Párolt zöldségek csirkemellel

Régebb is készült néha, de eztán gyakrabban fog, főleg vacsira.
Férjem is, én is a délutáni órákban érünk haza, öt körül. Ilyenkor "ebédelünk", ami összetételében ebéd ugyan, de idejét tekintve nem. Talán nem is kéne később ennünk, de a vacsora az egyetlen étkezés, amikor együtt leülhetünk, közben persze megbeszélve a nap eseményeit is. Ezért igyekszem valami kalóriaszegényebbet az asztalra tenni, meg azért is, mert Férjem eltökélte, idén megszabadul 10 kilótól. (Nekem sem ártana, mondjuk azért nem 10 kg, de 4-5 jó lenne.)
Ez az egyik olyan étel, amit mindenki szívesen megeszik, egyszerű is, viszonylag gyors is. A fűszerezés meg pillanatnyi hangulat, ízlés kérdése. Ez a legutóbbi épp ázsiai fűszerkeverékkel és szójaszósszal készült.

Hozzávalók:

• 1 csirkemell
• 1-2 fej hagyma
• 1-2 paprika
• kevés zsír vagy olaj
• 50-60 dkg fagyasztott zöldségkeverék
• zöldbab
• só
• bors
•  metélőhagyma
• szójaszósz
• ázsiai fűszerkeverék
• 1 evőkanál (házi) ketchup 

Így készült:

A hagymát, paprikát felkockáztam. Nem kell túl apróra. Kevés zsíron rövid ideig pároltam, majd rádobtam a csíkokra vágott csirkemellet. Sóztam. Mikor félig megpuhult, a többi zöldséget is hozzáadtam s fedő alatt puhára pároltam. Fűszereztem, most a fenti fűszerekkel.

Nyáron, ősszel természetesen friss zöldségekkel készül, ami van a kertben vagy a hűtőben. Nagyon finom benne a cukkini is, sőt padlizsán is került már bele, és a brokkoli sem rontja el. A sárgarépa sosem marad ki belőle, meg a hagyma sem. Tehát sokféleképpen variálható, ízlés, lehetőség szerint. Hús nélkül is készült, úgy is elfogyott.

Hófehérke szelet

Ma valami krémeset szerettem volna készíteni. Vagyis inkább enni, de ahhoz nekem kellett elkészíteni. Megembereltem magam, s nekiláttam. Nem a legegyszerűbb módját választottam, hisz még lapokat is kellett nyújtani, ami még mindig nem az erősségem, de legalább mostanság nem kell újra összegyúrni a formátlanra sikeredetteket! :-)
A receptet egyik füzetemben találtam, az is "kissé" átalakítva került elkészítésre. Hasonlít a Férjem kedvencére, a francia krémesre , nem is kicsit, ahogy most átnéztem a régi receptet. Azért kicsit mégis más, meg olyan kedves neve van, hát álljon itt ennek a receptje is! :-)

Hozzávalók:
A lapokhoz:

• 60 dkg liszt
• 20 dkg margarin
• 15 dkg porcukor
• csipet só
• 2 nagy tojás
• 1 dl tej
• 1 csomag szalalkáli (fél kg liszthez való)

A krémhez:

• 10 közepesen púpozott evőkanál liszt
• 2 tojás
• 1 l tej
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 1 citrom lereszelt héja
• 20 dkg cukor
• 25 dkg vaj

Így készült:

A lapokhoz a lisztet, porcukort, sót, margarint tálba tettem. Összemorzsoltam. Hozzáadtam a tojásokat és a tejben elkevert szalalkálit. Összegyúrtam. Odakészítettem a tejfölt, hogy szükség szerint tegyek a tésztához, de anélkül is szépen összeállt, kellően kemény is volt a tészta.

4 részre osztottam, sorra kinyújtottam s nagy tepsi hátán kisütöttem őket. Figyeltem rá, hogy világos maradjon. Egyiket sikerült sötétebbre sütni, az került a tetejére.

A krémhez előbb a lisztet elkevertem kevés tejben, simára. Ezután kevertem hozzá a tojásokat, s addig kavargattam, míg teljesen sima lett, a fehérje is elkeveredett. Apránként hozzáadtam a többi tejet is, a vaníliás cukrot és a kimért 20 dkg cukorból is 2 evőkanállal. Közepes lángon állandóan kavargatva sűrűre főztem. Előbb összecsomósodik, mint mindig a tojásos pépek, de addig kell a lángon kavargatni, míg szépen kisimul.

Hagytam kihűlni, közben sűrűn átkevertem.

A vajat a többi cukorral elkevertem, majd kanalanként belekerült a főzött pép meg a citrom lereszelt héja is.

Megtöltöttem a lapokat a krémmel.

Néhány órára hidegre tettem, de nem kell neki sok idő, hogy szeletelhető legyen, mert a szalalkális lapok mindig jó puhák lesznek. Azért -is- szeretem őket!

Gondoltam rá, hogy citromlét is keverjek a krémbe, de nem mertem. Pedig több receptben is olvastam, hogy a vajkrémhez kevernek citromlét. Nem kapja össze a tejes-vajas krémet? A citromhéjtól is lett egy kellemes íze, de egy kis lével még jobb lett volna... Persze így is finom, pihe-puha, jó krémes. Szeretjük! :-)

Karamelles sajttorta

Férjem időközben utolért. Az évei számát tekintve. Igaz, csak egy hónap előnyöm van. Így én vagyok a rangidős a családban! :-) Magamnak nem, de neki sütöttem tortát. Csak egyszerűt, de annál finomabbat.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 20 dkg liszt
• csipet só
• 6 dkg cukor
• 10 dkg vaj
• 2 tojássárga
• fél csomag sütőpor

A sajtkrémhez:

• 1 kg sajtkrém
• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 15 dkg cukor
• 3 tojás
• vanília

Az öntethez:

• 15 dkg cukor
• 1 dl víz

Így készült:

A tésztához valókat összegyúrtam.

Kinyújtottam, a tortaforma alját rátéve körbevágtam, a tésztával pedig kibéleltem a forma alját.

A maradék tésztát összegyúrtam, kinyújtottam hosszúkásra s szélét szabtam belőle a tortának, körbeigazgattam a forma oldalán. (Kapcsos tortaformát használtam, 22 cm átmérőjűt.) 

A töltelékhez valókat összekevertem, a formába öntöttem.

180 fokos sütőbe tettem. Addig sütöttem, míg a töltelék teteje színesedni kezdett, de a közepe még remegős volt. (Mire kihűlt megdermedt. )

Az öntethez a cukrot kis lángon  karamellizáltam. Felöntöttem 1 dl vízzel, s addig hagytam főni, míg teljesen felolvadt a karamell benne. Mire kihűlt, kissé besűrűsödött.

Szeleteléskör öntöttünk rá kevés öntetet.

Finom volt! A töltelék finoman lágy, a tészta ropogós, a karamelltől meg édes. :-)

Tangó szelet

Nővéremtől kaptam egy nagy adag piskótatallért. Rögtön egy süti jutott eszembe róla: a tangó szelet, amellyel többfelé találkoztam, de még soha nem született olyan elhatározás, hogy na én ezt most elkészítem. Mostanig! :-)
Még csak a szeletelés során leesett széleket kóstoltam, de anélkül is tudtam, hogy ez finom süti lesz. :-) Még várhattam volna vele, nem puhult meg teljesen a lap, igazából holnapra lesz tökéletes. De muszáj volt tesztelni! :-)

Hozzávalók:
A lapokhoz:

• 30 dkg liszt
• 10 dkg margarin
• 1 tojás
• 10 dkg cukor
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 púpozott evőkanál kakaó
• kevés tej

A krémhez:

• 10 evőkanál liszt
• 1 l tej
• 3 tojássárga
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 25 dkg vaj
• 22 dkg cukor

A tetejére:

• 1 csomag piskótatallér
• 5 dkg étcsokoládé
• 2 evőkanál olaj

Így készült:

A lapokhoz a lisztet elmorzsoltam a margarinnal, majd hozzáadtam a cukrot, sütőport,  kakaót, tojást és apránként annyi tejet, hogy összeálljon a tészta. 

A meggyúrt tésztát két részre osztottam, mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam, tepsi hátán kisütöttem.

A krémhez a közepesen púpos kanállal mért lisztet kevés tejben simára kevertem. Elkevertem benne a tojássárgákat is, majd apránként a többi tejet is hozzáöntöttem, meg belekerült a vaníliás cukor is.

Állandóan kavargatva sűrűre főztem. Hagytam kihűlni, közben meg-megkavartam.

A vajat a cukorral elkavartam, majd kanalanként hozzáadtam a közben kihűlt lisztes pépet.

A krém felét a két lap közé kentem, másik felét a tetejére. Kiraktam piskótatallérral, ezt pedig gőz fölött az olajjal felolvasztott csokival csorgattam be.

Recept innen. Természetesen néhány változtatást eszközöltem rajta, de nem hinném, hogy a süti hátrányára vált volna.

