A pünkösd nálunk annak idején szinte a húsvéttal és a karácsonnyal egyenértékű ünnep volt. Vallásos családban nőttünk fel. Gyerekként minden vasárnap templomba kellett menni, aminek annyira nem örültünk, de eszünkbe sem jutott tiltakozni. Azért némi hitet meg tiszteletet a vallásos ünnepek iránt plántáltak belénk, a hagyományőrzésről nem is beszélve - az ünnep a pihenésé, a vendégeké volt, semmiképp sem a munkáé. De valahogy a pünkösd mégis elveszítette a fényét. Pedig tizenévvel ezelőtt még megbotránkoztam, mikor ezen a napon kapáló embereket láttam, de ma én is a kertet csinosítgattam, kihasználva az esőmentes délelőttöt, meg persze hogy egész nap itthon vagyok.
Azért a hagyományhoz híven süti készült erre a napra is (igaz, én mindig találok okot a sütésre), nem is egy. A kamrában sorsára váró fél üveg mogyorókrém adta az ötletet egy egyszerű, krémmel töltött keverthez. Nevét Unokaöcsi ihlette, aki plüss bocijával "etette meg" egyik szeletet a másik után. Persze közben a Boti pocijában landolt az egész. Véletlenül meg még foltos is a süti, akárcsak a boci!
Hozzávalók:
A tésztához:
- 4 közepes méretű tojás
- 22 dkg cukor
- 1 csomag vaníliás cukor
- 1 csomag sütőpor
- 36 dkg liszt
- 1,5 dl olaj
- 1,5 dl tej
- fél üveg (3 púpozott evőkanál) mogyorókrém
A krémhez:
- 2 csomag tejszínízű pudingpor
- 6 dl tej
- 25 dkg vaj
- 15 dkg cukor
A tetejére:
- 10 dkg csokoládé
- 3 dkg vaj
Így készült:
A tésztához a tojásokat elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, sütőporral, addig, míg habosodni kezd. Ekkor hozzáadtam a lisztet és olajat, elkevertem, majd több részletben a tejet.
A massza úgy háromnegyedét sütőpapírral bélelt tepsibe (28×32 cm-es) simítottam. A többibe elkevertem a mogyorókrémet. A világos massza tetejére csurgattam-kanalaztam, majd el is húzgáltam, hogy tarkább legyen.
A tepsit 180 fokos sütőbe tettem és tűpróbáig sütöttem.
A krémhez a pudingporokból és a tejből sűrű pudingot főztem. Gyakran megkavarva hagytam kihűlni. Mikor kihűlt, kanalanként hozzákevertem a vaj-cukor keverékéhez.
A közben kihűlt lapot vízszintesen kettévágtam. Az alsóra kentem a krémet, s a másikat óvatosan visszaemeltem rá.
A csokit a vajjal vízgőz felett felolvasztottam s bevontam vele a süti tetejét.
A csoki dermedése után szeletelhető is.
Ez a kevert alap tortának is kitűnő, ezt szoktam bevetni, mikor időszűkében vagyok. S mikor nem vagyok... Most is bevált -volna-, ha számítok rá, hogy a mogyorókrémes rész igencsak morzsálódós-törékeny lesz. Olyannyira, hogy a felső lap visszahelyezése során el is tört, de ráigazgattam, nem is látszott, A szeletelésnél is látszik, hogy morzsálódós. De annál finomabb! Olyan jó pihe-puha az egész. Kicsit édesebb a kelleténél, ezért is került a krémbe a szokásosnál kevesebb cukor.
Mindezek ellenére gyorsan fogyott, már csak néhány kocka van belőle!
.JPG)
