Oreo házilag

Én egyáltalán nem vagyok elragadtatva az Oreo keksztől. Nekem száraz és édes, főleg ahhoz képest, hogy a színe alapján mennyi kakaónak kellene benne lenni. Leányzóm viszont odavan érte. Ízlések és pofonok, no... Persze hogy tettem egy próbát a házival, interneten kering egy pár recept hozzá, én meg variáltam egyen, amit már nem emlékszem, honnan firkantottam. Ez még ízlett is.

A kivágott korongra kekszkiszúróval nyomtam mintát, mert kekszmintázóm (még?) nincs. Már így is tele két fiók a sok vacakkal, a legutóbbi szerzeményeket már nem tudom hova tenni. Hát ilyenek lettek:

Hozzávalók:
A tésztához:

• 30 dkg liszt
• 10 dkg kakaó
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• csipet só
• 15 dkg porcukor
• 12,5 dkg vaj
• 2 nagy tojás

A töltelékhez:

• 12,5 dkg vaj
• 20 dkg porcukor
• 5 teáskanál tejszín
• 1 csomag vaníliás cukor

Így készült:

A tésztához valókat tálba tettem, összegyúrtam. Kicsit nehezen, de végül összeállt a tészta.

Rövid pihentetés után enyhén lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam, pogácsaszaggatóval korongokat szúrtam ki belőle. Tetejét rányomott kekszkivágóval mintáztam.

180 fokos sütőben sütöttem őket, gyakran figyelve, mert elég hamar sül, s sötét tészta lévén, nem látszik, ha kezd pirulni. A tetejét megnyomva állapítottam meg, hogy kész van-e. Ha már nem lágy a tészta, jó.

Hagytam kihűlni.

Közben a krémhez való vajat és cukrot elkevertem, majd hozzákanalaztam a tejszínt, alaposan kikevertem.

A kekszeket párosával összeraktam a krémmel.

Sok cukor van benne, még sem émelygősen édes. Szerettem! :-)

Szilveszterre újra megsütöttem, történt ugyanis, hogy egyik Húgomnak tettem egy kósza ígéretet, hogy karácsonyra készítek. Én meg elfelejtettem... S ha már ígéret szép szó, kis késéssel, de kedvére tettem. Neki is, meg mindenki másnak is ízlett!