Sajtos-köményes csillagok

A sós sütik végeláthatatlan sorának egy újabb képviselője. Mert szeretem őket s mind kicsit más. Ez ha összetevőjében nem is, de formáját tekintve az. Az ünnep tiszteletére kapott ilyen alakot. Köménymagot a tetejére azért, mert a sajt benne van, a szezámmag használata meg kizárt, mikor Sógorom is jön hozzánk. Hála Istennek a mi családunkat eddig elkerülték az ilyen-olyan ételintoleranciák, annyira nem kell odafigyelnem bizonyos élelmiszerek kerülésére, kivétel a szezámmag ilyenkor. Pici mag létére jó nagy galibát tud okozni...

Hozzávalók:

• 80 dkg liszt (fele rétesliszt)
• 2 teáskanál só
• 25 dkg zsír
• 10 dkg margarin
• 25 dkg reszelt sajt
• 2 tojás
• 2 evőkanál tejföl
• + 1 tojás lekenni, köménymag beszórni

Így készült:

A lisztet, sót tálba tettem, elmorzsoltam a zsírral és margarinnal, majd elvegyítettem a reszelt sajttal is. Hozzáadtam a tojásokat és a 2 púpozott evőkanál tejfölt. Összegyúrtam. Ha nem állna össze a tészta, még kerülhet bele tejföl.

Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam a tésztát, csillag formával kiszaggattam.

Tepsibe pakoltam, felvert tojással lekentem, köménymaggal szórtam.

180 fokon világosra sütöttem őket.

Napok múlva is omlós-roppanós süti, szívesen rágcsálom. Sokkal többet ettem belőle, mint az édesekből.

Sütöttem még sósnak egy adag sütőporos vajaspogácsát, azaz margarinosat, mert most az került bele. A vajat elhasználtam a linzerbe, mert azzal sütve határozottan finomabb. Mint minden. A pogácsa is finomabb volt vajjal, így kicsit szárazabb lett. De azért így sem vallott szégyent.
Szilveszterre is készítek belőle egy adagot... Mert finom volt! :-)

El is készült a sós rágcsa szilveszteri változata is: más forma, más mag, más sajt- ezúttal füstölt került bele. Így is finom volt!
Mellette szalonnás pogácsa (hasonló) és egyszerű sajtos rúd kapott helyet:

Almás krémes kocka

Érdekes volt ez az idei karácsony is... Egy hónappal előtte igencsak vártam, aztán ahogy közeledett, már meg kellett erőltessem magam, hogy egyáltalán gondoljak rá s kezdjek el tervezgetni is. A munkahely is gondoskodott róla, hogy leterhelje az agyamat, aztán beütött a szokásos karácsony előtti váratlan és egyáltalán nem pozitív esemény, duplán is -amit nem lehet megszokni, pedig évek óta rendszeresen így van-.
Van, aki még 24-én is dolgozik, s én nyafogok, hogy csak péntek délután kezdhettem el a készülődést. Ha nincs segítségem, bizony még most is suvickolnék meg káposztát töltenék. De meglett minden időre, sikerült a szokásos menetrend szerint lebonyolítani a karácsonyt. Azóta még pihentem is, de csak testileg.
Lehetne ugyan másképp is, de én valahogy még nem tudok alábbhagyni az évek óta rendszeresített rutinból. A sütést-főzést mindig túlzásba viszem. Olyannyira, hogy még holnap sem kell főzzek, négy nappal karácsony után.

Süti is készült bőven, jó része olyan, ami huzamosabb ideig eláll, krémesből csak kétféle. Ezek egyike almás lett, Sógorom kedvéért.

Hozzávalók:
A lapokhoz:

• 60 dkg liszt
• 15 dkg porcukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 15 dkg zsír
• 2 nagy tojás
• 1 dl tej
• 1 csomag szalalkáli
• 1 evőkanál tejföl

Az almatöltelékhez:

• 5 nagy alma
• 15 dkg cukor
• 1 mokkáskanál mézes-fűszerkeverék
• 3 evőkanál citromlé
• 1 evőkanál gríz

A krémhez:

• 2 csomag tejszínízű pudingpor
• 2 evőkanál rétesliszt
• 2 evőkanál cukor
• 8 dl tej
• 25 dkg vaj
• 18 dkg cukor

Így készült:

Előbb az almatöltelék készült el, hogy legyen ideje kihűlni: az almákat megmostam, s héjastul lereszeltem. A cukorral kis lángon párolódni tettem, közben hozzáadtam a fűszerkeveréket is. Mikor megpuhult, és már nem volt sok leve, hozzáadtam a citromlét és grízt, ezzel is főztem rövid ideig.

A tésztához előbb a lisztet, cukrot, vaníliás cukrot elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a 2 tojást, a tejben elkevert szalalkálit és tejfölt. Összegyúrtam. Közepesen lágy tésztának kell lennie. Ha kemény, még kicsi tejföl mehet bele. Ha lágy, akkor pici liszt.
A tésztát 4 részre osztottam. Lisztezett deszkán tepsi méretűre nyújtottam, s a tepsi hátán sorra kisütöttem őket. (28×32 cm-es tepsin készült.)
A krémhez megfőztem a pudingot: a pudingport és lisztet kevés tejjel elkevertem, majd a többi tej és 2 evőkanál cukor hozzáadásával állandóan kavargatva sűrűre főztem.
Hagytam kihűlni, közben sűrűn át kell kavarni.
A vajat a cukorral elkevertem, majd kanalanként került bele a kihűlt puding.
Összeraktam a sütit: az alsó lapot megkentem fele krémmel, erre került a következő lap, amin az almatölteléket osztottam el, következő lap, többi krém, s utolsó lappal befedtem.

Szeretem a szalalkális lapokat, így megtöltve is finom volt. Azaz még mindig finom, mert még van, mindamellett, hogy osztogattunk belőle. De már rá sem bírok nézni. Talán egy hét múlva újra jól esne...

S hamarosan lehet készülni szilveszterre!😃

Csokis-diós kifli

Még volt egy kevés darált dió, hétvégi süti lett belőle. Hirtelen ötlettől vezérelve a töltelékbe reszelt csoki is került. Annyira nem uralta az ízvilágot, de benne volt!

Hozzávalók:
A tésztához:

• 60 dkg liszt
• csipet só
• 20 dkg zsír
• 1 csomag sütőpor
• 2 evőkanál porcukor
• 3 tojássárga
• 4-5 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 12 dkg darált dió
• 3 tojásfehérje
• 6 evőkanál cukor
• 5 dkg reszelt étcsoki

Így készült:

A lisztet, sót, cukrot, sütőport elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a sárgákat és annyi tejfölt, hogy összeálljon a tészta.

Míg elkészült a töltelék, pihenni hagytam.

A töltelékhez a fehérjéket a cukorral kemény habbá vertem. Belevegyítettem a darált diót és reszelt csokit.

A tésztát 6 részre osztottam. Mindegyiket vékony kerek lappá nyújtottam, majd 8-ba vágtam. Előbb ketté, majd még ketté, s feleztem minden negyedet. Mindegyikre mokkáskanálnyi tölteléket tettem, felsodortam, tepsibe pakoltam.

180 fokos sütőbe világosra sütöttem őket.

Pici porcukort is szórtam rájuk, de anélkül is fogyasztható.

A diótöltelék lekvárral keverve is finom. Barátnőmtől hallottam, hogy ő a folyósabb lekvárokba szokott keverni kevés diót, hogy a sütibe maradjon a töltelék. Én fordítva csináltam már, a dióhoz kevertem kevés lekvárt, hogy összefogja. 

Köménymagos sajtos rúd

Nekem ezekből sosem elég! :-) Időnként a saját kedvemért sütök sós ropogtatni valókat. De azért a többiek is segítenek elfogyasztani! :-)

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 25 dkg margarin
• 25 dkg zsír
• 25 dkg reszelt sajt (trappista)
• 2,5 teáskanál só
• 1,5 dl tej
• 3 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 1 egész tojás+2 sárgája
• 3 evőkanál tejföl
• A tetejére: 1 tojás. nagy csipet só, köménymag

Így készült:

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. 

A lisztet, sót elvegyítettem, elmorzsoltam benne a margarint, zsírt. Elvegyítettem a reszelt sajttal is. Hozzáadtam a tojást és 2 sárgát, élesztős tejet, s gyúrni kezdtem, közben adagoltam hozzá a tejfölt. Nekem 3 púpozott evőkanállal kellett bele, mire összeállt a tészta.

Rövid ideig pihentettem, majd  kinyújtottam, lekentem egy felvert tojással, kevés sót szórtam rá. meg köménymagot. Derelyemetszővel felvágtam, ezúttal hosszabb rudakat szabtam belőlük.

Tepsibe rakosgattam, 180 fokon pirulásig sütöttem.

Én nagyon szeretem köménymagot sós sütiken, de nem mindenki van így ezzel. Más mag is kerülhet rá, akár vegyesen is, kinek-kinek kedve, ízlése szerint.

Bolognai

A gyerekek egyik nagy kedvence. Én eleinte csak a kedvükért készítettem, hisz ha megkérdeztem, mit főzzek, legtöbbször az volt a válasz, hogy bolognait, szóval én sokáig nem szívleltem annyira, de már megbarátkoztam a tésztákkal. Egy ideje nem is kell készítenem, mert egész jól értik már a módját. Néhány napja viszont nekem jutott eszembe, csak úgy magamtól, s én készítettem. Nem egy bonyolult étel, az biztos. Gergő gyakran készít társainak odalent Szegeden.

Hozzávalók:

• 50 dkg spagetti
• 1 nagy fej hagyma
• 2-3 evőkanál olaj
• 60 dkg darált hús
• só
• bors, paprika
• oregánó, bazsalikom, kakukkfű
• 3-4 dl paradicsomlé (házi)
• reszelt sajt a tálaláshoz

Így készül:

A spagettit sós vízben kifőztem, leszűrtem.

A hagymát apróra vágtam, kevés olajon megpároltam. Hozzáadtam a húst, sóztam. Morzsásra pirítottam. Fűszereztem borssal, paprikával, s a zöldfűszerekből is raktam 1-1 nagy csipettel, oregánóból kicsit többet. Beleöntöttem a paradicsomlét, összefőztem, s kész is.

Nem szoktam mérni a paradicsomlét, öntök hozzá valamennyit, s ha nem találom elég szaftosnak, még egy keveset. Ketchupot is teszek néha hozzá, most épp nem.

A kifőtt tésztával és reszelt sajttal tálaljuk.

Sosem készítem porból, nekünk így is tökéletes. Hogy milyen az "igazi" bolognai, nem tudom, nem jártam utána, nálunk ez a változat alakult ki és vált be az idők során. Volt, amikor reszeltem bele répát is, mert valahol ilyen receptet láttam- ez elmaradt. 

Csokis-meggyes süti

Régebb ritkán sütöttem kevert sütiket. Mert annyira nem kedveltem őket. Egyszerűek és kiszámíthatóak. Szóval nincs bennük kihívás. Most már az a kihívás, hogy rövid idő alatt finomat tudjak a család elé tenni. Ezért kedveltem meg ezeket a sütiket, meg azért, mert azt teszek rájuk-beléjük, amihez kedvem van meg ami a kezem ügyében van. Szóval jók ezek a kis kevertek! :-)

Hozzávalók:
(2 dl-es bögrével mérve)

• 3 tojás
• 1 nagy pohár tejföl (3,25 dl)
• 1,5 pohár cukor
• 2 pohár liszt
• 1 csomag sütőpor
• 3 evőkanál kakaó
• 2 csomag vaníliás cukor
• 1 dl olaj
• magozott meggy a tetejére (kb. 50 dkg)
• 5-5 dkg fehér- és étcsoki apróra vágva

Így készült:

A tojásokat a cukorral simára kevertem. Hozzáadtam a tejfölt, azzal is elkevertem. Majd belekerült az olaj, liszt, sütőpor, vanília, kakaó. A masszát simára kevertem. 

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a tésztát. A tetejére szórtam a meggyet és a kétféle csokit.

180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Régebb ritkán sütöttem kevert sütiket. Mert annyira nem kedveltem őket. Egyszerűek és kiszámíthatóak. Szóval nincs bennük kihívás. Most már az a kihívás, hogy rövid idő alatt finomat tudjak a család elé tenni. Ezért kedveltem meg ezeket a sütiket, meg azért, mert azt teszek rájuk-beléjük, amihez kedvem van meg ami kezem ügyében van. Szóval jók ezek a kis kevertek! :-)

Rahátos papucsok

Hétvégén itthon volt Gergő, így megint ki sem mozdultam két napig a konyhából. Kis túlzással! 😉
Azaz hazajött, de itthon nem sokat ült. Egyenesen Esztergomba ment, ott találkozott Húgával, akik iskolájában rendezvény volt. Késő este keveredtek haza, másnap megint ugyanoda ment, barátnőjével találkozott, aki nem a szerelme ugyan, de évek óta igen jóba vannak. Nővérem szerint nem létezik fiú-lány barátság. Ők fogják ezt megcáfolni? Hédinek is azt szoktam mondani, hogy a legjobb barátnője egy fiú, minden gondját-baját vele beszéli meg. De "csak" barátok. Sütiről volna szó, én meg összehordok hetet-havat! 😃
Vasárnap jött haza, ebédelt, felpakoltam jó néhány doboz élelemmel, s ment is vissza.
Többek között ilyen sütit is vitt, ami jó néhány napig élvezhető:

Hozzávalók:

• 70 dkg liszt (fele rétesliszt)
• nagy csipet só
• 10 dkg zsír
• 15 dkg margarin
• 2,5 dkg élesztő
• 2 tojás
• 2-3 evőkanál tejföl
• 3 evőkanál cukor
• rahát a töltéshez
• vaníliás porcukor a forgatáshoz

Így készült:

A lisztet, sót, cukrot tálba tettem. Belemorzsoltam az élesztőt, kicsit el is dörzsöltem a liszttel. Hozzáadtam a margarint és zsírt, ezzel is elmorzsoltam. Majd a tojásokat és annyi tejfölt tettem bele, hogy összeálljon a tészta.

A rahátot csíkokra vágtam.

Egy órányi pihentetés után kinyújtottam, négyzetekre vágtam. Mindegyik közepére darabka rahátot tettem, két szemben lévő csücsköt egymásra hajtottam, le is nyomtam.

Tepsibe pakoltam, 180 fokon kisütöttem őket, szép világosra.

Azon melegében megforgattam mindegyiket vaníliás porcukorba.

Volt, amelyik kinyílt sülés közben, de a többség formás duci papucs lett. Érdekes módon a csak belemorzsolt élesztő is megteszi a hatását, így is nő a tészta.

Rahát hiányában kemény lekvárral vagy dióval is tölthető.

Ui: A bejegyzés korábban íródott, Fiam már több, mint 3 hete nem volt itthon. Most van úton, igencsak várom haza! Küzdelmes időszak van mögötte meg előtte is. Bizonyára ez az egyetemisták sorsa, de én bizony már az egészségéért aggódtam, amikor két héten keresztül napi szinten írtak 1-1 zh-t, s próbáltam benne tartani a lelket, s biztatni, hogy azért egyen is néha. Mert elmondása alapján nem tud enni, aludni, és folyton fáj a feje. S ahogy mondta: előző két félévben nem tanult annyit, mint most összesen, s fele annyi eredménnyel. Mert több tantárgyból összevontak nekik két félévi anyagot- ők meg szenvednek vele, s a hallgatók fele sem bírja teljesíteni az elvárt szintet. Kinek jó ez?
Na, ezt is kiírtam magamból...

