Meggyes-almás mákos süti

Szombat délután vendégeink voltak, a sógorom s a barátnője. A sógorom meg almássüti-rajongó, ezért gondoltam erre a sütire, mint vendégváróra. A Fiam meg a meggy miatt örült neki.

 

Hozzávalók:

• 15 dkg cukor
• 17 dkg margarin
• 2 csomag vaníliás cukor 
• 4 tojás
• 2 dl tej
• 1 csomag sütőpor
• 30 dkg liszt
• 10 dkg darált mák
• 1 üveg meggybefőtt
• 2-3 nagy alma
• 5-5 dkg darált dió és cukor

Elkészítés:
Az almát megpucoljuk, cikkekre, majd vékony szeletekre vágjuk. A meggyet leszűrjük. A darált diót és cukrot összevegyítjük.
A margarint a cukorral és vaníliás cukorral habosra keverjük. Egyenként hozzáütjük a tojásokat, majd a tejet a liszttel, sütőporral és mákkal váltakozva adjuk hozzá. Kikent tepsibe simítjuk.
Elosztjuk a tetején az almát és meggyet, beszórjuk a cukros dióval . Előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.

A család nem rajong a mákos sütikért, de ez ízlett mindenkinek a meggynek köszönhetően. Nem is sütök gyakran mákkal,  a mákos kalács egyenesen száműzve van...de nem miattam.
Most pedig mehetek vasalni, esett egy 5 perces zápor, s kissé lehűtötte a levegőt, most már nincs semmi mentségem...

Háromízű fonatkák

Nohát, holnap már június! Hogy telik az idő! Nem is tudom, baj vagy sem. Ami jó benne, hogy hamarosan itt a nyári szünet. Még én is örülök neki, hát még a gyerkőcök!
Még két gyors tavaszi bejegyzés...habár nyáriasan fülledt meleg van, s éppen ezért halasztom a vasalást (ennél utálatosabb házimunkát...), inkább ülök a számítógép előtt.
Vasárnap este ráébredtem, hogy kevés kenyér maradt, nem lesz mit tenni a gyerekeknek tízóraira. Ezért  nekiálltam sütni. Alkotó kedvemben voltam, ezért nem valami gyors készült, hanem jócskán elmatattam vele.  Valahol láttam ilyen kis kerek sütiket, két színből összesodorva. A receptet nem olvastam el, csak megőriztem vizuálisan a képet róla. A Lányom emlegette, hogy jó lenne már valami fahéjas süti, innen a harmadik íz és szín ötlete. Így lett citromos-kakaós-fahéjas fonatka a hétfői tízórai...

Hozzávalók:

• 40 dkg réteszliszt
• 45 dkg fehér búzaliszt
• 15 dkg margarin 
• 2 tojás
• fél kiskanál só
• 3 dkg élesztő
• 4 dl tej
• 10 dkg porcukor
• az ízesítéshez: 1 citrom lereszelt héja, 1 csapott evőkanál kakaó, 1 kiskanál fahéj
• 1 tojás és kristálycukor a tetejére

A tejet meglangyosítjuk,  1 evőkanál porcukrot elkeverünk benne s felfuttatjuk az élesztőt.
A lisztben elmorzsoljuk a margarint,  hozzáadjuk a sót, többi cukrot, tojást, az élesztős tejet, s összegyúrjuk. 3 részre osztjuk: egyikbe a citromhéj kerül, a másikba belegyúrjuk a fahéjat, a harmadikba a kakaót s evőkanálnyi tejet.
Fél órát pihentetjük. Mindegyiket külön-külön kinyújtjuk kb. fél cm vastagra. Kb. 1 cm széles és 20-22 cm hosszú szalagokat vágunk belőlük, s 3 különböző ízesítésűt összefonunk. Karikát formálunk belőle,  a végeket összenyomjuk. Sütőpapírral bélelt tepsiben még 25-30 percig pihentetjük. Felvert tojással lekenjük, cukorral beszórjuk. Előmelegített sütőben kisütjük.

3 tepsivel lett belőle, egyik elfogyott még azon melegében. A többiből  mindenkinek pakoltam, a néhány maradékot tegnap délután megették a lányok. Nálunk mindig van vevő a sütire...s  mi tagadás, én sem vetem meg az édességet:-)

Kávés-mogyorókrémes őzgerinc

Mikor többféle sütit készítek, akkor a sarkokra senki sem fanyalodik rá. Ezért előre körbevágom a sütiket, s bezacskózva a mélyhűtőbe suvasztom a széleket. Aztán amikor édességre fáj a fogunk, előveszem, ledarálom, s rumos golyó, vagy kekszszalámi lesz belőle. Ezúttal őzgerincformába nyomkodtam a kávéval ízesített ledarált sütimaradékot.

Hozzávalók:

• 50 dkg sütimaradék és/ vagy ledarált keksz
• 2 dl lefőzött kávé
• 20 dkg mogyorókrém
• 10 dkg porcukor
• kevés kókuszreszelék a forma beszórásához 

Az összeset összevegyítjük, ha lágy lenne, mehet még bele kekszmorzsa, ha meg kemény, egy kevés tej vagy még kávé. Belenyomkodjuk a kókusszal beszórt formába, hagyjuk megdermedni . Kiborítjuk, szeleteljük.
A cukor talán el is maradhat, mert túl édes lett. A sütik már úgyis édesek, a mogyorókrém úgyszintén. De ki mennyire édesszájú...

Az ötlet a régi otthoni (szilágysági) lagzikból származik, ahol szintén ledarálták a sütik levágott széleit, rummal ízesítve golyóvá formálták,  kókuszreszelékbe hempergették. A mulatozó ifjúság s a gyerekek kedvence ez volt. A mostani lagziban is volt, ördögpirulának nevezték.

Zöldfűszeres-rozsos kenyér + tojáskrém

Még a múlt heti kenyér, csak valahogy sose érek rá rögzíteni...pedig mihamarabb lenne jó, mert többnyire a kéznél levő dolgokból improvizálok, s nem túl jó a hosszú távú memóriám:-)
Remélem, jól emlékszem a hozzávalókra...

Hozzávalók:

• 1 kg fehér búzaliszt
• 30 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
• 2,5 kiskanál só
• 4 dkg élesztő
• 1 kiskanál zöldfűszerkeverék(oregánó, bazsalikom, majoránna,...) 
• 1 kiskanál cukor
• kb. 9 dl savó vagy víz
• 0,5 dl olaj 
• beszórni 4-5 szál metélőhagyma 

Elkészítés:
A liszteket, sót, zöldfűszereket (ízlés szerint lehet tenni többet is bele)összevegyítjük. A közepébe mélyedést készítünk, beleöntünk 3 dl langyos savót (vagy vizet), belemorzsoljuk az élesztőt, a cukrot is beleszórjuk, s kanállal annyi lisztet keverünk hozzá, hogy enyhén folyós legyen. Letakarva hagyjuk jól megkelni. Ha már jó hólyagos, fokozatosan adjuk hozzá a többi meleg folyadékot, s közben gyúrjuk-dagasztjuk.  Ha már elég kemény, hozzádolgozzuk az olajat is. Simára dagasztjuk. Letakarva, pici liszttel beszórva megkelesztjük.
Ha megkelt, lisztezett deszkára borítjuk, 3 részre osztjuk, vaskosabb rudakat formálunk belőlük. Enyhén megcsavarva püspökkenyérformába tesszük, s hagyjuk még kb. fél órát kelni.
 Pici vízzel lekenjük, apróra vágott metélőhagymával megszórjuk (én egyet üresen hagytam, nehogy a gyerekek reklamáljanak), s előmelegített sütőben pirosra sütjük.

 Az én sütőmbe befér a 3 forma egyszerre, ezért sütök ennyit. Egyet meg Anyósoméknak adok. Cserébe a palacsintáért:-) Én kézzel szoktam dagasztani, de kisebb mennyiséget kenyérsütő gépben is lehet.

Vacsorára tojáskrémet készítettem hozzá:

6 főtt tojást lereszelünk, 15-20 dkg reszelt sajttal, 3 evőkanálnyi tejföllel s 1 apróra vágott zöldhagymával elkeverjük. Sóval, pici borssal ízesítjük.
Szeretjük az ilyen-olyan kenyérre kenhető vacsikat , gyorsan elkészülnek, ízlés szerint fűszerezhető, meg az éppen otthon lévő dolgokat belekeverhetjük, s marad másnapra csomagolni való belőle, tízóraira vagy Férjuramnak munkába.

Gyümölcstorta

Sok-sok éve, mikor még a Fiam a pocimban volt, komáromi rokonoknál voltunk látogatóban, ott ettem először gyümölcstortát. Mifelénk nem sütötték. Lemásoltam magamnak, s otthon is megsütöttem- akkor még Zilahon laktunk. A tésztája sima piskóta volt. Aztán néhány éve kaptam egy gyümölcstortalap-receptet, ami nagyon egyszerű, azóta csak így készül.

Hozzávalók:

• 2 tojás
• 4 evőkanál cukor
• 4 evőkanál olaj
• fél csomag sütőpor
• 6 evőkanál liszt
• kevés citromhéj (elhagyható)

 Elkészítés:
A tojásokat, cukrot, olajat, sütőport, citromhéjat habosra keverjük, majd kanalanként hozzákeverjük a lisztet. Kikent formába simítjuk, előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük. Hamar sül, s nem kell nagyon kiszárítani.

Ha van két gyümölcstortaformánk, célszerű kettőt sütni egymás után. A mélyhűtőben aztán szépen kivárja a sorát.

S ami rákerül:  vanília-vagy eperízű pudingpor, vagy más, ízlésünknek megfelelő, a szokásos módon megfőzve. A még meleg pudingot kirakjuk gyümölccsel, ami lehet az elsőként érő epertől kezdve az őszibarackig bármi, akár vegyesen is, vagy télen déligyümölcsök, akár befőtt is:

 A gyümölcsre pedig egy csomag tortazselé kerül, az utasításnak megfelelő módon elkészítve. Ezt akkor öntsük-kanalazzuk a gyümölcsre, ha már kezt dermedni, különben a lefolyó lét beissza a tészta.
Igazán egyszerű elkészíteni, kezdők is bátran nekivághatnak, s finom is. Mindig nagy sikere van. Ha sokan vagyunk rá, nagy tepsiben sütöm, dupla adag tésztát kavarok, két pudinggal, sok gyümölccsel, s szeletekre vágom.

Bodzavirágos palacsinta

Interneten is, meg gasztronómiai lapokban is találkoztam már palacsintatésztában sült bodzavirággal, meg bodzás palacsintával. Én ez utóbbit próbáltam ki, így felavattam az új palacsintasütőmet is. A régit azért dobtam ki, mert már nem győztem súrolni, de nyomósabb ok volt az, hogy ne kelljen palacsintát süssek:-))) Valamiért nagyon kerülöm e tevékenységet. Olyan unalmas...Magáért a palacsintáért sem vagyok oda, frissen még megeszek egyet-kettőt, a család meg annál jobban rajong érte. Anyósom szokott jó nagy adagot sütni belőle, s ellát minket is.

Hozzávalók:

• 30 dkg liszt
• 3 dl aludttej
• 3 dl tej
• 2 tojás
• 1 csipet só
• 1 evőkanál cukor
• fél citrom lereszelt héja 
• 3 nagy bodzavirágzat
• 3 evőkanál olaj + a sütéshez

A lisztet, tojásokat, sót, cukrot, citromhéjat, aludttejet simára kavarjuk, majd a tejet is hozzáadjuk. A bodzáról lemorzsoljuk a virágokat, belekeverjük a masszába. Kb. 20 percig pihentetjük. Hozzákeverjük az olajat. A palacsintasütőt kiolajozzuk, s kisütjük benne a palacsintákat.

Lehet lekvárt, vaníliás porcukrot kínálni hozzá. Az igazi persze a bodzalekvár lenne.
Nem kerestem receptet hozzá, a szokásos módon kavartam a palacsintát -igaz, nem aludttejjel szoktam, de most ott volt a hűtőben, így elhasználtam azt is-, meg gondoltam, a citromhéj sem ronthatja el. Egyet megettem belőle, baracklekvárral, hát nem rossz, de palacsintarajongóknak  biztos egyenesen finom.

Mandulás szeletek

Egy régebbi Vidék Ízében néztem ki ezt a receptet, mely eredetileg mandulás félhold. De én rövid próbálkozás után lemondtam a félhold alakról, maradt a szelet. Különben is tévedés volt ebben a melegben krémes sütit sütni, hamar csináltam is neki helyet a hűtőben. Most jött el a gyümölcstorták, muffinok, kevert sütik ideje. No nem azért, nagyon finom kis süti, a Lányomnak különösen ízlett...

Hozzávalók:
A piskótához:

• 4 tojás
• 2 evőkanál forró víz
• 2 evőkanál kakaó
• 6 evőkanál cukor
• 4 evőkanál liszt
• fél csomag sütőpor
• 1 csipet só 

A krémhez:

• 15 dkg gríz
• 5 dl tej
• 18 dkg cukor
• 25 dkg margarin
• kb. 1/3 ampulla mandulaaroma

A bevonáshoz:

• 15 dkg ét tortabevonó csoki
• 3 evőkanál olaj

Elkészítés:
A piskótához szétválasztjuk a tojásokat. A sárgákat kikavarjuk 4 evőkanál cukorral, sütőporral, vízzel,  majd a kakaót is hozzáadjuk. A fehérjéket a csipet sóval és 2 kanál cukorral kemény habbá verjük, a sárgákhoz adjuk, s a lisztet kanalanként hozzáadva, óvatosan összekeverjük. Sütőpapírral bélelt tepsiben tűpróbáig sütjük.
A krémhez a tejet, cukrot főni tesszük, s a gríz hozzáadásával kavargatva keményre főzzük. Ha kihűlt, belekeverjük a margarint és a mandulaaromát. A piskóta tetejére simítjuk.
A csokit gőz fölött felolvasztjuk, az olajjal elkeverjük, a krém tetejére kenjük.

A csoki dermedése előtt kéne félholdformákat kivágni, amit én nem tettem meg, ezért igencsak összetöredezett a  máz.  Különben is ragadt a pogácsaszagattóhoz a krém, minden vágás után törölgetni kellett -volna. Inkább feladtam. Szeletekre vágva is finom, csak éppen nem annyira mutatós.

Sajtos kifli

A héten készült, a kenyérsütéssel karöltve:

Hozzávalók:

• 40 dkg rétesliszt
• 40-45 dkg finomliszt
• 3 dkg élesztő
• 3 dl tej
• 1 kiskanál cukor
• 2,5 kiskanál só
• 2 dl olvasztott zsír
• 1 kis pohár tejföl
• 1 tojás
• 10 dkg reszelt sajt a tetejére
• a töltelékhez: 25 dkg  reszelt sajt és 1 nagy evőkanál tejföl

Elkészítés:
A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt.
A liszteket összevegyítjük a sóval, elmorzsoljuk a mikróban megolvasztott zsírral. Közepébe mélyedést készítünk, beleborítjuk a tejfölt és beleütjük a tojást. Ha az élesztő habos, hozzáadjuk a liszthez, s rugalmas tésztát gyúrunk belőle. Ha szükséges, még kevés lisztet adunk hozzá (nekem kissé lágy lett a tészta).
Fél órai kelesztés után lisztezett deszkára borítjuk. Nem túl vékonyra nyújtjuk, háromszögekre vágjuk.
A töltelékhez a reszelt sajtot és tejfölt összekeverjük. Megtöltjük a kifliket, feltekerjük, kiflivé hajlítjuk, tepsibe helyezzük. Sajtot szórunk a tetejére, előmelegített sütőben szép pirosra sütjük.

Finom kis kiflik lettek. Bár sok lett belőle, miután a fiúknak sörkorcsolyának szolgált, a gyerekek megkóstolták  (csak annyira, hogy a vacsorának nem maradt hely a pocijukban), mindenkinek csomagoltam -iskolába, dolgozni-,  másnapra nem is maradt.

A hónap témája: A bodza

Mikor a sütis blog vezetésébe belevágtam, úgy gondoltam, lehetne benne a receptek mellett valami más is. Pl. a mindennap használt élelmiszerekről, fűszerekről, adalékanyagokról... egy kis agytágító. Vagy tudatában vagyunk, vagy nem, mi mindent megeszünk. Nem vagyok megrögzött egészségesen táplálkozó, de néhány dolgot igyekszem kerülni. Néha megdöbbenek, milyen tudatlanok (vagy inkább felelőtlenek?) egyes szülők: energiaitalt itatnak a gyerekkel, hogy élénk legyen az iskolában, s azért vesznek italport, mert "egészséges" -ezt tegnap mondta Leányzóm- .  S nem győzöm magyarázni nekik, hogy ez nem így van: ha a sok festék-, ízfokozó-  és állagjavító anyagot annak nevezhetnénk, akkor egészséges lenne a tenyerükből nyalogatni az italport, ami után nem lehet lemosni a szájukról a festéket. Nem megtiltani akarom enyémeknek ezek fogyasztását, hisz a tiltott gyümölcs mindig édesebb, hanem meggyőzni őket, hogy kerüljék ezeket.
Fiam 4. osztályos korában kézműves táborba ment. A közös szülői értekezleten, mikor szóba került a zsebpénz s hogy ez csak hamburgerre a kólára kell, Fiam közbeszólt, hogy neki nem szabad kólát inni. Az egyik anyuka hátulról megjegyzi, hogy Anya nem lesz ott, mármint én. De én az ilyen esetekből tudom,  hogy megbízhatom bennük, s büszke voltam rá a többi szülő háborgása ellenére.
Mindig elkanyarodok a kijelölt témától. A bodza lenne az.

Tudtam, hogy teája hozzájárul a nátha gyógyulásához, de mikor utánaolvastam, meglepődtem, mi mindenre jó.
Régen az emberek minden részét hasznosították: fáját, levelét, virágját, termését.  Fájából, mivel szivacsos bele eltávolítása után üreges fát kapunk, furulyát, tilinkót készítettek, a kovácsműhelyekben pedig a fújtató része volt. Kapanyélnek is kiváló volt, szívósságának köszönhetően.
A kérgéből készült főzetet a népi gyógyászatban féregűzésre használták, a leveléből főzött tea pedig a reumás panaszokat enyhíti.
A virág és a termés kivételével minden része mérgező! Cián-glükozid tartalma miatt hányingert, görcsöket, hasmenést okozhat.

A legszéleskörűbben virágzata használható fel. Nemhiába nevezték a szegény ember patikájának: főzetét székrekedés, szemgyulladás, TBC kezelésére használták, továbbá vértisztító, fájdalomcsillapító, köptető, lázcsillapító, izzasztó, hámosító, vizelethajtó hatását is ismerték. Immunrendszer-serkentő hatása sem elhanyagolható. A bodzavirág palacsintatésztába mártva kisüthető, vagy az apró virágokat palacsintatésztába szórva készíthető el.
Termése fekete színű húsos bogyó, melyből lekvárt főznek. Nyersen is ehető, de nagyobb mennyiségben hasmenést okoz, mivel magja is tartalmaz méreganyagot.
Talán éppen széleskörű gyógyhatása miatt számos néphiedelem kapcsolódik hozzá: többnyire megvédi az állatokat ilyen-olyan módon.
Ökológiai hatása is van: gyorsítja a szukcessziót, azaz a vegetáció felújulását gyorsan bomló avarjának köszönhetően. Éppen ezért komposztálókba is keverik a levelét.
Rovarűző hatásának köszönhetően pedig biokertészetek megbecsült vendége.
A mi kertünkben is van egy kis bodzafa. Mikor megkegyelmeztem neki, még nem is tudtam, milyen hasznos...

