Diós-szilvás süti

Mostanában keresgélek a piszkozatban maradt receptek között. Van, amelyikhez szöveg és fotó is tartozik - ez szerencsére olyan, s még 2019. novemberében íródott-, de legtöbb csak sebtében bepötyögött recept. Azokkal vajban vagyok, nehéz megtalálni hozzájuk a fotót. Előbb-utóbb törölni fogom őket, úgysem érem magam utol az újabbakkal sem. 

Nyár végén Férjem hozott nekem két láda szilvát. Lekvárt főztem belőle, mert a szilvalekvár az nélkülözhetetlen. Persze azt terveztük, hogy testvéreimmel közösen főzünk Anyukánk szilvafőző üstjében olyan igazit. De sehogy sem tudtuk összehozni, nem volt egy olyan hétvége, amelyiken mindenki épp ráérjen. Így nekiveselkedtem, s nagy lábasban kavargattam, kavargattam, míg meguntam, s nem lett olyan kemény, mint szerettem volna.
Ennek a sütinek annyi köze van hozzá, hogy a két láda gyümölcsből persze hagytam egy tállal, s süti is lett belőle. Egyikük ez a gyors kavart, mert hogy-hogy nem, csak ilyenre volt időm. De ez is finom lett.

Hozzávalók:
  • 25 dkg margarin
  • 25 dkg cukor
  • 4 tojás
  • 30 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 20 dkg darált dió
  • 2 vaníliás cukor
  • 2 dl tej
  • szilva (kb. 50 dkg)
Így készült:
A szilvát megmostam, kisebb darabokra vágtam.
A mikróban megpuhított margarint simára kevertem a cukorral. Egyenként belekevertem a tojásokat, majd belekerült a liszt, sütőpor, darált dió, vaníliás cukor, s több részletben a tej.
Simára kevertem, tepsibe borítottam. Elosztottam a tetején a szilvát, majd 180 fokon tűpróbáig sütöttem.
Egyszerű, gyorsan elkészülő süti. Szilva helyett más gyümölcs is kerülhet a tetejére, meggyel is nagyon finom, de őszibarack vagy alma is illene hozzá.

8 megjegyzés:

  1. A bejegyzésekkel kapcsolatosan, hasonló a helyzet nálam is.Több mint 50 recept vár közzétételre és közben készülnek újak is, de sehogy sem sikerül foglalkozni a bloggal ..... az a fránya idő.
    A sütid pedig nagyon finom lehet. Ritkán készítek friss szilvával sütit, inkább szilvalekvárt használok, de az a diós tészta tetszik. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én most, még egy darabig tobzódom az időben, persze ilyenkor mindent egyszerre szeretnék csinálni. De a blogra mindenképp szánok időt. Valamennyit. Annyit nem, hogy mindent pótolni tudjak. Én túlteszek rajtad, nekem több, mint száz piszkozatom van, nagyon régiek is. Arra is kéne időt szánnom, átnézni, törölni, ami már "elavult".
      Köszönöm, finom volt. Én nagyon szeretem a szilvás sütiket. Pitéből, rétesből a szilvásnál nincs is jobb! :-)

      Törlés
  2. Nagyon guszta kett, jó páros a szilva és a dió 😊. Most pont aktuális, lassan érik már a szilva.
    Nekem csak max. 3-4 recept szokott várakozni, és igyekszem mindjárt leírni, mert hamar elfelejtem, hogy mit hogy csináltam 😃.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Tegnap ettük meg az első szilvákat a fáról, egy adag gombócnak való meg csipegetni való termett rajta.
      Én rászoktattam magam, hogy legalább piszkozatba írjam le a hozzávalókat, aztán van, hogy úgy is marad, mert nincs időm folytatni. Sok, több éves ilyen firkám van, amiket törölni kéne már.

      Törlés
  3. Finom süti lehetett, dió és szilva együtt. Nagyon szeretem, amikor a régiekről írsz. Igaz, hogy az ő életük nyugodtabb mederben folydogált, de szüntelen küzdés volt, nem sok szórakozás vagy kikapcsolódás jutott nekik, sokaknak a tanulás lehetősége se adatott meg, még ha nagyon szerették volna is. Az én nagyszüleimet Óbecséről tették ki Trianon után, a nagyapám nem volt hajlandó felesküdni a szerb kormányra.A nagyanyám Óbecsén és az ideérkezésen túl soha sehol nem volt, Szeged után Bonyhádon telepedtek le, a nagyanyám még talán Pécsett se volt soha életében, pedig 81 évesen halt meg 1965-ben. A családból senki nem ment vissza soha Óbecsére. A mai szülők viszont már akkor lelkiismeret furdalást éreznek, ha fél órát nem szórakoztatják gyermeküket valami programmal, hallottam félévesről, akit Londonba vittek 3 napra, vagy 1-2-3 éveseket a tengerhez, pedig nem emlékeznek rá, ez saját tapasztalatom. A mi unokánk most 8 és fél, 3 éve voltak nálunk, nem emlékszik rá (a férjem holland, az unokák ott élnek, mi itt).
    A dió itthon a burokfúró légy kártétele miatt lett annyira drága, kiskertekben gyakorlatilag lehetetlen védekezni ellene. A mandula meg azért olcsóbb, mert Spanyolországban és Kanadában ipari méretekben termesztik, és nem töréssel szabadítják meg a héjától, hanem valamilyen savas maratással, ami rendkívül káros a környezetre, de ez most éppen olyan probléma, amivel még senki nem foglalkozik, mert nem égett az emberiség körmére.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen!
      Minden családnak megvan a maga története, amiből regényt lehetne írni. Szörnyű, amit a szlovákok tettek, és megtehették. Elképzelhetetlen, mit élhettek át. Elszakítani a gyökereiktől, mindentől, amit addigi életük során felépítettek s újra kezdeni mindent. Hát igen, meggondolandó, hogy jobb volt-e. Csak részben. Az én nagyszüleimnek is- mindkét oldalról- kijutott a csapásokból, de az az idő, amire én visszaemlékszem, az... olyan szép volt! Valószínű, mert gyerekként csak azt láttuk.
      A mai szülők egy része átesett a ló túloldalára, nagyon nem értek egyet sok mindennel. Röviden: nem jól szeretik a gyerekeiket.
      A dió helyzetével tisztában vagyok, nagy bosszúság ez a diófa-tulajdonosoknak. A manduláról viszont nem tudtam...
      Köszönöm a hozzászólásod, tanulságos több szempontból!

      Törlés
    2. Köszönöm, nagyon kedves vagy és én is minden szempontból nagyon kedvelem a bejegyzéseidet.

      Törlés
    3. Ennek nagyon örülök! :-) Nagy ölelés Neked!

      Törlés

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót. Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha...