Krumplisaláta sajtos-krumplis fasírttal

Hétfőn mellőzzük kicsit a sütiket! 😉
A krumplisalátát Anyukám régen úgy készítette, hogy a hozzávalókat beáztatta ecetes lébe, leszűrte, s utána került rá a majonéz. Én annyira nem kedveltem így, ezért nálam az áztatós rész kimarad. Erről az étekről is Szüleim jutnak eszembe... Akárcsak a legtöbbről, valamiért... Sok évvel ezelőtt -már lassan 13 éve, hogy Apukánk nincs köztünk- vittem hozzájuk is egy adagot, s Apukám úgy dicsérte meg,  hogy: "50 év múlva is ilyet együnk!" Ezt mondta azokra az ételekre, amik ízlettek Neki. 

Mi is szeretjük, mikor eszünkbe jut, többször készül egymás után, aztán megint elfelejtődik egy időre. Ezúttal Gergő szülinapjára készült, többek között, fasírttal, amibe került reszelt főtt krumpli és sajt is.

Hozzávalók:

A krumplihoz:

• 1 kg főtt krumpli
• 2 közepes fej hagyma
• 4 főtt tojás
• só, bors

A majonézhez:

• 1 főtt tojássárga
• 1 nyers tojássárga
• 2 dl olaj
• 3 teáskanál mustár
• 2 evőkanál tejföl

A fasírthoz:

• fél kg darált hús
• só
• bors, paprika
• 3 gerezd fokhagyma
• 2 közepes főtt krumpli
• 25 dkg trappista sajt 
• 3 tojás
• 2 szelet kenyér 
• 3-4 evőkanál zsemlemorzsa
• olaj a sütéshez

Így készült:

A krumplit megfőztem, leszűrtem s azon forrón megpucoltam.

A tojásokat 10 perc alatt keményre főztem, hideg vízben hűlni hagytam.

Mikor a krumpli meghűlt, felszeleteltem, a hagymát szintén. Sóztam, kevés borsot is szórtam rá. Egy tojássárgát félretettem a majonézhez, a többi megpucolt főtt tojást belekarikáztam.

A főtt sárgát villával összetörtem, majd elkevertem a nyerssel. Cseppenként öntöttem hozzá az olajat, közben kavartam, s időnként 1-1 teáskanál mustárt is kevertem hozzá- ez lágyítja és ízesíti is a majonézt. Mikor az összes olajat belekevertem, hozzákevertem a tejfölt is.

A salátát elkevertem, ha szükséges, még sózom, s a tetejére borítottam a majonézt.

A fasírthoz valókat tálba tettem- a fokhagymát összezúzva, a kenyeret beáztatva és kicsavarva, a krumplit és sajtot reszelve. Összegyúrtam, s ha lágynak érzem, teszek még bele zsemlemorzsát, ha pedig száraz, kemény a massza, vizet teszek hozzá. 

Kis golyókat formáltam belőle, s olajon pirosra sütöttem.

Nagyon-nagyon ritkán veszünk bolti majonézt, inkább házilag készítem. Gyerekkoromban megszoktam, akkoriban el sem tudtuk képzelni, hogy boltban is lehet venni, készen. Most meg van, aki azt nem tudja, hogy otthon is el lehet készíteni. Lehet, persze, csak friss legyen a tojás. Próbáltam csak főtt tojással, de nem sikerült, kell hozzá a nyers is. Annyira nem is ördöngös dolog, arra kell figyelni, hogy előbb cseppenként, majd vékonyan csorgatva kerüljön bele az olaj, s közben keverni-keverni. Van gyorsabb változat is, egy egész tojást 1 dl olajjal és teáskanálnyi mustárral botmixerrel kell kikeverni. Egy időben így csináltam, aztán egyszer-kétszer nem sikerült, s azóta a hagyományos változatot kevergetem.

A fasírt is lefagyasztható, szoktam is minden alkalommal, mikor sütök, s távol tanyázó Fiacskám csak felolvasztja s fasírtos szendvicset pakol magának az óráira. A krumplisalátát nem ajánlom lefagyasztani, mint ahogy semmilyen krumplis és majonézes ételt sem. A krumpli kiolvadás után élvezhetetlen. 

Beledobálós túrós

Egy darabig kerestem, mire rátaláltam a receptre!
Egy hét várva várt szünet áll előttem, s az utóbbi időben elmaradt dolgok megtétele mellett a blogra is szánok kicsit több időt. Többek között a rengeteg sütemény- és ételfotó közt rendet szeretnék rakni. Amihez nem találom meg a receptet -mert olyan is van bőven, vagy elkevertem, vagy le sem jegyeztem- törlöm, a többit pedig megpróbálom bejegyzéssé formálni. Így az ínségesebb időkben esténként csak egy kattintás, s tádám! Van új recept a blogon. 😃
Ezt a sütit sem mostanság sütöttem, de ez a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis egy lapon megtaláltam a hozzávalók listáját, mellé írt mennyiségekkel együtt.
Lusta asszony sütijének is nevezik a sütit, mert nem kell hozzá tésztát gyúrni, csak mindent szó szerint beleszórni a tepsibe, s meglepően finom lesz a végeredmény. Hogy még finomabb legyen, barackkal is gazdagítottam.

Hozzávalók (28×32 cm-es tepsihez):

• 40 dkg liszt
• 15 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 kg túró
• 15 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• csipet só
• 1 citrom leve
• 20 dkg vaj
• 5-6 őszibarack/nektarin
• 6 tojás
• 6 dl tej

Így készült:

A lisztet, cukrot, sütőport elvegyítettem.

A tojásokat felvertem, elkevertem a tejjel.

A túrót áttörtem, elkevertem a cukorral, vaníliával, citromlével, cukorral.

A barackot megmostam, felkockáztam.

A tepsi alját vastagon kikentem fele vajjal. Rászórtam a lisztes keverék felét, elegyengettem. Erre borítottam a túrót, elegyengettem, de nem lapítottam-nyomkodtam le. Rászórtam a barackdarabokat, erre került a lisztes keverék másik fele. Rácsorgattam a tojásos tejet úgy, hogy mindenfele jusson, végül rádaraboltam a maradék vajat. 

180 fokos sütőbe tettem a tepsit, s addig hagytam benn, míg a teteje szépen megpirult.

Ilyen egyszerű, bár mosatlan van utána! 😉 De érdekes, különleges, néha érdemes ilyet is készíteni. 

Rózsa szelet

A sok kevert után megembereltem magam, s végre hétvégére sütöttem egy "rendes" sütit. Valamikor már sütöttem, de akkor figyelmetlenségből más sült ki belőle (itt található ügyetlenkedésem eredménye). Akkor is finom volt azért, de ez most mellé még szép is lett. (😀 Én kis szerény!) Mindenkinek ízlett, így bátran ajánlom elkészítésre!

Hozzávalók:
A tésztához:

• 50 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• csipet só
• 15 dkg margarin
• 10 dkg zsír
• 1 tojás
• 2 evőkanál tejföl
• a tészta harmadába: 1 evőkanál kakaó, 1 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 1 üveg lekvár (sárgabarack)
• 20 dkg darált dió
• 10 dkg cukor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom lereszelt héja

A mázhoz:

• 4 tojássárga
• 15 dkg porcukor

Így készült:

A lisztet, cukrot, sütőport, sót tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. Hozzáadtam a tojást és a tejfölt. Annyi kell a tejfölből, hogy összeálljon a tészta, de azért túl kemény se legyen, mert akkor nehéz kinyújtani. A meggyúrt tésztát 3 részre osztottam. Egyikbe belegyúrtam egy púpozott evőkanál kakaót és kevés tejfölt.

A diót, cukrot, vaníliát, citromhéjat összevegyítettem. 

Az egyik világos tésztát tepsi méretűre nyújtottam (28×32 cm-es), kikent tepsibe tettem. Lekentem lekvárral, megszórtam a diós keverék felével. Következett a kakaós lap, lekvár, többi dió. Elegyengettem, befedtem az utolsó, világos lappal.

180 fokos sütőbe tettem. Addig sült, míg szép világosra pirult a teteje.

Közben a tojások sárgáját a cukorral habosra kevertem. A sütőből kivett tésztára azonnal rákentem és hagytam kihűlni.

Kihűlés után szeletelhető.

Kicsit több a munka vele, mint a kevert sütikkel, de mutatós, és nagyon finom. A tojássárga nyersen van a tetején, de a forró sütire kenve talán valamennyire hőkezelve van. 

A fehérjék megmaradnak, de nálam ez nem gond, mindig találok valami jobb sorsot számukra. Ezúttal cukorral felverve, liszttel és a maradék darált dióval összekeverve egy lapot sütöttem belőlük, amiből lekváros tekercs lett. 

Újabb adag rózsa szelet. S még mindig finom! 😊

2021. december

Ahogy terveztem, karácsonyra is elkészült. Több családtaggal is egyetértettünk abban, hogy ez a legfinomabb süti a felhozatalból. Pedig volt néhány féle-fajta: édesből nyolc, sósból csak kettő. 

Annyit változtattam rajta, hogy most két lap lett kakaós, a középső pedig világos- a negatívját készítettem el! 😀

No meg másképp szeleteltem:

Napraforgómagos pogácsa

Savanyú káposztás húsgombócleves mellé készítettem, de a leves mellé senki nem ette, magába annál inkább. Frissen, sőt még másnap is finom ropogós volt.

Hozzávalók:

• 3 dl tej+ szükség szerint
• 4 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 1 kg liszt
• 25 dkg margarin
• 2 evőkanál zsír
• 2 teáskanál só (púpozott)
• maréknyi napraforgómag
• 2 evőkanál tönkölykorpa
• 2 tojás

Tetejére: 1 tojássárga, 2 evőkanál tej, szezámmag

Így készült:

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukort, belemorzsoltam az élesztőt. Miközben felfutott, a lisztet, sót, margarint, zsírt tálba tettem s elmorzsoltam. Belevegyítettem a korpát és napraforgómagot. Hozzáadtam a tojásokat és élesztős tejet. Összegyúrtam, megdagasztottam a tésztát. Ha szükséges, még kerülhet bele tej. 

Egy órányi kelesztés után deszkára borítottam, kinyújtottam, egyszer hajtogattam. 10-15 perc pihentetés után ujjnyi vastagra nyújtottam, kis pogácsaszaggatóval kivágtam, tepsibe pakoltam.

A tojássárgát elkevertem a tejjel. Lekentem a pogácsák tetejét, szezámmaggal szórtam.

180 fokos sütőben pirosra sütöttem őket. Azaz világosbarnára. 😉

Két hét múlva rendelésre újra sütöttem, némi változtatással: több zsír került bele, mint margarin -10-25 dkg -, 3 tojássárga, mert a fehérjékkel más tervem volt, a korpa pedig elmaradt. No meg sajt került a tetejére. Tejből pontosan 4 dl van benne. Ezúttal is finom volt! 😊

Fekete-erdő torta...

...rusztikusan, kívánságra, 20. szülinapra, díszítésében testre szabva.
Akárhogyan is számolom, 1998 óta 20 év telt el. S tegnap volt 20 éve annak, hogy világra jött Fiúnk. De rég volt, s mégis, mintha csak most lett volna... Második nekifutásra, s az első kudarc okozta aggodalmak után épen, egészségesen, a kiírt időpont előtt két héttel, a reggeli fura érzést követően délután 6 előtt 20 perccel megérkezett Elsőszülöttünk. Unokaként is elsőnek érkezett. Nagymamák, Nagynénik halmozták el dédelgetésükkel. Korán utazóvá vált, fél éves volt, mikor nekivágtunk a "nagyvilágnak". Akkoriban gyakran mentünk haza, Ő közben cseperedett, jött a Hugi, majd ovis lett- Ő volt a sírós-, s ahogy bárki más, kisiskolás -még elsőben is beszédhibás, de már olvasni tudó- kudarcok, sikerek, csalódások, de kihevertük, azt is, hogy 8 éven át nem volt egy igazi jó barátja. De  kiszabadulván a kis faluból a középiskolába, máig tartó barátságokat kötött. Jelenleg másodéves egyetemista. A nagyvárosban is hamar megtalálta a helyét. Talpraesettségét, nyíltságát, bőbeszédűségét, irigylésre méltó memóriáját nem tőlem örökölte. A szemét viszont igen! 😃 Amilyen röviden leírtam, olyan hamar telt el ez a 20 év, mindamellett, hogy bizony sok minden történt közben. De még ennyi idő után is az én Kisfiam, akinél jobb gyereket nem is kívánhatok. 💓
Azt mondta, ha lehet, Fekete-erdő tortát kér. Persze, hogy lehet, kívánságuk parancs! :-)
Azt hittem, már van a blogon, mert nem először sütök- már recept nélkül is megy-, de tévedtem. Hát akkor most lesz. Kinézete kicsit rendhagyó, egyrészt mert kevésnek bizonyult a fél l tejszín, másrészt a tervezett meglepi-díszítés miatt. Előző félévi biokémia - egyik kedvence- leckéjéből kilesett egyik aminosav, a valin képlete került a tetejére. Ez volt a meglepetés! 😉

Hozzávalók:

• 6 tojásos kakaós piskóta
• 2 üveg magozott meggybefőtt
• 2 csomag vaníliaízű pudingpor
• 1-3 evőkanál cukor
• 5 dl habtejszín + cukor ízlés szerint
• 10 dkg étcsokoládé a díszítéshez

Így készült:

A piskótát a szokásos módon elkészítettem és 24 cm-es kerek kapcsos tortaformában megsütöttem.

Mikor kihűlt, vízszintesen 3 lapra vágtam.

A töltelékhez a meggyet leszűrtem. A levét kipótoltam vízzel úgy, hogy 7 dl legyen összesen. A pudingport kevés meggylével simára kevertem, majd hozzáöntöttem a többi lét is. Kevergetve sűrűre főztem. A meggy savanyúságától függően édesítjük. Én csak 1 evőkanállal tettem hozzá. Mikor felfőtt, hozzákevertem a meggyszemeket, addig hagytam a lángon, még felfőtt ezzel is.

Hűlni hagytam, közben felvertem a tejszínt (azaz Leányzó segítségét vettem igénybe), 2 evőkanál cukor került bele.

A már nem forró meggyes puding felét az alsó lapra kentem (a tortaformát köré pattintottam), erre került a tejszín harmada, majd a középső lap, puding másik fele, tejszínhab második harmada. Befedtem az utolsó lappal, bevontam a maradék habbal.

Másnapig hideg helyen hagytam dermedni.

Levettem róla a tortaformát.

A gőz fölött felolvasztott csokival díszítettem.

Szombaton egész nap a konyhában voltam, annyit főztem, hogy 3 napig aztán ne kelljen. Úgy néz ki, sikerült a tervem! :-) A torta persze utoljára maradt, hát ilyen lett. Azért finom, nem egy túl édes, olyan, amilyennek szeretjük. 

Tegnap Tatán csavarogtunk, este pedig ünnepeltünk.

Isten éltessen sokáig, Kisfiam! 😍

Öntött túrós pite

Megint gombhoz kerestem a kabátot. Volt túróm, s szerettem volna sütni valamit. Nekifogtam receptet keresgélni. Az öntött túrós mellett állapodtam meg, itt találtam. Mondjuk nem is tudom, minek keresgélek, mert igencsak átírtam.  Egész tojásokat használtam, s kanalazgatás helyett bögrés-dekás mércéket alkalmaztam. Így már elég megbízhatóan tudom az arányokat, de kanállal nem szeretek méricskélni: púpos legyen, laposan mérjem? Folyadék esetében nem kérdés, de hát egy kanál liszt igencsak változó mennyiségű lehet. Mondjuk a recept lelőhelyén fel vannak tüntetve a hozzávalók grammban is, ez nagy segítség.
Az én változatom is nagyon finom lett, sőt, ez az egyik legfinomabb túrós süti- szerintem.
Ilyen lett:

Hozzávalók:
A tésztához:

• 4 egész tojás
• 20 dkg cukor
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej
• 30 dkg liszt
• csipet só
• 1 csomag sütőpor

A töltelékhez:

• 2 tojás
• 1 kg túró
• 20 dkg cukor
• 1 evőkanál gríz
• 1 csomag vaníliás pudigpor
• fél citrom leve
• 1 teáskanál vaníliás cukor

Így készült:

A tésztához a tojásokat elkevertem a cukorral. Hozzáadtam a csipet sót, olajat, sütőport, lisztet, és apránként a tejet, közben kavargattam, hogy sima tésztát kapjak.

Elkészítettem a tölteléket is: az összes belevalót összekavartam. Előtte a túrót azért villával összetörtem-nyomkodtam.

Fele tésztát kikent tepsibe borítottam s 180 fokon elősütöttem. Azaz addig ült a sütőben, míg teteje már nem volt lágy. Ekkor kivettem, ráborítottam a túrót, elegyengettem. Rákanalaztam a tészta másik felét mindenfele a tetejére s kanállal próbáltam elkenegetni, hogy lehetőleg befedje a tetejét.

Visszatettem a sütőbe és készre sütöttem.

Tényleg nagyon finom, a tésztája jó puha, szinte puhább, mint a túrótöltelék. Jól esett harapdálni, egyik szeletet a másik után. Ez is olyan süti, amelyiknél nem álltam le a kóstolásnál! 😊

Almás-mákos kevert süti

Már ez az állandó zsonglőrködés az idővel fáraszt ki. Hetek óta várat magára egy meggyes-mákos süti, de sehogy sem akar összejönni rá egy szabad félóra. Múlt szombaton színházba vittem a gyerekeket -soha többé hétvégén-, vasárnap meg vendégek jöttek. Aznap délelőtt sütöttem-főztem. Csakis, ami hamar megy. A mákból végül csak egy kevert süti lett, egy másik, szintén egy edényben kikavarható süti társaságában.
Ma is munkanap volt, de a ma délután nagy részét pihenésre szántam. S pihenés közben blogot írok... Holnap meg, a vénasszonyok nyarát még kiélvezvén, nagyot járunk a Börzsönyben.
Hát akkor íme, a rohanós hétköznapok kapkodós hétvégéjére ajánlott süti:

Hozzávalók:

• 3 tojás
• 20 dkg cukor
• 20 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 2 dl olaj
• 2 dl tejföl
• 25 dkg darált mák
• 4 közepes alma
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 mokkáskanál fahéj

Így készült:

Az almákat megmostam, héjastul lereszeltem.

A tojásokat a cukorral elkevertem. Hozzáadtam a tejfölt, olajat, lisztet, sütőport, mákot és csomómentesre kevertem. Ezt követően kevertem hozzá a reszelt almát, vaníliás cukrot, fahéjat. Mikor alaposan összevegyítettem, kikent tepsibe simítottam.

180 fokos sütőben addig sütöttem, míg a teteje szép világosra pirult. A biztonság kedvéért tűpróbát is lehet végezni.

Jó ízű, kicsit tömör, mégis puha süti lett belőle. 

(Az ötlet innen, bár a hozzávalók mennyiségének emelésén túl más változtatásokat is eszközöltem a sütin. Azért az eredeti recept megnevezésében a két perc "enyhe " túlzás. Onnan kezdve, hogy minden a tálban van, két perc alatt össze lehet az egészet keverni, de előtte azért van még némi tennivaló. Bár ha sütiről van szó, egyike a leggyorsabban elkészülőknek, mi tagadás.)

Az ősz nem a kedvenc évszakom, de az idei még megszeretteti velem! Ha nem másért, ezért: