Már megelégeltem kerülgetni a hűtőben a többféle megkezdett lekváros üveget, s a legutóbbi nagyobb sütibevetés során a konyhapultra készítettem őket, hogy agyalhassak, miként hasznosíthatom. Mivel egyik sem kiflibe való sűrű lekvár volt, más rendeltetést kellett nekik találnom. Ilyen formában, vastag rétegben a lapok közé kenve nem volt menekülési útvonaluk, a helyükön maradtak, én pedig elégedetten jártam rá a sütiszeletekre.
- 50 dkg liszt
- 10 dkg cukor
- 10 dkg margarin
- 10 dkg zsír
- 1 csomag sütőpor
- 3 tojás sárgája
- 3 evőkanál tejföl
Tölteléknek és a tetejére
- lekvár
- 3 tojásfehérje
- csipet só
- 5 evőkanál cukor
- 12 dkg darált dió
- 1 csomag vaníliás cukor
Így készült:
A tésztához a lisztet, cukrot, sütőport elvegyítettem, elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. Hozzáadtam a tojássárgákat és tejfölt, összegyúrtam. Ha kemény lenne a tészta, még kevés tejföllel javítsunk az állagán.
A tésztát 3 részre osztottam. Az elsőt tepsi méretűre nyújtottam, tepsibe igazítottam, vastagon lekentem lekvárral, erre került a következő kinyújtott lap, újra lekvár, s az utolsó kinyújtott tésztával befedtem.
180 fokos sütőbe tettem, s úgy 15 percig elősütöttem- addig, míg enyhén pirulni kezd a széle.
Közben a fehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukorral és vaníliás cukorral kemény habbá vertem. Hozzávegyítettem a diót és a süti tetejére kentem. Visszatettem a sütőbe, visszavettem 170 fokra a hőmérsékletet, s addig sütöttem, míg a hab is megpirult a tetején.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése