Tejporos keksz

 Legtöbbször az otthon fellelt alapanyagok döntik el, hogy mit sütök. Persze időnként előre is tervezek, ha vendégek lesznek, vagy Fiam jön haza, mindenképp. Az a ritkább, hogy egy szembejövő recept késztet arra, hogy kíváncsiságból elkészítsem. De ha az valamilyen szokatlan hozzávalót tartalmaz, nagyobb eséllyel csigáz fel. Ilyen volt ez a keksz is- a tejpor számomra új kekszalapanyagként. Nem bírtam sokáig tétlenül nézni a receptet- "kissé" átgondolva, de megsütöttem. Pinteresten futottam bele, az eredeti, ötletadó recept itt található. 

Hozzávalók:

• 20 dkg vaj
• 10 dkg porcukor
• 1 csipet só
• 3 közepes tojás
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 45 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 9 dkg tejpor
• 10 dkg fehér csokoládé
• porcukor forgatni

Így készült:

A fehércsokit feldaraboltam, késsel durvább darabokra aprítottam.

A lisztet, sót, porcukrot, vaníliás cukrot, sütőport, tejport összevegyítettem, majd elmorzsoltam a vajjal. Beleütöttem a tojásokat, összegyúrtam. Keményebb tészta lett, de gyúrható volt. Utoljára a csokidarabokat borítottam bele, elvegyítettem benne.

Diónyi gombócokat formáltam belőle, tepsibe pakoltam, kis helyet hagyva közöttük.

180 fokos sütőbe tettem és világosra sütöttem- csak addig, míg egész enyhén pirulni kezdenek. 

Mivel Fiam nem találta elég édesnek, egy részét porcukorba forgattam.

Szeretem a tejpor ízét, valószínűleg ezért ragadott el a recept. Nem erősen, de érzett benne. Nekem elég édes volt így is, főleg, hogy a fehércsoki darabkák is tettek hozzá édességet. A cukor mennyiségét inkább csökkenteni szoktam, s bizony hozzá lehet szokni a kevésbé édes ízekhez. De aki úgy szereti, nyugodtan tehet bele több cukrot- akár 20 dkg-ot is. 

Nápolyi szelet

 Valamikor szembejött velem az ostyalap a boltok polcain, s mindjárt kettőt is beraktam a kosárba, mert kétféle volt. Az egyik már korábban felhasználásra került, a másik sokáig árválkodott a kamra polcán. Kerestem is hozzá receptet, végignéztem vagy hatvanhatot, s alkottam egy hatvanhetediket. Vagyis összekevertem, amim volt amúgy is itthon- s megtartásra érdemesnek bizonyult.

Hozzávalók:

• 1 csomag ostyalap
• 25 dkg vaj
• 20 dkg cukor
• 1,5 dl tej
• 4 púpozott evőkanál kakaó 
• 18 dkg tejpor (2×90 g-mos csomag volt)

Így készült:

A vajat, cukrot, tejet kis lángra tettem, időnként megkavartam. Közben a kakaót és tejport elkevertem. Ha a vaj és a cukor felolvadt, levettem a lángról- nem kell felfőzni. Belekevertem a kakaó-tejport, s egy ideig kavargattam, míg sűrűsödött kicsit. Ekkor lekentem az ostyalapokat, nekem 3-ra jutott a töltelékből, eggyel befedtem s az utolsó megmaradt (így legalább agyalhatok, mi legyen annak az egynek a sorsa😄). Tálcát és nehezéket tettem rá- most másik tányér sütit.

Néhány óra múlva szeletelhető.

Nagy előnye, hogy nem kell sütni, meg egyébként is gyorsan kész van. Csak a szeletelésig ajánlott várni kicsit. Meg persze finom is, nekem különösen- számomra a tejpor gyerekkori íz. Anyukánk időnként csinált házi csokit, amit nagyon szerettünk- s ennek alapja a tejpor. 

Diós-kakaós nápolyi szelet

 Még tavaly tavasszal volt, hogy hazafele tartva a napi kisbevásárlás során a helyi kisboltban megpillantottam a kerek nápolyilap csomagokat. Persze, hogy landolt is egy kosárban. Egy, már korábban elmentett recept volt az ötletadó az elkészítéséhez. Nagyon finom lett, olyannyira, hogy elfogyott, mielőtt elfogadható fotó készült volna róla. Így, ugyan nekiláttam a bejegyzés megírásának, úgy gondoltam,. várok vele, míg újra elkészül. Az újrakészítő Leányzóm volt, egyik délután némi szóbeli segítséggel összedobta, s este már nasiztuk is. Szigorúan csak egy szeletet belőle! 😉

Mivel kerek volt az ostyalap, torta formája lett, de persze szögletesből is készíthető.

Hozzávalók:

• 1 csomag ostyalap
• 20 dkg cukor
• 1,5 dl tej
• 20 dkg tejpor
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• 10 dkg vaj
• 15 dkg pörkölt, darált dió

Így készült:

A diót kis lángon, kavargatva kissé megpörköltem, majd megdaráltam.

A tejet a cukorral tűzhelyen, kis lángon addig kavargattam, míg a cukor felolvadt. A lángról levéve a vajat is felolvasztottam benne, majd a kakaóval, tejporral, darált dióval sima masszává kevertem. 

Egy réteget kentem az alsó lapra, majd a másikat rátéve, azt is megkentem, s addig rétegeztem, míg elfogyott a töltelék. Rátettem egy tálcát, arra 2 kg lisztet (vagy bármi mást), hogy kissé lenyomja.

Néhány óra alatt át is puhul és szeletelhető, élvezhető. Szó szerint! :-)

A korábban, általam készített pedig (csak bizonyítékként, hogy nem csak más tollával ékeskedek):