Virslis papucsok

Reméltem, hogy ezúttal sikerül tartani a lépést, de már megint többet sütöttem, mint amennyi időm s energiám volt a számítógép előtt ülni. Ez a süti még a múlt hét előtti szülinapi zsúrra készült, de abból legalább az utolsó:-)

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 25 dkg margarin
• 2 kiskanál só
• 3,5 dkg élesztő
• 4 dl tej
• 1 kiskanál cukor
• 2 tojás
• virsli (22-25 db.)
• mustár
•  ketchup
• reszelt sajt

Így készült:

A tej felét megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.

A lisztben elkevertem a sót, elmorzsoltam benne a margarint. Hozzáadtam a tojást, élesztős tejet, s még annyi tejet, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk. Nekem még 2 dl kellett. Megdagasztottam.

Letakarva megkelesztettem, kb. egy óra alatt.

A virsliket kettévágtam. 

Két részre osztottam a tésztát. Enyhén lisztezett deszkán egyik részt kinyújtottam, tenyérnyi négyzetekre vágtam. Keresztben 1-1 csík ketchupot nyomtam rá, ráhelyeztem 1-1 darab virslit, s a két szemben lévő sarkot felhajtottam, a felsőt kissé oda is nyomtam, hogy ne nyíljon szét sülés közben. Tepsibe helyeztem, kevés reszelt sajtot szórtam mindegyikre.

Előmelegített sütőben pirosra sütöttem.

A tészta második felét szintén kinyújtottam, ezekre mustárt tettem, egyébként ugyanúgy jártam el velük.

A gyerekseregnek nagyon ízlett, jóízűen falatoztak belőle. A mustáros nekem is ínyemre való volt, a ketchupost meg sem kóstoltam, az nem az én műfajom. 

Gyümölcslepény habsipkával

Szabina játékáról majdnem megfeledkeztem! Pedig tettem egy kósza ígéretet, hogy részt veszek rajta. Még az utolsó előtti pillanatban vagyok, belehúzok:-)
Szóval zöldséges, gyümölcsös ételrecepteket vár tőlünk Szabina. Én sütivel rukkolok elő, mi mással?
Hamarosan érnek a tavasz első gyümölcsei, nekem meg még meglehetősen sok tavalyi vár felhasználásra a fagyasztóban. Ezekből pakoltam a sütibe:

Hozzávalók:
A tésztához:

• 17 dkg margarin
• csipet só
• 12 dkg cukor
• 35 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• kevés reszelt citromhéj
• 3 tojás
• 1 dl tejföl

A töltelékhez:

• kb. 1 kg vegyes bogyós gyümölcs (málna, ribizli, cseresznye volt ebben)
• cukor ízlés szerint
• 6 darab babapiskóta

Tetejére:

• 5 tojásfehérje
• 15 dkg cukor
• 5 dkg mandulapehely

Így készült:

A mélyhűtőből kivett gyümölcsöket szűrőbe tettem, kevés cukorral -úgy 5 dkg-  megszórtam, így hagytam felengedni. 

A tésztához előbb elkevertem a margarint a cukorral, majd hozzáadtam a tojásokat, tejfölt, citromhéjat, a sütőporral , sóval elkevert lisztet. Alaposan összekevertem. A masszát kikent tepsibe simítottam, előmelegített sütőbe toltam. Úgy 10-15 percig elősütöttem, míg a teteje megszilárdult.

Közben a gyümölcsöket elkevertem az elmorzsolt babapiskótával. Több cukrot nem tettem hozzá, de ha túl savanyú a gyümölcs, még lehet keverni bele. Az elősütött lapra simítottam a gyümölcsöket, visszatettem a sütőbe.

A tojásfehérjéket a cukorral kemény, fényes habbá vertem. 

Mikor a süti megsült, rákentem a habot, megszórtam a mandulával, s kevés ideig visszatoltam a sütőbe, míg a mandula kicsit elszíneződött a tetején.

Tulajdonképpen a kedvenc zöldségünket, gyümölcsünket kellett volna felhasználni. Nekem a kedvenc gyümölcsöm határozottan az őszibarack, de szorosan követi őt a málna. És a többi. 

Most nekem volt maradék tojásfehérjém, de úgy is el tudom képzelni a sütit, hogy a tésztába 5 sárgáját tenni a 3 egész tojás helyett, s máris adott a tojásfehérje.

 A receptet egy régi Tina Konyhában találtam.

Pici pogik

Szintén a gyerekseregnek készült. Nem igazán jártak rá, előnyben részesítették a virslis sütiket. Én annál inkább! Jó sok lett belőle, ma este ettem meg az utolsó három darabot. Kedves kolléganőm hozott ilyen pogikat az oviba, s annyira ízlett, hogy receptet kértem. Zsír az van benne bőven, de nem félek tőle:-)
Azért pici, mert még ennél is sokkal kisebbre kéne vágni, talán gyűszűvel? Én a legkisebb pogácsaszaggatóval szaggattam, így is eleget álltam mellette. Mivel nem először sütöm, kitapasztaltam, hogy akkor igazán finom, ha jó pirosra sül. Ropogós, de omlós a tésztája. Nagyon fincsi!

• 1 kg liszt
• 0,5 kg disznózsír
• 2 púpos kiskanál só
• 3 tojás sárgája
• 20 dkg reszelt sajt + 10-15 dkg beszórni
•  2-3 dl tej
• 4 dkg élesztő

Így készült:

A liszthez hozzáadtam a sót, az apróra reszelt sajtot. Elmorzsoltam a puha zsírral.

1 dl langyos tejben felfuttattam az élesztőt. 

A zsíros liszthez adtam a tojások sárgáját, az élesztős tejet. Gyúrni kezdtem, s közben még annyi tejet adtam hozzá, hogy összeálljon a tészta. Nem mértem, de többször öntöttem hozzá, mert úgy tűnt, minél több a tej, annál makacsabb a tészta. Végül sikerült egy darabbá összegyúrni, jó keményre hagytam.

Letakarva megkelesztettem.

Enyhén lisztezett deszkán kisujjnyi vastagra nyújtottam. Kicsi pogácsaszaggatóval kivágtam, tepsibe helyeztem. Reszelt sajttal beszórtam a tetejét, 180 fokon szép pirosra sütöttem őket.

Nagyanyáink kizárólag zsírral sütöttek-főztek. Az én Nagymamám megbarátkozott az olajjal is, de zsírral keverte: mikor palacsintát vagy lepényt sütött, odakészítette a tűzhely szélére az olajat egy csuporba, egy kanál zsírt rakott hozzá, amely a melegen egyre kisebb lett, s szép lassan elvegyült az olajjal. Libatoll kenőecset volt benne, s minden kisült palacsinta után újrakente a sütőt. Mama egyik testvére viszont határozottan elutasította az olaj használatát, csakis zsírral sütött-főzött. Mégis szép kort élt meg. 

Ma meg tűzzel-vassal űznék ki a konyhákból az állati zsírokat. Mert sok telített zsírsavat tartalmaznak, ami növeli az érrendszeri betegségek kialakulását. Legtöbbet a vaj tartalmaz belőle. Pedig hogy szeretik a gyerekek a vajas kenyeret! No és mennyivel egészségesebb a növényi zsiradékot tartalmazó, ámde adalékanyagoktól hemzsegő margarin? Sütikbe mégis többnyire ezt használom, az ára miatt. 

Én úgy gondolom, amíg mértékkel fogyasztjuk az állati zsírokat, nem lehet baj belőle. Ebben az esetben is fő a mértékletesség!

Banános muffin

Néhány hónapja Csillánál láttam ezt a muffinreceptet, mely Fiacskámnak kapóra is jött, ugyanis éppen süthetnékje támadt. Már akkor elkészült, csak éppen sok más sütivel egyetemben nem engedte időm közzétenni. Szombaton újra megsütöttem a gyerekseregnek.
Úgy terveztem, hogy kétféle, egy sötét és egy világos muffint sütök. A sötét a Gergő által sütött kakaós-kávés lett, mely igen fincsire sikeredett. A kisboltban szép, érett banánok kínálták magukat, így jött a világos muffin ötlete. Ezúttal nekem a banános ízlett jobban, meg a gyerekeknek is, mert abból több fogyott. Mindkettőre ugyanabból a mázból csorgattam, a kakaós-kávésra előző alkalommal készítettet.
Ezek a régebben sütött csokis-banános muffinok:

A frissen sütöttek:

Az összetevők ugyanazok, csak az arányokon változtattam a Csilláéhoz képest:

• 2 nagy, érett banán
• 2,5 dl tej
• 2 tojás
• 12 dkg margarin
• 40 dkg liszt
• 1,5 csomag sütőpor
• 20 dkg cukor
• 3 csomag vaníliás cukor
• 10 dkg étcsokoládé (másodjára 3 evőkanál csokidara)

Így készült:

A banánokat villával összetörtem, nem túl pépesre. Hozzáadtam a cukrot, vaníliás cukrot és a tojásokat, meg az olvasztott margarint. Jól elkavartam. Váltakozva adtam hozzá a tejet és a lisztet, sütőport. Végül belekevertem a csokidarát vagy apróra vágott étcsokit.

Kapszlikkal kibélelt muffintepsibe kanalaztam a masszát, 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. 

Finom volt, érzett rajta a banáníz, s nem volt száraz, mint többnyire a muffinok.

Kiskamaszzsúr

Fiam negyedikesként szülinapjára meghívta néhány osztálytársát, s egy kellemes délutánt töltöttek együtt. Ezt persze Leányzóm nem feledte, s fél éve rágja a fülem, hogy hadd tarthassa meg ő is a szülinapját a barátaival is, hisz Gergőnek is megengedtem. Húztam-halasztottam a dolgot, hol a rossz időre, hol időhiányra hivatkozva. Végül kénytelen voltam beadni a derekam. Kerek egy hónappal a szülinapja után meghívta összes osztálytársát. Tehette, hisz 11-en vannak mindössze:-) Jó kis csapat, hét lány és négy fiú. Van közöttük szeleburdi, komoly, táncoslábú és sportos, meg vezéregyéniség s olyan is, aki nem tűri, hogy vezessék. Ez tegnap is kiderült, hisz sikerült összeveszniük. A lányoknak. De mindent összevetve jól érezték magukat, este 9-kor mentek el azok, akikért korábban nem telefonáltak vagy nem jöttek. Akkor is rábeszéltem őket:-)
Az én legnagyobb gondom az volt, hogy mit készítsek nekik. Időm kevés, de eszem ágában sem volt késztermékeket eléjük tenni. Az innivalót is magam készítettem.
Végül összeállt a menü, Hédivel való tanácskozást követően. Péntek este elkészítettem a sós harapnivalókat:

Apró sajtos pogácsák

Virslis papucsok

Édes sütik is készültek, ezek már szombat délelőtt:

Kakaós-kávés  valamint banános muffin

Sport szelet

Persze a gyorsabb megoldásokat választottam, figyelembe véve a gyerekek ízlését is. Igaz, annyira már nem gyerekek. Hihetetlen, de ősztől felsős lesz az én pici lányom...
Ezekkel a sütikkel volt tele az asztal, miközben érkeztek, falatoztak belőle. Én meg közben azon törtem a fejem, elég lesz-e a jó étvágyú kamaszodó gyerkőcöknek mindez? Utólag kiderült, még túl is méreteztem, hisz sok minden meg is maradt.
Innivalónak bodzalét és Hankka répás rostos üdítőjét készítettem.

Még be sem fejeztem a felsorolást: délutánra hamburgert készítettem nekik. A zsömlét Férjuram hozta, a húst én sütöttem, még a gyerkőcök a hangjukat nem egészem visszafogva odakint játszottak. Mindenféle zöldséget vagdaltam össze, külön tálkákba -ubit, paprikát, paradicsomot, lilahagymát, salátát-, s mindenki abból pakolt magának, amelyikből akart.
Tortára már nem futotta az energiámból...
Pedig nem csak a zsúr miatt terveztem, volt még egy nagy esemény a héten: 11-én volt a 16. házassági évfordulónk. Megemlékeztünk ugyan róla, de az ünneplés elmaradt. Májusban annyi családi esemény van amúgy is, hogy nem győzzük mind megünnepelni. Ezért Nővéreméknél össze fogunk jönni, s egy kalap alatt megüljük az egészet. Akkor majd sütök tortát is:-)
Jönnek a receptek is hamarosan! Legalábbis terveim szerint.

Leveles tésztából: mokkás csiga, meggyes kosárkák

A két süti egyszerre készült, igaz, nem mostanában. A csiga nem egy fantáziadús alkotás, de a kosárkák érdekesek, különlegesek. Egy régebbi Kiskegyed Konyhájában találtam a formázást, s félre is tettem, kipróbálásra. Annyira nem bonyolult, de nagyon látványos a végeredmény!
A csigák:

Hozzávalók:

• 1 csomag leveles tészta (50 dkg)
• 4-5 evőkanál cukor
• 1 evőkanál kakaó
• csapott evőkanál instant kávé

Így készült:

A felengedett leveles tésztát hosszúkás téglalap alakúra nyújtottam. Megszórtam a cukor, kakaó, kávé keverékével. Feltekertem, ujjnyi szeletekre vágtam, előmelegített sütőben kisütöttem. 

Én sütöttem, a fotókat Gergő készítette:-) Az elfogyasztásban viszont mindenki részt vett.

