Omlós diós kifli

A nagy augusztusi hajrá után kis szünet... Közben szeptemberből el is telt egy hét, nem is akármilyen. Munkás hét! :-) Szóval újra dolgozom, ráadásul ezután nyaranta nem kell átélnem ezt a nemtudommileszősztől két hónapos bizonytalanságot, így még nagyobb az öröm. Már nem is tudom, hány éve vártam erre... Azaz igen, Leányzóm három éves kora óta. Türelem rózsát, azaz állást terem! :D
Tegnap kikapcsolódtam, tehát sütöttem. Nem is egy félét, többet is, hogy mindenki vihessen magával iskolába-dolgozdába. Egyikük ez az omlós kiflicske volt. A receptet egy lapocskán találtam, amiből számtalan gyűlt az évek során innen-onnan összegyűjtött-mentett receptvázlatok formájában.

Hozzávalók:

  • 45 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 17 dkg porcukor
  • 2 evőkanál vaníliás cukor
  • 30 dkg margarin
  • 20 dkg darált dió
  • 1 evőkanál rumaroma
  • 1 tojás
  • vaníliás porcukor beforgatni
Így készült:
A lisztet, cukrokat, sütőport, diót tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a rumot, tojást, s összegyúrtam. Kissé lágynak találtam, ezért még egy evőkanál lisztet belegyúrtam. 
A tésztát egy órát pihentettem, majd 3 részre osztottam, mindegyiket hengerré sodortam, majd szeletekre vágtam. Mindegyik tésztadarabkát kiflivé hengergettem a két tenyerem között, meghajlítottam és sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam.
180 fokon világosra sütöttem őket.
Még melegen meghempergettem vaníliás cukorba a kifliket.

Tényleg omlósak lettek, ahogy a süti neve ígérte. No meg jó diósak! :-)


2 megjegyzés:

Pisztáciás- erdei gyümölcsös torta

 Ha már tortáknál tartunk, itt a legutóbbi is, ami csak néhány hete készült. Nem csak Leányzónk, Fiúnk is öregszik: Ő már 26 lett. Utánaszám...