Rakott krumpli

Gyerekkorunk egyik nagy kedvence. Mikor a tyúkok jó kedvükben voltak, s sokat tojtak, olyankor biztosan készült. Csak krumpli, főtt tojás és sok tejföl alkotta, de nagyon örültünk, mikor az készült ebédre a leves mellé. Fiam tervezte, hogy majd rakott krumplit is készít albérletük konyhájában, de amikor elmeséltem neki, hogyan készül, már nem volt olyan lelkes. Tényleg hosszadalmas kicsit az elkészítése, de összetevőit tekintve egyszerű, meg nagyszerű is. Meg viszonylag olcsó is. Ha viszont felturbózzuk kolbásszal és/vagy sajttal, mindjárt megdobja a költségeket is. Nálunk néha kerül bele kolbász, de számomra az igazi az Anyukám által készített. Azért sajttal rendszerint megbolondítom, mint mindent, amit lehet.

Hozzávalók:

• 1-1,5 kg krumpli
• 8-10 tojás
• só
•  nagy pohár tejföl
• kevés bors
• pici olaj
• 10-15 dkg trappista sajt

Így készül:

A krumplit annyi vízben, amennyi ellepi, kis lángon puhára főzöm. Akkor puha, mikor a villa könnyedén beleszalad.

A tojást szintén annyi vízben, amennyi ellepi, főni teszem. Fővéstől számított 10-12 percig kell főzni, hogy kemény legyen. Mikor letelt az idő, leöntöm róla a forró vizet s hideg vizet engedek rá.

A krumplit, ha megfőtt, leszűröm, s azon forrón megpucolom. Villát szúrok a krumpliba, s késsel lehúzom a héját. A tojásokról is leöntöm a vizet, s megpucolom.

Egy hőálló edény alját vékonyan kiolajozom. Rákarikázom fele krumplit, megszórom sóval. Erre kerül fele sajt lereszelve, majd a tojások felkarikázva. Megint szórok rá nagy csipet sót, majd következik a krumpli másik fele, amit megint sózok. Közben lehet pici borsot is szórni a rétegekre, de ez el is maradhat. Ráreszelem a többi sajtot.

A tejfölt összekeverem, ha túl kemény, pici tejjel hígítom, majd elosztom a krumpli tetején. 

190 fokra előmelegített sütőben addig sütöm, míg a teteje pirulni kezd.

Tessék, Gergő, ha sok szabadidőd van, lehet rakott krumplit készíteni! 😊😋😍

Tényleg egyszerű, csak időigényes. A sóval inkább csínján bánok, ha sótlan lesz, utólag is meg lehet sózni. de ha elsózzuk, kivenni már nem lehet belőle. 

Stollen keksz

Stollent még soha nem sütöttem, bár kacérkodtam vele. Ennek a keksznek a receptjét viszont nem sokáig rakosgattam, még a rátalálásának a hétvégéjén megsütöttem. Egy orosz oldalon, itt leltem rá. Dupláztam az adagot, szerencsére. Azon frissiben megkóstoltam, azóta nem ettem belőle. Akkor finom volt, gondolom, még mindig az! 😊

Azért eszközöltem rajta "némi" módosítást, nehogy hűtlen legyek önmagamhoz. Merem ajánlani ebben a formájában is! 

Hozzávalók:

• 2 tojás
• 16 dkg cukor
• 20 dkg vaj
• 25 dkg túró
• 50 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• késhegynyi szódabikarbóna
• 1 teáskanál vaníliás cukor
• 1 narancs lereszelt héja
• 10 dkg mazsola
• 10 dkg kandírozott narancshéj
• 1 csapott mokkáskanál mézes-fűszerkeverék
• porcukor beszórni

Így készült:

A túrót villával áttörtem. Hozzáadtam a cukrot, tojásokat, puha vajat s elkevertem. Majd a többi belevalót is hozzámértem, s összegyúrtam. 

Hagytam pihenni fél órát.

A tésztából diónyi gömböket formáztam, tepsibe pakoltam, nem túl közel egymáshoz.

180 fokon világosra sütöttem. 

Két és fél nagy tepsivel lett belőle.

Még azon melegében porcukrot szórtam rá.

Dió vagy mandula is kellett volna bele, ezt kihagytam. A mézesfűszer helyett pedig gyömbér, szegfűszeg és fahéj, de hát ezeket tartalmazza a fűszerkeverék is. Nem tettem bele sokat, nem akartam, hogy mézeskalács íze legyen. Nekem így ízlik, ahogy van. Nem az a roppanós kekszféle, inkább puha, de harapós. Hogy meddig áll el, nem tudom, egy hétig biztosan rá lehet járni, ha dobozban tartjuk, hogy ne száradjon ki. Pakoltam belőle Fiamnak jócskán, hogy néhány napig ne nélkülözze a sütiimet. 

Diós kevert süti lekvárral

Lehet, hogy már túlzásba is viszem, sőt biztos, de így némileg nyugodtabb vagyok, mikor újra és újra útjára engedem Fiamat. Már második évét tapossa 200 km-re otthonától, de még nem szoktam meg, hogy az átlagosan kéthetente történő hazalátogatása során újra elmegy. Most úgy alakult, hogy három hétig nem találkoztunk, így különösen vártam. Mindig megkérdezem, mit főzzek, mire betoppan. Ezúttal pásztorpitét kért, ami el is készült pénteken vacsira. Ha már bekapcsoltam a sütőt, sütemény is készült. Ezzel telt e péntek délutánom. A szombat délutánt megint a konyhában töltöttem, többféle süti meg rántott hús sült, aztán vasárnap délelőtt folytattam, ebédre húslevest kért, meg persze második fogást is főztem. A gurulós bőröndje felébe ruhát pakolt, a másik felét megtöltöttem én bedobozolt mindenfélével. Nem tudom, mások is ezt csinálják-e, akiknek távol, egyetemen van a gyerekük. Én igen. Pedig egész jó áron lehet kétfogásos ebédet enni, meg aztán Gergő egész ügyesen főz is, leleményes és talpraesett, de nekem ez kell ahhoz, hogy legalább azért ne kelljen aggódnom, hogy van-e mit ennie a gyerekemnek.
Kétféle kekszet sütöttem, pogácsát, meg karamelles mézes krémest terveztem, de mire rákerült volna a sor, elég késő is volt, meg kezdett elegem lenni az egészből arra a napra. Így a maradék dió felhasználásával kevertem ki egy sütit, másnap lekvár került bele és csoki rá. Bár nem ér fel az eredetileg tervezett sütihez, ez is finom lett.

Hozzávalók:

• 3 tojás
• 22 dkg cukor
• 1 dl olaj
• 35 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 10 dkg darált dió
• 1 teáskanál vaníliás cukor
• 1 citrom kicsavart leve
• 3 dl natúr joghurt
• 1 kis üveg lekvár (sárgabarack) tölteni
• 10 dkg csoki+5 dkg vaj a tetejére

Így készült:

A tojásokat a cukorral alaposan elkevertem. Majd hozzáadtam az olajat, vaníliás cukrot, citromlét, lisztet, sütőport, simára kevertem. A joghurtot és a diót kevertem hozzá legutoljára.

Papírral bélelt tepsibe simítottam a masszát, 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam a sütit, az alsó felére lekvárt kentem, majd óvatosan visszaemeltem rá a felső felét.

A csokit a vajjal gőz fölött felolvasztottam. Elkevertem, majd rákentem a süti tetejére.

Dermedés után lehet szeletelni.

Fonom, puha süti lett. És a lényeg: gyorsan kész!😃 Lekvár és csoki nélkül is finom lenne, de egy kicsit meg kellett bolondítani.

Sütőben sült, gombával töltött fasírt

A fasírt egészségesebb változata. Már azért, mert nem olajban sül. Mi tagadás, az egészségtelenebb változat finomabb, de így sem maradt a nyakunkon. A gomba csak hirtelen ötlettől vezérelve került bele, anélkül is készíthető.

