Én nem szoktam újévi fogadalmakat tenni. Felesleges. Ugyan lenne néhány dolog, amit kívánnék. Leginkább végre egy nyugodt évet. Azt még mindig tartom, hogy mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. De néha más kalapácsa is rácsap arra az üllőre, s nem úgy, ahogy én kalapáltam addig. Kezdhetjük elölről az addigi munkánkat. Hát a tavalyi év ilyen volt.
De előre kell tekinteni, s bizakodni. Azt tesszük. 😊
Szilveszterre nem sütöttem sokat, leginkább sóst, azt háromfélét is. Édeset csak zserbót. Ami a karácsonyi listán is rajta volt, de szerencsére akkor nem sütöttem meg. Így is sok lett, mint mindig.
Ebből az egyből is maradt.
Hozzávalók:
A tésztához:
- 60 dkg liszt
- nagy csipet só
- 10 dkg cukor+1 teáskanállal
- 12,5 dkg margarin
- 12 dkg zsír
- 1,2 dl tej
- 2,5 dkg élesztő
- 2 nagy tojás
A töltelékhez:
- 4-5 dl meggylekvár
- 2×12 dkg darált dió, 8 dkg cukor, 1 vaníliás cukor
- 12 dkg őrölt mák, 8 dkg cukor
A mázhoz:
- 10 dkg étcsokoládé + 3 evőkanál olaj
- 4 dkg fehér csokoládé + 1 evőkanál olaj
Így készült:
A tésztához a meleg tejben elkevertem 1 teáskanál cukort, belemorzsoltam az élesztőt.
A lisztet, sót, cukrot a margarinnal és zsírral elmorzsoltam.
Hozzáadtam a tojásokat, élesztős tejet és összegyúrtam. A tészta inkább kicsit lágy legyen, könnyen dagasztható, úgy könnyebb majd nyújtani. Én még tettem hozzá teáskanálnyi lisztet, mert túlságosan lágynak találtam.
Deszkára tettem, négy részre osztottam a kész tésztát, majd hagytam pihenni fél órányit.
Lisztezett deszkán nyújtottam. Az első lapot kikent tepsibe tettem, megkentem lekvárral. Az első adag diót -12 dkg-ot- összekevertem a 8 dkg cukorral és vaníliás cukorral, egyenletesen rászórtam a lekvárra. Ráhelyeztem a második kinyújtott lapot, lekentem lekvárral, a mák és cukor keverékével szórtam be. Következett a harmadik lap, lekvár, majd a második adag dió, cukor, vaníliás cukor keveréke. Az utolsó lappal befedtem.
170 fokra előmelegített sütőbe tettem. Addig sült, míg a teteje szépen megpirult.
Mikor kihűlt, bevontam a gőz fölött olajjal felolvasztott csokival. A fehér csokit is felolvasztottam az olajjal, csíkokat csorgattam a még lágy étcsokira, fogpiszkálót végighúzva a tetején mintáztam.
A lekvárt nem kentem vékonyan, mégis eltűnt, mire megsült.
A család nem nagy zserbórajongó, gondoltam így szívesebben rájárnak. Csak gondoltam. Én szeretem, ha nem is a kedvencek sorát gazdagítja. Néha jól esik ez is. Két évig megint nem sütök zserbót! 😉
Sok finomságod lehetett, biztos sokat dolgoztál velük az ünnepek előtt és alatt is :-) Nagyon boldog új évet kívánok Nektek, olyat amilyet szeretnél, békességben, boldogságban, és sok-sok pihenéssel, egészséggel!
VálaszTörlésA kelleténél többet sütöttem-főztem már megint. :-)
TörlésKöszönjük szépen! Nagyon boldog új évet kívánok Nektek is!