Spenótos-sajtos falatok

 Az utóbbi  időben kezdtem el gondolkozni azon, mikor kezdődött a sütiőrületem. Az biztos, hogy négyünk közül már gyerekként engem vonzott leginkább a konyha. Amíg Anyukánk otthon volt, csak segítségnek fogott be minket: krémet kavartunk, kiküldött a kertbe petrezselyemzöldért, pucoltuk a zöldséget. Középiskolás éveim végén jártam, mikor dolgozni kezdett- ekkor néha én főztem. Így mire férjhez mentem, elsőként a lányok közül, volt már némi tapasztalatom: az Anyukától ellesettek alapján, illetve saját kudarcaim árán tanulva szoktam bele a sütésbe-főzésbe. Ha valamiben bizonytalan voltam, megkérdeztem Anyukát. Mikor átköltöztünk Magyarországra, úgy két évig együtt laktunk Húgaimmal és Apukánkkal, ekkor is én voltam a szakácsnő, otthon lévén kicsi Fiúnkkal. Mikor külön költöztünk, Apukánk nagy bánatára, akkor már csak magunknak főztem. S ekkor kezdődött az, hogy családi összejövetelekre elkezdtem "nagyüzemben" sütni-főzni. S élveztem kitalálni, majd kivitelezni. Mikor kijártam a második tanítóképzőt és nem kaptam munkát, akkor jött a blog ötlete, hogy valamivel lefoglaljam magam, ez tovább fokozta a kísérletező kedvem- mert nagyon ritkán sütöttem-főztem recept alapján, vagy ha igen, valamit biztos változtattam rajta. Persze nem mindig sikerrel. Ekkor szabadultam el igazán. Előfordul, hogy semmi kedvem a konyhai ténykedéshez, de az a ritka eset. Bevetem magam a konyhába, s képes vagyok egész nap ki sem mozdulni onnan. Még mindig. 

Mikor ez a süti készült, vendég sem kellett, hogy mindjárt háromfélét rittyentsek- csak sütiből. A sós mellett két édeset is. A spenótos sós ötlete Húgomtól származik, Ő leveles tésztába szokta tölteni- én dagasztottam hozzá.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 80 dkg liszt
• 1,5 teáskanál só
• 2 dl tej
• 3 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 15 dkg margarin
• 10 dkg zsír
• 1 tojás
• 3-4 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 2 maréknyi spenót
• 35 dkg reszelt sajt (többféle)
• 1 gerezd fokhagyma
• kevés bors, só
• + 1 tojás lekenni, szezámmag beszórni

Így készült:

A tésztához a tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot és belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni. Közben a lisztben elvegyítettem a sót, elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. Belekerült a tojás, élesztős tej, s miközben elkezdtem gyúrni, kanalaztam hozzá a tejfölt- három és fél evőkanálnyi kellett bele, hogy jól gyúrható, nem túl kemény tésztát kapjak. 

A megdagasztott tésztát pici liszttel megszórva, letakarva kelni hagytam.

Közben elkészült a töltelék: A sajtokat lereszeltem- többféle maradék sajtdarabot használtam fel-, a spenótot megmostam, kicsit szárogattam, majd apróra vágtam, a sajthoz borítottam. A fokhagymát belereszeltem, és az egészet nagy csipet só és bors hozzáadásával alaposan összekevertem.

Ha megkelt a tészta, deszkára borítottam, téglalap alakúra kinyújtottam. A tölteléket 3 részre osztottam. Az elsőt a tésztára igazgattam egy csíkban, a széléhez közel, majd felsodortam: a tésztaszélt ráhajtva, egyszer átfordítottam. Levágtam ezt a tésztacsíkot, majd még két ugyanilyet készítettem. Tepsi hosszúságúra szabtam a tésztatekercseket, tepsibe pakoltam kis helyet hagyva közöttük. Felvert tojással lekentem, szezámmaggal beszórtam s késsel átvágtam a csíkokat úgy kétujjnyi darabokat kapva. Így kerültek 180 fokos sütőbe. Hagytam szépen megpirulni.

Sülés utén a vágások mentén szét lehet tördelni. 

A spenót mennyisége lehet több vagy kevesebb, attól főggően, mennyire szeretjük. Nekem új-zélandi spenótom van, húsosabbak a levelei, mint a hagyományosnak, s talán ízre is erőteljesebb, bár egyik sem túl tolakodó. De az általam használt mennyiség éreztette magát a sütiben- szerencsére senkit sem zavart, pedig nem vagyunk spenótrajongó család. De így, sütiben, sokkal inkább elfogadottabb, mint főzeléknek.