Bögrés joghurtos süti

Leányzó elmúlt szombaton belsővizsgázott történelemből. Becsülettel készült rá, pontosan, átláthatóan kidolgozta magának a tételeket, néhány osztálytársának egyik-másikat lefotózva el is küldte -szerencsére, ezek legalább megmaradtak-, hétfőn pedig barátnője másolt belőle napközben. Akkor látta utoljára a füzetet- lába kelt. Nagyon sajnáltam, mert tényleg megdolgozott vele, s azóta sem tudni, hová lett a füzet. (Ez a jutalma a segítőkészségnek manapság...) Néhány tételt újraírt, néhányat a régi füzetéből nézett át, s a "jóindulatú" füzeteltüntető egyén ellenére maximális pontszámot ért el a vizsgán. Hozta a formáját! 💓
Ennek annyi köze a sütihez, hogy annak örömére, hogy túl lesznek a vizsgán, bár akkor még nem tudták, hogyan, csajos partit szerveztek. Szólt előre, de nekem csak szombat reggel jutott el a tudatomig. Egy órám volt, hogy sütit süssek neki. Ilyenkor jönnek jól a kevert receptek. Nem cifráztam túl, mégis finom lett.
Az egy óra letelte előtt 15 perccel került ki a sütőből, meghűlni már nem volt ideje. Ennyit az interneten keringő 10 perces receptekről! 😄

Hozzávalók:
2 dl-es bögrével mérve:

• 3 tojás
• 2 bögre cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 biocitrom lereszelt héja
• 1 bögre olaj
• 2 bögre görög joghurt (1 nagy doboz)
• 4 bögre liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 evőkanál kakaó a massza harmadába+2 evőkanál tej
• 10 dkg dió a tetejére

Így készült
A tojásokat habosra kevertem a cukorral. Hozzáadtam az olajat és joghurtot, vaníliát, citromhéjat, majd a sütőporral elvegyített lisztet.

Simára kevertem.

A massza 2/3-át tepsibe simítottam (sütőpapírral bélelt, 28×32cm-es), a többibe elkevertem a kakaót és tejet. A világos masszára csorgattam.

A tetejét megszórtam durvára vágott dióval.

190 fokos sütőben sült.

A tetején megpergelődött dió nagyon jó ízt adott az egésznek. Meggyet is terveztem tenni rá, de a nagy sietségben elmaradt. Most így volt finom. 

Azon forrón szeleteltem, tele pakoltam egy dobozt, s útban Esztergom fele majdnem ki is hűlt.

Rahátos kifli

Gyerekkorunkban nem dúskáltunk édességekbe; de azért pufarin, eugénia, házi csoki, törökméz, rumos csoki, rahát és halva kapható volt az áruban nem dúskáló boltokban. Szerettük őket, ha nem másért, azért, mert más nemigen volt. Itt nem kapni őket, így mikor hazamegyünk, mindig nosztalgiázunk egy kicsit, s hozunk is belőlük. A nyáron is vásároltunk belőlük. A rahát kalácsba is került, aztán kiflitöltelék is lett belőle.

Hozzávalók:

• 4 dl tej
• 5 dkg élesztő
• 1+ 3 evőkanál cukor
• 1 teáskanál só
• 1 kg liszt
• 28 dkg margarin
• 1 evőkanál zsír
• 1 egész tojás
• 2 tojássárga
• rahát tölteni
• 1 tojás lekenni

Így készült:

A megmelegített tejben elkevertem 1 evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.

A lisztet, sót, többi cukrot tálba tettem, elvegyítettem, majd elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. Hozzáadtam a tojást és sárgákat, élesztős tejet és összegyúrtam. Ha nem lenne elég a tej, még kerülhet bele. Megdagasztottam, majd letakarva kelni hagytam, úgy egy órát.

A rahátot csíkokra vágtam.

A megkelt tésztát 8 gombócra osztottam.

Mindegyiket kerekké nyújtottam, 8 részre vágtam. Mindegyikre 1-1 darab rahátot tettem, felsodortam, meghajlítottam és tepsibe pakoltam.

Felvert tojással lekentem, 180 fokon kisütöttem őket.

