Csokis keksz aszalt szilvával

Nagyon mozgalmas ez az iskolakezdés, mindig jön-megy valaki valahova. Ma-holnap mindkét gyerek osztálykirándulásra. Bár észben tartottam, mégsem gondoltam át, hogy elemózsiával bizony fel kell pakolni Őket. Mikor munkából hazajövet a napi gondot-bosszúságot leraktam, kezdtem átgondolni a hogyan-mikéntet. Sütöttem rántott húst, az sosem okoz nekik csalódást, de süti is dukál mellé. Valami gyorsan elkészülő jöhetett csak szóba, na meg amihez van otthon minden hozzávaló. Ez épp olyan:

Hozzávalók:

• 30 dkg cukor
• 4 nagy tojás
• 25 dkg vaj
• 50 dkg liszt
• 1 csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 1 nagy csipet szódabikarbóna
• 20 dkg étcsokoládé
• 10 dkg aszalt szilva

Így készült:

A csokit nagyobb darabokra vágtam, az aszalt szilvát is feldaraboltam.

A vajat mikróban megolvasztottam.

A cukrot a tojásokkal alaposan elkevertem, majd az olvasztott vajjal is kavargattam egy keveset. Beleborítottam a többi hozzávalót, azaz lisztet, sót, sütőport, szódabikarbónát, legvégül a darabolt csokit és szilvát. Alaposan összekevertem.

Sütőpapírral bélelt tepsibe két teáskanál segítségével kis halmokat rakosgattam, távol egymástól, mert sülés közben elterül a massza.

180 fokos sütőbe világosra sütöttem.

Nemcsak gyorsan elkészül, de nagyon finom is! Nekem legjobban a szilvadarabkák ízlettek benne. 

Kerülhet bele aszalt gyümölcs helyett dió vagy mogyoró darabolva, de a csokit nem hagynám ki! :-) Gergő szerint egy kis fahéj sem ártott volna bele, de nekem most így volt jó. Majd talán legközelebb...

Rántott padlizsán

Egyik első -de az is lehet, legelső- közös konyhai ténykedésünk a Nővéremmel rántott padlizsán készítése volt.
Egész gyerekek voltunk még. Nővérem barátnőjénél voltunk, akik néhány házzal odébb lakó Nagymamájuknál időztek többnyire. Épp padlizsánt rántottak, amit Anyukám sosem készített. Ízlett, s közben az elkészítés módját is ellestük. Hazamenvén neki is láttunk. Persze ehetetlen lett. Láttuk mi, hogy mindenfélébe beleforgatták, így tettünk a só esetében is. Anyukám hazatérvén nevetett próbálkozásunkon. Azóta meg csak beszórom sóval! :-)
Még mindig szeretem ezt az ételt, de csak én egyedül. Így ha cukkinit rántok a családnak, magamnak egy padlizsánt készítek. Frissen a legjobb, akkor még roppanós, de másnap is rájárok.

Hozzávalók:

• padlizsán
• só, bors, paprika keveréke
• tojás
• liszt
• zsemlemorzsa
• olaj a sütéshez

Így készült:

A padlizsánt megpucoltam. Nem túl vékonyra, úgy egy centi vastag szeletekre vágtam. Tányérra rétegeztem, közben mindegyik szeletre szórtam egy-egy nagyobb csipetnyit a só-bors-paprika keverékéből. 

Másik tányérban felvertem a tojást csipet sóval. Pici tejet is szoktam tenni hozzá, úgy egy evőkanálnyit egy tojáshoz. 

A lisztet és zsemlemorzsát is odakészítettem.

A szokásos módon lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgattam a szeleteket.

Serpenyőben ujjnyi olajat melegítettem, s kis-közepes lángon aranybarnára sütöttem mindkét oldalukat.

Nem írtam mennyiségeket, a padlizsán mérete, száma határozza meg a többit. 

Elég hamar megpuhul sülés közben, mikor a villa könnyedén belefut, akkor belülről már jó. De azért ne süssük nagy lángon, adjunk neki időt átpuhulni. 

Túrós szív

Négy éven keresztül jártam hétvégente Vácra... Nem is olyan rég volt, mégis olyan távolinak tűnik. Nem kívánta semmi porcikám, amolyan sors által rám kényszerített dolog volt, de végigcsináltam, s munkám is lett végül. Az egész arról jutott eszembe, hogy menet vagy jövet útba ejtettem egy pékséget, ahonnan mindig nagyon jó illatok terjengtek, s csakhamar a kedvencemmé vált az ott kapható túrós szív, amiből néha a gyerekeknek is hoztam haza. Vagy éppen sós perecet, a másik kedvencet. Gondoltam, teszek egy próbát itthon is, a szokásos szerda esti sütögetés keretében. Nem a pereccel, ahhoz még kell gyűjtenem a bátorságot, a szívvel, mert valahol láttam videót, hogyan formázzák.
Így sikerültek:

Hozzávalók:

• 4,5 dl tej
• 4 evőkanál cukor
• 5 dkg élesztő
• 1 csapott teáskanál só
• 1 kg liszt
• 2 tojás
• 12 dkg vaj

A töltelékhez:

• 50 dkg túró
• 3 evőkanál tejföl
• 20 dkg cukor
• 1 evőkanál vaníliás pudingpor

Így készült:

4 dl tejet megmelegítettem, elkevertem benne egy evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.

A lisztet, sót, többi cukrot elmorzsoltam a vajjal.

Hozzáadtam a tojásokat és élesztős tejet, s összegyúrtam. Közben még kevés tejet adtam hozzá, úgy fél dl-t, hogy ne legyen nagyon kemény a tészta.

A megdagasztott tésztát letakarva kelni hagytam.

A töltelékhez a túrót villával áttörtem, majd elkevertem a hozzávalókkal.

A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítottam, 16 gombócra osztottam.

Mindegyiket nagyjából téglalap alakúra nyújtottam, elkentem rajta egy evőkanál tölteléket -ami időközben a megolvadt cukortól elég folyóssá vált-. Feltekertem, mint a kalácsot, majd kettéhajtottam. Letettem a deszkára úgy, hogy egymáson legyen a két összehajtott fél, s középen átvágtam, de nem teljesen, a két vég találkozásánál maradjon egyben. Az átvágott részt kihajtottam két oldalra, s így tettem a tepsibe, amit papírral béleltem.

Hagytam kevés ideig kelni, majd 180 fokos sütőben pirosra sütöttem.

Ahogy a kelt tészták, ez is frissen a legfinomabb, de jó volt másnap tízóraira is, azaz nekem ebéd gyanánt szolgált a munkahelyen. 

Tarka szilvás pite

A héten Férjem hozott nekem egy láda szilvát. Én kértem, mert szerettem volna szilvalekvárt főzni, a kedvencemet, mert a tavalyi elfogyott. Mivel elkezdődtek a dolgos hétköznapok, az időm szűkebbre lett szabva, de azért a lekvárt megfőztem. Ráment a délutánom, estém, de lett egy újabb évre való belőle. Egy kilónyit a szilvából betettem a hűtőbe azzal a céllal, hogy hétvégére sütök belőle valamit. Úgy lett.
Ilyen lett:

Hozzávalók:
2 dl-es bögrével mérve:

• 3 nagy tojás
• 1 bögre cukor
• 2 teáskanál vaníliás cukor
• 1 bögre olaj
• 3 bögre liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 bögre tejföl
• 0,5 bögre tej
• 2 evőkanál kakaó + 2 evőkanál tej
• szilva
• 1-1 maréknyi darált dió és cukor
• 1 mokkáskanál fahéj

Így készült:

A szilvát megmostam, feleztem, kimagoztam.

A tojásokat a cukorral és vaníliás cukorral elkevertem. Hozzáadtam a lisztet, sütőport, olajat, tejfölt, tejet és alaposan elkevertem.

A tepsit sütőpapírral béleltem, a massza háromnegyed részét beleborítottam. A többibe elkevertem a kakaót és kicsi tejet, s a tepsiben lévő masszára kanalaztam. 

Elsimítottam, a tetejét kiraktam a felezett szilvákkal.

A tetejére szórtam a dió-cukor-fahéj keveréket.

180 fokos sütőbe tettem, tűpróbáig sütöttem.

A tetejét olyan sűrűn pakoltam tele szilvával, hogy szegény tészta nem tudott érvényesülni. Legalábbis erre fogom, hogy kicsit tömör lett, főleg a kakaós rész, pedig az ilyen kevert tészta mindig felnő és pihe-puha lesz. Most kicsit harapósabb, de ettől eltekintve nagyon finom lett.