Holnap talán szebb szeleteket sikerül vágni, s talán szebb fotót is tudok hozni. De többnyire a fotózáshoz van a legkevesebb türelmem. Mint most is...
Tudtam én, hogy másnap szebben lehet szeletelni! Egy napot pihent a hideg kamrában, s mindjárt jobban viselkedik:

Káposztaleves húsgombóccal

Leves még nincs a blogon, de miért is ne? Eztán megpróbálok kevesebb sütit sütni (nehéz lesz), mert Férjem meg szeretne szabadulni úgy 10 kg-tól, amit ugye nekem köszönhetően szedett fel. Pluszban. Így helyettük időnként mást is hozok, meg az elmaradt, lefotózott sütiket. Mert nem csak sütni szoktam, azért főzni is. Levest rendszeresen, mégpedig nagy adagokat, legalább 2-3 napra valót. Ez éppen újévre készült, a változatosság kedvéért, mert húsleves volt karácsonyban, a savanyú leves meg ilyenkor különösen jól esik. Máskor is, szeretjük őket. 

Hozzávalók:

• 2-3 murok (sárgarépa)
• 2-3 petrezselyem (gyökér)
• 1 darabka zeller
• 50 dkg savanyú káposzta
• 4-5 krumpli
• 60 dkg darált hús
• maréknyi rizs
• 1 fej hagyma
• só, bors, paprika
• házi ételízesítő
• 1 tojás
• tejföl a tálaláshoz

Így készült:

A káposztát külön edényben párolódni tettem annyi vízben, amennyi épp ellepi.

A zöldségeket megpucoltam, felszeleteltem, s sós vízben főni tettem. A víz mennyisége attól függ, ki milyen sűrűre szeretné a levest. Nekem a leves leves legyen, de van, aki kevés lével szereti.

Míg főtt, elkészítettem a gombócokat: a hagymát apróra vágtam, s elkevertem a darált hússal, fűszerekkel, rizzsel, tojással. Kis, diónyi gombócokat formáltam belőle. 

Mikor a zöldség majdnem puha, beledobáltam a gombócokat, s hagytam főni.

Közben a káposztára is figyeltem, hogy jó-e már, van-e még víz alatta.

Megpucoltam a krumplit, felkockáztam. Mikor a gombócok belsejében is megfőtt a rizs, belekerült a krumpli is. 

Ha megfőtt a krumpli is, akkor borítom bele a közben megpuhult káposztát. Összefőzöm, megkóstolom, hogy elég sós-e. Ha kell, sózom, kevés paprikát dobok még rá és kész is.

Tálaláskor tejfölt teszünk bele.

Magyarázat a zöldségek nevét illetően: mi a sárgarépát muroknak hívtuk -emlékszem, a környezetismeret tankönyvünkben a cím murok volt, s zárójelben állt mellette a sárgarépa elnevezés-, a petrezselyem meg a növény gyökere mifelénk, a levele petrezselyemzöld névre hallgat. Van még jó néhány szó és kifejezés, amit másképp mondunk, használunk. A gyerekeket néha kijavítják az iskolában, a legutóbbi eset a jössztök volt- ez ugye a jöttök. Ennek próbáltam is utánanézni, hogy tényleg helytelen-e, de nem találtam rá kielégítő magyarázatot. Hogy maradjunk a konyhánál: a deszka nekünk lapító, a húst potyoljuk, a morzsa prézli, a dara gríz, a süti tészta... S még lehetne folytatni. :-)

Kelt lekváros kifli

Pedig almás lepénynek indult! :-)
Még fonnyadozik néhány kiló alma a kamrában, így az év első sütije almás akart lenni. S ha már úgyis bemelegítem a sütőt, gyorsan dagasztottam egy sós kelt tésztát is, hogy holnapra a suliba pizzás puffancsokat pakolhassak a gyerekeknek. Mindkét tészta kész, elkészült az almatöltelék is, egyik tészta betöltve vele, már melegszik is a sütőben. Ekkor vettem észre, hogy mögöttem az almásnak szánt tészta várakozik. Nem volt mit tennem, csak reménykedni tudtam, hogy ehető lesz. Az édesebb és sárgább lepénytészta meg... hát ebből lett a lekváros kifli. Finom lett, már több mint fele el is fogyott. Sőt az almás sem lesz kidobva, kicsit sós a tészta, de a töltelékkel együtt és cukorral a tetején ehető. :-)
Így esett az eset az első idei sütivel! :-)

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 25 dkg margarin
• 6 dkg cukor
• nagy csipet só
• 3 tojássárga
• 2 dl tej
• 2 dkg élesztő + 1 teáskanál cukor
• lekvár tölteni
• vaníliás porcukor beszórni

Így készült:

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.

Közben a lisztet, sót, 6 dkg cukrot tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojássárgákat, élesztős tejet s összegyúrtam. Picit lágy volt, ezért még egy csapott evőkanál lisztet dagasztottam bele.

A tésztát hagytam pihenni fél órát. 

Kinyújtottam, derelyemetszővel háromszögeket vágtam belőle. Lekvárt tettem rá, feltekertem, sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam.

180 fokos sütőben sütöttem. Még melegen porcukorral szórtam.

Van még alma, ez a puha tészta biztos azzal is finom lesz! Mert el fog készülni azzal is! 

Ilyen lett az almás "pizza", ahogy neveztem szórakozottságom eredményét:

Kekszszalámi kocka

Volt itthon többféle maradék keksz, s hogy ne menjen veszendőbe, úgy döntöttem, kekszszalámiként végzi. Ez gyerekkorunk gyakran visszatérő édessége volt. Azon időké, amikor spórolni kellett a palackos gázzal, mert csak bizonyos időközönként lehetett cserélni. A mai ifjúság el sem tudja képzelni, hogy voltak idők, amikor húshoz, tojáshoz csak hosszas sorban állás után jutottunk, liszt, cukor, olaj havi, bizony szűkös adagokban volt kiporciózva a jónépnek, -igen, eldöntötték, mennyi elég egy személynek egy hónapra, s csak annyit vehettünk-, a kenyérért is naponta mentünk a kis papirossal, amin aztán kihúzták azt a napot. De azért nem éheztünk, mindenkinek megvolt a maga beszerzési forrása, meg művelték a kertet, állatokat tartottak. A háziasszonyok meg leleményessé váltak. Másik nagy előnye a kornak, hogy összetartóak és segítőkészek voltak az emberek.
Jól elkanyarodtam a kekszszalámitól! :-) A kekszet lemértem, ahhoz viszonyítva a többi hozzávalót is, mégis kissé lágy lett a massza, ezért belenyomkodtam egy tepsibe. Másnapra a kamrában megdermedt, s kockákra vágva tálaltam. Nagy sikere volt így is! :-)

Hozzávalók:

• 70 dkg keksz
• 25 dkg margarin
• 22 dkg cukor
• 2 dl tej
• 2 dl főzött kávé
• 3 evőkanál kakaó
• 1 rumaroma
• 10 dkg kókuszreszelék

Így készült:

A kekszet összetördeltem-morzsoltam.

A tejet, kávét a margarinnal és cukorral kis lángon melegedni tettem. Addig melegítettem, míg a margarin elolvadt. Ekkor beleborítottam az aromát, kakaót, kekszet, kókuszt és összekevertem.

Papírral bélelt tepsibe nyomkodtam-simítottam a masszát.

Másnap szeleteltem.

Meggyes-joghurtos kocka

Az év első sütije! :-)

Mi nem itthon szilvesztereztünk, az ifjúság meg kapott az alkalmon, s házibulit rendeztek. Gergő kívánsága mindössze annyi volt, hogy süssek nekik egy adag pizzás csigát, amit természetesen teljesítettem is. Kifli is készült, meg édes is. A pizzás csiga mind egy szemig elfogyott, ennek kevésbé volt keletje. Pedig finom volt, nekem nagyon ízlett. Már csak azért is, mert nem túl édes. 

Hozzávalók:

• 6 tojásos kakaós piskóta
• 6 dl görög gyümölcsjoghurt (epres)
• 1 üveg magozott meggybefőtt
• 1 dl meggylé
• 1 csomag zselatin (20 g)
• 4 dl tejszín
• 2-3 evőkanál cukor
• 15-20 dkg babapiskóta

Így készült:

A szokásos módon elkészítettem a piskótát.

Ha kihűlt, nekiálltam a tölteléknek: a meggyet leszűrtem. Kimértem 1 dl lét, elkevertem benne a zselatint, felfőztem. Hagytam hűlni, közben néha megkevertem. Miközben hűlt, felvertem a tejszínt ízlés szerinti cukorral. 

A zselatinhoz kevertem kevés joghurtot, majd hozzákevertem a többi joghurthoz. Beleborítottam a meggyet is, végül több részletben hozzáadtam a tejszínhabot.

Fele krémet a piskótára simítottam, kiraktam babapiskótával, nem túl sűrűn. Rásimítottam a többi tölteléket is.

Másnapig hűvös helyre tettem.

Szépen lehetett szeletelni, a joghurtos krém megdermedt, a babapiskóta pedig átpuhult benne.