kanalaztam hozzá a joghurtot, addig, míg nem túl kemény, könnyen gyúrható tésztát kaptam. 
A megdagasztott tésztát kicsi liszttel megszórva, letakarva hagytam megkelni.
Mikor megkelt, enyhén lisztezett deszkára borítottam, kinyújtottam, hajtogattam, majd letakarva hagytam újra kelni fél órányit. Ezután jó ujjnyi vastagra nyújtottam, kisebb pogácsaszaggatóval kivágtam, tepsibe pakoltam, Csipetnyi reszelt sajtot tettem a tetejükre, majd 180 fokos sütőben szép pirosra sütöttem.
Két nagy tepsivel lett.

Már annyi pogácsa van a blogon, csuda tudja, lehet, épp ilyen is akad. De hasonló biztosan. 
Egy trükk: mikor épp a kamrából hozom ki a lisztet, jó hideg tud ám lenni. Ezért tálastul berakom egy percre a mikróba, utána átforgatom, s kész a szoba-hőmérsékletű, kissé langyos liszt. Így sokkal hamarabb megkel a tészta. 

5 megjegyzés:

  1. Finom lehet ez a pogácsád is! Ha van is hasonló a blogodon, teljesen ugyanilyen biztos nincs 😊. Nagyon szépek lettek, mint mindig.
    És a liszttel kapcsolatban is nagyon jó ötletet adtál, bár nálunk az egész lakásban egyforma a hőmérséklet... 😅

    VálaszTörlés
  2. Ja, és nagyon sajnállak a munkád miatt...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Katalin, köszönöm szépen!
      A munkám miatt meg ... köszönöm az együttérzést, de nem gondolom, hogy sajnálni kellene minket, ezt választottuk, s aki még megengedheti magának, csinálja. De el nem tudom képzelni, egy pedagógus házaspár hogy tud megélni két tanári fizetésből, gyereket nevelni belőle. Engem eltart a Férjem, közben élek a hobbimnak! :D Nem panaszkodni akartam...

      Törlés
  3. Kedves Melinda! Lélekben és gondolatban veletek vagyok, remélem, győztök és végre rendes fizetéssel úgy s azt taníthattok, amit saját tudásotok alapján a legjobbnak tartotok a gyerekek számára. Ha nem lennék 70 felett és/vagy budapesti lennék, kimentem volna tiltakozni a tanárokkal. Micsoda ostobaság Brüsszelre kenni a fizetésemelés elmaradását, miközben százmilliárdok jutni újabb sportlétesítményekre, kétszer annyi (ha nem háromszor) az államtitkár és miniszter, mint 2010 előtt, a fizetésük meg az akkori háromszorosa, de a hitoktatóknak is jut havi 60 ezer felett. Tartsatok ki, amíg nem győztök. A jövő, az ifjúság jövője a ti kezetekben van. Az önállóan gondolkodó,dönteni tudó, kreatív népek jutnak előre, nem a meghunyászkodók,akik minden kis odavetett koncnak örülnek.- th

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jól esnek a szavaid, a támogatás, a biztatás. Főleg, miután leginkább támadásban van részünk, mert igencsak sikeres volt a pedagógusokat lejárató hadjárat. Köszönöm!

      Törlés

Tejfölös fánk

Akkor nekiugrok harmadjára is. Írok, törlök, írok, törlök. Panaszkodjak, ne tegyem. Hát nem teszem. Én dolgom, én döntésem, én hülyeségem, h...