A tészta nem túl édes, de mivel a rahát tömény cukor némi ízesítéssel és színezékkel, épp elég édes lesz tőle. Amúgy sem szoktam édesre készíteni a kelt tésztákat, majd a töltelék megédesíti, amennyire kell.

Zöldparadicsom csatni

Nem emlékszem ilyen hosszú, meleg őszre. Talán kétszer volt deres szeptemberben valamikor a fű reggelre, de nem fagyott meg a kertben semmi. Így a paradicsomtövek tovább növelték terméseiket. Előbb egy nagy vödörrel szedtem le, ebből hagymával vegyesen savanyúság lett. Aztán Katalin zöldparadicsom csatnija arra késztetett, hogy az újabb termést is leszedjem. Másodjára csak egy kis vödörrel lett, annak is a zöme apró koktélparadicsom. Hát elszórakoztam vele, mire megmostam, levágtam elejét-végét, felaprítottam. De mint kiderült, megérte vele bíbelődni, mindenkinek ízlik. Főleg ínyenc Fiacskám volt elragadtatva tőle.

Hozzávalók:

• 2 kg zöldparadicsom (megtisztítva volt annyi)
• 2 nagy fej hagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 2 nagy alma
• 3-3 darab zöld és piros színű paprika
• 2 közepes sárgarépa
• 1 púpozott teáskanál só
• 25 dkg cukor
• darabka gyömbér (3-4 cm-es darab)
• 1 mokkáskanál őrölt bors
• 1 mokkáskanál fahéj
• csili- ízlés szerint
• 1 dl almaecet

Így készült:

A zöldségeket megmostam-pucoltam, felaprítottam kisebb darabokra. Mindet edénybe tettem, sót, cukort rátettem, s kis lángra tettem. Hamarosan levet engedett, de azért sűrűn kavargattam. Közben a fűszereket is beletettem (a gyömbért apróra vágva), de az ecetet csak a legvégén, s még az ecettel is főztem néhány percig.

Addig főztem, míg jól besűrűsödött. Valamivel több, mint egy óra volt.

Közben többször megkóstoltam, s lehet még fűszerezni, ízlés szerint.

Tisztára mosott üvegekbe szedtem, lezártam, s néhány percre fejtetőre állítottam. 

Húsos ételek mellé finom, pedig inkább édes. 

Katalin, köszönjük a receptet, megtartjuk! :-)

Pudingos meggyes pite

Számomra ez -lett- egyik legfinomabb meggyes süti. Réges rég kinéztem a receptet (innen), de mostanáig nem került rá sor. Még mindig van néhány üveg meggy tavalyról -pedig már rég a kamrában a friss, azaz idei is-, abból került ebbe is.

Hozzávalók:
A lapokhoz:

• 45 dkg liszt
• 12 dkg cukor
• csipet só
• 25 dkg margarin
• 1 tojás
• 3 evőkanál tejföl
• 1 csomag sütőpor
• 1 citrom lereszelt héja

A töltelékhez:

• 2 kis üveg magozott meggy (2×4 dl-es)
• 7 dl meggylé
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 3 evőkanál cukor
• +porcukor beszórni

Így készült:

A meggyet leszűrtem. A levéből kimértem 7 dl-t. Nem volt egészem annyi, kipótoltam vízzel.

A pudingporokat elkevertem kevés meggylével, majd hozzáadtam a többit is. A cukorral sűrűre főztem- állandó kavargatás közepette. Mikor kész volt, belekevertem a meggyszemeket. Míg hűlt, elkészítettem a tésztát.

A lisztet, sót, cukrot, sütőport elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojást és annyi tejfölt, hogy összeálljon a tészta. 

Két részre osztottam. Egyik felét kinyújtottam, kikent tepsibe tettem. Ráborítottam a tölteléket, úgy langyosan, majd befedtem a másik kinyújtott lappal.

180 fokos sütőbe tettem. Addig sütöttem, míg a teteje világosra pirult.

Kihűlés után porcukorral szórtam be és szeleteltem.

Tényleg finom volt, omlós tésztájú süti, lágy töltelékkel. 

Kicsit azért eltértem az eredeti recepttől, de így is teljes mértékben rendben volt a süti. 

Ezzel a tésztával bármilyen pite készíthető: almás, szilvás, túrós...

Pásztorpite

Egyik alkalommal, mikor Fiam hazajönni készült -ezt átlagosan két hetente szokta-, arra kért, hogy pásztorpite legyen a vacsora. Még sosem készítettem, bár tervbe volt véve. Beírtam gyorsan a keresőbe, végigböngésztem kismillió receptet- végül összeraktam a sajátomat.
Elég változatosan készül, mint a hús fajtája, mint a hozzávalók változóak. A lényeg: zöldséges-húsos ragun krumplipüré van, s úgy összesütve a sütőbe. Persze meg az elmaradhatatlan sajt is szerepet kapott. És... mindenki elégedett volt a végeredménnyel! ☺

Hozzávalók:

• 2 fej hagyma
• kevés olaj
• 2 közepes sárgarépa
• 40 dkg csiperkegomba
• 20-25 dkg zöldborsó
• só bors, paprika
• kakukkfű
• 50 dkg darált hús
• 2-3 evőkanál sűrített paradicsom

A krumplihoz:

• 1 kg krumpli
• só
• 10 dkg vaj
• 1-2 dl tej
• 2 tojássárga
• 15-20 dkg reszelt sajt (trappista)

Így készült:

A gombát megtisztítottam, felaprítottam.

1 fej hagymát felaprítottam, kevés olajon üvegesre pároltam. Rátettem a gombát és fedő alatt megpároltam.

A másik fej hagymát szintén felaprítva kevés olajon megpároltam, hozzáadtam a sárgarépát, kevés ideig együtt is pároltam, majd a darált húst és borsót. Sóztam, fűszereztem, kevés kakukkfűt (szárítottat) is tettem hozzá, s időnként megkeverve párolódni hagytam. Végül belekerült a gomba és a sűrített paradicsom.

Közben a krumplit is megpucoltam, hasábokra vágtam, sós vízben puhára főztem. Leszűrtem, majd a vajjal, annyi tejjel, hogy ne túl lágy krumplipürét kapjunk, kikevertem, végül belekevertem a tojássárgákat és a reszelt sajtot. Ha szükséges, még sózzuk is.

A zöldséges-húsos ragut egy tepsi alján elsimítjuk, erre kenjük a krumplipürét.

190 fokos sütőben sütjük, míg enyhén pirulni kezd a teteje.

Azon melegében csak így maszatosan lehet belőle kiszedni, de annál finomabb volt.

Kihűlés után formásabb szeletekben tálalható, s újramelegítve is finom volt.

Kiadós, laktató, finom eledel. Máskor is fog készülni, ebben biztos vagyok! 😊

Joghurtos pogácsa

Újabb pogácsarecept. Mondtam, hogy gyakran sütök! 😃
Hol így, hol úgy, hol az éppen felhasználásra váró alapanyag adja az ihletet. Ezúttal a nagy pohár joghurt, ami vészesen sodródott a lejárat dátuma felé.

Hozzávalók:

• 3 dl tej
• 1 teáskanál cukor
• 5 dkg élesztő
• 1 kg liszt
• 2 púpozott teáskanál só
• 12,5 dkg vaj
• 3 evőkanál zsír
• 1 tojás
• 4-5 evőkanál joghurt

A tetejére: 1 tojás, nagy csipet só, szezámmag

Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
A lisztet elvegyítettem a sóval, elmorzsoltam a vajjal és a púposan mért 3 kanál zsírral. Hozzáadtam a tojást és élesztős tejet. Kezdtem összegyúrni, közben a nagy pohár joghurtból annyit kanalaztam hozzá, hogy közepesen kemény tésztát kapjak. Megdagasztottam, majd letakarva kelni hagytam.
Mikor megkelt, deszkára borítottam, kinyújtottam, hajtogattam.
Pici liszttel szórva, letakarva pihenni hagytam 20-30 percet.
Újra kinyújtottam, jó ujjnyi vastagra.
Kis pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe pakoltam. Csipet sóval felvert tojással lekentem, szezámmaggal szórtam.
180 fokon pirosra sütöttem őket.

A szaggatásnál lehullott darabokat természetesen újra összegyúrom, nyújtom, szaggatom. Azok már nem lesznek ilyen szép formásak, de attól mindig elfogynak! :-) 

Krémes kókuszos süti

Vannak emberek, akik nevetnek a félresikerült dolgokon, vannak, akik szerencsétlennek érzik magukat tőle. Vannak, akiket harcra serkent, másokat letör a sikertelenség. Nos, Sógorom a második kategória. Sokszor nevetve meséli, de azért rágódik rajta és tele van aggodalommal. Én egyáltalán nem nevezném pechesnek, szerencsétlenebbnek, mint az átlag, hisz mindenkinél beüt előbb-utóbb valami, csak hogy érezzük, hogy élünk. Nálunk sincs ez másképp... Csak mindenki másképp éli meg. Most mégis az- ugyanis házfelújítás vége fele csúnyán kificamította a bokáját, ráadásul nem is munka közben, hanem csak egy reggeli kapkodós  rossz mozdulat volt... S egy hónapos pihenésre ítélték.
Hogy kissé elviselhetőbbé tegyük kényszerpihenőjét, meglátogattuk. Igaz, nem csak miatta mentünk, halottak napján mindig náluk vagyunk, együtt megyünk ki a temetőbe. S hogy még jobb kedvre derítsem, kókuszos sütit is sütöttem Neki, mert szereti.

Hozzávalók:
A lapokhoz:

• 40 dkg liszt
• 15 dkg zsír
• 1 tojás
• 10 dkg cukor
• 1 evőkanál kakaó
• 1 csomag sütőpor
• 2-3 evőkanál kakaó

A töltelékhez:

• 4-5 evőkanál savanykás lekvár
• 6 tojásfehérje
• csipet só
• 15 dkg cukor
• 20 dkg kókuszreszelék
• 1 evőkanál rétesliszt
• 1 dl tej

A krémhez:

• 2 csomag vaníliaízű pudingpor
• 7 dl tej
• 2 csomag vaníliás cukor
• 15 dkg cukor
• 25 dkg vaj

+ 3-4 kocka csoki reszelve a tetejére

Így készült:

A lapokat gyúrtam meg előbb: a lisztet, sütőport, cukrot, kakaót tálba tettem, elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a tojást, és annyi tejföllel összegyúrtam, hogy ne túl kemény tésztát kapjak.

A töltelékhez felvertem a fehérjéket a sóval, majd a cukorral, jó keményre. Hozzákevertem a kókuszreszeléket és lisztet, végül több részletben, óvatos mozdulatokkal a tejet.

A tésztát két részre osztottam. Az egyiket tepsibe tettem, lekentem a lekvárral, ráborítottam a kókuszos habot, s befedtem a másik kinyújtott lappal.

180 fokos sütőben sütöttem.

A krémhez a pudingporokat elkevertem előbb kevés tejjel, majd a többi tejet is hozzákevertem. Belekerült a két vaníliás cukor is. Állandóan kavargatva sűrűre főztem.

Kihűlés közben sűrűn megkavartam. Közben a puha vajat is elkevertem a cukorral és kanalanként hozzákevertem a kihűlt pudingot.

A kész krémet a kihűlt sütemény tetejére kentem.

A tetejére csokit reszeltem.

Sütöttem már valamikor ezt a sütit, valahol fotó is van róla. 

Az eredeti receptben a tojások sárgája is a krémbe kerül- nálam ez azért maradt ki, mert megint volt maradék tojásfehérjém. 

(Bocsi, Ö., hogy kibeszéltelek, de mi már ilyennek szeretünk! :-) )

Előkerült a régebben készült fotó erről a sütiről:

Tejfölös csirkepaprikás

Mi ezt az ételt hívtuk paprikás csirkének. És nagyon szerettük! A vasárnapra levágott tyúkocskából leves is főtt, aztán meg is sült, és második fogásnak elkészült vagy krumplival, rizzsel, ritkábban tejfölösen-paprikásan, tésztával vagy nokedlivel,
Én életemben nem vágtam tyúkot- szerintem nem tudnám rávenni magam. Nem volt kellemes élmény tanúja lenni ezeknek az eseményeknek gyerekként. De állatot tartó házaknál megszokott esemény volt, s biztosan ma is az. Én boltban veszem a csirkét, pedig a házi, kukoricán nevelt, kapirgálós pipi húsának párja nincsen.
Én sem készítem gyakran, de nemrégiben hazafele csirkeszárnyat vásároltam, s menet közben dőlt el a sorsa: tejfölös csirke lesz belőle! :-)

Hozzávalók:

• 1 kg csirkehús (comb, szárny, mell, akár vegyesen is)
• 1 nagy fej hagyma
• 1 evőkanál zsír
• só, bors
• 1 teáskanál pirospaprika
• 3-4 dl tejföl
• 1 evőkanál liszt
• szükség szerint kevés tej

Így készült:

A húst beáztattam, megmostam, a szárnyvégeket levágtam.

A hagymát apróra vágtam, a zsíron üvegesre pároltam. Az sem baj, ha kicsit megpirul. Rátettem a húst, sót, kevés borsot, pici vizet, és fedő alatt puhára pároltam.

Megszórtam egy evőkanál liszttel, a paprikával, beletettem a tejfölt, és összefőztem. Ha szükséges, még sózzuk.

Ha nagyon besűrűsödne, kevés tejet öntök hozzá. 

Köretnek tészta vagy galuska -nokedli- illik hozzá. Most éppen spagetti volt otthon. Az is megtette! :-)

Egyszerű és nagyszerű étel. Amit érdemes megőrizni. Szüleink-nagyszüleink nem bonyolították túl a főzést, mégis finomakat ettünk. Meg persze szinte minden  a ház körül termelt és tenyésztett alapanyagból készült. Csuda tudja, az sem volt könnyű élet, de szép volt...

Csirkemellből készült, ugyanúgy:

Habos-karamelles almás piskóta

Aranygaluska és pogácsa sütése során maradt fehérjék sorsa lett ez a finom almás süti.
Itthon van Fiam a hosszú hétvégén, olyankor a szokásosnál is többet sütök-főzök. Meg persze szülinapja is volt. Meg mindenki kívánságát teljesítettem, nem csak az ünnepeltét.
Számomra nem fárasztó a sütés-főzés, ritkán nyűg, inkább kikapcsolódás. Szeretem megtervezni, az időt beosztani, s várni, mi sül-fő ki az újabb receptek vagy elképzelések alapján. Persze megenni is, de a család elégedettsége nagyobb örömforrás.

Hozzávalók:

• 4-5 alma
• 6 evőkanál cukor
• 6 tojásból piskóta
• 6 tojásfehérje
• 20 dkg cukor

Az almákat megpucoltam, negyedeltem, vaskosabb szeletekre vágtam.

A 6 evőkanál cukrot karamellizáltam, majd felöntöttem fél dl vízzel. Addig főztem kis lángon, míg a cukor feloldódott, s kissé besűrűsödött.

Tepsi aljára öntöttem, elkentem, hogy mindenhova jusson. (Tepsi mérete: 28×32 cm.) Kiraktam az almaszeletekkel.

A piskótát a szokásos módon elkészítettem, az almaszeletek tetejére borítottam.

180 fokos sütőben készre sütöttem. Azaz addig, míg a teteje szépen megpirult.

A tepsiben hagytam kihűlni.

Egy nagyobb méretű tálcára borítottam úgy, hogy az alja legyen a teteje.

A 6 fehérjét a 20 dkg cukorral gőz fölött felvertem s a süti tetejére simítottam.

Nekem kicsit édesebb lett a kelleténél, de amúgy nagyon finom. A karamell jó ízt ad az egésznek. No meg az alma is, persze.

Krumplisaláta sajtos-krumplis fasírttal

Hétfőn mellőzzük kicsit a sütiket! 😉
A krumplisalátát Anyukám régen úgy készítette, hogy a hozzávalókat beáztatta ecetes lébe, leszűrte, s utána került rá a majonéz. Én annyira nem kedveltem így, ezért nálam az áztatós rész kimarad. Erről az étekről is Szüleim jutnak eszembe... Akárcsak a legtöbbről, valamiért... Sok évvel ezelőtt -már lassan 13 éve, hogy Apukánk nincs köztünk- vittem hozzájuk is egy adagot, s Apukám úgy dicsérte meg,  hogy: "50 év múlva is ilyet együnk!" Ezt mondta azokra az ételekre, amik ízlettek Neki. 

Mi is szeretjük, mikor eszünkbe jut, többször készül egymás után, aztán megint elfelejtődik egy időre. Ezúttal Gergő szülinapjára készült, többek között, fasírttal, amibe került reszelt főtt krumpli és sajt is.

Hozzávalók:

A krumplihoz:

• 1 kg főtt krumpli
• 2 közepes fej hagyma
• 4 főtt tojás
• só, bors

A majonézhez:

• 1 főtt tojássárga
• 1 nyers tojássárga
• 2 dl olaj
• 3 teáskanál mustár
• 2 evőkanál tejföl

A fasírthoz:

• fél kg darált hús
• só
• bors, paprika
• 3 gerezd fokhagyma
• 2 közepes főtt krumpli
• 25 dkg trappista sajt 
• 3 tojás
• 2 szelet kenyér 
• 3-4 evőkanál zsemlemorzsa
• olaj a sütéshez

Így készült:

A krumplit megfőztem, leszűrtem s azon forrón megpucoltam.

A tojásokat 10 perc alatt keményre főztem, hideg vízben hűlni hagytam.

Mikor a krumpli meghűlt, felszeleteltem, a hagymát szintén. Sóztam, kevés borsot is szórtam rá. Egy tojássárgát félretettem a majonézhez, a többi megpucolt főtt tojást belekarikáztam.

A főtt sárgát villával összetörtem, majd elkevertem a nyerssel. Cseppenként öntöttem hozzá az olajat, közben kavartam, s időnként 1-1 teáskanál mustárt is kevertem hozzá- ez lágyítja és ízesíti is a majonézt. Mikor az összes olajat belekevertem, hozzákevertem a tejfölt is.

A salátát elkevertem, ha szükséges, még sózom, s a tetejére borítottam a majonézt.

A fasírthoz valókat tálba tettem- a fokhagymát összezúzva, a kenyeret beáztatva és kicsavarva, a krumplit és sajtot reszelve. Összegyúrtam, s ha lágynak érzem, teszek még bele zsemlemorzsát, ha pedig száraz, kemény a massza, vizet teszek hozzá. 

Kis golyókat formáltam belőle, s olajon pirosra sütöttem.

Nagyon-nagyon ritkán veszünk bolti majonézt, inkább házilag készítem. Gyerekkoromban megszoktam, akkoriban el sem tudtuk képzelni, hogy boltban is lehet venni, készen. Most meg van, aki azt nem tudja, hogy otthon is el lehet készíteni. Lehet, persze, csak friss legyen a tojás. Próbáltam csak főtt tojással, de nem sikerült, kell hozzá a nyers is. Annyira nem is ördöngös dolog, arra kell figyelni, hogy előbb cseppenként, majd vékonyan csorgatva kerüljön bele az olaj, s közben keverni-keverni. Van gyorsabb változat is, egy egész tojást 1 dl olajjal és teáskanálnyi mustárral botmixerrel kell kikeverni. Egy időben így csináltam, aztán egyszer-kétszer nem sikerült, s azóta a hagyományos változatot kevergetem.

A fasírt is lefagyasztható, szoktam is minden alkalommal, mikor sütök, s távol tanyázó Fiacskám csak felolvasztja s fasírtos szendvicset pakol magának az óráira. A krumplisalátát nem ajánlom lefagyasztani, mint ahogy semmilyen krumplis és majonézes ételt sem. A krumpli kiolvadás után élvezhetetlen. 

Beledobálós túrós

Egy darabig kerestem, mire rátaláltam a receptre!
Egy hét várva várt szünet áll előttem, s az utóbbi időben elmaradt dolgok megtétele mellett a blogra is szánok kicsit több időt. Többek között a rengeteg sütemény- és ételfotó közt rendet szeretnék rakni. Amihez nem találom meg a receptet -mert olyan is van bőven, vagy elkevertem, vagy le sem jegyeztem- törlöm, a többit pedig megpróbálom bejegyzéssé formálni. Így az ínségesebb időkben esténként csak egy kattintás, s tádám! Van új recept a blogon. 😃
Ezt a sütit sem mostanság sütöttem, de ez a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis egy lapon megtaláltam a hozzávalók listáját, mellé írt mennyiségekkel együtt.
Lusta asszony sütijének is nevezik a sütit, mert nem kell hozzá tésztát gyúrni, csak mindent szó szerint beleszórni a tepsibe, s meglepően finom lesz a végeredmény. Hogy még finomabb legyen, barackkal is gazdagítottam.

Hozzávalók (28×32 cm-es tepsihez):

• 40 dkg liszt
• 15 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 kg túró
• 15 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• csipet só
• 1 citrom leve
• 20 dkg vaj
• 5-6 őszibarack/nektarin
• 6 tojás
• 6 dl tej

Így készült:

A lisztet, cukrot, sütőport elvegyítettem.

A tojásokat felvertem, elkevertem a tejjel.

A túrót áttörtem, elkevertem a cukorral, vaníliával, citromlével, cukorral.

A barackot megmostam, felkockáztam.

A tepsi alját vastagon kikentem fele vajjal. Rászórtam a lisztes keverék felét, elegyengettem. Erre borítottam a túrót, elegyengettem, de nem lapítottam-nyomkodtam le. Rászórtam a barackdarabokat, erre került a lisztes keverék másik fele. Rácsorgattam a tojásos tejet úgy, hogy mindenfele jusson, végül rádaraboltam a maradék vajat. 

180 fokos sütőbe tettem a tepsit, s addig hagytam benn, míg a teteje szépen megpirult.

Ilyen egyszerű, bár mosatlan van utána! 😉 De érdekes, különleges, néha érdemes ilyet is készíteni. 

Rózsa szelet

A sok kevert után megembereltem magam, s végre hétvégére sütöttem egy "rendes" sütit. Valamikor már sütöttem, de akkor figyelmetlenségből más sült ki belőle (itt található ügyetlenkedésem eredménye). Akkor is finom volt azért, de ez most mellé még szép is lett. (😀 Én kis szerény!) Mindenkinek ízlett, így bátran ajánlom elkészítésre!

Hozzávalók:
A tésztához:

• 50 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• csipet só
• 15 dkg margarin
• 10 dkg zsír
• 1 tojás
• 2 evőkanál tejföl
• a tészta harmadába: 1 evőkanál kakaó, 1 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 1 üveg lekvár (sárgabarack)
• 20 dkg darált dió
• 10 dkg cukor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom lereszelt héja

A mázhoz:

• 4 tojássárga
• 15 dkg porcukor

Így készült:

A lisztet, cukrot, sütőport, sót tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. Hozzáadtam a tojást és a tejfölt. Annyi kell a tejfölből, hogy összeálljon a tészta, de azért túl kemény se legyen, mert akkor nehéz kinyújtani. A meggyúrt tésztát 3 részre osztottam. Egyikbe belegyúrtam egy púpozott evőkanál kakaót és kevés tejfölt.

A diót, cukrot, vaníliát, citromhéjat összevegyítettem. 

Az egyik világos tésztát tepsi méretűre nyújtottam (28×32 cm-es), kikent tepsibe tettem. Lekentem lekvárral, megszórtam a diós keverék felével. Következett a kakaós lap, lekvár, többi dió. Elegyengettem, befedtem az utolsó, világos lappal.

180 fokos sütőbe tettem. Addig sült, míg szép világosra pirult a teteje.

Közben a tojások sárgáját a cukorral habosra kevertem. A sütőből kivett tésztára azonnal rákentem és hagytam kihűlni.

Kihűlés után szeletelhető.

Kicsit több a munka vele, mint a kevert sütikkel, de mutatós, és nagyon finom. A tojássárga nyersen van a tetején, de a forró sütire kenve talán valamennyire hőkezelve van. 

A fehérjék megmaradnak, de nálam ez nem gond, mindig találok valami jobb sorsot számukra. Ezúttal cukorral felverve, liszttel és a maradék darált dióval összekeverve egy lapot sütöttem belőlük, amiből lekváros tekercs lett. 

Újabb adag rózsa szelet. S még mindig finom! 😊

2021. december

Ahogy terveztem, karácsonyra is elkészült. Több családtaggal is egyetértettünk abban, hogy ez a legfinomabb süti a felhozatalból. Pedig volt néhány féle-fajta: édesből nyolc, sósból csak kettő. 

Annyit változtattam rajta, hogy most két lap lett kakaós, a középső pedig világos- a negatívját készítettem el! 😀

No meg másképp szeleteltem: