Gerdi süti

Túrós palacsinta

Még a nyáron megírt bejegyzés:
Már sokszor említettem, hogy a palacsintasütés igencsak nem a kedvenc elfoglaltságom. Pedig a család szereti. Nem is kicsit. Én is, frissen, melegen, lekvárral vagy túróval. Azért nem szenvednek palacsintahiányban, mert Anyósom viszonylag gyakran süt, s mi is mindig kapunk belőle. De elhatároztam, amint szabadságon leszek, én is sütök. Nagy adagot, hadd lakjanak jól belőle. Tartottam magam az elhatározáshoz, de nagy meleg lévén meg is bántam. De kitartottam, megsütöttem a nem is tudom, mennyi palacsintát, jó sok túróval megtöltöttem. Néhányba nem jutott, de az is elfogyott.

Hozzávalók:

50 dkg liszt
3 tojás
nagy csipet só
2 evőkanál cukor
8-9 dl tej
2-3 evőkanál olaj

A töltelékhez:

1 kg túró
cukor ízlés szerint
vanília és/vagy citromhéj

Így készült:

A liszthez adtam a sót, cukrot, tojásokat, majd fokozatosan a tejet. Előbb keveset, amennyivel simára tudtam keverni, majd apránként a többit.

Annyi tejet öntöttem hozzá, hogy sűrűn folyós legyen. Nem sok maradt az 1 liter tejből. Végül belekevertem egy kevés olajat.

Hagytam pihenni a masszát, úgy 15-20 percig.

A túrót villával áttörtem, néhány evőkanál cukrot és citromhéjat kevertem hozzá.

A palacsintákat kisütöttem, csak picit olajozva a serpenyőt minden harmadik-negyedik palacsinta után.

A kész palacsintákat megtöltöttem a túrókrémmel s feltekertem.

Nem szoktam mérni a hozzávalókat, csak érzésre kerül bele minden. Most kivételesen kimértem a lisztet. Anyukám többnyire szódavízzel készítette, úgy talán puhább a tésztája. Én szinte mindig csak tejjel kavarom ki, ritkán ásványvízzel is.

Fél év múlva lehet, lesz ismétlés! :-)

Baconbe tekert, sajttal-tojással töltött fasírt

A fasírt minden ünnep kelléke. Így vagy úgy. Vagy csak simán, gombócolva s olajban sütve, vagy töltve valamivel s sütőben sütve rúd formájában. Hogy megint más legyen, most sajttal és fél tojásokkal töltöttem és baconbe csavarva sütőben sültek ki. Így is finom!

Hozzávalók:

10 főtt tojás
1 kg darált hús
só
bors , paprika
5 gerezd fokhagyma
4-5 szelet kenyér
4 nyers tojás
10 dkg sajt (trappista)
30 dkg szeletelt bacon

Így készült:

Megfőztem a tojásokat. Mikor kihűltek, megpucoltam, félbevágtam mindegyiket.

A darált húst, fűszereket, zúzott fokhagymát, beáztatott is kicsavart kenyeret, tojásokat összegyúrtam. Ha lágy a massza, zsemlemorzsát teszek még hozzá.

Nagyobb gombócokat vettem a tenyerembe, ellapítottam, fél tojást és darab sajtot tettem bele, összecsomagoltam. Baconszeletbe csavartam, sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam.

180 fokon addig sültek, míg szépen megpirultak.

Maradt néhány fél főtt tojás, nem tudtam előre, mennyi gombócra lesz elég a massza.

Finom lett, a megpirult bacon rajta különösen jó ízt adott neki. Kiadós is, lett belőle bőven. Negyedelve tálaltam, a sok más mellett bőven elég annyi belőle.

Aszalt szilvával töltött csirkemell van mellette, a másik nagy kedvenc az előételek között. Nincs különösebb receptje, a vékonyra szeletelt csirkemellet egymás mellé teszem, sózom-borsozom, kirakom egy sor aszalt szilvával és vékonyra szeletelt Brie sajttal. Mindezt alufólián. Annak segítségével feltekerem, s belecsomagolva sütőben sül. Kihűlés után szeletelem.

