Rozsos-magos zsemle

Mára nem terveztem mást a főzésen és a mindennapi házi teendőkön kívül, azaz igen, de az csak az esti órákat érinti. Így miután kibuzgólkodtam magam a konyhában, jut időm a blogra is. A sütő órákig fűtötte a konyhát, közben süti, a második fogás és utolsóként zsemle készült benne, a holnapra, tízórainak való. Rozsliszt is került bele, teljes kiőrlésű, hogy némi egészségre jótékony dolog is legyen benne, no meg többféle mag, ami ugyanezt a célt szolgálja, meg aztán jót tesz az ízének és a látványnak is.

Hozzávalók:

  • 40 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 60 dkg fehér búzaliszt
  • 2 teáskanál só (púposan mérve)
  • magok (1-1 evőkanál szezámmag, sárga lenmag, fekete szezámmag, napraforgómag)
  • 3 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 5 dkg élesztő
  • langyos víz
  • 0,5 dl olívaolaj
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot. Belemorzsoltam az élesztőt és hagytam felfutni.
Közben egy tálban a kétféle lisztet és sót, magokat elvegyítettem.
Hozzáadtam az élesztős tejet, dagasztani kezdtem. Közben annyi langyos vizet öntöttem hozzá, hogy megfelelő állagú -inkább kemény, de jól gyúrható- legyen a tészta -kb. 4 dl kellett hozzá.
Ragacsos tészta lett, de miközben beledolgoztam az olajat, legvégül, segített kezelhetővé tenni.
Megdagasztottam, s letakarva kelni hagytam.
Lisztezett deszkára borítottam, darabokra vágtam, s rozslisztben hengergetve formáztam meg őket. 13 darab lett.
Tepsibe pakoltam, kettőbe, mert egybe nem fértek el. Hagytam még pihenni 15 percnyit, majd 180 fokos sütőben addig sütöttem, míg barna, kopogós lett a héja.
A második tepsivel persze tovább kelt, ezek nagyobbak is lettek valamivel.

Csokis muffin

A muffinnál egyszerűbb süti nincs is, mégis ritkán készítek. A gyerekek gyakrabban sütnek, mint én. De tegnap délelőtt, munkába indulás előtt gyorsan belevetettem magam, s másfél óra alatt kész is volt, kisülve mind az összes. Sok lett belőle, összesen 43 darab. A suliba is vittem belőle, gyerekek (is) kapták jutalomnak. Ezért is döntöttem csokis mellett, hogy biztosan ne fogjak mellé! :-)

Hozzávalók:

  • 25 dkg margarin
  • 30 dkg cukor
  • 5 tojás
  • 5 dl aludttej (vagy joghurt)
  • 2 evőkanál kakaó
  • 1 evőkanál vaníliás cukor
  • 1,5 csomag sütőpor
  • 50 dkg liszt
  • 15-20 dkg étcsokoládé
  • porcukor
Így készült:
A margarint mikróban megolvasztottam, elkevertem a cukorral. Egyenként hozzákevertem a tojásokat, majd a vaníliás cukrot, kakaót, és végül az aludttejet a liszttel váltakozva. Előtte a kimért liszthez hozzákevertem a sütőport. 
A masszát alaposan elkevertem.
A forma mélyedéseit kibéleltem muffinpapírral, s mindegyikbe púpos evőkanál masszát tettem, annyit, hogy úgy 3/4-ig legyen tele a forma. 
A csokit feldaraboltam, a masszák mindegyikébe 1-1 darabot raktam.
180 fokos sütőben sorra kisütöttem a muffinokat. Akkor lettek készen, amikor a tetejét megnyomva már szilárd volt.

Kisülés után egy részét megszórtam porcukorral.
Nekem két muffintepsim van, így míg egyik sült, a másikat töltögettem, majd csere. Így nagyobb mennyiség sütése esetén hatékonyabb tudok lenni. :-)
A csokidarabkák szépen levándoroltak a süti legaljára, de elszökni nem tudtak. De nem csak az aljára került étcsokifalatok, a süti többi része is finom volt!