Bodzaüdítő

Kedden arra jöttem haza, hogy udvarunkon nagy a nyüzsgés: Leányzóm három barátnőjével nagy munkában van. Megnéztem közelebbről, mit is csinálnak. Két kisvederbe kézzel-lábbal meg bottal kavargatnak, egyikben bodzavirág, másikban akácvirág, meg citromcafatkák, s, mint kiderült, cukor is van benne. Közben le-lenyalogatták az ujjukat, s nem győzték dicsérni, mennyire finom. S mikor már tovább nem lehetett fokozni a finomítást, kértek egy szűrőt. Arra készültek, hogy megisszák, de mikor megláttam a színét -mintha sarat is kevertek volna bele- , megtiltottam nekik, szerintem a kóstolás során a napi baciadagjuk bőven bekerült a szervezetükbe. Ezért biciklire pattantunk, az utca végén nagy adag bodzavirágot szedtünk, s gyorsan készítettem nekik biztonsággal iható üdítőt.
Tegnap már második fazékkal készült:

Hozzávalók:

• 12 l víz
• 1 kg cukor
• 1 mokkáskanál citromsav
• 2-3 citrom
• nagy csokor bodzavirágzat (10-15 virág)

A cukorból 15 dkg-nyit karamellizálunk, s 1-2 dl vízzel elfőzünk. A többi cukrot a vízzel és a citromsavval felfőzzük. Ha felfőtt, levesszük a tűzről, s beletesszük a megmosott bodzavirágokat s belekarikázzuk a citromot. Ha mag van benne, kipiszkáljuk, mert keserű lesz tőle az udítő. Másnapig pihentetjük, akkor leszűrjük, s hűtőben tartjuk. Kb. egy hétig eláll.

Anyukám így készítette a bodzát, s én is így szoktam. Szezonban sokat iszunk belőle, de szárított virágból is finom. Szárítok is belőle jó sokat, teának is jó.
A cukor mennyisége ízlés szerint növelhető, de inkább csökkenthető. Több citrommal meg a citromsav kiváltható. Van, aki talán élesztőt tesz hozzá, hogy "csípős" legyen. De én így szeretem.

Persze, ahány ház, annyi szokás.
A lányok üdítőkészítő szenvedélyének nem lett vége. El is akarták adni. Persze, nem amit ők készítettek, hanem  "biztonságos" készítménnyel álltak ki az út szélére a ház elé: a szomszéd kisfiú anyukája teát főzött, én pedig bodzaüdítőt adtam nekik árusítani. Azt hittem, csak szórakozni lesz jó az egész, de akadt vásárlójuk! Olyan is volt, hogy kifizette nekik a teát, s azt mondta, visszajön érte, de nem jött:-) De a szomszédok ittak egy-egy pohárral, a tegnap a limonádéjuk volt nagyon kapós.

Vásárlóra várva

 No de minden csoda 3 napig tart...
De legalább jól szórakoztunk látva lelkesedésüket, buzgalmukat...

Kedvenc kevert sütink

A már említett négy év alatt szoktam rá a gyorsan elkészíthető  kevert sütikre. Ez lett a kedvenc, mert az alaprecept sokféleképpen variálható, így nem mindig ugyanaz volt. Azóta nem is sütöttem, de most újra elővettem, mert az útra valamit sütni akartam, s mire befejeztem az utálatos vasalást, nemigen maradt másra  időm.
Tegnap este érkeztünk haza otthonról. Hmmm...hogy is van ez? Hát a szülővárosom, Zilah, az mindig az otthon marad, de ahol most élünk, bár nem vagyok teljesen kibékülve a hellyel, de itt van első saját otthonunk, azért mégiscsak haza ez is. Naaaaaagyon jó volt otthon, de a mértékét a sok "a" sem fejezi ki. A gyerekek is nagyon élvezték, s hogy kárpótoljuk magunkat az idő rövidsége miatt, úgy döntöttünk, a nyáron egy egész hetet szánunk arra, hogy végigjárjuk gyerekkorunk színhelyeit s a rég látott rokonokat, ismerősöket. Mert igazából ez a kettő hiányzik: azok, akikkel időnként összedugtuk a fejünket, s a hegyek. Szóval, jól éreztük magunkat, s ezúttal is köszönöm vendéglátóinknak a kellemes órákat!
No, én aztán jól elkanyarodtam a kevert sütitől. Akkor jöjjön:

Hozzávalók:

• 25 dkg margarin
• 20 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 4 tojás
• 1 citrom leve és lereszelt héja
• 50 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1,5 dl  + 3 evőkanál tej
• 1 evőkanál kakaó
• 1 üveg magozott meggybefőtt

Elkészítés:
A meggyet leszűrjük.
A puha margarint (be lehet tenni néhány másodpercre a mikróba) elkavarjuk a cukorral és vaníliás cukorral. Egyenként hozzáütjük a tojásokat s mindegyikkel jól elkavarjuk. Belekerül a citrom leve és héja is, majd a liszt, sütőpor a tejjel váltakozva. Simára keverjük.
Valamivel több, mint felét kikent tepsibe tesszük, nem kell elsimítani, a többibe elkeverjük a kakaót és a 3 evőkanál tejet. A sárga tésztára simítjuk, a tetejére szórjuk a meggyet, de bele is lehet keverni a tésztába.
Előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.

S hogyan variálható? Az alaprecept az 1,5 dl tejig tart. Lehet keverni mazsolát, diót, csokidarabkákat bele, vagy ami éppen van otthon. Más gyümölccsel is készülhet, pl. alma, őszibarack.
Hadd meséljek még egy kicsit, de ez már ehhez a sütihez kapcsolódik. Évekkel ezelőtt, talán 2006-ban a Príma Konyha sütirecept versenyt hirdetett. Küldtem is nekik 4 oldalnyit, aztán nem is gondoltam rá. Egyszer Anyukám hív, hogy én küldtem recepteket az újságba? Mert első helyezett lettem! Gyorsan hozattam is Férjurammal egy Príma Konyhát, s tényleg, ott állt fehéren-feketén. 3 sütimet sütötték meg, egyik ez volt. A nyereményt is megkaptam, egy kombihűtőt kértem, azóta is jó hasznát vesszük. No de amin jól szórakoztam, az általam sokarcú kevert sütinek nevezett recept "sokareci kevert"-ként jelent meg. Rá kellett jönnöm, hogy olvashatatlan az írásom:-)

Kötözött kalácskák

Ennek a sütinek a receptjét egy Príma Konyha Magazinban találtam. Régóta szemezek vele, a múlt héten végre nekiugrottam. Szokás szerint kisebb változtatásokkal készült el (több margarin, citrom, végül liszt is több kellett), no meg mindjárt megdupláztam az adagot. Nemcsak mutatós, de finom is.

Hozzávalók:

• 40 dkg rétesliszt
• 45 dkg fehér búzaliszt
• 3 dkg élesztő
• 4 dl langyos tej
• 20 dkg margarin
• 2 tojás 
• 10 g szalalkáli 
• 1 mokkáskanál só
• 4 evőkanál porcukor
• 1 citrom lereszelt héja és felének a leve
• 1 csomag vaníliás cukor
• a tetejére 5 dkg olvaszotott margarin és 4-5 evőkanál kristálycukor

Elkészítés:
A langyos tejben elkeverünk egy kanál cukrot és felfuttatjuk benne az élesztőt.
A liszteket összevegyítjük a sóval, a többi cukorral, s elmorzsoljuk benne a margarint. A közepébe készített mélyedésbe beleütjük a tojást, belereszeljük a citromhéjat, felének a levét is belecsavarjuk, a vaníliás cukrot is hozzáadjuk, végül az élesztős tejet és a szalalkálit. Keményebb tésztát dagasztunk belőle.
Kb. fél órát pihentetjük.
Lisztezett deszkán kb. kisujjnyi vastagra nyújtjuk. A megolvasztott margarint rákenjük, erre szórjuk a cukrot úgy, hogy mindenhova jusson. Kb. 20 cm hosszú és 1,5 cm széles csíkokra vágjuk a tésztát. Kettesével összefogjuk a tésztacsíkokat, összesodorjuk, majd bököt (csomót) kötünk rá.  A középen áthúzott véget kívülről aládugjuk. (Gyakorlással menni fog, az elsők nekem elég bénák lettek, de aztán egyre szebbek.) Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük a sütiket, s rövid pihentetés után előmelegített sütőben szép pirosra sütjük.