Meggyes-diós süti

Bár még november elején megnéztem, hogy mikor is írtam az első bejegyzésemet, s a napján, sőt még utána sem jutott eszembe! A lényeg, hogy időközben 8 éve is elmúlt, hogy elkezdtem blogot írni. Megvolt ennek is a története, közben meg bizony sok víz lefolyt a Dunán; néha meginogtam, tartottam kisebb-nagyobb szünetet, de aztán csak folytattam, az utóbbi időben számomra is meglepő lendülettel. Nekem kell ez a kis "kikapcsolódás"...
Mielőtt nekiláttam a bejegyzés megírásának, néztem át a tartalékban lévő fotókat- nagyon sok van, s közben folyamatosan sütök-főzök-fotózok újabbakat is. Azt hiszem, még egy darabig űzöm ezt a "mesterséget"!
Sok mindenről beszámolhatnék a 8 évvel kapcsolatban, de nem teszem. Inkább egy finom sütit hozok! 😊
A krémes sütik alapja többnyire piskóta volt, de én a rohanó időnek köszönhetően rákaptam a kevert sütikre. Azokon is finom a krém, vagy inkább fordítva, a krém alatt a puha, csak összekeverem-tészta is igen finom tud lenni. A már említett szombati munkanap délutánján a csudának volt kedve piskótához tojást szétválasztani, habot verni s így tovább... Mindent bele a tálba, egy kis kevergetés, s mehet a tepsibe. A krémet meg Férjuram pihenés közben kikavarta.  Így alig volt dolgom. 😄

Hozzávalók:
A laphoz:

• 3 tojás 
• 20 dkg cukor
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej
• 30 dkg liszt
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• 1 csomag sütőpor
• 1 üveg magozott meggybefőtt

A krémhez:

• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 6 dl tej
• 2 csomag vaníliás cukor
• 25 dkg vaj
• 18 dkg cukor
• 10 dkg darált dió 
• + maréknyi darált dió a tetejére

Így készült:

Előbb megfőztem a pudingot: a két csomag vaníliás pudingot kevés tejjel simára kevertem, majd hozzáadtam a többi tejet, vaníliás cukrot és állandóan kavarva sűrűre főztem.

Hagytam kihűlni, közben sűrűn megkavartam.

A tésztához előbb a tojásokat kevertem el a cukorral, majd belekerült a többi hozzávaló, -a meggy kivételével-, s sima masszát kevertem belőle.

Sütőpapírral bélelt tepsibe borítottam (28×32 cm-es), a meggyet a tetejére szórtam, s 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

A krémhez a vajat a cukorral kikeverjük, majd kanalanként belekerül a közben kihűlt puding. Legvégül a dió került bele.

Mikor kihűlt a lap, a tetejére simítottam a krémet, s darált dióval beszórtam.

Első gondolat reszelt csoki volt a tetejére, de a dió kéznél volt, így azzal szórtam be. Csak hogy ne maradjon csupasz.

Bár olyan kitalált süti -igaz, egy fotó azért inspirált, amin meggyes kakaós lapon diókrém volt-, nagyon finom lett, mindenkinek ízlett. 

Hamis mézes szelet

Leányzóm bejelentette, hogy péntek délután marad a barátnőivel iskola után. Apja persze vállalta, hogy majd érte megy. Mindig megteszi értük. :-) S ha már úgyis sütőben készült a vacsi, gyorsan kevertem egy sütit is,hogy a csajos bulin legyen nekik harapnivaló. Már kaptam is fotót a kiürült sütisdobozról. 😊 Receptet sem sokáig keresgéltem, épp azelőtt akadt meg a szemem ezen a recepten. Igaz, alaposan átszerkesztettem, tettem hozzá tojást is és több olajat meg lisztet, és a csokit  lehagytam a tetejéről. Anélkül is finom. De tényleg, amilyen egyszerű, annyira finom is. Íze is, meg állaga is nagyon jó.

Hozzávalók:
2 dl-es bögrével mérve:

• 2 tojás
• 2 bögre cukor
• 1 mokkáskanál fahéj
• 1 mokkáskanál szódabikarbóna
• 3 bögre liszt
• fél bögre olaj
• 1 bögre tej
• 1 üveg őszibarackdzsem (vagy más lekvár) (3 dl)

Így készült:

A tojásokat a cukorral, fahéjjal, szódabikarbónával kikavartam, majd a többi hozzávalót is belemértem, lekvárostul, s alaposan elkevertem.

Tepsibe borítottam, tűpróbáig sütöttem. Tepsi mérete: 26×34 cm.

És tényleg mézes ízű! :-) Biztosan a fahéjnak köszönhetően. Mivel darabos lekvár került bele, így gyümölcsdarabkák is vannak benne. Eredetileg sárgabaracklekvár kell bele, de ezzel is igen finom volt. És ha még az a csoki is rákerül, nem szégyellném ünnepeken vendégek elé tenni! 😊

2021. július 24.

Azóta már többször készült a süti, legutóbb tegnap. Történt, hogy a lányok érettségi után szétszéledtek, mindenki járta a maga útját. Hédi panaszkodott is, hogy nem keresik őt. Tegyük hozzá, hogy Ő sem kezdeményezett. Aztán a tanév végén mégiscsak egymásra találtak, legalábbis a csapatból néhányan. Tegnap épp egyikük szülinapjára mentek, s újra megsütöttem nekik ezt a sütit, a régi szép napok emlékére. Ezúttal csoki is került a tetejére, bár ebben a melegben nem volt a legjobb ötlet, nem akart megdermedni. Meg sem kérdeztem, milyen állapotban érkezett meg a süti, de a tálca üresen került haza. 

Ugyanúgy készült, mint előzőleg, csak a lisztet púpos bögrével mértem,  s olajból 3/4 bögrével került bele. A lekvár pedig az ősszel főzött alma-körte volt. No meg a csoki a tetején: 10 dkg tejcsokoládé két evőkanál olajjal felolvasztva, ez becsorgatva 5 dkg, 1 evőkanál olajjal felolvasztott fehér csokoládéval.

Sajtos vajaspogácsa, sütőporral

Négyen vagyunk testvérek. Úgy gondolom, jó dolog ez, s az is, hogy bár négy fele szórt szét minket a sors, igyekszünk megragadni az alkalmakat, hogy együtt lehessünk, amikor mindenki elérhető közelben . Így volt ez az elmúlt hétvégén is, amikor is Nővéreméknél gyűltünk össze. Természetesen sütivel állítottunk be! 😉
Édeset is sütöttem, meg sósat is. Mivel a múlt szombat munkanap volt- a téli szünet egy napját kellett ledolgozni, ami előtt sokan értetlenül állnak, de van rá hivatalos magyarázat: a dolgozó szülők gyerekeinek biztosítani kell a felügyeletet- így nem sok időm volt élvezkedni a konyhában, gyors megoldást választottam. Ez egy sütőporos pogácsa, csak össze kell gyúrni, s máris lehet nyújtani, szaggatni, sütni.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 1,5 teáskanál só
• 10 dkg reszelt sajt + 12 dkg a tetejére
• 25 dkg vaj
• 1 tojás
• 1 csomag sütőpor
• 4-5 evőkanál tejföl

Így készült:

A lisztet, sót, sütőport tálba tettem, elmorzsoltam a vajjal. Belekerült a 10 dkg reszelt sajt, a tojás, s fokozatosan annyi tejföl, hogy gyúrható tésztát kapjak. Alaposan összedolgoztam.

Enyhén lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtottam a kész tésztát, apró pogácsaszaggatóval kivágtam, tepsibe pakoltam. Mindegyikre került 1-1 csipet reszelt sajt.

180 fokos sütőben világosra sütöttem őket.

Bár csak fél kg lisztből készült, lett belőle két és fél tepsivel. De ünnepekre mindenképpen érdemes duplázni az adagot!

Merem ajánlani, finom lett, így sütőporosan is. Bár ezt is meg kell gyúrni, de a kelesztési időt meg lehet vele spórolni. 

Sütöttem már hasonlót, azaz sütőporos vajaspogácsát, az is finom volt -recept itt-, de így sajtosan még annál is. 😊

Kávés keksz

Egyszerű rágcsálni való keksz, mondjuk kávé mellé! 😉

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 20 dkg porcukor
• 2 evőkanál őrölt kávé
• 25 dkg margarin
• 1 evőkanál vaníliaaroma
• 2 tojás

A lisztet előbb elmorzsoltam a margarinnal, majd a többi belevalóval összegyúrtam.

Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, kiszaggattam- tetszés szerinti formára, nálam most csak korongok lettek.

Tepsibe pakoltam, 180 fokon világosra sütöttem.

Ilyen egyszerű!

Lehet ragozni is, mondjuk csokival csorgatni. De így simán is finom!

Aszaltszilvaleves

Akkoriban, mikor még nem volt biztos, hogy ősztől lesz munkahelyem, azt tervezgettem, ha mégsem -szerencsére nem úgy lett-, akkor egy másik blogban összegyűjtöm az Anyukám receptjeit, úgy sütiket, mint ételeket, amiket tőle tanultam elkészíteni. Meg ahogy mifelénk főzték őket. Nem főztek annyiféle ételt, mint manapság, mégis változatosan étkeztünk. Minden évben volt disznóvágás, aminek aztán különböző részei évente egyszer készülő ételekbe kerültek. Amiket azóta sem ettem. Ilyen a gömböcös leves, a kásás leves, a vesével együtt elkészített agyvelő, az orjaleves.
Aszaltszilvalevest is szerintem egy évben egyszer főzött Anyukám, napon aszalt szilvából és a padláson füstölt húsból. Nálam minden bolti- úgy az aszalt szilva, mint a csülök. De azért finom lett. Legalábbis nekem. Mi nagyon szerettük, de a gyerekeimnek nem ízlik.

Hozzávalók:

• 1 füstölt csülök
• 50 dkg aszalt szilva
• liszt, tej, olaj a rántáshoz és habaráshoz
• pici ecet

Így készült:

A csülköt előző este beáztattam.

Másnap leöntöttem róla a vizet, még egyszer átmostam, és annyi vízben, amennyi bőven ellepte, főni tettem.

Mikor a csülök megfőtt, kivettem. 

A levébe tettem az aszalt szilvát és a csontról leszedett, feldarabolt csülköt. Nem kell sokáig főzni a szilvát, mert könnyen szétfő. Épp csak főjön fel, lehet is kihabarni a levest.

1 evőkanál lisztet kevés olajon világosra pirítottam, a levesbe kevertem.

1 evőkanál lisztet simára kevertem úgy 2-3 dl tejben, ezt is a leveshez kevertem, mikor felfőtt, el is zártam alatta a lángot.

Sózni nem kellett, elég sós volt a csülöktől.
Végül evőkanálnyi ecetet lehet tenni hozzá, ha hiányát érezzük.

Másféle fűszer sem kerül bele, ez így jó.

Nem tudom, másfele is főzték-e ezt a levest. Érdekes ízvilág, sós-édes-savanykás is egyben. Egyszerű és nagyszerű, régi ízemlék...
Katalin  játékára terveztem elküldeni ezt a boszorkányosan egyszerű és első kóstolásra biztos érdekes, de számomra nagyon finom és kedves ízemlékű levest, de most nézem, hogy a határidő bizony lejárt. De azért álljon itt egy újabb dobai étel. 

Alj nélküli túrós

Hazafele ballagva azon elmélkedtem, mit készítsek a hűtőben várakozó fél kg túróból vacsorára-másnap ebédre. Aztán a szokásos ebéd utáni kávézással-pihenéssel-regenerálódással összekötött fb-on való böngészés során szembejött velem egy videó, az Ízőrzők ( itt találtam meg szöveggel a receptet) egyik adásából egy túrós sütemény. Szöget ütött a fejembe, így esett, hogy végül aznap süteményt "főztem" vacsorára.
Nem kerestem újra a receptet, emlékezetből készült. Abban ugyan biztos voltam, hogy a tojások fehérje felverve került a masszába, de ezt a tevékenységet mellőztem.

Hozzávalók:

• 50 dkg túró
• 60 dkg tejföl
• 6 evőkanál cukor
• 3 csomag vaníliás cukor
• 4 tojás
• 8 evőkanál gríz
• 1 csomag sütőpor

Így készült:

A túrót villával áttörtem. Hozzákevertem a tejfölt, cukrot, egész tojásokat. Alaposan elkevertem, majd belekerült a gríz, vanília. Legvégül a sütőpor, mert mikor minden össze volt keverve, akkor jutott eszembe, hogy az sem ártana.

Sütőpapírral bélelt tepsibe borítottam a masszát.

180 fokon sütöttem addig, míg a teteje szépen megpirult.

Talán picit több cukrot tehettem volna bele, de így is finom volt. Tetejét beszórva porcukorral mindjárt édesebb egy fokkal. Mindenkinek ízlett, amolyan egyszerű és nagyszerű sütemény.