Gesztenyés kifli

Karácsonyra terveztem gesztenyéset is sütni, de szerencsére nem volt már rá időm, így sem bírtuk megenni a sok sütit. Mostanában azon vagyok, hogy a mélyhűtő tartalmát használjam fel sütés-főzés során. Tegnap a gesztenyét is kivettem, s mivel úgyis kiflit terveztem sütni, hát ezzel töltöttem. Még nem készült nálunk gesztenyés kifli, de így is finom. De még mindig a lekváros a legeslegjobb! :-)

Hozzávalók:
A tésztához:

60 dkg liszt
30 dkg margarin
csipet só
2 evőkanál cukor
1 dkg élesztő
0,5 dl tej
1 tojás
2-3 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

25 dkg natúr gesztenyemassza
3 evőkanál cukor
2 csomag vaníliás cukor
2-3 evőkanál tejszín

Így készült:

A lisztet, sót, cukrot tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam az összemorzsolt élesztőt, a tejet, tojást, kevés tejfölt. Gyúrni kezdtem, s közben még annyi tejfölt tettem hozzá, hogy könnyen gyúrható, sima tésztát kapjak.

A tésztát 1 órányit pihenni hagytam.

A gesztenyemasszát elkevertem a cukorral és vaníliás cukorral, közben annyi tejszínt adtam hozzá, hogy kenhető masszát kapjak.

A tésztát 8 részre osztottam. Mindegyiket gombóccá hengergettem, majd sorra kerek lappá nyújtottam. Ketté, majd négybe vágtam, ezeket is feleztem. Így minden gombócból 8 kifli lett. Kevés gesztenyemasszát tettem minden tésztadarabra, felsodortam, meghajlítottam, tepsibe pakoltam.

180 fokon világosra sütöttem.

Egy részére szórtam porcukrot, bár anélkül is elég édesnek találtam.

Az utolsó tésztagombócnál elfogyott a gesztenye, így azokba baracklekvár került. De dióval vagy mákkal is tölthető. Finom, puha kiflik lettek. Kicsit túl is sütöttem, egy árnyalattal világosabban még puhább lenne. De a jelek szerint így sem fog a nyakunkon maradni! :-)

Tiramisu szelet

Nagyon rég készítettem tiramisut, pedig a család oda van érte meg vissza. Most, hogy kis keresztlányunk szülinapja volt, s Ő azt biztosan szereti, kapóra jött. Fele csinosabban, torta formára készült (erről nem készült fotó), másik fele itthon maradt, a gyerekeknek. Bár nem a megszokott összetételű, az ízvilág igen hasonló volt. A lényeg, hogy mindenkinek ízlett!

Hozzávalók:

6 tojásos piskóta

25 dkg babapiskóta
0,5 dl víz
1 dl főtt kávé
2-3 evőkanál rumaroma
1 csomag vaníliás cukor
50 dkg mascarpone
4 dl tejszín
7 evőkanál cukor
2 csomag vaníliaízű pudingpor
6 dl tej
1 evőkanál kakaó

Így készült:

A piskótát a szokásos módon elkészítettem. Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.

A krémhez a pudingokat kevés tejjel elkevertem, majd a többi tej hozzáadásával sűrű krémmé főztem. Hagytam kihűlni, közben megkevergettem.

A tejszínt 1 evőkanál cukorral felvertem.

A pudingot, fele mascarponét elkevertem a 4 evőkanál cukorral, majd több részletben hozzáadtam a hab felét.

A vizet, kávét, rumaromát, vaníliás cukrot elkevertem.

A krém felét az alsó piskótalapra kentem. Kiraktam a kávés lében megmártott babapiskótákkal. Rá került a krém másik fele, majd beborítottam a másik piskótalappal. Tetejére került a mascarpone, 2 evőkanál cukor és a hab másik felének keveréke.

Kakaóport szitáltam rá.

Utólag jutott eszembe, hogy kevesebb hókuszpókusszal járt volna, ha nem felezem a tejszínhabot meg krémsajtot, hanem az egészet összekeverem a pudinggal. Így is jutott volna a tetejére is a krémből, s kissé lerövidíti a munkaidőt.

Zöldfűszeres kenyérkék

Nagyon rég volt, hogy utoljára sütöttem kenyeret. Sütőben. Mert a kenyérsütőt néha munkára fogom, de kézzel dagasztott, formázott, tepsibe helyezett, sütőben kelesztett-sütött kenyérke rég volt az asztalunkon. Pedig sokkal finomabb, mint ami a gépben sül. Egyik délután hirtelen felindulásból dagasztottam egy kiló lisztből tésztát, mikor megkelt, kiborítottam a deszkára, s akkor döntöttem el, mi lesz belőle. Még aznap este csemegéztünk belőle, meg jól fogott másnapra tízóraira csomagolni. Csak simán vajjal nagyon finom volt!

Hozzávalók:

1 kg liszt
3 dl tej + víz
4 dkg élesztő
1 teáskanál cukor
2 teáskanál só
2 tojás
0,5 dl olívaolaj
tetejére 3-4 evőkanál olívaolaj, mokkáskanálnyi só, morzsolt zöldfűszerek (kakukkfű, bazsalikom, oregánó, petrezselyem)

Így készült:

A lisztet, sót tálba tettem, elvegyítettem.

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.

A liszthez ütöttem a tojásokat, hozzáadtam az élesztős tejet és gyúrni kezdtem. Közben annyi langyos vizet adtam még hozzá, hogy rugalmas tésztát kapjak. Végül beledolgoztam az olajat. Megdagasztottam.

Letakarva kelni hagytam.

Mikor megkelt, lisztezett deszkára borítottam, 10 részre osztottam. Meghengergettem mindegyiket, hosszúkásra sodortam, tekertem rajtuk néhányat. Mikor fele kész lett, tepsibe pakoltam, lekentem az olaj, só, zöldfűszerek keverékével és a hideg sütőbe tettem. Beállítottam 180 fokra s hagytam szép pirosra sülni őket.

Közben a tészta másik felét is előkészítettem, s míg az első adag sült, volt ideje kelni. Majd ez is a sütőbe került.

Vizsgakeksz

Már lassan 8 éve, hogy utoljára volt részem vizsgákban, de azóta is visszatérő rémálmaim vannak ezzel kapcsolatban. Meg előtte is voltak, nem tudom felidézni, mióta, de szerintem az érettségivel kezdődött. De lehet, hogy korábban, mert nekünk 8. után is felvételizni kellett, két év múlva megint- így ritkították a magyar tagozatok számát-, aztán jött az érettségi, meg a többi. Én meg nagyon tudok izgulni. Mai napig. Pedig gyerekként irigyeltem a felnőtteket, hogy ők már biztosan mindenféle félelem nélkül állnak szembe az élet által eléjük sodort nehézségekkel. De rájöttem, hogy nem egészen így van ez.

Ezekben az álmokban csak készülök a vizsgákra, de vagy nem tanultam semmit, vagy késésben vagyok, vagy nem találok oda, így szerencsére felébredek, mielőtt elkezdődne. Most nem én vizsgázok, hanem a Fiam tesz tanúbizonyságot féléves munkájáról. Első vizsgaidőszakát éli. Egy siker, egy bukta. Aztán összeszedi magát, majd megint elengedi a gyeplőt. De nagyon szurkolok neki, hogy végül az összesen sikeresen legyen túl. Most épp ornitológiavizsgára készül...

Mielőtt útra kelt, sütöttem neki egy adag zabpelyhes kekszet, meg másikat is, csokival meg kávéval, amit el is neveztem vizsgakeksznek. Belesütöttem szívem-lelkem, a többi most már rajta múlik! :-)

Hozzávalók:

3 nagy tojás
25 dkg cukor
25 dkg vaj
50 dkg liszt
1 csomag sütőpor
1 evőkanál kakaó
1 evőkanál őrölt kávé
2 evőkanál rumaroma
10 dkg étcsokoládé
10 dkg fehér csoki

Így készült:

A csokikat feldaraboltam.

A tojásokat a cukorral elkevertem, majd a megolvasztott vajjal is. Belemértem minden más hozzávalót és összekevertem. Vagyis a gép keverte.

A tepsit sütőpapírral béleltem, majd kanállal nem túl közel egymáshoz halmokat pakoltam bele.

180 fokos sütőben sütöttem.

Gyorsan elkészülő sütemény. Tulajdonképpen a sütése igényel több időt, mert 3 tepsivel lett belőle, s sorra ki kell sülniük. Légkeveréses sütővel más a helyzet, de az enyém nem olyan. Csak egyszerű villanytűzhely, de szeretem. Már csak azért is, mert elég sok éve hűséges társam "szenvedélyem" kiszolgálásában! :-)

Húsgombóc leves

Azaz csorba. A románok levese. Gondolkodtam ugyan rajta, de a csorbán, mititéjen és puliszkán kívül nem igazán jutott eszembe más étel, ami nekik tulajdonítható. Igaz, nem voltunk velük szoros kapcsolatban, pedig köztük éltünk. Kezdetben ők miközöttünk, aztán fordult a kocka...