Csíkos szelet

Tegnap nagyon elszámoltam magam az idővel. Azt hittem, több időm marad sütni, hogy valami finom krémes is készülhet, de nem, csak egy kevertet sikerült összehozni. Persze a tejbegrízt megfőztem a krémhez. Betettem a hűtőbe, hogy majd ma elkészül a tervezett süti. El is készült, bár nem a tervezett. Kakaós szalalkális lapokat sütöttem, s azt töltöttem meg.

Hozzávalók:
A lapokhoz:

  • 35 dkg liszt
  • 10 dkg cukor
  • 5 dkg kakaó
  • 10 dkg vaj
  • 1 tojás
  • 1 csomag szalalkáli
  • 1 dl tej
  • 1-2 evőkanál tejföl
A krémhez:
  • 5 dl tej
  • 1 evőkanál vaníliás cukor
  • 1 evőkanál cukor
  • csipet só
  • 5 evőkanál gríz, púposan mérve
  • 15 dkg vaj
  • 15 dkg cukor
Így készült:
A tejből a sóval, vaníliás cukorral, 1 evőkanál cukorral és grízzel tejbegrízt főztem. Nem lett nagyon sűrű, de hűlés közben még keményedik. Ha túl keményre főzzük a tejbegrízt, nem lehet majd jól elkeverni a vajjal. Hagytam kihűlni, közben időnként megkevertem.
A tésztához valókat tálba tettem, kivéve a tejfölt. A szalalkáli úgy került bele, hogy előtte feloldottam az 1 dl tejben. 
Összegyúrtam, közben annyi tejfölt tettem hozzá, hogy összeálljon a tészta, de kemény legyen.
15-20 percet pihentettem.
3 részre osztottam, sorra tepsi méretűre nyújtottam őket s tepsi hátán kisütöttem. Hamar sül, figyelni kell rá. Amint megnyomva szilárdnak éreztem a tetejét, ki is vettem.
A vajat a cukorral kikevertem, majd hozzákanalaztam a kihűlt tejbegrízt.
A krémmel megtöltöttem a közben kihűlt lapokat.
Nem árt, ha néhány órát várunk vele a szeleteléssel, de akár azonnal is lehet. Én úgy tettem, mert már várták a kóstolót belőle.
Finom, pihe-puha, nem túl édes süti lett.


Almás-diós süti

Tegnap szülinapra voltunk hivatalosak. Olyan nincs, hogy mi süti nélkül állítsunk be, de valahogy nem jött össze rá az idő. Végül egy gyors kevertre csak mesterkéltem egy keveset, de kihűlni már nem volt ideje, így a receptben szereplő csokimáz lemaradt róla. Anélkül is finom volt. Egy részét elvittük, a többi itthon maradt, s míg várt ma a család az ebédre -az is jó későre készült el-, ezzel csillapították az éhségüket.

Hozzávalók:

  • 4 tojás
  • 20 dkg cukor
  • 1 teáskanál vaníliás cukor
  • 1 csapott mokkáskanál fahéj
  • 15 dkg margarin
  • 15 dkg darált dió
  • 1 citrom lereszelt héja és leve
  • 4 közepes alma lereszelve
  • 1 csomag sütőpor
  • 30 dkg liszt
Így készült:
A tojásokat a cukorral, fahéjjal, vaníliás cukorral alaposan elkevertem, majd hozzáadtam a mikróban felolvasztott margarint. A citrom héját belereszeltem, a levét kicsavartam. Az almákat megmostam, héjastul lereszeltem. Beleborítottam a masszába, ráöntöttem a citromlevet, majd elkevertem. Belekerült a dió és a sütőporral elkevert liszt. Alaposan összekevertem, majd tepsibe simítottam a masszát. (28×32 cm a tepsi mérete.)
180 fokos sütőben addig sütöttem, míg a teteje szépen megpirult. De azért a biztonság kedvéért tűpróbát is végeztem.

Finom, almás keverthez képest laza szerkezetű süti lett belőle. A receptet Anyósom gyűjteményében találtam mesealmás néven, de kissé megvariáltam az eredetit, leginkább a hozzávalók mennyiségének növelése által. De volt, amit kihagytam - a mazsolát, mert tudom, hogy vendéglátónk nem szereti-, s fahéj meg margarin nem szerepelt eredetileg benne, de szükségesnek tartottam mindkettőt. 


Tiramisu szelet

Ma sütöttem. Már vágytam valami krémesre, ami könnyű is egyben. Olyan lett. :-)

Hozzávalók:

  • 6 tojásos piskóta
  • 50 dkg mascarpone
  • 5 evőkanál cukor
  • 1 evőkanál vaníliás cukor
  • 1 dl kávé + 0,5 dl víz
  • 2 evőkanál rumaroma
  • 4 dl tejszín
  • 1 evőkanál kakaó
Így készült:
A 6 tojásból a szokásos módon piskótát sütöttem. Hagytam kihűlni, majd vízszintesen 2 lapra vágtam.
A mascarponét elkevertem a cukorral és vaníliás cukorral. A tejszínt felvertem, majd több részletben a sajtkrémhez kevertem.
A kávét, vizet, rumaromát összekevertem. Felével meglocsoltam egyik piskótalapot, rákentem a krém kicsit több, mint felét, majd befedtem a másik lappal. Meglocsoltam a maradék kávéval, rásimítottam a maradék krémet. 
A tetejére szitáltam a kakaót, majd hűtőbe tettem. 2-3 óra múlva szeleteltem.
Kissé lágy lett a töltelék, így maszatolós süti lett. Tiramisu módjára tanácsos kanállal enni. De annál finomabb!

Kókuszos reszelt linzer

Ezt a sütit eredetileg dióval kéni tölteni, Anyósom receptje. Ő viszonylag gyakran süti, ez is egy nagyon finom régi sütemény. Mivel diós kifli volt az elsőként kiszemelt hétvégi édesség, nem akartam a másikat is dióval készíteni, így kókusz került bele. Így sem maradt hoppon!

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 50 dkg liszt
  • 12 dkg cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 4 tojássárga
  • 20 dkg zsír
  • 1 citrom héja
  • 1 evőkanál tejföl
  • pici tej
A töltelékhez:
  • 4 tojásfehérje
  • csipet só
  • 12 dkg cukor
  • 20 dkg kókuszreszelék
  • 1 evőkanál liszt
  • 1,5 dl tejszín
  • kis üveg lekvár (eper)
Így készült:
A tésztához a lisztet, cukrot, sütőport elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a tojássárgákat és a tejfölt, összegyúrtam. Még most sem akart rendesen összeállni a tészta, ezért még pici tejet is öntöttem hozzá. De tényleg picit, mert a tésztának keménynek kell lennie, hogy majd reszelni lehessen.
A meggyúrt tésztát pihenni hagytam, míg elkészült a töltelék.
A fehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukorral kemény habbá vertem. Belekevertem a kókuszreszeléket és lisztet, végül a tejszínt.
A tészta nagyjából kétharmadát kikent tepsi aljába nyomogattam. (Tepsi mérete: 28×32 cm. ) Lekentem lekvárral, ezen elosztottam-simítottam a kókusztölteléket.
A maradék tésztát ráreszeltem a süti tetejére.
180 fokon sütöttem, míg a teteje szép világosra pirult.
Omlós, finom süti lett. Eperlekvár került bele, de diós esetében maradjunk a sárgabaracklekvárnál. S mi tagadás, eredeti módon elkészítve finomabb a süti, -bár lehet azért, mert úgy szoktuk meg-, de így is szerettem. :-)

Omlós diós kifli

A nagy augusztusi hajrá után kis szünet... Közben szeptemberből el is telt egy hét, nem is akármilyen. Munkás hét! :-) Szóval újra dolgozom, ráadásul ezután nyaranta nem kell átélnem ezt a nemtudommileszősztől két hónapos bizonytalanságot, így még nagyobb az öröm. Már nem is tudom, hány éve vártam erre... Azaz igen, Leányzóm három éves kora óta. Türelem rózsát, azaz állást terem! :D
Tegnap kikapcsolódtam, tehát sütöttem. Nem is egy félét, többet is, hogy mindenki vihessen magával iskolába-dolgozdába. Egyikük ez az omlós kiflicske volt. A receptet egy lapocskán találtam, amiből számtalan gyűlt az évek során innen-onnan összegyűjtött-mentett receptvázlatok formájában.

Hozzávalók:

  • 45 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 17 dkg porcukor
  • 2 evőkanál vaníliás cukor
  • 30 dkg margarin
  • 20 dkg darált dió
  • 1 evőkanál rumaroma
  • 1 tojás
  • vaníliás porcukor beforgatni
Így készült:
A lisztet, cukrokat, sütőport, diót tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a rumot, tojást, s összegyúrtam. Kissé lágynak találtam, ezért még egy evőkanál lisztet belegyúrtam. 
A tésztát egy órát pihentettem, majd 3 részre osztottam, mindegyiket hengerré sodortam, majd szeletekre vágtam. Mindegyik tésztadarabkát kiflivé hengergettem a két tenyerem között, meghajlítottam és sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam.
180 fokon világosra sütöttem őket.
Még melegen meghempergettem vaníliás cukorba a kifliket.

Tényleg omlósak lettek, ahogy a süti neve ígérte. No meg jó diósak! :-)


Pihe-puha túrós süti

Még mindig a lemaradások behozásán dolgozom... Már márciusnál tartok! :-) De visszafele haladok, s még tavalyról is van bőven lefotózott s nem megörökített recept.
Ezt a receptet is valahol FB-on találtam s írtam le magamnak, mint egyszer kipróbálandót. Túrós sütiként nem okozhat csalódást... Nem is okozott!

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 25 dkg liszt
  • 1 tojás
  • 10 dkg margarin
  • csipet só
  • fél csomag sütőpor
A töltelékhez:
  • 75 dkg túró
  • 20 dkg cukor
  • 3 evőkanál gríz
  • 1 evőkanál vaníliás cukor
  • 1 citrom lereszelt héja
  • 3 tojás
A tetejére:
  • 5 tojás
  • csipet só
  • 5 evőkanál liszt
  • 5 evőkanál cukor
Így készült:
A tésztához valókat összegyúrtam, tepsi méretűre nyújtottam. Kibéleltem vele egy kikent tepsi alját.
A töltelékhez a túrót áttörtem, elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, citromhéjjal, grízzel, tojássárgákkal. A fehérjéket felvertem, úgy adtam a túróhoz.
Az 5 tojásból a szokásos módon piskótatésztát kavartam. (A tojásokat szétválasztottam, a sárgákat fele cukorral elkevertem, a fehérjéket a cukor másik felével  és a csipet sóval felvertem; a kettőt egybeborítottam s a liszttel elkevertem. Lehet sütőport is tenni hozzá, de ha jól fel van verve a fehérje, nem szabad összeesnie. ) 
A túrótölteléket ráöntöttem a tepsiben lévő tésztára, elegyengettem, Erre simítottam a piskótamasszát.
180 fokra előmelegített sütőben sütöttem, míg a piskóta teteje szépen megpirult.


Kihűlés után szeleteltem, porcukorral szórtam be.
A tésztára lekvár is kellett volna, ezt szépen elfelejtettem. De így is finom volt, mint minden túrós süti.

Kókuszos mézes

Nem mai csirke ez a recept sem, már gyerekkorunkban közkedvelt volt. És azt hiszem, sikere töretlen. Legalábbis nálunk. Viszonylag gyakran készül, már a többi sütihez képest. :-)
Hozzávalók:
A tésztához:

  • 50 dkg liszt
  • 25 dkg cukor
  • 12 dkg margarin
  • 2 tojás
  • 2 dl tej
  • 3 evőkanál méz
  • 1 mokkáskanál szódabikarbóna
A mázhoz:
  • 25 dkg margarin
  • 25 dkg cukor
  • 3 evőkanál kakaó
  • 1-2 evőkanál rumaroma
  • 0,5 dl tej
  • 20 dkg kókuszreszelék
Így készült:
A tésztához valókat tálba téve alaposan össze kell keverni. Sűrű, enyhén folyós massza lesz.
Kikent vagy sütőpapírral bélelt tepsibe simítva, 180 fokon tűpróbáig sütöttem. Sülés közben kissé megbarnul a tészta.
Kihűlve tetszőleges szeletekre vágjuk. Általában hosszúkásra szoktam, ezúttal kisebb kockák lettek.
A mázhoz valókat -kivéve a kókuszt- kis lángon felolvasztottam, sűrűn kevergetve. Ha felfőtt, levesszük, s egyenként beleforgattam a kockákat, egy villa segítségével, mert forró a máz. Máz után kókuszreszelékbe hempergettem.
Ha teljesen beforgatjuk a kockákat a mázba, nem elég az egészre. Így az utolsó szeleteknek csak a teteje kapott mázat meg kókuszt. Sőt úgy is készült valamikor nagy sietségemben, hogy a tetejére csokit kentem s beszórtam kókusszal. Úgy is jó volt. A mézes lap önmagában is finom.

2020. június
Néha még mindig készül. Néha, mert annyi recept áll sorba, s mind ki szeretném próbálni. De úgysem fogom, pont ezért, mert a jól bevált receptekhez sem szabad hűtlennek lenni. Ehhez főleg nem.


A mázzal az a gond, ha teljesen beleforgatom a szeleteket, nem elég. Ha félig mártom bele, mint ezúttal is, s mint legtöbbször, marad belőle. Most azt csináltam, hogy a megmaradt sütiszélekre ráöntöttem a maradék mázat, s rájártam. 😀

2021. március 23.
Még mindig a leggyakrabban visszakeresett recept. Ezúttal annyit változtattam rajta, hogy margarin helyett 1.5 dl olajat kevertem a masszába. Finomabb, puhább lett a tészta. 
A mázzal megint meggyűlt a bajom, ugyanis kezdetben a teljes kockákat beleforgattam, aztán mikor láttam, hogy közel sem lesz a elég, a maradék 3 sor felkockázott süti tetejére kentem a maradék mázat és beszórtam a maradék kókusszal. Csakazértis megettük -így is! 




Olajos keksz

Ez a recept azért keltette fel a figyelmemet, mert olaj kerül a tésztájába vaj-margarin helyett. Kíváncsivá tett, így gyorsan tettem is egy próbát. Meglepően finom lett, puha és roppanós is egyben. No meg, mi tagadás, a belekerült csoki és aszalt gyümölcs is dobott rajta! :-)



Hozzávalók, 2 dl-es bögrével mérve:

  • 1 bögre olaj
  • 1 bögre joghurt
  • 1,5 bögre cukor
  • 2 nagy tojás
  • 1 teáskanál szódabikarbóna
  • 1 evőkanál vaníliás cukor
  • 1 evőkanál rumaroma
  • csipet só
  • 1 bögre mazsola és aszalt áfonya vegyesen
  • 10 dkg csoki feldarabolva
  • 1 citrom héja és leve
  • liszt, amennyit felvesz (4,5 bögre)
Így készült:
Az olajat, joghurtot, cukrot, tojásokat, vaníliát, rumaromát, csipet sót, citrom levét és héját alaposan összekevertem. Adagoltam hozzá a lisztet, míg összeállt tésztává a massza. Nekem 4,5 bögrével kellett hozzá. Végül beleforgattam az aszalt gyümölcsöket és csokidarabot. 
Diónyi gömböket formáztam a masszából, nem túl közel egymáshoz tepsibe pakoltam.
180 fokon világosra sütöttem a kekszeket.



Grízlepény

Aki szereti a tejbegrízt, ezt is fogja. Míg a gyerkőcök kisebbek voltak, gyakran főztem nekik tejbegrízt, mert azt legalább szerették. Most már megesznek szinte mindent, így egyre ritkábban készül. Pedig néha még én is megkívánom! :-)
Ezt a receptet itt találtam, le is csaptam rá, mert éppen tejbegríz-ehetnékem volt.

Hozzávalók:

  • 1 l tej
  • 7 evőkanál gríz
  • csipet só
  • 10 dkg vaj
  • 6 evőkanál porcukor
  • 1 evőkanál vaníliás cukor
  • 1 nagy evőkanál tejföl
  • 4 tojás
  • porcukor vagy lekvár a tálaláshoz
Így készült:
A tejből a csipet sóval és grízzel tejbegrízt főztem. Még azon forrón elkevertem benne a vajat. Hűlni hagytam.
A tojásokat szétválasztottam. A sárgákat habosra kevertem a cukorral és vaníliás cukorral. A fehérjéket kemény habbá vertem.
A langyos tejbegrízbe belekevertem a cukros sárgákat, tejfölt, és végül óvatos mozdulatokkal a felvert habot.
Papírral bélelt tepsibe simítottam a masszát.
180 fokon addig sütöttem, míg a teteje megpirult.
Hagytam kihűlni, utána szeleteltem. Kevés porcukrot szórtam rá, de nekem lekvárral jobban ízlett. A tejbegrízt is mindig azzal eszem, talán eperlekvárral a legfinomabb. 

Töltött gomba

Gyerekkorunkban a szüleinkkel néha elmentünk gombászni. Nem lettem nagy gombaszakértő, éppen ezért nem bízok meg az erdei, mezei gombákban, egyedül a boltban vásároltat vagyok hajlandó elkészíteni. De a keserű gombát megtanultam felismerni, abból többször gyűjtöttünk. Serpenyőben, juhtúróval sütve felséges eledel volt az. Azóta sem láttam, bár enni ettem egyszer: néhány éve éppen akkor toppantunk be Nagynénémhez, mikor nagy adag frissen sült keserűgomba volt az asztalon. Azóta tervezgetem, hogy kipróbálom csiperkével.
Sütőben sütöttem, nem egészen úgy, mint annak idején, de így is nagyon ízlett.

Hozzávalók:

  • 15 darab közepes méretű csiperke
  • kevés zsír
  • 25 dkg juhtúró
  • 2 evőkanál tejföl
  • 1 tojás
  • nagy csipet só (vagy több, ha nem túl sós a túró)
  • bors
  • morzsolt kapor
  • 10 dkg sajt
Így készült:
A gombát megpucoltam, a szárát eltávolítottam.
A juhtúrót elkevertem a tojással, tejföllel, fűszerekkel. 
Egy kis tepsi alját kizsíroztam (előző nap sütött hús zsírját használtam). A gombákat megtöltöttem 1-1 teáskanál juhtúrós keverékkel, s egymás mellé a tepsibe pakoltam őket.
Pici vizet öntöttem alá (úgy negyed decinyit), s 180 fokra előmelegített sütőbe tettem. 
A sajtot felkockáztam. Amikor a töltelék pirulni kezdett, 1-1 kocka sajtot tettem a gombákra s visszatettem a sütőbe, míg jól ráolvadt.
Rizs készült hozzá.
1 kg gombám volt, a kisebbeket és a szárakat elkészítettem tejfölös gombának. Ma ezt fogjuk megebédelni a maradék rizzsel. Úgy is szeretjük a gombát, de legjobban rántva. A következő, amit ki fogok próbálni, sütőben elkészített rántott gomba. Tűzhelyen sütni nem éppen a kedvenc elfoglaltságom, no meg nem is mondható egészségesnek. 

Joghurtos kevert lekvárral és csokival

Már megint gombhoz kerestem a kabátot! :-) Találtam a hűtőben egy nagy pohár görög joghurtot, nagyon a szavatossági idő lejárta fele sodródva. Mindenképpen ezt akartam felhasználni a vasárnapi sütihez, így vettem a firkafüzetemet, hátha találok benne valami ötletet. Találtam is, persze egész más kivitelezésűt, de én mindjárt más irányba tereltem a végkifejletet. Mert volt a hűtőben egy megkezdett baracklekvár is! :-)


Hozzávalók:

  • 3 tojás
  • 10 evőkanál cukor (púposan mérve)
  • 10 evőkanál olaj
  • 1 csomag sütőpor
  • 5 dl natúr joghurt
  • 15 evőkanál liszt (púposan mérve)
  • 1 üveg sárgabaracklekvár
  • 10 dkg étcsokoládé + 5 dkg vaj
Így készült:
A tojásokat a cukorral habosra kevertem, majd hozzáadtam az olajat 2 részletben, mindkétszer egyneművé kevertem. A joghurttal is simára kevertem, végül a lisztet és sütőport adtam hozzá. 
Miután simára kevertem, sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát. (Tepsi mérete: 26×32 cm.)
180 fokon tűpróbáig sütöttem. 
Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam a sütit, és megtöltöttem a baracklekvárral.
A csokit a vajjal gőz fölött felolvasztottam és bevontam vele a sütit.
Dermedés után szeleteltem.
A tésztája pihe-puha lett, akár krémmel, tejszínhabbal töltve vagy gyümölccsel megszórva is nagyon finom lehet. De így lekvárral is megfelelt az elvárásoknak, főleg, hogy még csoki is volt a tetején! :-)

Tejporos keksz

 Legtöbbször az otthon fellelt alapanyagok döntik el, hogy mit sütök. Persze időnként előre is tervezek, ha vendégek lesznek, vagy Fiam jön ...