Hozzávalók:
A gombához:

• 50 dkg csiperke
• 1 fej hagyma
• 2-3 evőkanál olaj
• petrezselyemzöld
• pirospaprika

A fasírthoz:

• 1 kg darált hús
• 3 tojás
• só
• bors, paprika
• 3-4 gerezd fokhagyma
• 4-5 szelet szikkadt kenyér
• szemlemorzsa

Így készült:

Előbb a gombát készítettem el.

A hagymát apróra vágtam, olajon megpároltam. 

A gombák héját lehúztam, mérettől függően félbe-negyedbe vágtam. Rádobtam a hagymára, sóztam,  fedő alatt megpároltam. Nem kell rá víz, ereszt a gomba elég levet.

Mikor kész, kevés paprikával és aprított petrezselyemmel ízesítettem.

A fasírmasszát is elkészítettem.

A kenyeret vízbe áztattam.

A darált húst, 1 teáskanálnyi sót, tojásokat, zúzott fokhagymát, borsot, paprikát. kicsavart, összemorzsolt kenyeret összegyúrtam. Ha lágy lesz, kevés zsemlemorzsát teszek hozzá. (Meg szoktam kóstolni a masszát, elég sós-e, szükség esetén még sózom.)

Nagyobb gombócokat formáltam, mindegyik közepébe 1-1 darab gombát tettem. Meghempergettem zsemlemorzsába, sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam.

180 fokon addig sütöttem, míg kissé megpirult a külseje.

Különleges túrós süti

Múlt hét végi sütink volt. Fél kg túróhoz kerestem receptet. Egyik régebben elmentett recept mellett állapodtam meg, ennél. Azt mondanom sem kell, hogy alapos változtatásokon esett át az eredetihez képest, de így is nagyon finom lett. Kicsit macerás ugyan, a kisördög meg is kísértett, hogy válasszak egy egyszerűbbet, de legyőztem, s elkészítettem. Megérte, naaagyon finom! 😊

A tésztához:

• 35 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• 15 dkg margarin
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 tojás
• 1-2 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 50 dkg túró
• 2 púpozott evőkanál tejföl
• 20 dkg cukor
• 2 evőkanál gríz
• 1 citrom lereszelt héja
• 4 tojásfehérje
• csipet só 

A piskótához:

• 3 nagy tojás
• csipet só
• 4 evőkanál cukor
• 3 evőkanál liszt
• 1 evőkanál kakaó

Így készült:
A tésztához a lisztet elmorzsoltam a margarinnal, majd hozzáadtam a cukrot, sütőport, ezzel is elvegyítettem. Hozzáadtam a tojást, meg annyi tejfölt, hogy jól gyúrható tésztát kapjak.
Addig pihentettem, míg elkészült a töltelék.
A túrót villával áttörtem, majd összekevertem a tejföllel, cukorral, grízzel, citromhéjjal, végül a csipet sóval felvert fehérjékkel.
A 3 tojásból kakaós piskótát készítettem. A tojásokat szétválasztottam. A fehérjéket csipet sóval és a cukorral felvertem, majd hozzáadtam a sárgákat, azzal is vertem egy-két fordulatot. Kanalanként hozzákevertem a lisztet és a kakaót.
A tésztát tepsi méretűre nyújtottam. Zsíroztam-liszteztem a tepsit, kibéleltem a kinyújtott lappal, beleborítottam a túrós tölteléket, majd rákanalaztam a piskótát és elsimítottam a tetején.
180 fokos sütőbe tettem. Addig sült, míg a piskóta a tetején érintésre nem lágy. Azért tűpróbát is végeztem.

Kapros-túrós kifli

Ha juhtúró, akkor kapor. És valamilyen sós süti. Ezúttal kiflibe került, mert azt sosem lehet megunni. Főleg, ha ilyen töltelék van benne! 😊

Hozzávalók:

• 4 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 1 kg liszt
• 2 púpozott teáskanál só
• 25 dkg margarin
• 2 tojás
• 1-2 evőkanál tejföl
• töltelék: 25 dkg juhtúró, kapor, só
• tetejére: 1 tojás, szezámmag

Így készült:

A tejet megmelegítettem -kézmelegre-, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.

