Citromos keksz

 A tavaszi szünet aktív pihenéssel telt, olyannyira aktívval, hogy a rá következő három tanítási nap szokatlanul lefárasztott. Igaz, a feladat is szokatlanul sok (azaz ez nem szokatlan), minden nap későn értem haza. Péntek délután próbáltam tétlenkedni, szombaton már kevésbé, a sütés-főzés pedig vasárnapra maradt- meg is tartott délutánig. Leányzómnak is készült ez-az, közöttük ez a citromos keksz, ami megint csak ilyen gombolygatott. Gyorsabb, mint nyújtani-vagdosni-maradékot újra gyúrni, nyújtani. Ez most különösen fogamra való lett, pedig csak úgy összedobtam.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt (+1-2 evőkanállal szükség szerint)
• 1 csipet só
• 20 dkg porcukor
• 1 csomag sütőpor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom lereszelt héja és leve
• 25 dkg margarin
• 2 nagy tojás
• 10 dkg kandírozott narancshéj
• 5 dkg fehér csoki, 2 evőkanál olaj a tetejére

Így készült:

A lisztet, sót, sütőport, cukrot, vaníliás cukrot, citromhéjat elvegyítettem, majd elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojásokat és citromlét. Összegyúrtam, majd a cukrozott narancshéjjal is átgyúrtam. Ragacsos, kissé lágy lett, ezért egy evőkanál liszttel átgyúrtam, majd még egy nagy csipettel, mire kezelhető lett.

Kisebb, diónyi gombócokat hengergettem két tenyerem között. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam, 1-1 sütinyi helyet hagyva köztük. 

180 fokos sütőbe tettem. Világosra sütöttem, épp csak addig, míg az alja enyhén megpirul, s a teteje már nem lágy. Így jó puhák maradnak, nem szárad ki a keksz.

Miután kihűlt, a fehér csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam, s becsorgattam vele a kekszeket.

Ritka a rendszeresen visszatérő süti nálunk, de ez szerintem az lesz. Biztosan napokig élvezhető. Ha valaki roppanósabban szereti, kicsit jobban is meg lehet sütni. 

Időközben a fényképezőgép problémáját is megoldotta egy akkumulátorcsere. Ugyan valamit elállítottam rajta, miközben szenvedtem vele, s nem tudunk rájönni, mi az, de használható.