Mindenféle csorbájuk van, mi ezt az egyfélét szoktuk készíteni. Az eredeti korpaciberével van savanyítva, ami erjesztett korpa. Én többnyire savanyú káposzta levével vagy citromlével savanyítom. Szeretjük, egyik kedvenc levesünk! :-)

Hozzávalók:

3 sárgarépa
2 petrezselyem
darabka zeller
1 evőkanál házi ételízesítő
60 dkg darált hús
1 fej hagyma
1 tojás
1 dl rizs
só
bors, pirospaprika
kevés leostyán
petrezselyem- és zellerzöld
savanyú káposztalé / citromlé

Így készült:

A zöldségeket megpucolva, megmosva felaprítva sós vízben főni tettem. Hozzáadtam a házi ételízesítőt is.

Míg főtt, a hagymát apróra vágtam, a darált hússal, tojással, rizzsel, fűszerekkel összegyúrtam, majd kis, diónyi gombócokat kerekítettem belőle. A zöldséghez rakosgattam, hagytam főni. Néhány levél leostyánt, néhány szál petrezselyem- és zellerlevelet dobtam bele.

Mikor a gombócot kettévágva a belsejében is megfőtt a rizs, kész. Már csak savanyítani kell, kellemesen savanykásra.

Tálaláskor teszünk hozzá tejfölt.

Hogyan készül eredetileg, nem tudom, igaz, utánanézhetnék. Ez már az évek során ízlésünkre formált változat, így szeretjük.
Nem mindig ugyanígy készül, van, amikor krumpli is kerül bele, vagy zöldborsó, akár karalábé.
A leostyán vagy lestyán a jellegzetes fűszere, amiből csak néhány levélke kell. Van a kertben egy tő, télire teszek a fagyasztóba belőle. Ugyanúgy, mint a petrezselyem és zeller leveléből, aztán télen innen dobálok egy-két szárat a levesekbe.

Krémes tojásfehérje-süti

Már javában belevetettük magunkat az évbe, de most ragadnám meg az alkalmat, hogy boldog új évet kívánjak mindenkinek, aki erre jár, meg annak is, aki nem! :-) Ezzel a finom sütivel, ami a gyerekek szilveszteri bulijára készült, a karácsonyi sütés-főzés során termelt tojásfehérje-maradékból. Nem terveztem el előre, milyen lesz, csak annyi volt biztos, hogy el akarom használni a fehérjéket. Menet közben körvonalazódott, s egy finom sütike lett belőle. :-)

Hozzávalók:A diós laphoz:

6 fehérje
6 evőkanál cukor
1 evőkanál liszt
10 evőkanál darált dió
fél csomag sütőpor
csipet só

A kókuszos laphoz:

5 fehérje
5 evőkanál cukor
csipet só
fél csomag sütőpor
1 evőkanál liszt
5 evőkanál kókuszreszelék

A krémhez:

6 dl tej
2 csomag vaníliaízű pudingpor
20 dkg cukor
25 dkg vaj
1 evőkanál kakaó

Így készült:

A diós laphoz a tojásfehérjét előbb a csipet sóval, majd a cukorral felvertem. Hozzáadtam a lisztet, diót, sütőport, s óvatos mozdulatokkal összekevertem. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, 170 fokon sütöttem. Addig sült, míg a teteje szépen pirulni kezdett.

A kókuszos lappal is ugyanígy jártam el.

A krémhez a pudingporokat simára kevertem kevés tejjel, majd a többit is hozzáadtam. Kis lángon állandóan kavarva sűrűre főztem.

Hagytam kihűlni, közben sűrűn megkevertem, hogy ne legyen majd csomós.

A vajat a cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzáadtam a kihűlt pudingot.

Fele krémet a diós lapra kentem, erre került a kókuszos lap. A krém másik felébe került a kakaó, elkevertem. A kókuszos lap tetejére simítottam.

Tetejét kókuszreszelékkel szórtam be.

Diós-lekváros kifli

Mióta Leányzó hókiflirajongó, minden karácsonyra készül, így vagy úgy. Most is készült kiflike, bár másmilyen, de ráfogtuk, hogy ez az idei hókifli. Sikere mindenképpen legalább akkora volt! :-) Tényleg finom lett, frissen pihe-puha. Rá is jártak rendesen. A kóstoló óta nem is ettem belőle, de feltételezem, még mindig ehető. :-)

Hozzávalók:

A tésztához:

1 dl tej
1 evőkanál cukor
3 dkg élesztő
60 dkg liszt
csipet só
2 evőkanál porcukor
25 dkg zsír
3 tojássárga
1 evőkanál ecet
2 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

10 dkg darált dió
kis üveg sárgabaracklekvár
2 csomag vaníliás cukor
+ vaníliás porcukor beszórni

Így készült:

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt s hagytam felfutni.

Közben a lisztet, sót elvegyítettem a porcukorral s elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a sárgákat, ecetet, élesztős tejet s összegyúrtam annyi tejföllel, hogy könnyű, puha tésztát kapjak.

Egy órányi pihentetés után 8 gombócra osztottam a tésztát.

A töltelékhez valókat összekevertem.

Mindegyik gombócot vékony, kerek lappá nyújtottam, 8-ba vágtam, megtöltöttem, feltekertem.

Tepsibe pakoltam, s 180 fokon világosra sütöttem. Még melegen porcukorba forgattam.

Párolt karaj lilakáposztával és tört krumplival

A párolt karaj az egyik legegyszerűbb és legfinomabb húsétel. Az is mellette szól, hogy szinte magától készül el, kevés hozzávalóból. Mikor több mindent kell sütni-főzni, különösen kapóra jön. Így karácsonykor is ez készült. Tört krumpli és párolt lila káposzta kíséretében. A husi előre elkészült, a körete csak a fogyasztása délelőttjén.

Hozzávalók:

1-1,5 kg karaj
kevés olaj
só
bors
5-6 gerezd fokhagyma

A káposztához:

1 közepes fej lilakáposzta
2-3 evőkanál olaj
só
1 citrom kicsavart leve
3-4 evőkanál tejföl

A krumplihoz:

krumpli
só
tej
vaj

Így készült:

A csont nélküli karajt megmostam, majd kevés olajon mindegyik felét kissé megkapattam. Sóztam, borsot szórtam rá, a megpucolt, darabokra vágott fokhagymával és kevés vizet aláöntve fedő alatt, kis lángon párolódni hagytam. Azért időnként jó ránézni, ha estleg elfogyna alóla a víz, pótolni kell s néha másik felére fordítani. Kell neki idő, mire a villát beleszúrva puhának érződik.

Hideg helyen kell hagyni dermedni másnapig, s csak aztán szeletelni, különben szétesik.

Felszeletelve, a borsos-fokhagymás zsírjában átmelegítve, körettel tálalható is.

Így készül a lilakáposzta: negyedelve megreszeltem, s kevés olajon, sóval, lefedve párolódni tettem. Mivel hajlamos odaégni, időnként át kell kavarni. Mikor megpuhult, ráöntöttem a citromlét, a tejföl is belekerült, ha kell, teszek még rá sót. Még rövid ideig hagytam a lángon, s kész is.

A tört krumpli, vagy krumplipüré... ahány ház, annyi szokás- nálunk így készül: a megpucolt krumplit annyi sós vízben, amennyi ellepi, puhára főzöm. Ha kész, leszűröm, s tejjel meg darabka vajjal összetöröm. Legtöbbször Férjem készíti, ő kevesebb tejjel, keményebbre készíti, én kissé lágyabbra, Nővéremék még több tejjel szeretik. Persze így is, úgy is finom. Azt hiszem, ez a leggyakrabban készülő köret nálunk.

Kávés-kakaókrémes piskóta

Leányzó jegyezte meg, hogy úgy eltelt a karácsony, mintha nem is lett volna. Meg is indokolta, hogy miért: mert nem volt időnk ráhangolódni. S milyen igaza van! Már hetekkel előtte ott a tudat, hogy közeledik, közeledik, s ha el is felejtenénk, lépten-nyomon emlékeztetnek rá a kirakatok, boltok, kivilágítások, de hiába a sok cicoma, ha a gondolataink minden mással le vannak foglalva. S péntek délutántól, ki-ki hazaesve iskolából, munkából, próbáltuk biztosítani, hogy minden a szokásos menetrend szerint haladjon. Ez többé-kevésbé sikerült, mégis hiányzott valami. De a lényeg: a család együtt volt. S ennél nagyobb ajándékot az elkövetkező karácsonyokra sem kívánok.
Én szinte ki sem mozdultam a konyhából, a többiek takarítottak. Elkészült minden időben, amit elterveztem, s mint mindig, most is túlzásba vittem. Tanulhatnék már belőle... Többféle süti készült, a legtöbb kipróbált recept, ez viszont új. Nem is recept alapján készült, csak egy sima piskóta kétféle ízesítésű krémmel.

Hozzávalók:

7 tojásból piskóta
6 dl tej
1 tojás
2 csomag vaníliás pudingpor
20 dkg cukor
25 dkg vaj
1 evőkanál holland kakaó
1 evőkanál őrölt kávé

Így készült:

Elkészítettem a piskótát. Most, mivel egyedül készítettem, a fehérjéket az összes cukorral kemény habbá vertem, majd rövid ideig a hozzáadott sárgákkal, végül lassú mozdulatokkal belekevertem 7 evőkanál lisztet és fél csomag sütőport. Nagy tepsibe sütöttem. Kihűlés után vízszintesen kettévágtam.

A krémhez elkevertem a tojást a pudingporokkal, pici tejjel és 1 evőkanál cukorral -ezt a kimért 20 dkg-ból vettem el-. Fokozatosan hozzákevertem a többi tejet is, majd állandóan kavarva sűrűre főztem. Hagytam kihűlni, közben sűrűn átkevertem.

A vajat a többi cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzáadtam a kihűlt pudingot.

A krémet kettéosztottam. Felébe kevertem a kakaót, ez került a két piskóta közé, a másik felébe a kávét vegyítettem, ezt a piskóta tetejére kentem.

Amúgy a karácsony a kedvenc ünnepem. Mindig várni szoktam, most változó intenzitással. Szeretem a fenyő illatát, az együtt díszítését, a családi vacsorát, a régi emlékeket... A másnapi nagy családi összejövetelt, a gyerekek örömét. Mindez megvolt idén is, s remélem, ez is egy volt a szép emlékű karácsonyok közül.

Diós süti

Elmúlt hétvégén úgy alakult, hogy mindenki elérhető távolságban volt a családból: Gergő is hazajött, távol dolgozó Húgom is itthon töltötte a szabadságát, így egy hétvégére összeültünk. Nálunk. Jó volt, mint ahogy mindig az, mikor nagy ritkán mind együtt lehetünk. Én sütöttem sütit, többfélét, egy nagy fazék babgulyás kíséretében, de a testvéreim is hoztak mindenfélét, így finomságokban nem szenvedtünk hiányt. Beszédtémában sem. :-)
Egyik süti ez a diós volt:

Hozzávalók:

A tésztához:

4 tojás
20 dkg cukor
1 csomag sütőpor
1 csomag vaníliás cukor
30 dkg liszt
10 dkg darált dió
20 dkg margarin
1,5 dl tej

A krémhez:

2 csomag vaníliás pudingpor
2 csomag vaníliás cukor
6 dl tej
25 dkg vaj
5 evőkanál cukor
5 evőkanál darált dió

A tetejére: 3-4 evőkanál darált dió

Így készült:

A tésztához a tojásokat a cukorral és vaníliás cukorral elkevertem, majd hozzáadtam a lisztet, sütőport, diót, mikróban megolvasztott margarint, elkevertem, majd több részletben belekevertem a tejet.

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem, elegyengettem s 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Közben a krémhez a pudingporokat simára kevertem kevés tejjel, majd a többi tej és vaníliás cukor hozzáadásával sűrűre főztem. Hagytam kihűlni, közben sűrűn átkevertem.

A vajat a cukorral elkevertem, majd hozzákanalaztam a kihűlt pudingot. Habosra kevertem. Végül belekerült a darált dió is, púpos evőkanalakkal mérve.

A kihűlt lapra kentem a krémet, a tetejét pedig beterítettem darált dióval, amit kissé rá is nyomkodtam.

Akár azonnal is szeletelhető.

