Csokis-lekváros túrós pite

Amikor csak úgy céltalanul veszek egy alapanyagot, képes vagyok fél napot is agyalni azon, mi is legyen belőle, közben recepteket böngészek, internetet bújok. Persze, mindben találok kifogásolni valót. Felötlött a reszelt túrós is, ami Fiam kedvence, s épp itthon volt, de ahhoz mégsem volt kedvem, így alkottam egy receptet. Hogy ne csak a szokványos túrós pite legyen, kakaós lett a tészta, aztán hirtelen ötlettől vezérelve lekvár is került a töltelék alá, s ha már lúd, legyen kövér: csoki a tetejére.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 40 dkg liszt
• 2 evőkanál kakaó
• 1 csomag sütőpor
• 15 dkg cukor
• 25 dkg margarin
• 4 tojássárga
• kevés tej

A töltelékhez:

• 3-4 evőkanál sárgabaracklekvár
• 1 kg túró
• 20 dkg cukor
• 1 citrom lereszelt héja és leve
• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 4 fehérje
• csipet só

A mázhoz:

• 14 dkg csoki
• 4 evőkanál olaj

Így készült:

A tésztához a lisztet, sütőport, kakaót, cukrot elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojássárgákat és 3 evőkanál tejet, összegyúrtam. Ha nem állna össze a tészta, még kerülhet bele tej.

Míg a tészta pihent, elkészítettem a tölteléket: a túrót áttörtem, elkevertem a cukorral, pudingporral, citromhéjjal és lével, végül a csipet sóval felvert fehérjékkel.

A tésztát két részre osztottam, mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam. Egyiket kikent tepsibe tettem, (28×32 cm-es), megkentem lekvárral, elsimítottam rajta a tölteléket, beborítottam a másik lappal.

180 fokon sütöttem.

Mikor kihűlt, bevontam a gőz fölött felolvasztott csokival.

A csoki dermedése után szeleteltem.

Csak egy kevés dió...

Ki ne szeretné a diós sütiket? Hát én magunkból indulok ki: mi nagyon. Most nem töményen diós sütiket válogatok össze, hanem kis egyszerűkéket, melyeket maréknyi darabolt dióval bolondítottam meg. S állítom: a várt hatást elérte az a maréknyi, tetejére szórt, megpirult csonthéjas. S nem csak az ízhatásnak, a látványnak sem tesz rosszat.
Csak nézzétek:
(Receptek a képek alatti feliratra kattintva érhetők el.)

Diós pruszli

Kossuth kifli

Novemberi süti

Kevert mézes aszalt gyümölcsökkel

Meggyes zuzmó

Diós meggyes süti

Bögrés joghurtos süti

Krumpliska

Habos diós süti

Lekváros diós kifli

Almás-ricottás püspökkenyér

Nagybevásárláskor bedobtam a szekérbe egy doboz ricottát, csak azért, mert a szemem elé került. Mivel nem volt konkrét célom vele, csak várt sorsára a hűtőben. És még mindig várt, míg csak rá nem néztem, hogy bizony hamarosan lejár a szavatossága, kezdeni kéne vele valamit. Hát kavartam gyorsan egy sütit.

Hozzávalók:

• 20 dkg margarin
• 25 dkg cukor
• 3 nagy tojás
• 25 dkg ricotta
• 1 citrom leve és héja
• 40 dkg liszt
• 2 dl tej 
• 1 csomag sütőpor
• 3 közepes alma

Így készült:

Az almát megpucoltam, apró kockákra vágtam.

A tojásokat elkevertem a cukorral, hozzáadtam a ricottát is, simára kevertem. Majd következett a liszt, sütőpor, citrom héja és leve, s simára kevertem. Több részletben belekevertem a tejet is, végül az almadarabokat.

Elosztottam két kikent püspökkenyérformába a masszát.

180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Finom és puha süti lett belőle. Másnapra a tízóraink megvolt belőle. 😊

Olaszos kenyér

Nem, nem olasz recept alapján készült, csak az ízvilága miatt neveztem el így. Mikor hazakerültünk a nyaralásból, sokáig az ottani élmények hatása alatt voltam, már terveztük, hogy mikor megyünk vissza, s ha a valóságban nem tehettük, legalább az ízekben próbáltam visszarepülni oda. Akkoriban készült ez a kenyér- a bele került aszalt paradicsom és olajbogyó Szicíliából való, így azért volt belezárva egy csipetnyi ottani nyugalom.

Hozzávalók:

• 80 dkg liszt (ebből 15 dkg teljes kiőrlésű)
• 1,5 teáskanál só
• 4 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 3 dl víz+szükség szerint
• 3 evőkanál olívaolaj
• 6-8 darab aszalt paradicsom
• 10-12 szem olajbogyó (zöld és fekete vegyesen)
• néhány levél bazsalikom
• kis ágacska oregánó

Így készült:

Az aszalt paradicsomot és az olajbogyót apróra vágtam, a zöldfűszerekkel együtt.

A 3 dl langyos vízben elkevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.

A liszteket elvegyítettem a sóval ( egy púpozott egy és csapott teáskanállal mérve), közepébe mélyedést formáztam. Beleöntöttem a felfutott élesztős vizet, s kevergetni kezdtem. Közben annyi meleg vizet adagoltam hozzá, hogy megfelelő keménységű legyen a tészta. Nem túl kemény, könnyen formázható-gyúrható. Beleborítottam a felaprított hozzávalókat, az olívaolajat, s alaposan megdagasztottam.

Mikor megkelt, deszkára borítottam, kevés lisztet alászórva 3 részre osztottam, mindegyiket átdagasztottam. Megformáztam, kettőt-hármat csavartam rajta, így kerültek tepsibe.

20 perces újabb kelesztést követően 180 fokos sütőbe tettem.

Pirosra sütöttem őket.

Nagyon finom lett, mindenkinek ízlett. Csak úgy magában is szívesen falatoztuk, vagy sajtot majszolva hozzá tökéletes harapnivaló lett.

Diós lekváros kifli

Évekkel ezelőtt elhoztam a Nővéremtől egy ősrégi receptes könyvet. Anyukánké volt. Már borítója sincs, így azt sem tudom, mennyire régi. De megsárgult lapjai elárulják, hogy nem mai csirke, valószínűleg nálam is öregebb. No ezt a könyvet lapozgatván akadt meg a szemem egy sütirecepten, amit azért persze kicsit átalakítottam. De a lényeget, ami miatt megtetszett, mindenképpen megtartottam: a megtöltött kiflikék diódarabokba mártogatását.

Hozzávalók:

• 1 dl tej
• 1 csomag szárított élesztő
• 1 evőkanál cukor
• 50 dkg liszt (fele rétesliszt)
• 20 dkg zsír
• 1 nagy csipet só
• 1 tojássárga
• 3 evőkanál tejföl
• lekvár tölteni (szilva)
• 1 tojásfehérje a tetejére
• nagy maroknyi durvára vágott dió

Így készült:

A langyos tejben elkevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.

A lisztben elmorzsoltam a zsírt. Hozzáadtam a sót, tojássárgát és élesztős tejet, s fokozatosan adagolva a szükséges mennyiségű tejfölt, összegyúrtam a tésztát.

Fél órányi pihentetés után 5 részre osztottam.

Mindegyiket kerek lappá nyújtottam, 8 részre vágtam, lekvárt tettem a tésztavégekre, felsodortam.

A tojásfehérjét enyhén felvertem, belemártottam a kiflik tetejét, majd a durvára vágott dióba. Így pakoltam tepsibe.

180 fokos sütőben pirulásig sütöttem őket.

Még melegen porcukorral szórtam be.

Amúgy is finomak a lekváros kiflik, szeretjük őket, de a pirult ropogós diódarabok a tetején még előrébb taszították a finomsági skálán. Szóval csak ajánlani tudom! 😊

21. torta

Komolyan mondom, hogy kiszámoltam, tényleg 21 éves lett a Fiam? És annyi. Már nem is az én éveim számát, hanem ezt sok kimondani. Hihetetlen, hogy már ennyi év eltelt időközben. De mire megírom ezt a bejegyzést, még egy hónapot öregszik a gyerek! 😀
Persze a születése napján nem volt itthon, de legközelebbi hazalátogatására tortát terveztem sütni. Csokisat. De Leányzóm meghiúsította a tervemet, tudniillik a barátnőivel meglepetéstortát rendeltek Gergőnek, csokisat, s kérte, hogy akkor az itthoni ne legyen az. Így összedobtunk egy diósat. De azért egy kis kakaó került bele!

Hozzávalók:
A laphoz:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 32 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 evőkanál rumaroma
• 1,5 dl tej
• 1,5 dl olaj

A krémhez:

• 2 csomag tejszínízű pudingpor
• 3 evőkanál liszt
• 1 l tej
• 3 evőkanál cukor
• 25 dkg vaj
• 18 dkg cukor
• 10 dkg darált dió
• 1 evőkanál kakaó

Így készült:

A laphoz a tojásokat alaposan elkevertem a cukorral, majd hozzáadtam az olajat, lisztet, sütőport, több részletben a tejet, közben kevertem.

A simára kevert masszát kikent kapcsos tortaformába borítottam.

180 fokon tűpróbáig sütöttem.

A krémhez a pudingot és lisztet kevés tejjel simára kevertem. Majd apránként hozzáadtam a többi tejet, a 3 evőkanál cukrot és állandóan kavarva sűrűre főztem.

Időnként megkeverve hagytam kihűlni.

Közben a vajat a többi cukorral elkevertem, s kanalanként hozzáadtam a kihűlt pudingot.

Körülbelül egyharmadában elkevertem a kakaót, a nagyobbik részben pedig a diót.

A kihűlt tortalapot vízszintesen 3 lapra vágtam. 

Az alsóra felére diókrémet kentem, a következőre kakaósat, melyből hagytam keveset a díszítéshez. Befedtem a felső lappal, majd bevontam kívülről diós krémmel, a kakaóssal díszítettem. A tetejére szórtam kevés darált diót is.

Már rég sütöttem piskótát, az utóbbi időben tortalapnak is ilyen gyorsabban elkészülő keverteket sütök. Finomak, jó puha lesz így is. Egy bajom van velük, a közepe mindig felpúposodik, azt le szoktam vágni, hogy egyenes legyen a teteje.

Elkészülte után mindjárt szeleteltük is, akkor örökítettem meg. A diós krém kissé lágy volt, de azért finom volt.

Aszalt paradicsomos pogácsa

Néhány éve készítettem házilag napon aszalt paradicsomot. Második nekifutásra lett jó, először nagyon kiszárítottam. Szeretem, mint ahogy a paradicsomot minden formájában. Ebbe a pogácsába már bolti került- s ilyenkor mindig felteszem magamnak a kérdést, miért van az, hogy egyre kevesebb dologra van időm? Vagy inkább energiám, kedvem, elszántságom? De azért a sütésre valahogy mindig szakítok időt. 😁 Mert mindenkinek arra van ideje, amire szán. 

Pogácsa havonta egyszer-kétszer biztosan készül nálunk. Nincs rá egy állandó-ismétlődő receptem, szinte mindig máshogy készítem, soha nem keresek vissza egy előző receptet, hogy azt kövessem. Így izgalmasabb, mindig kíváncsian várom, hogy ezúttal milyen lesz. Ehetetlen még soha nem lett! Így is finom lett, olaszos ízvilágú.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 2 púpozott teáskanál só
• 3 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 25 dkg margarin
• 1 evőkanál zsír
• 1 nagy tojás
• 8-10 db aszalt paradicsom
• bazsalikom, oregánó
• 2-3 evőkanál tejföl
• 1 tojás és szezámmag a tetejére

Így készült:
Az aszalt paradicsomot apróra vágtam, a néhány bazsalikom- és oregánólevéllel együtt. A morzsolt is jó, de ekkor még volt friss a kertben.

A tejet meglangyosítottam, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
A lisztet elvegyítettem a sóval, elmorzsoltam a margarinnal, zsírral. Hozzáadtam a tojást, élesztős tejet, paradicsomdarabkákat, zöldfűszereket és gyúrni kezdtem. Közben adagoltam hozzá a tejfölt, annyit, hogy könnyen gyúrható-dagasztható tésztát kapjak.
Megdagasztom, majd pici liszttel beszórva, letakarva kelni hagytam.
Mikor megkelt- úgy egy óra múlva-, kinyújtottam, hajtogattam, pihentettem 15-20 percet.
Ujjnyi vastagra nyújtottam, apró pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe pakoltam.
Felvert tojással lekentem, szezámmaggal szórtam és 180 fokon pirosra sütöttem.

Almás-mákos pite

Ennek a sütinek nem várt sikere volt. 😊 Mivel családom körében nem túl népszerű a mák, nem számítottam rá, hogy olyan tempóban fog fogyni, mint ahogy apadt a tepsiből.
Tényleg finom, a lekvártól meg az almától nem olyan száraz, mint többnyire a mákos sütik.

Hozzávalók:
Tészta:

• 40 dkg liszt
• 1 sütőpor
• 10 dkg cukor
• 14 dkg zsír
• 1 tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• 2 evőkanál joghurt

A töltelékhez:

• 4 evőkanál baracklekvár
• 25 dkg őrölt mák
• 20 dkg cukor
• 6 közepes alma
• 1 citrom leve
• 1 mokkáskanál fahéj
• 1 ek gríz

Így készült:

A tésztához valókat összegyúrtam: előbb a lisztet, sütőport, citromhéjat, cukrot a zsírral, majd a tojással és joghurttal tésztává formáltam. Míg elkészült a töltelék, pihenni hagytam.

Az almát megmostam, héjastul lereszeltem. Elkevertem a mákkal, cukorral, citromlével, fahéjjal, grízzel.

A tésztát két egyforma részre osztottam. Egyiket tepsi méretűre nyújtottam (28×32 cm-es), kikent tepsibe tettem, lekentem a lekvárral. Rákanalaztam a tölteléket, elsimítottam, majd befedtem a másik kinyújtott lappal.

180 fokon addig sült, míg a teteje szépen megpirult.

Kihűlés után porcukorral szórtam, szeleteltem.

Citromos-csokis virágok

Nagyon-nagyon rég (ki sem akarom számolni, hány éve), még az eljegyzésünkre kaptunk egyik Húgomtól egy kinyomós sütiformát. Egy cső, s sok betét van hozzá, különböző formákat lehet kinyomni belőle. Rengeteget használtam annak idején, annyit, hogy kissé el is kopott, már csak kínlódva lehetett használni, így mellőzve lett. Nemrég jutott eszembe, hogy van nekem egy olyan is, elővettem s azzal formáztam a Fiamnak szánt kekszeket. Kicsit megdolgoztatott, főleg, hogy kiderült, sütőpapírra nem hajlandó rátapadni a tészta, így a gyúródeszkára nyomtam őket, onnan kerültek a tepsibe. Csak egyféle formát használtam, így most mind virágformák lettek.

Hozzávalók:

• 55 dkg liszt
• 25 dkg vaj
• 2 csomag vaníliás cukor
• 20 dkg porcukor
• 1 citrom leve és héja
• 2 közepes tojás
• 5 dkg csoki becsorgatni

Így készült:

A lisztet, cukrot, vaníliát összemorzsoltam a puha vajjal, majd hozzáadtam a citromhéjat és levet, tojásokat és összegyúrtam. Puhább, jól formázható, de egyben maradó tészta kell legyen.

A formával alakítottam virággá őket.

180 fokon egész világosra sütöttem a kekszeket.

Kihűlés után a gőz fölött felolvasztott csokival díszítettem.

Arra gondoltam, ha nem engedelmeskedik a forma, azaz folyton szétugrik használat közben, mint korábban tette, gömböket formálok a tésztából s úgy sütöm meg. De, bár egyszer-kétszer makrancoskodott, sikerült a tervem.

Ez a süti elméletileg sokáig eláll. 

A fotózásnál Leányzóm segített- azért lettek ilyen szépek! 😉😊

Kolbászos kifli

Az utóbbi időben kissé hűtlen lettem kedvenc alapanyagomhoz, a kelt tésztához. Régebb minden héten legalább egyszer sütöttem belőle valamit- hát ezen alkalmak igencsak megritkultak. Pedig még mindig szeretem lesni, mi sül ki belőle.
Ezek a kiflik nemrég készültek, útravaló gyanánt, meg esti harapnivalóként is jól működtek. Bármilyen tölteléket el tudok bele képzelni, ezekbe épp kolbászszeletkék kerültek.

Hozzávalók:

• 4 dl tej+szükség szerint
• 1 teáskanál cukor
• 4 dkg élesztő
• 1 kg liszt
• 2 púpozott teáskanál só
• 12 dkg margarin
• 2 egész tojás
• 1 dl olaj
• + kolbász, tetejére 1 tojás, szezámmag

Így készült:

Az élesztőt 4 dl kézmeleg tejben, amiben előbb elkevertem a cukrot, felfuttattam.

A lisztet elvegyítettem a sóval, elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam az élesztős tejet, tojásokat és összegyúrtam. Keménynek találtam, ezért még kevés tejet öntöttem hozzá. Ezután 3-4 részletben beledolgoztam a tésztába az olajat, közben jól megdagasztottam. 

Letakarva kelni hagytam.

Közben a kolbászt karikákra vágtam, a karikákat feleztem.

Mikor megkelt- kb 1 óra-, deszkára borítottam, 8 gombócra osztottam. Mindegyik gombócot kerekre nyújtottam, nyolcba vágtam, 2-2 fél kolbászdarabkát tettem a vastagabb végére. Felsodortam, kiflivé hajlítottam, tepsibe pakoltam.

Csipet sóval felvert tojással lekentem, szezámmaggal szórtam, 180 fokos sütőben szép pirosra sütöttem őket.