Húsleves

A levesek levese.
A leggyakrabban főzött leves minálunk, mióta az eszemet tudom. Havonta legalább egyszer biztosan készül, s mindig jó sok. És mindig hétvégére. Előfordul, hogy hét közepén is van még belőle. Mégsem unja még senki. Mi lehet a titka? 😃
Ez sem az az étel, amibe mindig ugyanaz, ugyanannyi kerül. Meg gondolom, mindenki másképp csinálja.
Azért is olyan népszerű, mert sok esetben a második fogást is biztosítja -így vagy úgy- a belefőtt hús. A benne lévő zöldség és főtt hús összeaprításával pedig előétel is kerekedik, a böff, ahogy mi neveztük, azaz a francia saláta.
A legfinomabb húsleves a házi csirkéből-tyúkból készül. Ezt határozottan állítom. Amúgy is mindig finom, de az utolérhetetlen.
Nagy, 8 literes fazékba szoktam főzni, de azért nem egészen tele. Nagyobb része ebéd lesz legalább 3 napra, a maradékot lefagyasztom.

Hozzávalók:

• 4-5 szál sárgarépa (mérettől függően)
• 2-3 petrezselyem
• darab zeller
• fél karalábé és/vagy kis darabka káposzta
• 1 nagyobb fej hagyma
• 1-2 gerezd fokhagyma
• 1 paprika
• só
• húsos csont, hús (szárnyas és/vagy disznó)
• bors
• esetleg peszternák, zellerlevél, petrezselyemzöld, 1 paradicsom, kevés csípős paprika

Így készül:

A húst mindig beáztatom. Sokszor kerül bele csirkemell csontja, karajcsont, comb- többnyire csontos húst veszek, a húst elhasználjuk másra, a csontos részt pedig elteszem levesnek. Hogy mennyi legyen? Legutóbb 2 csirkemell csontja, amin persze némi hús is marad. 1 kisebb darab -tenyérnyi-oldalas és 60-70 dkg disznócomb került bele. De van, hogy pulykanyak, comb vagy szárny a belevaló, vagy kacsa csontos része- ez a ritkább.

A fazekat úgy félig töltöm vízzel, teszek bele 1 púpozott teáskanál sót -ez nem lesz elég, de kóstolás során mindig sózom még- s főni teszem.

Közben megpucolom a belevaló zöldségeket.

A majdnem fővő vízbe beleteszem a csontot-húst, a hosszában bevágott zöldségeket.

Kis lángon, hogy ne főjön nagyon, mert akkor zavaros lesz, úgy 3 órát kell főnie. De az a biztos, ha időnként megnézzük, megpuhult-e már a hús és zöldség. Meg ha úgy tapasztalom, hogy nagyon elfőtt, vagy több levest szeretnék, vízzel is pótolom.

10-15 percig hagyom állni, aztán leszűröm a levét. Nem főzöm be az egészet, de felénél többet.

Legtöbbször levestészta kerül bele, ritkábban grízgaluska. Nem szoktam külön főzni a tésztát, hanem bele a húslevesbe. A benne főtt zöldséget és húst külön tálalom, aki szereti, vesz a levesbe, vagy előtte eszik belőle. Vagy saláta saláta lesz a sorsa. Majd azt is leírom valamikor, hogyan.

Mi készülhet a benne főtt húsból? Mondjuk vadas. Vagy kicsit megsütve -vagy csak úgy- főtt krumplival és gyümölcsszósszal is finom. Gyerekkoromban nagyon szerettem a paradicsomszószt, ami szintén főtt húshoz készült, hozzá még járt rántott krumpli.

Még nagyon sok mindent tudnék írni a húslevesről. Régen szinte mindig házi tyúkból főtt, aztán a szárnyas megsütve, krumplival a második fogást is biztosította.
A Mama húslevese házi tésztával... na az utolérhetetlen. Gondoltátok volna, hogy tészta alakja meghatározza a leves ízét? Pedig ugyanazok a belevalók, liszt és tojás, de a laskára vagy zabszemre -Mama specialitása volt az apró négyzet alakúra vágott tészta- alakított tészta más zamatot adott a levesnek. Az Anyuka húslevesét sem bírom utolérni. Szerintem a szíve-lelke hiányzik belőle...

A bele főtt zöldség... hát nem egyszer nem fogy el. Ha böff készül belőle, úgy igen, azt mindenki szereti. De sütöttem már belőle fasírtot is, vagy csak simán kevés olajon, sózva, borsozva megpirítom. Semmit sem dobunk ki! Persze ez nem mindig jön össze, de ez egyik elvem.