A süti receptje nem tőle származik, a régi receptes füzetemben találtam, s már többször sütöttem. Nagyon diós, puha, magát etető finomság. Persze, mikor nincs mellette másik 3-4, hasonló tulajdonságokkal bíró süti. Ezúttal kicsit kitolt velünk, de mikor, ha nem akkor, mikor legjobbat akarja kihozni belőle az ember lánya. De azért sem hagytam magam, végül jó lett a végeredmény.
A lapokhoz:
- 60 dkg liszt
- 15 dkg darált dió
- 25 dkg cukor
- 25 dkg margarin
- 3 tojás sárgája
- 1 csomag sütőpor
- kb. 2 evőkanál tejföl
A krémhez:
- 25 dkg margarin
- 15 dkg cukor
- 2 csomag vaníliás puding
- 5 dl tej
- 20 dkg darált dió
A tetejére:
- darált dió, porcukor vagy csokimáz
Így készült:
A lapok készültek el előbb: a lisztet elmorzsoltam a margarinnal, majd a többi hozzávalót is beletettem, legvégül a tejfölt, annyit, hogy inkább kemény, de jól gyúrható tésztát kapjunk. Simára eldolgoztam. 1-2 órát pihentettem, majd 4 részre osztottam.
Enyhén lisztezett deszkán sorra kinyújtottam, s tepsi hátán kisütöttem a lapokat. Tepsi mérete: 28×34 cm.
A krémhez a 2 csomag pudingport csomómentesen elkevertem kevés tejben, majd hozzáadva a többihez, sűrűre főztem. Azon forrón belekevertem a darált diót, s időnként megkeverve, hűlni hagytam. Közben a margarint a cukorral elkevertem, s kanalanként hozzáadtam a diós pudingot. Most történt a baki, valamiért összekapódott a krém. Egész híg lett, szinte folyós. Így még nem jártam vele. Próbálkoztam gőz fölött helyrehozni, hasztalan. Úgy segítettem rajta, hogy 4 evőkanál darált kekszet kevertem bele. Ettől kissé megkeményedett, s megtöltöttem a lapokat úgy, hogy a tetejére is maradjon egy réteg. Darált dióval szórtam be.
Másnapra jól átpuhult, nyoma sem volt a krém okozta bonyodalomnak.
Eddig úgy készült, hogy az összes krém bele került, s a tetejére porcukrot vagy csokimázat tettem. Most nem akartam csokisan készíteni, mert a többi süti mind csokis-kakaós volt.
Nagyon diós, nagyon puha, nagyon szívesen megkóstolnám!
VálaszTörlésVicuska, van még belőle, küldöm a kóstolót! De akár át is ugorhatsz egy sütire:-)
TörlésDe szívesen szemezgetnék arról a tálról! :) Nálunk az a baj, hogy csak én szeretem a diós sütiket és senki más, így csak ritkán sütök ilyesmit pedig a Te Margit szeleted csodásan néz ki....
VálaszTörlésZsuzsa, csak rajta:-)
TörlésNálunk mindenki szereti a diós sütiket, nem is gondoltam volna, hogy lehet nem szeretni is. Így utólag jutott eszembe, hogy ha megpörkölöm kicsit a diót, még finomabb lett volna.
Tényleg nagyon diós és nagyon finom lehet, ki kellene próbálnom! :)
VálaszTörlésHankka, egy próbát megér:-) Aztán jöhet a folytatás.
TörlésNagyon szeretem ezt a diós süteményt. Nekem is van egy hasonló receptem, de az is lehet, hogy u.ilyen, így fejből nem emlékszem rá pontosan. :-))
VálaszTörlésGabriella, nem vagy egyedül:-)
TörlésÁltalában emlékszem, honnan ered egyik-másik recept, de erre nem. Anyukámnak volt egy velem egyidős (71-es kiadású) receptes könyve, abban akadtam rá ugyanezzel a névvel hasonló, szintén diós lapos sütire. Ha Te esetleg tudod, honnan származik a recepted, megírhatod!
Nekem eddig nem voltak nagy kedvenceim a diós sütik, de mióta van dió fánk rákaptam...:) Ez a süti is nagyon fincsi lehet!
VálaszTörlésMire (is) jó a dió fánk:-) Bizony, fincsi ez a süti, ma ettem vagy 2 maradék szeletet belőle, finomabb, mint vasárnap volt:-)
TörlésA Margit névről nagymamám jutott eszembe. Érdekes, hogy mikor meglátsz egy névről elnevezett sütit, egy személy ugrik be:-)
VálaszTörlésMi szeretnénk a diósodat, sőt! Ügyesen helyrehoztad a krémet, ez a tapasztalat:-)
Hajni, köszönöm:-)
TörlésA Te nagymamád is Margit? Biztos egy Margit nevű illetőtől származik a recept.
Régebb én sem szerettem a diós sütiket, de most már nagyon:) És a Margit - szeleted nagyon mutatós:)
VálaszTörlésKati, köszönöm! Ezek szerint tényleg lehet nem szeretni a diós sütiket, de csak ideiglenesen.
Törlés