Közben a lisztet, sót tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojásokat, élesztős tejet, s annyi tejföllel, hogy megfelelő keménységű tésztát kapjunk, összegyúrtam. 

A megdagasztott tésztát letakarva egy órát kelni hagytam.

A túróhoz kevertem az apróra vágott kaprot. Ha nem elég sós, még teszek hozz, ízlés szerint.

Lisztezett deszkán 8 részre osztottam. 

Mindegyik gombócot kerekre nyújtottam, majd 8-ba vágtam. 1-1 kiskanál tölteléket tettem a szélesebbik felére, felsodortam, kiflivé hajlítottam, tepsibe tettem. 

Lekentem felvert tojással, szezámmaggal szórtam.

180 fokos sütőben szép pirosra sütöttem őket.

Csilis bab

Ez az étel is néhány éve jött "divatba" nálunk, időközben kiforrva magát szánk íze szerint. Mindig nagy sikernek örvend. Nem bonyolult az elkészítése, a darált hús kivételével szinte minden konzerv: csak ki kell nyitni s beleborítani, majd összefőzni. Mi rizzsel szoktuk enni, kiadós és laktató. Szóval csak dicsérni tudom! 😊

Hozzávalók:

• 50 dkg darált hús
• 2-3 evőkanál olaj
• 1 nagy fej hagyma
• 2 közepes sárgarépa
• só
• bors
• pirospaprika
• csili ízlés szerint
• 1 kukoricakonzerv
• 2 babkonzerv
• 4 dl paradicsomlé (vagy sűrített paradicsom + víz)

Így készült:

A hagymát apróra vágtam, a sárgarépát megpucoltam, felaprítottam. Az olajon rövid ideig együtt pároltam, majd hozzáadtam a darált húst. Sóztam, s morzsásra pároltam-pirítottam. 

Mikor kész, beleborítottam a levétől megszabadított konzerveket, paradicsomlét, fűszereztem borssal, pirospaprikával, csilivel.

Összefőztem, s kóstolás után eldöntöttem, kell-e még bele valami.

Sűrített paradicsom használata esetén megfelelő mennyiségű vízzel fel kell önteni, hogy jó szaftos legyen.

A rizst a szokásos módon készítettem el hozzá.

Ezúttal kétféle bab került bele, egy sötét és egy fehérbabkonzerv. De bármilyennel finom. Közepesen csípősre szoktam csilizni, mert Férjuram nem díjazza a nagyon erőset.

Joghurtos süti

Hétfőre egy egyszerű süti: tegnap készült, s bár mást terveztem, ezúttal hagytam magam lebeszélni róla egy sokkal egyszerűbb megoldás javára. Leányzó pogácsát dagasztott- Ő szerette volna, én meg hagytam, hogy tanácsaimat követve gyakoroljon. Szépen meg is kelt, de a szaggatás és sütés élvezetét már meghagyta nekem. Miközben ezzel bíbelődtem, kisült egy gyorsan összekevert édes is.

Hozzávalók:

• 4 tojás
• 25 dkg cukor
• csipet só
• 2 dl olaj
• 40 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 citrom leve
• 1 nagy pohár natúr joghurt (4 dl)
• 10 dkg mazsola
• 10 dkg csokoládé 

Így készült:

A csokit feldaraboltam.

A tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd hozzáadtam az olajat és lisztet, sót, sütőport, citromlét, simára kevertem. Következett a joghurt, legvégül a mazsola és csokidarabok.

Keverés után kikent tepsibe öntöttem (28×32 cm-es), elsimítottam a masszát.

180 fokos sütőbe tettem, addig sült, míg a teteje szépen világosra pirult, de a biztonság kedvéért tűpróbát is végeztem.

Egyszerűen elkészíthető süti, s azt dobálunk bele, ami van, vagy amihez kedvünk van. Az első gondolat az volt, hogy fele tésztát kakaóval színezem, s meggyet szórok rá. A kakaót leváltotta a csoki, ami mellé mazsola került társnak. Én kimondottan szeretem a mazsolát, Leányzóm szokott lebeszélni, hogy ne dobjak minden félébe egy-egy marokkal belőle. Mondjuk túrós sütikbe! 😃

Karamelles mézes krémes

Ez a süti hasonlít Anyukám hamis dobos receptjéhez -amit valamikor régen sütöttem, de a blogon még nem szerepelteti magát-. De csak némileg az összetevőit tekintve, az ízemlék közel sem jelentkezett. De azért finom volt! :-) Sőt, a családnak nagyon is ízlett! Ideje lenne újra sütni- ugyanis nem mostanság készült.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 60 dkg liszt
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 12,5 dkg margarin
• 2 evőkanál méz
• 15 dkg porcukor
• 2 tojás
• 1 dl tej

A krémhez:

• 25 dkg cukor
• 9 dl tej
• 8 evőkanál liszt
• 25 dkg vaj
• + maréknyi darált dió a tetejére

Így készült:
A lapokhoz a lisztet, szódabikarbónát elmorzsoltam a margarinnal, majd hozzáadtam a cukrot, mézet, tojásokat és tejet. Összegyúrtam. Ha nem állna össze, még pici tejet lehet hozzáadni.
4 részre osztottam. Mindegyiket tepsi méretűre nyújtottam (nagy tepsin, 28×34 cm-esen sütöttem), s tepsi hátán sorra 180 fokon világosra sütöttem őket. Hamar sül, figyelni kell rá.
A krémhez a cukrot előbb kis lángon karamellizáltam. Mikor már szép világosbarna s egynemű, felöntöttem 2 dl tejjel a kimért 9-ből, s hagytam addig főni kis lángon, míg a cukor feloldódott. Közben a lisztet előbb kevés tejjel simára kevertem, majd hozzáadtam fokozatosan a többit is. Hozzáöntöttem a karamellhez, s állandóan kavargatva sűrűre főztem. Hagytam kihűlni, közben gyakran megkevergettem.
Kanalanként hozzákevertem a vajhoz.
A lapokat megtöltöttem a krémmel úgy, hogy a tetejére is maradjon egy réteg.
Darált dióval szórtam be a tetejét.
Másnapra jól átpuhul, s szépen szeletelhető.

Recept forrása, némi átalakítással: Nők Lapja Konyha Desszert, III. évfolyam, 1. szám.

Párolt karaj tükörtojással

Volt egy kis darab karaj a fagyasztóban. Miközben azon agyaltam, hogy mivel is lehetne kicsit felturbózni, bevillant egy valahol látott recept. Nem kerestem meg, hanem emlékezetből, vagy inkább saját ízlés szerint készült el.
Kedvenc husink, legyen szó akár csirkéről, akár malacról, a fokhagymásan-borsosan párolt. A legegyszerűbb, s mindenből -akár comb, szárny, csirkemell, vagy karaj, oldalas- a legfinomabb. Most is így készült a karaj, csak a végén egy kevés paprikát is kapott, hogy ne legyen sápadt. Tükörtojás került rá, s petrezselymes párolt krumplival és salátával ettük.

Hozzávalók:

• 8-10 vékony szelet karaj
• só
• bors (fél mokkáskanálnyi)
• 4-5 gerezd fokhagyma
• kevés pirospaprika
• 1-1 tojás minden hússzeletre
• olaj a sütéshez

Így készült:

A felszeletelt húst kevés olajon (amennyi éppen ellepi az edény alját) fedő alatt párolódni tettem. Közben sót, borsot szórtam rá, meg az apróra vágott fokhagymagerezdeket. Pici vizet öntöttem alá s kis lángon hagytam párolódni -jól illeszkedő fedővel borítva. Időnként átforgattam őket, figyeltem, hogy ne süljön, ha kellett, pótoltam a vizet.

Mikor kész volt, szórtam kevés paprikát, épp hogy csak legyen színe a husinak.

A tojásokat kevés olajon megsütöttem. Mikor egyik oldala kész, átfordítottam, s ekkor szórtam rá só-bors-paprika keveréket. De mindenki ízlés szerint fűszerezi. Én szeretem, ha a sárgája folyós marad, de Férjem úgy szereti a tükörtojást, ha tökéletesen átsül. Most az Ő ízlése szerint készült.

Egyik kedvenc köretünk, petrezselymes krumpli készült hozzá. Wok-ban -a kedvenc edényemben- szoktam párolni. Kevés olajat teszek az edény aljára, mikor meleg, beleborítom a megpucolt, felszeletelt -hasábra, korongokra- krumplit. Sózom. Fedő alatt hagyom párolódni. Időnként átkeverem, mert az alja hajlamos lepirulni. Mikor puha, rászórom a felaprított petrezselyemleveleket, összeforgatom s kész is.

Jégsalátából készült hozzá a saláta. Csak felaprítottam, leöntöttem sós-cukros-ecetes vízzel. Tálaláskor tejfölt tettem rá.

Kacsazsíros pogácsa

A "hamuban sült" pogácsa, akárcsak a mesében, nélkülözhetetlen útravaló. S nem csak útravalónak, de kenyér helyett leves mellé, tízórainak vagy uzsonnára is tökéletes. Szinte mindig sütök a Fiamnak, s marad itthon is, van mire rájárni. Meg neki is van mit magával vinni az előadásokra, meg mivel kedveskedni a lányoknak.

Hozzávalók:

• 2 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 1 kg liszt
• 30 dkg kacsazsír
• 2 púpozott teáskanál só
• 2 egész tojás
• 3 evőkanál tejföl
• 1 tojás, csipet só. köménymag a tetejére

Így készült:
A tejet kézmelegre melegítettem, illetve annyira, hogy kellemesen meleg legyen a bőrünknek. Elkavartam benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt s hagytam felfutni.
Közben a lisztet, sót tálba tettem, elmorzsoltam a zsírral. Beleütöttem a tojásokat, beleöntöttem a közben felfutott élesztős tejet. Gyúrni kezdtem, közben annyi tejfölt kanalaztam bele, hogy megfelelő keménységű, könnyen gyúrható tésztát kapjak.
A megdagasztott tésztát letakarva pihenni hagytam.
Mikor megkelt, vékonyra nyújtottam, hajtogattam, majd letakarva még félórányit pihentettem.
Ezután jó ujjnyi vastagra nyújtottam, közepes pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe pakoltam.
Egy tojást nagy csipet sóval felvertem, csak villával, hogy egynemű legyen. Lekentem a pogácsákat, köménymaggal szórtam.
180 fokon szép pirosra sütöttem.
A lehullt tésztadarabokat is összegyúrtam, nyújtottam, szaggattam.
Két nagy tepsivel lett.

Kacsazsír helyett sertészsírral is készíthető, illetve más mag vagy reszelt sajt is kerülhet a tetejére, lehetőség, ízlés, kedv szerint.

Omlós lekváros kiflicskék

Sokáig egyáltalán nem sütöttem lekváros kiflit. Pedig Anyukám néha pödörgetett apró kifliket, szerettem is, az én konyhámból mégis kimaradt. Aztán úgy adódott, hogy mikor ide költöztünk kis falunkba, albérletünk udvarán rengeteg málna volt. Annyi, hogy nem győztük enni, ezért lekvárt főztem belőle. Ribizli is rengeteg volt, elláttam a családot is belőle, szörp meg lekvár is készült. Vegyesen is málnával. Ekkoriban kaptam rá a lekváros sütikre. Ugyanis el kellett használni  a csak gyűlő és gyarapodó készletet.
Azóta sok minden változott, többek között vesszük a málnát -már kilenc éve saját házunkban lakunk, ahol közel sincs annyi gyümölcs-, de a lekváros kifli iránti rajongás a régi. Számtalan féle-fajta készült, mind kicsit más, legalábbis bízom benne, hogy nem ismétlem önmagam. 😉

Hozzávalók:

• 60 dkg liszt
• 15 dkg zsír
• 10 dkg margarin
• csipet só
• 10 dkg porcukor
• 2 tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• 1 csomag sütőpor
• 3 evőkanál tejföl
• lekvár tölteni
• porcukor beszórni

Így készült:

A lisztet, sót, cukrot, sütőport elvegyítettem, majd elmorzsoltam a zsírral és margarinnal. Hozzáadtam a citrom héját, tojásokat, tejfölt, és összegyúrtam. Tejfölből annyi kell, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk.

A tésztát 4-5 részre osztjuk. Mindegyikből vékony, kerek lapot nyújtottam, 8-ba vágtam, lekvárt tettem rá, felsodortam.

Tepsibe pakoltam, 180 fokon világosra sütöttem.

Még melegen porcukorral szórtam be.

Kapros tokány

Volt idő, amikor ha megkérdeztem a gyerekeket, mit főzzek, rendszeresen kapros tokány volt a válasz. Azóta már kérnek mást is, de mondhatom, hogy még mindig az élvonalbeli kedvencek közé tartozik ez az étel.
Először egyik húgom főzött nekünk ilyet, sok-sok éve, azóta is töretlen a sikere. Amilyen egyszerű és gyors, olyan finom. Biztos vagyok benne, hogy akik szeretik a kaprot, nem csalódhatnak benne!

Hozzávalók:

• 1 nagyobb csirkemell
• 2 evőkanál olaj
• só
• 3 dl tejszín (főző is jó)
• teáskanálnyi aprított kapor
• csipetnyi bors
• köretnek tetszés szerinti tészta vagy rizs

Így készült:

A megtisztított csirkemellet ujjnyi csíkokra vágtam. Az olajon párolódni tettem, közben sót is szórtam rá.

Mikor már puha, s elfőtt a leve, hozzáöntöm a tejszínt, kaprot teszek rá, pici borsot, s felfőzöm. 

Ha kevésnek bizonyul a tejszín, vagy csak 2 dl van, mint nekem néhányszor, tejjel pótolható. A lényeg, hogy jó szaftos legyen.

Nekem mindig van a fagyasztóban kapor, de ennek vagy frissnek a híján jó a szárított is. 

Citromos keksz

Múlt hét végén sokat sütöttem-főztem, hogy felpakoljam a "Kisfiam" a második félév kezdetére. Megkérdeztem tőle, mit szeretne, minek a hiányát érzi leginkább. Meglepetésemre a sütit mondta. De azért nem bírtam megállni, hogy a sok süti mellett főtt ételt ne készítsek számára. Lefagyaszthatót is, meg aznapra és másnapra valót.
Sütiből többféle készült, egyik a még mindig kedvenc levendulás keksz, ami hetekig eláll, bár két hét múlva úgyis jön az utánpótlásért. A másik pedig a lereszelt héjú citromok felhasználása céljából született. Nem az a roppanós kekszféleség lett, inkább puha, de finoman citromos ízű, magát etető harapnivaló.

Hozzávalók:

• 3 tojás
• 25 dkg cukor
• 25 dkg margarin
• 1 csomag vaníliás cukor
• 50 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 3 kisebb citrom kicsavart leve

Így készült:

A tojásokat a cukorral és vaníliás cukorral alaposan elkevertem, majd hozzáadtam a megolvasztott margarint is. Beleborítottam a lisztet és a citromok levét. Simára kavartam a masszát.

Hagytam pihenni, de csak azért, mert közben sült a többi süti is.

Sütőpapírral bélelt tepsibe két teáskanál segítésével kis halmokat raktam, nem túl közel egymáshoz.

180 fokos sütőben világosra sütöttem őket, épp csak addig, míg a széle enyhén pirulni kezdett.

Miközben sült az első tepsivel, pakoltam a kis halmokat a következőbe.

Kissé lágy lett a massza, attól tartottam, szét fog folyni a tepsiben. De egyben maradtak, bár nem lettek olyan púposak, mint a kanalazós kekszek többnyire. A lényeg, hogy finomak! 

A kétféle keksz mellett még hamis hájasra is szántam időt, meg pogácsa is készült, ebédre pedig a babgulyás -ezzel kezdtem a napot- mellé csőregét sütöttem. Szó szerint egész nap a konyhában voltam!