Diós kifli

Már csak 17 nap karácsonyig, ha jól számolom:-)
Előtte aztán süthetek napokig. Húgaim ötlete volt, hogy az ünnepi családi összejövetelre osszuk meg a teendőket. Nem találjátok ki, nekem mi jutott:-) Hát nem a sütik? Örömmel vettem tudomásul, s hogy nehogy felsüljek, addig is gyakorlok lelkesen. Tegnap kiflikéket sütöttem, másodmagával. Volt egy kevés maradék túró, azt is belegyúrtam a tésztájába, a töltelék pedig diós-lekváros lett. Persze, hogy Leányzó simán lekvárosat szeretett volna:-)

Hozzávalók:

• 15 dkg túró
• 50 dkg liszt
• 25 dkg margarin
• 1 evőkanál porcukor
•  nagy csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 1 tojás
• 1 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 20 dkg darált dió
• 10 dkg cukor
• 1 narancs lereszelt héja
• fél üveg hígabb sárgabaracklekvár
• kanálhegynyi mézeskalács-fűszerkeverék 
•  - vaníliás porcukor beforgatni

Így készült:

A tésztához a túrót, lisztet, margarint, cukrot, sót, sütőport tálba tettem, elmorzsoltam. Hozzáadtam a tojást és tejfölt, összegyúrtam. A tésztának jól gyúrhatónak kell lenni. Ha nem állna össze, még lehet tenni bele tejfölt, ha kissé lágy, ragacsos, kevés liszttel segítsünk rajta. Én még pici lisztet gyúrtam hozzá, mert kissé lágynak találtam.

A tésztát hideg helyen pihentettem 2 órányit.

A töltelékhez valókat összekevertem.

A tésztát 6 gombócra osztottam. Sorra egész vékonyra, kerekre nyújtottam őket, majd 8-ba vágtam. Mindegyikre 1-1 kiskanálnyi tölteléket raktam, felsodortam, kiflivé hajlítottam.

Tepsibe rakosgattam, 180 fokon kisütöttem.

Még azon forrón megforgattam porcukorba a kifliket.

Az már igaz, hogy szilvalekvárral még finomabb lenne, de így sem volt ám rossz:-) A lekvártól nem annyira száraz, enyhén savanykás, s még "karácsonyi" íze is van, a narancsnak és mézesfűszernek köszönhetően.