Nem a legbabrásabb süti, de attól még finom. :-) A lapot hamar ki lehet kavarni, a krém kavarása kissé időigényesebb. Persze lehet géppel is, akkor közben lehet mondjuk mosogatni, de ritkán veszem elő a szuper masinámat (tavaly kaptam karácsonyra, akkor jó szolgálatot tett). Ha csak egy sütire kell krémet kavarni, kézzel esek neki. Közben tudom pihentetni a lábaimat! :-)

Sajtos rúd

Ki tudja, hányadik már a blogon! De viszonylag gyakran sütök, mert szeretem őket, s nem térek vissza a régi receptekért, mindig valami más készül. Sokszor nem is keresek hozzá receptet- most sem. Csak úgy összedobtam ebből-abból -azért már nagyjából tudom, mitől lesz finoman ropogós, ahogy szeretem-, gyúrom-nyújtom-sütöm-kóstolom. Ez utóbbit sűrűn. :D

Hozzávalók:

70 dkg liszt
25 dkg reszelt sajt
25 dkg margarin
12 dkg zsír
1,5 teáskanál só
2 tojás
4 evőkanál görög joghurt
a tetejére felvert tojás és lenmag

Így készült:

A lisztet, sót (egy púpozott teáskanál és egy csapott) elvegyítettem. A zsírral, margarinnal, reszelt sajttal elmorzsoltam, majd összegyúrtam a tojásokkal és joghurttal. Kemény, de gyúrható tésztát kell kapnunk.

Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam a tésztát, lekentem felvert tojással, beszórtam lenmaggal (egy része világos lenmag), derelyemetszővel csíkokra vágtam.

Tepsibe pakoltam, 180 fokon pirosra sütöttem.

Még van belőle néhány darab, egy hét után is jó ropogós, élvezhető,

Kólás szelet

Van ez a réges-régi, többféle néven futó üdítős szelet, amit már nagyon régen nem sütöttem. A hétvégi családi összejövetelre tervbe volt véve, csakhogy a valaha valahol látott kólás verziót szerettem volna megsütni. Mivel egyik Húgom nem eszi meg a vajjal-margarinnal készült sütiket, így ezen a téren is változtatást eszközöltem rajta- mascarpone került helyette a krémbe.

Hozzávalók:

6 tojásos kakaós piskóta
1 csomag vaníliás puding
2 + 4 evőkanál cukor
3 dl tej
25 dkg mascarpone
50 dkg túró

A mázhoz:

7 dl kóla
2 csomag vaníliás pudingpor

Így készült:

A piskótát a szokásos módon elkészítettem. (Itt írtam részletesen a piskótáról.)

A krémhez a pudingot simára kevertem kicsi tejjel, majd fokozatosan hozzáadtam a többi tejet, végül 2 evőkanál cukrot. Sűrűre főztem. Kevergetve hagytam kihűlni, majd hozzákevertem a mascarponét, amiben előzőleg elkevertem a 4 evőkanál cukrot. Végül hozzáadtam a szitán átpasszírozott túrót.

A kikevert krémet a piskótára simítottam.

A mázhoz a pudingporokat elkevertem kevés kólával, majd a többit is hozzákevertem, és állandóan kavargatva sűrűre főztem.

Néhány percig kavargattam, hogy ne azon forrón kenjem rá a krémre. De kihűteni sem kell, mert akkor nem lesz folyékony. Tehát még melegen, de nem forrón a krémre borítottam, elsimítottam. Hideg helyen hagytam megdermedni.

A cukor nem volt túl sok benne, Sógorom meg is jegyezte, hogy nem is édes, nem is tudja, milyen ízű. Aztán mikor elárultam, miből van a teteje, ráismert. De nekem pont azért ízlett, mert nem émelyítően édes. Persze lehet bele tenni több cukrot, de én nem változtatnék rajta legközelebb sem.

10 krémes süti

Ünnepekre mindig sokat sütök, még többet is a kelleténél. Aprót, szeletest, krémest meg anélkülit is. Nem titok, hogy a kedvenceim a krémesek. Megnéztem a címkéknél, közel 100 van belőlük a blogon. Ezekből ajánlok tízet, de akár több csokorral is állíthatok össze belőle, van választék. S így utólag visszanézve... hogy én mennyire nem tudok fotózni! Mindenben nem lehet jó az ember lánya! :D
A receptekhez a képek alatti linkre kattintva lehet eljutni.