Szándékosan írtam bököt, ez egy erdélyi tájszó. Eszembe sem jutott, hogy itt nem ismerik ezt a szót, míg egy gyerek meg nem kérdezte, mi az a bök. Nos, mi nem csomót, hanem bököt kötünk. Furcsán hangzik? Pedig ez is magyar szó. Szókincsbővítésnek megteszi...
Erről eszembe jutott egy eset: nővéremék Parajdon nyaraltak, s aprócska fiúkat a vendéglátók gyerekei elvitték pityókát szedni. A gyerek, mikor hazaért, azt mesélte a szüleinek, hogy azt mondták, pityókát szednek, de az olyan volt, mint a krumpli. Nos, az is volt.

Házi csoki mogyoróval

Egy kis nosztalgiázás...
Gyerekkorunkban nem igazán lehetett csokit kapni, jószerével számunkra ez jelentette a csokit. Anyuka időnként készített, meg a boltokban is lehetett kapni, a törökméz mellett ez volt a kedvenc édességünk. Én nem készítek túl gyakran, valamikor az ősszel volt, s tegnap készült újra. A tejportól jellegzetes íze van, de ez a jellegzetes íz a vonzereje.

Hozzávalók:

• 50 dkg cukor
• 1,5 dl víz
• 12,5 dkg margarin vagy vaj
• 3 evőkanál kakaó
• 50 dkg tejpor
• 20 dkg mogyoró

Elkészítés:
A mogyorót kavargatva kis láng fölött kissé megpirítjuk. Ha kihűlt, lemorzsoljuk a héját.
A cukrot, vizet, margarint (vagy vajat) és kakaót egy edénybe tesszük, s felforraljuk. Kavargatva 1-2 percig főzzük. Ha levettük a tűzről, hozzáborítjuk a tejport, s elkeverjük a kakaós masszában, míg egynemű lesz.
Egy vékonyan kiolajozott tálcára vagy tepsibe borítjuk, elsimítjuk, a tetejére szórjuk a mogyorót, kissé belenyomkodjuk.
Hagyjuk kihűlni, utána szeletelhető.


Holnap hazautazunk Zilahra, lagziba megyünk! Mindig nagyon várom ezeket az utakat, még 12 év után is honvágyam van. De most valahogy nem, mert olyan rövid időre megyünk, hogy csak egy rohanás lesz az egész. Vasárnap jövünk is vissza. Egy kis rokonlátogatás ugyan belefér, de mindig többet szeretnék. De hátha a nyáron egy hetet sikerül szakítani Erdélyre...

Gyömbéres labdácskák áfonyalekvárral

Valamikor réges-régen... nagyon szerettem aprósütikkel bíbelődni, faragni, díszíteni, összerakni s így tovább. Aztán jött a négy év főiskola (hogy minek, nem tudom: míg nem volt, az volt a baj, most meg az, hogy van), akkor ha sütöttem is, az volt a lényeg, hogy gyorsan legyen meg. Lassan egy éve túl vagyok rajta, bele is vetettem magam a sütizésbe, de az aprósütik iránti szenvedély nem tért vissza.
Ennek a sütinek a receptjét tartalmazó újságot legalább két hónapja tartom a kupac tetején, kinyitva, hogy hamarosan sor kerüljön rá. Tegnapelőtt szántam rá magam. Finom kis rágcsálnivaló lett belőle, de közel sem olyan szabályos kis labdácskák, mint az újságban, sülés közben ugyanis kissé deformálódtak. A lekvárnak szánt lyukból meg alig maradt valami, de azért mégiscsak rápakoltam egy keveset.

 Hozzávalók:

• 35 dkg liszt
• 1 mokkáskanál gyömbérpor
• 1 tojás
• 12 dkg porcukor
• 25 dkg margarin
• fél csomag sütőpor
• a tetejére lekvár
• a beszóráshoz 2 evőkanálnyi porcukor 

Elkészítés:
 A liszthez adjuk a sütőport, gyömbért s elmorzsoljuk a margarinnal. A tojással, porcukorral összedolgozzuk, sima tésztává gyúrjuk. Kb. egy órát pihentetjük.
Diónál kisebb gömböket formálunk belőle, tepsibe rakjuk, s mindegyik labdácskába fakanál nyelével mélyedést készítünk. Előmelegített sütőben világosra sütjük.
Ka kihűlt, porcukorral beszitáljuk s mindegyik mélyedésbe kevés lekvárt teszünk.

Áfonyalekvárt használtam, boltit. Csalódás volt, mert az üveg teteje tele volt gyümölcsdarabokkal. Lejjebb csak  kocsonya. No de ajándék lónak... ugyanis kaptuk, soha nem vásárolok lekvárt, magam főzöm, az legalább gyümölcsből van.

Somlói galuska

Fiam ötlete volt, hogy a vasárnapi sütemény somlói legyen. Hargitai György receptjét választottam, azt ígéri, ez az eredeti. Eredeti vagy sem, előre szólok, csak az lásson hozzá, akinek van egy fél szabadnapja sütikészítésre, aztán másik fél mosogatni.
Igyekeztem betartani az utasításokat, mennyiségeket, bár nem szokásom. Aztán mire az öntethez értem, megelégeltem, az már saját fejem után készült.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 8 tojás
• 20 dkg cukor
• 20 dkg liszt
• fél csomag sütőpor
• 1 evőkanál kakaó
• 3 evőkanál darált dió

A sziruphoz:

• 3 dl víz
• 5 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor

A krémhez:

• 4 tojás
• 10 dkg cukor
• 2 csomag vaníliaízű pudingpor
• 1 l tej
• 6 evőkanál dió 
• 1 evőkanál kakaó 

Az öntethez:

• 7 dl tej
• 1 csomag vaníliaízű pudingpor 
• 2 evőkanál kakaó
• 5 evőkanál cukor
• 1 egész tojás 

A díszítéshez:

• tejszínhab 

Elkészítés:
A tésztához való tojásokat szétválasztjuk. A sárgákat a cukor nagyobbik részével s a sütőporral habosra keverjük. A fehérjét a többi cukorral felverjük, s a sárgájához borítjuk. A liszt fokozatos hozzáadásával óvatosan összekeverjük. Harmadát sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk, s előmelegített sütőbe toljuk. Közben a maradék piskótát 2 részre osztjuk, egyikbe a kakaót, másikba a diót keverjük el, s ezekből is 1-1 lapot sütünk.
A sziruphoz valókat felforraljuk, s hűlni hagyjuk.
Elkészítjük a krémet: a tojások sárgáját, a pudingporokat kevés tejjel simára keverjük, a többit főni tesszük a cukorral. Közben felverjük a 4 fehérjét. Ha a tej fő, hozzáöntjük a tojássárgás-pudingos tejet, habverővel kevergetve sűrűre főzzük. A tűzről levéve hozzákeverjük a keményre vert fehérjéket.
Megtöltjük a lapokat, de előbb mindegyiket megöntözzük a sziruppal. Az alsóra kenjük a krém harmadát, rászórjuk a dió felét. A második lapra megint krém kerül s a dió másik fele. A harmadik lapra a maradék krémet rákenjük s rászitáljuk a kakaót.

Elkészítjük az öntetet:  a pudingport, tojást, kakaót simára keverjük a tej egy részével, a többi tejet a cukorral főni tesszük. Ha felfőtt, hozzáöntjük a kakaós keveréket, kevergetve felfőzzük. Miközben hűl, többször kavarjuk meg.
A sütit kockákra vágva, öntettel és tejszínhabbal tálaljuk.

Ha már eredetit ígértem, álljon itt az eredeti öntet-és szirup receptje is.
Szirup: 3 dl víz, 5 dkg cukor, 10 dkg mazsola, 1 citrom reszelt héja, 0,5 dl rum. A mazsolát azért hagytam ki, mert az ötletgazda Fiam így kérte, ő ugyanis nem szereti.
Öntet: 10 dkg cukor, 2 tojássárga, 1 csapott evőkanál liszt, 1 dl tejszín, 3 dl tej, 15 dkg étcsokoládé, 0,3 dl rum. Ezt kellene összeforralni. De mire ideértem, megelégeltem a sok pacsmagolást, s leegyszerűsítettem. Így is jó volt, bár Fiam szerint keserű lett. No persze, mert ők mindent extra édesen szeretnének, én meg épp hogy nem.  Finom volt, nem túl édes, nem száraz (ennyi kence után naná, hogy nem), de nem lesz gyakori vendég minálunk. Esetleg egy leegyszerűsített változata.

2021. április 13.

De rég írtam ezt a bejegyzést!

Kicsi Lányom pedig mit kért 19. szülinapjára? Hát somlói galuskát. Bár próbáltam utalni rá, hogy egy egyszerű csokitorta is megtenné, mégis kedvébe akartam járni, erőt vettem magamon, s egy délutánt rászánva, elkészítettem. Még véletlenül sem a saját, korábbi receptemet kerestem elő, bár emlékeztem rá, hogy valamikor már sütöttem, hanem átnéztem kismillió másikat, s azokból raktam össze a "tortát".

Szinte minden másképp készült: a piskóták külön-külön, 4-4 tojásból készültek, míg egyik sült, kavartam a következőt. 

Az öntethez 3 dl vizet, 15 dkg cukrot, 1 narancs héját és levét, fél üvegcse rumaromát összefőztem. 

A krém hasonlóan készült, csak pudingpor helyett 10 dkg liszttel.

A csokiöntethez pedig 10 dkg étcsokit, 1 púpozott evőkanál kakaót, 2 evőkanál cukrot, 2 dl vizet és a rumaroma másik felét összeforraltam.

Mazsolát is áztattam be előző nap hozzá, de ez nem került bele, aki kért, kanalazott rá magának. Én kértem. No és dióval szórtam be a tetejét az összerakás után.

Örült neki (nemcsak) az ünnepelt! 😍

Barna lángos

Szeretjük a lángost, havonta egyszer-kétszer biztos, hogy asztalra kerül. Ritkán készül kétszer ugyanúgy, ezúttal teljes kiőrlésű lisztet is dagasztottam a tésztájába. És naaagy adagot sütöttem. Volt egy szem vendég is rá, meg Anyósoméknak is szoktam átvinni vacsorára valót belőle.

Hozzávalók:

• 1 kg fehér búzaliszt
• 25 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
• 4 dkg élesztő
• 1 evőkanál cukor 
• 3 dl tej
• 2 tojás
• 1 kis pohár tejföl
• 2 kiskanál só
• kb. 5 dl aludttej (vagy joghurt)
• olaj a sütéshez 

Elkészítés:
A langyos tejben elkeverjük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt és hagyjuk felfutni. A liszteket, sót összevegyítjük, közepébe mélyedést készítünk. Beleütjük a tojásokat, a tejfölt is beleborítjuk. Az aludttejet  előbb megkeverve meglangyosítjuk, épp csak egy kicsit, mert különben túró lesz belőle.  A liszthez öntjük a habos élesztőt, összevegyítjük a tojással, tejföllel, s annyi aludttejet adunk hozzá, miközben dagasztjuk, hogy megfelelő keménységű, rugalmas tésztánk legyen. Alaposan kidolgozzuk.
Egy órai kelesztés után lisztezett deszkára borítjuk, s 20-22 gombócot formálunk belőle. Serpenyőben ujjnyi olajat forrósítunk, s sorra kisütjük a kinyújtott, kerekre húzott-nyúzott lángosokat.
Fokhagymás tejföllel, reszelt sajttal igazán finom.

22 darab lángos lett belőle, de az adagokat megfelezve is elegendő mennyiség  lesz belőle egy kisebb családnak. Maradt belőle másnapra is, de tízóraira elfogyott. Másnap is puha volt, nem száradt ki. Akár újra is lehet melegíteni, mikróban, reszelt sajttal...

Dióhabos süti

Tegnap délután kenyeret sütöttem, s, gondoltam, ha már úgyis bemelegítem a sütőt, akkor sütit is kerekítek. Nem kerek lett, pedig azt terveztem, de már nem volt kedvem bíbelődni vele, így egy régi, bejáratott recept mellett döntöttem, ami tepsibe pakolva kisül magába. A másik oka, hogy ez készült: a hűtőben 3-4 üveg megkezdett lekvár foglalja a helyet, szabadulni akartam tőlük.

Hozzávalók:

• 32 dkg liszt
• 10 dkg zsír
• csipet só
• 5 dkg cukor
• 5 tojás sárgája
• 3/4 csomag sütőpor
• pici tej

Töltelék:

• 1 nagy üveg gyümölcsdarabos lekvár  
• 5 tojás fehérje
• 20 dkg cukor
• 20 dkg darált dió

Elkészítés:
 A laphoz elmorzsoljuk a zsírt a liszttel, majd a többi hozzávalóval összegyúrjuk. Ha túl kemény (az enyém az lett), 2-3 kanál tejet adunk hozzá. Kinyújtjuk, tepsibe helyezzük.
A tojásfehérjét a cukorral kemény habbá  verjük, beleforgatjuk a diót.
A tepsibe helyezett lapot megkenjük a lekvárral, rásimítjuk a diós habot. Előmelegített sütőben kisütjük.

Én őszibarack lekvárt használtam. De bármilyen más jó. Az ősszel a helyi zöldségest megkértük, hogy hozzon nekünk berakni való őszibarackot. Hozott is, gyönyörűek voltak s finomak (az őszibarackkal engem meg lehet vesztegetni), csak éppen túlérettek befőttnek. Megenni sok volt, ezért felaprítottam, lecukroztam, másnap a levét letöltöttem, ebből lett szörp, a többit felfőztem, nem sokáig, s üvegbe pakoltam.  Ezt használtam a sütihez.

Kőttes palacsinta (tarkedli)

Nem tudom, más hogy van ezzel, de én soha nem érem utol magam. Nemcsak a házimunkában, pedig itthon vagyok, de a blogírásban sem. Egy halom lefényképezett süti várja, hogy feltöltsem, de csak várnak. Most aztán hagytam csapot-papot, s leültem a számítógép elé, mielőtt a gyerekek el nem kezdenek aggódni a farmjuk miatt.
Tegnap a bableves mellé kőttes palacsintát (ahogy nálunk nevezik a terkedlit) készítettem. Azt hittem, ezt mindenki ismeri, de Lányom barátnője még nem is hallott róla. Viszont ízlett neki. Már kérte el a receptjét egy falubeli ismerős, errefele valószínűleg nem sütik. Pedig nagyon egyszerű, és finom. Palacsintát nem szeretek sütni, talán egy évben kétszer ha nekiugrok, de ez viszonylag gyakran készül, egy-egy kiadósabb leves mellé.

Hozzávalók:

• 45 dkg liszt
• 4 dl tej
• 2 evőkanál cukor
• csipet só
• 2 tojás
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1,5 dkg élesztő
• olaj a sütéshez 

Elkészítés:
2 dl tejet megmelegítünk, elkeverünk benne 1 evőkanál cukrot, s belemorzsoljuk az élesztőt.
Egy mélyebb tálba borítjuk a lisztet, beleütjük a tojásokat, beleszórjuk a sót, a vaníliás cukrot, a maradék 1 evőkanál cukrot , végül a tejben felfutott élesztőt. A többi tejet is megmelegítjük, s apránként adjuk a tésztához, közben fakanállal vagy habverővel keverjük, hogy sima legyen a tészta. Jól kikeverjük. A palacsintánál sűrűbb, épp csak elterülős legyen a tészta. Letakarjuk, s 30-40 perc alatt megkelesztjük.
Ha megkelt, serpenyőben ujjnyi olajat melegítünk. Kanállal szaggatjuk bele a tésztát,  s mindkét felét pirosra sütjük.
Tálalhatjuk lekvárral, fahéjas porcukorral, vagy mogyorókrémmel, ahogy a gyerekek is ették.

6 éves bejegyzés...
Azóta még sütöttem "néhányszor" kőttes palacsintát, még mindig szeretjük. Legutóbb néhány napja okoztam örömet nekik vele. Annyi különbséggel készült, hogy a kész tésztába még belekevertem 3-4 dkg olvasztott vajat. Finom, pihe-puha lett a tésztája most is. Én lekvárral szeretem, de csak úgy minden nélkül is finom.

Karamelltorta

Már megint torta, de ha nem rögzítem, elfelejtem, hogyan készült.
A Férjuram névnapjára alkottam, tegnap. Bár a kedvencét akartam készíteni, mivel túrótorta most volt, anyák napján, inkább más készült. Kísérleteztem. Egy ideje foglalkoztat, hogyan tudok karamell ízű krémet készíteni. Anyukának volt egy karamellkrémes receptje, de abban nem igazán érvényesült kedvenc ízem. Volt már egy-két kudarcos próbálkozásom, de én nem adom fel. Most talán sikerült.

Hozzávalók:

• 2 tojásból készült vizes piskóta, kis kerek tortaformában sütve
• 3 tojás
• 15 dkg cukor
• 1 margarin (25 dkg)
• 5+5 dkg cukor az öntethez és a mázhoz
• 10 dkg babapiskóta

Elkészítés:
Elkészítjük a piskótát. Ha kihűlt, kettévágjuk.
10 dkg cukrot világosbarnára karamellizálunk, majd felöntjük fél dl vízzel, s addig főzzük, míg teljesen feloldódik a cukor és sűrűsödni kezd. Hűlni hagyjuk.
A 3 egész tojást simára keverjük a cukorral, majd gőz fölött keverjük tovább. Hozzáöntjük a karamellt (nem kell  hidegnek lennie ), s addig kavarjuk gőz fölött, míg sűrűsödni kezd. Ez kb. 15 perc. Időnként megvargatva hűtjük. Közben 5 dkg cukrot karamellizálunk, azonnal a felső lapra kenjük, bejelöljük a szeletek helyét, mielőtt teljesen megszilárdulna.
A maradék 5 dkg cukrot is megpirítjuk, 1 dl vízzel felöntjük, s addig főzzük, míg feloldódik a cukor. Ez lesz az öntet. Hagyjuk kihűlni.
A majdnem kihűlt tojásos-karamelles masszához adjuk a puha margarint, s habosra keverjük. (Én habverővel kevertem.)
Összerakjuk a tortát: az alsó lapot meglocsoljuk a karamelles öntet kb. harmadával, rákenjük a krém harmadát. A babapiskótákat az öntetbe mártjuk, a krém tetejére pakoljuk szorosan egymás mellé. A krém másik harmada  következik. A felső lap alját is meglocsoljuk, ráhelyezzük a krémre. A maradék krémmel bevonjuk a torta oldalát, ha még marad krém, díszíthetjük is.

 Finom lett, bár nekem kicsit édes volt. De karamellízű volt! Volt, mert elfogyott:-)

Zsemle, hamburgernek

A gyerekek hétvégére hamburgert rendeltek. Szombat este tehát ez volt a vacsi. S miért ne lenne egészséges ez az étel? A gyerekeim annyi zöldséget semmivel sem esznek meg, mint a "burgerrel". Nálunk minden összetevője otthon készül. A zsemle, a husi a kedvenc fasírtmasszánkból, néha a majonéz is - most lusta voltam kevergetni -,  viszont a zöldség egyelőre boltból származik, de nyáron, ősszel a kertünkből.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 2 kiskanál só
• 1 kiskanál cukor
• 1 tojás
• 6-7 dl savó (vagy víz)
• 2,5 dkg élesztő
• a lekenéshez 2 evőkanál tej, nagy csipet só
• a beszóráshoz 1 evőkanál mák 

Elkészítés:
A lisztet elvegyítjük a sóval. A savóból 3 dl-nyit megmelegítünk, feloldjuk benne a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt. Ha felfutott, a liszthez adjuk, a tojással együtt. Még annyi meleg savót adunk hozzá, hogy megfelelő keménységű legyen a tészta. Megdagasztjuk. Letakarva, pici liszttel megszórva megkelesztjük. Ha duplájára  kelt, liszttel szórt deszkán 12 részre  osztjuk, mindegyiket gömbbé formáljuk, s tepsibe helyezzük. Be is vághatjuk a tetejét. Hagyjuk újra megkelni, pici sós tejjel lekenjük, mákkal szórjuk. Előmelegített sütőben pirosra sütjük.

A kész hamburgerről nem készült fotó. Elkészítem a fasírtot (darált hús, vízben áztatott, kifacsart kenyér, tojás, fokhagyma, só, bors, paprika, ha lágy, prézli; előbb gömböt formázok belőle, majd tenyérnyire lapítom, olajban sütöm), majd zöldségeket -paradicsom, paprika, uborka, hagyma, jégsaláta vagy káposzta- aprítok külön-külön tálkákba. A félbe vágott zsemlékbe 1-1 fasírtot teszek, s mindenki magának tetszés szerinti mennyíségű zöldséget pakol bele, majonézzel locsoljuk, a gyerekek meg ketchuppel szeretik. Igazán finom. Baráti, családi összejövetelen is népszerű vacsora minálunk.

Túrókrémes epertorta

Nem bírtam ellenállni a zöldségesboltban az epernek. Hazafele kisütöttem, hogy egy részéből torta fog készülni anyák napjára.
Akkor megragadom az alkalmat, hogy minden anyának boldog anyák napját kívánjak! Legalább olyat, mint nekem volt: kicsi fiam reggelit hozott nekem az ágyba! Olyan aranyos volt. Pirítóst készített, a kenyeret is ő vágta, még az ujját is sikerült elvágnia egy kicsit. Ő meg közben éhes volt, úgyhogy gyorsan felkeltem, s viszonoztam a kedvességét:-)))

S mint lenni szokott, a számításaimba hiba csúszott: szombat délutánra két rokon csemete szakadt a nyakunkba, így sebtében készült a torta, miközben Anyósom próbálta féken tartani a mindenre kíváncsi fiúcskákat.

Hozzávalók:
A piskótához:

• 2 tojás
• 2 evőkanál víz
• 1 mokkáskanál sütőpor
• 4 evőkanál cukor
• 4 evőkanál liszt

A töltelékhez és a  díszítéshez:

•  25 dkg eper
• 25 dkg tehéntúró 
• 3 evőkanál cukor
• 2 dl tejszín
• 1 csomag habfixáló 
• 1 csomag piros tortazselé

Elkészítés:
A piskótákhoz valókból vizes piskótát készítünk,  kikent tortaformában sütjük. Ha kihűlt, kettévágjuk.
Az epret megmossuk, leszárogatjuk. Szeletekre vágjuk, a szebbeket féretesszük a díszítéshez, a többit apróra vágjuk.
A töltelékhez a túrót a cukorral villával összetörjük. Hozzákeverjük az eperdarabokat, valamint a habfixálóval keményre vert tejszínt. A töltelék 2/3-át az alsó lapra kenjük, befedjük a másik lappal, elkenjük rajta a maradék túrós krémet. Tetszés szerint díszítjük az eperszeletekkel. A tortazselét az utasításoknak megfelelően elkészítjük, s rövid hűtés után elosztjuk a torta tetején.

Nem is kerestem receptet hozzá, amit találtam a hűtőben, felhasználtam. Hasonlóan készül Férjem kedvence, az ananászos túrótorta, amit holnapi névnapjára szándékszom elkészíteni. Már annyit sütöttem, hogy recept sem kell hozzá.

Kapros-túrós és tehéntúrós lepény

A hétvége termése: lepény, zsemle, hamis túrós és epertorta. Eddig bírtam húsvét óta...
A lepény mifelénk, a Szilágyságban olajban sült töltött lángosszerű élesztős tészta. Nagyon szeretjük. Többféle töltelékkel szoktam készíteni, hogy mindenkinek a kedvére tegyek. A gyerekek persze kakaóval szeretik a legjobban, Férjuram dióval meg tehéntúróval, én és Apósom meg Anyósom a kapros túróst részesítjük előnyben. De lekvárral és tejbegrízzel is tölthető. Most tehéntúrós és kapros-juhtúrós készült.

Hozzávalók:

• 50 dkg rétesliszt
• 30 dkg fehér búzaliszt
• 1 egész tojás+1 sárgája
• 1 evőkanál cukor
• 1 kiskanál só
• 0,5 dl olaj + a sütéshez
• 4-5 dl tej
• 2,5 dkg élesztő 

A tehéntúrós töltelékhez:

• 15 dkg tehéntúró
• 3 evőkanál cukor
• fél citrom héja
• 1 kiskanál gríz
• 1 tojás fehérje felverve 

A kapros túróshoz :

• 25 dkg juhtúró
• kis csokor kapor

Elkészítés:
A tésztához való tejből 3 dl-t megmelegítünk, elkeverjük benne a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt s felfuttatjuk. A liszteket, sót elvegyítjük, beleütjük a tojást s a sárgáját, hozzáadjuk az élesztős tejet, s még annyi tejet, hogy kemény , rugalmas tésztát kapjunk. Ha már sima a tészta, két részletben beledolgozzuk az olajat, s megdagasztjuk. Pici liszttel megszórva, letakarva, meleg helyen megkelesztjük, kb. 1 óra alatt.
Közben elkészítjük a töltelékeket: mindkettőhöz összekeverjük a hozzávalókat, ízlés szerint cukrozzuk illetve sózzuk.
Ha a tészta megkelt, 2 részre osztjuk.  Lisztezett deszkán kinyújtjuk, tenyérnyi téglalapokra vágjuk, 1-1 kanál tölteléket rakunk rájuk, kettéhajtjuk, a széleket körben lenyomkodjuk. Ujjnyi olajban mindkét felét pirosra sütjük a lepényeknek. A másik felét a másik töltelékkel töltjük.

Az apai Nagymamám mestere volt a lepénysütésnek. Rengeteget sütött belőle, kellett is a népes családnak. Jó nagyokat készített, s többféle töltelékkel. Ő készített tejbegrízeset, én nem szoktam, pedig az is finom. Ő kaprosat nem készített, nem is használták ezt a fűszernövényt. Apukám nem is szerette, de Anyuka belecsempészte többféle ételbe.
A lepényről mindig eszembe jutnak a régi szép idők, mikor is az egész család kapált a frissen visszakapott földeken, hogy Mamának a kedvére tegyünk. Ő meg otthon maradt, főzött egy nagy fazék levest meg sütött egy nagy halom lepényt, amit aztán dolgunk végeztével (sose lett vége) elfogyasztottunk. Aztán Mama váratlanul itthagyott minket, a kapálás is elmaradt, sőt, szülőföldünket is otthagytuk...