A meggyes kosárkák:

Hozzávalók:

• 1 csomag leveles tészta
• 1 tojássárga
• 1 evőkanál cukor
• 1 kis üveg meggydzsem

A felengedett leveles tésztát kinyújtottam, négyzetekre vágtam. Úgy emlékszem, 12 darab lett belőle. A négyzeteket összehajtottam így:

Két szélétől úgy 1-1,5 cm-re bevágtam, de a háromszög csúcsánál maradjon egyben. Kihajtottam:

A levágott szélt az ellenkező oldalra hajtottam, kissé hozzányomkodtam a tészta széléhez. A másik felével is ugyanígy jártam el:

A tésztaszéleket megkentem tojássárgával, megszórtam kristálycukorral. Előmelegített sütőben kisütöttem. Sülés után 1-1 kanál meggydzsemet tettem a kosárkák közepére. Volt, amelyik közepe felpúposodott, azt lenyomkodtam, s csakazértis megtöltöttem.

Mindkettő finom volt, de a kosárkák készítését jobban élveztem. Kelt tésztából is érdemes lenne elkészíteni; töltelékkel együtt is süthető. Ha kipróbáltam, azt is megmutatom!

Kakaós-kávés muffin anyák napjára

Kisfiam megint meglepett anyák napján:-) Vagyis még tegnap. Én szokásom szerint szombat reggel lustiztam, s arra ébredtem, hogy Gergő jön be, s pakol valamit az ágyra. Kicsi szívem korán reggel felkelt , s elment a virágboltba, hogy nekem ajándékot vegyen a saját pénzéből! Virágot hozott, kövirózsát cserépben -ilyen gyönyörű kövirózsám amúgy sincs a sziklakertben-, meg két kávésbögrét, szép dobozban. Igazán meghatódtam:-)
De itt nem ért véget az ajándékok sora, még sütit is akart nekem sütni. Rám bízta a recept kiválasztását legújabb könyvéből, melyet nem rég tőlem kapott, s gyerekek által elkészíthető sütiket tartalmaz. Egy muffint néztem ki, kissé átírtam a receptet, s rábíztam, hadd keverjen-kavarjon. Takaríthattam is utána, de a süti elkészült, s finom lett!

Hozzávalók:

• 20 dkg margarin
• 20 dkg cukor
• 3 tojás
• 1 dl főtt kávé
• 3 evőkanál kakaó
• 40 dkg liszt
• 1,5 csomag sütőpor
• 1,5 dl tej

Bevonni:

• 10 dkg étcsokoládé
• 1 evőkanál cukor
• 5 dkg vaj
• színes szórócukor

Így készült:

A mikróban megolvasztott margarint a cukorral elkeverjük, majd a tojásokkal, kakaóval. Váltakozva hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, kávét, tejet. A simára kevert masszát kapszlikkal kibélelt formába kanalazzuk.

2 muffintepsi és 5 szilikonforma telt meg ennyi masszával, tehát 31 darab lett belőle, s így is jó nagyok lettek.

A mázhoz a csokit, cukrot, vajat gőz fölött összeolvasztjuk, becsorgatjuk bele a sütiket, színes cukorral beszórjuk.

Kicsit lehetett volna édesebb, de mázzal együtt így is nagyon finom lett.

A világ legszebb kövirózsájával pedig szeretnék kívánni nagyon sok boldog, szerető családja körében eltöltött anyák napját minden kedves Anyukának!

Lekváros aranygaluska

Nem is emlékszem, mikor sütöttem utoljára. Pedig egyszerű, kiadós és finom, hagyományos sütemény.
Egyike volt az első sütiknek, melyeknél segédkeztem gyerekkoromban. A hólyagosra kelt tésztát olajos kanállal szaggattam bele a cukros dióba, Anyukám aztán beleforgatta, s egymás mellé tepsibe helyezte őket. Soha nem készült mellé vaníliás öntet, én sem szoktam készíteni. De szerettük úgy, ahogy volt.
Ezúttal lekvárral töltöttem meg, már egy ideje motoszkál a fejemben a gondolat. Most megvalósítottam.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 2 tojás
• 20 dkg puha margarin
• 4 evőkanál+1 kiskanál cukor
• 1 csapott kiskanál só
• 4 dl tej
• 4 dkg élesztő
• citromhéj

A töltéshez és forgatáshoz:

• 2 kis üveg lekvár 
• 1 dl olaj
• 15 dkg darált dió
• 4 evőkanál cukor
• 2 csomag vaníliás cukor

Így készült:

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a kiskanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.

A lisztet, cukrot, sót, reszelt citromhéjat tálba tettem, összevegyítettem. Elmorzsoltam benne a puha margarint. Hozzáadtam a tojásokat, valamint az élesztős tejet és megdagasztottam. Nekem elég volt a tej, de szükség szerint lehet tenni még hozzá. Inkább kemény legyen a tészta, mint lágy.

Pici liszttel megszórva, letakarva megkelesztettem.

Ekkor deszkára borítottam, kettéosztottam, mert egyszerre nem tudtam kinyújtani. Kinyújtottam, kisebb tenyérnyi téglalap alakúra vágtam a tésztát. Mindegyikre púpos kiskanál lekvárt tettem, kettéhajtottam, a széleket kissé lenyomkodtam. Egy tálban odakészítettem az olajat, vékonyan lekentem a sütiket és megforgattam a cukorral, vaníliával elvegyített darált dióba. Tepsibe rakosgattam őket, egymás mellé, de nem szorosan. A másik felét is kinyújtottam, ugyanúgy jártam el vele. Belefért az egész egy tepsibe.

A hideg sütőbe tettem, bekapcsoltam 180 fokra, s addig sütöttem, míg szépen megpirult a teteje.

Házi őszi- és sárgabaracklekvárt használtam bele. Szerintem teljesen mindegy, csak kemény legyen az a lekvár. De igazán finom üstben főtt szilvalekvárral lenne:-)

Málnás krémes

Néhány napja láttam Becca sütis blogján egy nagyon ínycsiklandó krémest. Tudtam, hogy el fogom én is készíteni, de azt nem, hogy ilyen hamar. Férjemnek névnapján krémessel akartam kedveskedni, bár az ő kedvence a hagyományos krémes. De egy zokszava nem volt, mint ahogy a család többi tagjának sem.
Kissé átalakítottam a receptet az itthon fellelhető alapanyagoknak megfelelően. Becca krémese epres, az enyémbe málna került, mert kis falunkban akkor lesz eper, ha már érik a kertben. Málna meg még tanyázik néhány csomaggal a mélyhűtőben, ideje elfogyasztani őket.

Hozzávalók:

• 1 csomag mélyhűtött leveles tészta (50 dkg)
• 3 kis pohár epres joghurt
• 5 evőkanál cukor
• 20 dkg málna 
• 1 csomag zselatin (20 g)
• 1 dl víz
• 5 dl tejszín

Így készült:

A kiolvasztott leveles tésztát kettévágtam, 2 lapot sütöttem belőle. Egyiket visszahelyeztem a tepsibe, a másikat felszeleteltem.

A zselatint elkevertem 1 dl meleg vízben, hagytam feloldódni, időnként megkeverve.

A joghurtban elkevertem a cukrot. Többet is lehet tenni bele, nekem így is elég édes volt. Hozzáadtam a málnát, úgy fagyosan.

A tejszínt felvertem. A zselatint hozzákevertem a málnás joghurthoz, gyorsan, mert a hideg málnától azonnal meg akart dermedni. Több részletben belekevertem a tejszínt.

A krémet a tepsiben lévő lapra öntöttem. Ráraktam a másik, felszeletelt lapot. Hideg helyre tettem.

2 óra múlva ettük is, de addigra szépen megdermedt.

Becca, köszi az ötletet! Nagyon finom volt, vacsora után mindenki megevett 1-1 termetes szeletes. Férjem még repetázott is:-)

Pizzás rudak

Az iskolásokat pénteken kirándulni vitték a Börzsönybe. Erre az alkalomra sütöttem az enyémeknek ezeket a sütiket. Pizzát terveztem, de úgy gondoltam, könnyebb csomagolni, ha a tölteléket is becsomagolom a tésztába.  
Csak szalámi és sajt került bele, jött is a reklamáció, hogy hiányzik belőle a kukorica, a gomba, a... De így is elfogyott az összes. Vacsora is lett belőle, meg útravaló is.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 2 kiskanál só
• 1 tojás
• 4 dkg élesztő
• kb. 5 dl tej
• 1 kiskanál cukor
• 1 dl olaj

A töltelékhez:

• 1 kis doboz sűrített paradicsom
• kevés házi paradicsomlé
• oregánó
• kb. 40 dkg vékonyra szeletelt szalámi
• kb. 30 dkg reszelt sajt

Így készült:

A lisztet elvegyítettem a sóval. 3 dl tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni. A lisztbe mélyedést készítettem, beleütöttem a tojást, hozzáadtam az élesztős tejet, meg még annyi tejet, hogy kemény tésztát kapjak. Ekkor dolgoztam bele az olajat. Megdagasztottam. 

Hagytam megkelni, majd gyerekökölnyi darabokra -18 részre- szaggattam.

A sűrített paradicsomhoz annyi házi paradicsomlét kevertem, hogy ne legyen sem túl sűrű, de folyékony sem. Kevés sót és kiskanálnyi morzsolt oregánót tettem bele.

Mindegyik tésztagombócot kerekre nyújtottam, kentem rá a paradicsomból, 3-3 szelet szalámit és reszelt sajtot tettem rá, majd felsodortam. Tepsibe helyeztem úgy, hogy a tészta széle alulra kerüljön, ne nyíljon majd ki sülés közben. Hagytam még pihenni negyed órányit. A tetejére is szórtam kevés reszelt sajtot, majd előmelegített sütőben pirosra sütöttem.

Kapucsínós virágok + díjak

Trollanyu említette egyik hozzászólásában, hogy Ő nem mer kávés sütiket sütni, attól tartván, hogy a gyerekek nem fogják megenni. No nálunk ettől nem kell félni, mert igencsak kedvelik a kávé ízét. Persze tömény kávét nem kapnak, de attól a kis koffeintől, ami egy szelet kávés süti formájában a szervezetükbe kerül, nem pörögnek túl. Sőt, a kávé mértékkel fogyasztva jótékony hatással van a szervezetre. A felnőttekre gondolok:-)
Ez a süti is régebben készült, ideje közzétenni.

Hozzávalók:

• 40 dkg liszt
• 25 dkg margarin
• 20 dkg porcukor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 2 tojás
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag kapucsínópor (10 dkg)
• 6 dkg csoki és 1 evőkanál olaj a tetejére

Így készült:

A lisztet elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a többi belevalót, összegyúrtam. Rövid pihentetés után nem túl vékonyra nyújtottam, virág alakú formával kiszaggattam. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam, 180 fokra előmelegített sütőben kisütöttem. Hamar sül.

Kihűlés után a csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam, s becsorgattam vele a sütik tetejét.

A koffeinről jutott eszembe a gyerekek energiaital fogyasztása. Régebben is hallottam a helyi iskola fejlesztőpedagógusától, hogy egyes szülők energiaitalt adnak a gyereknek, hogy éberebb legyen az iskolában. Akkor igencsak felháborodtam, de azóta a fiamtól is hallottam, hogy vannak osztálytársai, akik energiaitalt visznek inni az iskolába. Hetedikes, azaz 13 éves gyerekekről van szó! Hogy lehetnek ennyire felelőtlenek, tájékozatlanok ezek a szülők? Lehet, hogy a gyerek maga veszi meg, de a szülőnek akkor is fel kellene világosítani azt a gyereket. Nem csak a koffeintartalma magas ezeknek az italoknak, de tele vannak mindenféle kétes adalékanyaggal. Felnőttként is kerülöm, elutasítom ezeket a termékeket, hogy lehet a gyerekekkel megitatni? Fel nem foghatom...

Ja, hogy a kapucsínó sem tartozik az egészséges termékek közé. Nem fogyasztjuk rendszeresen, most történetesen ott állt egy csomaggal hónapok óta a kamrában, elhasználtam. 

Háborogtam, magyarázkodtam, akkor tegyek említést két díjról, amit számomra kedves kollegináktól kaptam. Mivel már megkaptam őket régebben, most nem fogom továbbadni, de mindenképpen megköszönöm Nektek, Hankka és Kata! Mindig jól esik díjat kapni (bár a vele járó macera kevésbé:-) )! 

Hankkától kaptam ezt a díjat. Köszönöm szépen! Szívesen járok hozzád, mert örömöm telik szép blogodban:-)

Ezt a díjat pedig Katától kaptam:

Kata, köszönöm szépen, jól esik, hogy érdemesnek tartottál a díjra!

Aszalt paradicsomos pogácsák

Nem mostanság készült, még az előző hosszú hétvégére, mikor nálunk voltak a testvéreim. A pogácsába belekerült a maradék aszalt paradicsom, meg még zöldfűszerek is.  Azaz van még a zörgősre száradtból, abból tettem a mai kenyérbe.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 10 dkg zsír
• 10-12 db olajba eltett aszalt paradicsom, olajostul
• 2 tojás
• 4 dl tej
• csapott kiskanál cukor
• 4 dkg élesztő
• 2 kiskanál só
• zöldfűszerek (oregánó, bazsalikom, kakukkfű)
• csapott mokkáskanálnyi őrölt bors
• sajt a tetejére

Így készült:

2 dl tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.

A paradicsomot apró darabokra vágtam.

A lisztben elmorzsoltam a zsírt. Hozzáadtam a sót, borsot, zöldfűszereket, aszalt paradicsomot az olajjal együtt. Összevegyítettem, majd hozzáadtam az élesztős tejet. A többi langyos tejjel együtt megdagasztottam. ha kemény lenne, lehet még tejet tenni bele.

Pici liszttel megszórva, letakarva megkelesztettem.

Mikor megkelt, lisztezett deszkára borítottam, ujjnyi vastagra nyújtottam, kockákra vágtam, tepsibe helyeztem. Mindegyik tetejére darabka sajtot tettem.

Előmelegített sütőbe pirosra sütöttem.

Időtakarékosság céljából vágtam szögletesre, mert így nincs hulladék, amit újra kell gyúrni, nyújtani, szaggatni.

Nekem sokáig gond volt a sózás. A leveseket most is ötször sózom, így nagyon-nagyon ritkán sózok el bármit is. Azt már kitapasztaltam, hogy 1 kg liszthez a sótartómban lévő kiskanállal kell kettőt tennem. Ez 2 közepesen púpos kiskanál sót jelent. De meg is szoktam kóstolni egy csipetnyit a nyers tésztából, mikor sósakat sütök, ekkor még lehet javítani rajta. Kivenni nem, csak pótolni a sót:-) Akkor jöttem rá, hogy nem túl egyértelmű ez a kiskanalas mértékegység, mikor a szomszédasszonyomnak írtam le egy sós süti receptjét, s sótlan lett neki. De azt hiszem, aki rutinos sütő, nagyjából tudja, mennyi liszthez mennyi só dukál. Persze valahol mindenki elkezdi, s vagy saját kárán tanul, vagy pontos receptekből... 

Kávés-karamelles szelet

Húsvét előtt nem sokkal láttam  Vicuska blogján ezt a nagyon finomnak ígérkező sütireceptet. Azon nyomban felvettem a húsvétra sütendők sorába. Igencsak népesre sikeredett ez a lista, így kénytelen voltam szelektálni. De ez a süti fennmaradt a rostán. Nem csalt a megérzésem, igazi finomság kerekedett belőle. Fiamnak ez lett a kedvence az ötféle süti közül.
Nagyon kevés változtatást eszközöltem rajta. A tésztába tej helyett tejfölt tettem, a karamellhez meg kénytelen voltam tenni a kávé mellé még egy decinyi vizet, hogy teljesen elfőjön a cukor.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 50 dkg liszt
• 20 dkg margarin
• 10 dkg cukor
• 1 tojás
• 1 csomag sütőpor
• kb. 1,5 dl tejföl (vagy tej)

A krémhez:

• 20 dkg + 6 evőkanál cukor
• 1 dl lefőtt kávé
• 3,5 dl tej
• 6 csapott evőkanál liszt
• 20 dkg margarin

A tetejére:

• maréknyi pergelt, durvára darabolt dió

Így készült:

A tésztához a margarint elmorzsoltam a liszttel, majd hozzáadtam a cukrot, sütőport, tojást, s annyi tejföllel gyúrtam össze, hogy rugalmas tésztát kapjak.

A tésztát 4 részre osztottam, mindegyiket tepsi méretűre nyújtottam, tepsi hátán sorra világosra sütöttem őket.

A krémhez előbb a 20 dkg cukrot kis lángon, időnként megkeverve karamellizáltam. Felöntöttem a kávéval. Még adtam hozzá egy dl vizet, s addig főztem, míg a cukor teljesen feloldódott. Közben a lisztet a tejben simára kevertem. A karamellhez öntöttem, s állandóan kavarva sűrűre főztem. 

Időnként megkavarva hagytam kihűlni.

Közben a puha margarint elkevertem a többi cukorral, s hozzákanalaztam a kávés pépet. Habosra kevertem. 

A krémmel megtöltöttem a lapokat úgy, hogy a tetejére is jusson. A legfelső réteg krémet beszórtam a dióval.

Könnyen szeletelhető, finom sütke lett belőle.

Az elkészítés menetét egyes szám első személyben írtam le, de közben eszembe jutott, hogy minden környezetemben lévő személyt befogtam a sütikészítésbe, hogy minden időben kész legyen. Férjem kavarta a krémet, ezt máskor is szokta, nagyon jó habosra ki tudja ám kavarni! Sógorom meg megtöltötte a lapokat a krémmel. A diót már én szórtam rá:-) A gyerekek már csak a kóstolásban segédkeztek. Jelesre vizsgázott a süti, aminek receptjét köszönjük szépen Vicuskának!

Sajtos-szalonnás csónakok

Mikor ráleltem 4Gyerek blogjára, éppen hasonlót sütött. Nem mostanában volt, még tavaly nyáron, de akkor a begyembe szedtem, s azóta tervezgetem az elkészítését. Végül mégis elkészült, a család nagy elégedettségére. Nagyon fincsi lett, majdhogynem vacsorára elfogyott, pedig másnapra szántam tízórainak. Szerencsére tetemes mennyiség készült belőle, így annyi éppen maradt:-)

Mielőtt elkészült volna, nem kerestem meg 4Gyerek csónakjait, emlékezetből készült, így a tészta más lett. Nekem a sajt került bele, a szalonna a tetejére, az eredeti fordítva volt. Ilyenek lettek:

• 75 dkg liszt
• 2 csapott kiskanál só
• 1 kiskanál cukor
• 4-5 dl savó (vagy tej)
• 3,5 dkg élesztő
• 1 tojás
• 1 dl tejföl
• 10 dkg margarin

Töltelék:

• 30 dkg sajt
• 20-25 dkg bacon 

Így készült:
3 dl savót megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Felfuttattam.
A lisztet tálba tettem, elkevertem benne a sót, elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tejfölt, tojást, élesztőt, s megdagasztottam. Közben még annyi folyadékot adtam hozzá, hogy jól gyúrható, rugalmas tésztát kapjak.
Letakarva egy órányit kelesztettem.
Közben a sajtot lereszeltem, a szalonnát szeletekre vágtam.
A megkelt tésztát nagyobb tojásnyi gombócokra szaggattam. Mindegyiket kerekre nyújtottam, megszórtam sajttal, felsodortam. Tepsibe tettem, a tetejét bevágtam kb. feléig, a két végén 2-3 cm-t egyben hagytam. Negyed órányit még hagytam kelni. Ekkor mindegyik bevágásba 1-2 szelet szalonnát tettem, s előmelegített sütőben pirosra sütöttem.

4Gyerek, köszönöm ezt a remek receptet, igazán elkészíthettem volna hamarabb. Bár első látásra sejtettem, hogy ez valami finomság:-)

Balaton-felvidéki mogyorós szelet

Adél játékára, a Blogkóstolóra készült ez a süti. Nekem a sors ezúttal Renit juttatta. Az Ő blogja is ismeretlen volt számomra annak előtte, de azóta alaposan áttanulmányoztam. Több elkészítésre váró jelöltem is volt, persze kizárólag sütik. Végül erre a mogyorós szeletre esett a választásom. Azért is, mert így húsvét után elegem lett az édes, krémes-habos finomságokból, s nem mellékesen azért, mert csokis és lekváros. Nem kellett csalódnom benne:-)
A nálam szokásos változtatások most a tészta összetételét nem érintették, hanem a formáját és külsejét. Koszorú formában sütöttem, s becsorgattam finom étcsokival, s ha már mogyorós, a tetejére is került jó maréknyi durvára vágott pergelt finomság.

Hozzávalók:

• 15 dkg puha margarin
• 15 dkg cukor
• 4 nagy tojás
• 20 dkg liszt
• 10 dkg darált pergelt mogyoró
• 1 kiskanál szódabikarbóna
• 4 csapott evőkanál (holland) kakaó
• csipet só
• 1 csomag vaníliás cukor (Reninél vaníliakivonat)

A tetejére és a töltéshez:

• 10 dkg étcsokoládé
• 2-3 evőkanál olaj
• maréknyi mogyoró
• kis üveg lekvár (nekem szeder)

Így készült:

Legelőbb mikróban megpergeltem a mogyorót, lesodortam a héja nagy részét, s megdaráltam.

A puha margarint elkevertem a cukorral, majd egyenként hozzáadtam a tojásokat. Mindegyikkel alaposan elkevertem. Hozzákevertem a mogyorót, kakaót, lisztet, szódabikarbónát, sót, vaníliát. Meglehetősen kemény massza lett, még éppen kavarható, de egyáltalán nem folyós.

A formát kikenem, s belesimítottam a masszát. 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.

Kiborítottam a formából, s hagytam kihűlni.

A maréknyi mogyorót megpergeltem, a héját ledörzsöltem, s durvára vágtam.

Mikor kihűlt a süti, kettévágtam. Az alsó részét jó vastagon megkentem a lekvárral. Ráhelyeztem a tetejét.

A csokit gőz fölött az olajjal felolvasztottam, s rácsorgattam a sütire. Mielőtt megdermedt volna, rászórtam a mogyorót.

Azt gondolom, bármilyen lekvár használható hozzá, s jó bőven, mert a tészta szépen felszívta. A mogyoró is érződött benne, meg a sok kakaó. Tényleg nagyon finom süti, lesz folytatása:-)