Mostanában a reggeli és délutáni kávéivás közben receptvideókat nézek. No nem fél órásakat, azokhoz nincs időm, vagy türelmem, hanem lerövidítetteket, az Instagramon. Meglepően sokan adják fejüket ilyen oldalak üzemeltetésére- belegondoltam, mi rengeteg idő lehet, meg persze hozzáértés. Nem csak a folyamat levideózása, ennek utószerkesztése, megvágása, szöveg hozzáadása vagy rámondása- az előkészület is hosszadalmas lehet. Elismerem a bele fektetett munkájukat- közben nekem ehhez nem csak időm nincs, de rétermettségem sem, nem beszélve a technika kezelésének hozzá nem értéséről. Lehet, hogy lassan divatjamúlt, de én maradok a végeredmény lefotózásánál- arra is igencsak rá kell beszélnem magam. Én amúgy kimondottan szeretem a fotós recepteket, mert a recept elolvasása nélkül szeretem előbb elképzelni, hogyan készülhetett. Aztán elolvasom a receptet is.
Ennek a sütinek annyi köze lehet a dumálásomhoz, hogy a videókból elcsípett egy-egy részlet rögzül az agytekervényeimben, s mikor sütésre adom a fejem "nagy ritkán", előjön és bevetem- itt a darabolt alma masszába keverése kapott szerepet.
Hozzávalók:
- 6 közepes alma pucolva, kockázva, belekeverve
- 4 tojás
- 25 dkg cukor
- 40 dkg liszt
- 1 csomag sütőpor
- 2 csomag vaníliás cukor
- 1 teáskanál mézesfűszer-keverék
- 15 dkg vaj
- 1,5 dl tej
- 10 dkg mandulapehely
Viszonylag gyorsan elkészülő sütemény, s nagy tudomány, illetve gyakorlat sem kell hozzá. Mézesfűszer helyett fahéj is kerülhet bele, a tetejére pedig mandula helyett dió.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése