Pisztáciás aprósüti

 Több mint 200 piszkozatban részben vagy teljesen megírt recept között kajtathatok kevésébé ráérős napokon. Most is ezt tettem- s ráleltem erre a még nyáron megírt receptre a még húsvétban készült sütiről. A szöveg már rég nem aktuális, de hadd maradjon... A süti viszont bármikor időszerű lehet. 

Olyan szépen elterveztem a napjaimat itthon: délelőtt foglalkozok a bloggal, délután teszem a dolgom. De amint reggel lejövök, el kell pakolni, még a postára is elszaladok, megrakom a mosógépet, a virágok is szomjasak- s ebéd, még nincs ebéd! Úgy el tud telni itthon is a nap csak úgy, hogy semmi extrát, csak a mindennapi köröket teszem a ház, udvar, kert körül. S már este van... Úgy kéne felfogni, mint munkahelyet- reggeli, kávé, és hagyok csapot-papot, mert vár a kötelesség. De ez egyelőre nem az... Különben is, szabadságon vagyok. És még egy semmittevős napot nem engedélyeztem magamnak. Csak időfoszlányokat.

Volt az a pisztáciás csokis őrület, amikor minden második blogon is elkészült az az édesség. Én nem terveztem, de akkoriban kaptam rá a pisztáciakrémre, részben gyerekeim ajánlására. Többször készült pisztáciás süti, egy nemrégiben került fel. Ez is hasonló, mégis kicsit más:

Hozzávalók:

• 45 dkg liszt + egy evőkanálnyi
• 25 dkg vaj
• 5-5 dkg darált dió és pisztácia
• 10 dkg porcukor
• 1 csipet só
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 teáskanál vaníliás cukor
• 2 közepes tojás

A krémhez:

• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 3 dl tej
• 10 dkg vaj
• 10 dkg pisztáciakrém

Így készült:

A lisztet, porcukrot, sót, sütőport, vaníliát, diót és pisztáciát a vajjal elmorzsoltam, majd a tojásokkal összegyúrtam. Picit lágyabb lett a tészta a kelleténét, ezért kevés liszttel-egy evőkanálnyival- átgyúrtam.

Fél órányi pihentetés után kinyújtottam, kisebb köröket szaggattam belőle. felének a közepét is kilyukasztottam.

Tespibe pakoltam, 180 fokon világosra sütöttem. Hamar sül, amint az alja pici színt kap, jó is.

A krémhez pudingot főztem a tejből és pudingporból, hagytam kihűlni. Közen meg-megkavargattam. A puha vajat elvegyítettem a pisztáciakrémmel, és kanalanként hozzáadtam a pudingot. 

Megtöltöttem a kekszeket: egy korongra kiskanályni krémet tettem s befedtem egy lyukassal.

Azért készült így a krém, mert a csak vaj-pisztáciakrém keveréktől nem puhult meg a süti. Viszont így másnapra jól átpuhult- nekem így sokkal jobban ízlett. 

Pisztáciából meg azért került bele csak 5 dkg, mert meguntam pucolgatni- a dió viszont konyhakész volt, azzal kiegészítettem. Persze készíthető csak egyikkel, vagy csak másikkal is. 

Karamelles mézes

 Olyan szépen elterveztem a szabadidőmet! 😄 Azért nevetek, mert csak tervek maradtak. Vagyis többnyire. Korábban hazajövök a munkából, s a fennmaradó két-három órát a blognak kéne szentelni. Kéne. De hát mindig van valami, ami keresztülhúzza a számításaimat. Az, hogy hétvégén végre hazajött a Fiúnk, örömteli, ezért szívesebben hanyagolnám gyakrabban netes teendőimet. A családdal, illetve a konyhában töltöttem a hétvégét, a péntek délutánt is beleértve. Ennek mellékhatása, hogy több közzétenni való is keletkezett időközben. 

A múlt héten átnéztem a korábbi évek fotóit, s köztük találtam karamelles mézes krémes fotókat, többszörit is, de receptet hozzá akkoriban nem eszközöltem. Ezért -is- a hétvégén megsütendők élére raktam elkészítését, füzetbe lefirkantva a felhasznált mennyiségeket. Így már bátran teszem közzé friss és régebbi fotókkal egyik kedvenc süteményemet:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 60 dkg liszt
• 10 dkg cukor
• 1 csipet só
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 20 dkg margarin
• 1 evőkanál zsír
• 2 tojás
• 1 dl folyékony méz

A krémhez:

• 25 dkg cukor
• 2 dl víz
• 5 dl tej
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 25 dkg vaj
• + 2 evőkanálnyi darált dió a tetejére

Így készült:

A tésztához a lisztet, cukrot, sót, szódabikarbónát elvegyítettem, elmorzsoltam a maragarinnal és zsírral, majd a tojással és mézzel összegyúrtam. Ha nem állna össze a tészta, pici tejjel lehet segíteni rajta- nekem nem volt szükségem rá. Ha pedig nagyon ragacsos lenne, nagy csipet liszttel gyúrjuk át.

A tésztát 4 részre osztottam, lisztezett deszkán sorra tepsi méretűre nyújtottam, (kb. 28×32 cm), tepsi hátán kisütöttem. Addig sültek, míg barnulni kezdtek. Gyorsan sül, figyelni kell rá.

A krémhez előbb a cukorból karamellt készítettem: kis lángon hagytam felolvadni, időnként átkavartam. Mikor az egész cukor megbarnult, hozzáöntöttem a vizet, vigyázva, mert ilyenkor fröcsögni szokott. Hagytam elfőni, feloldódni a cukrot. Közben a tejben elkevertem a két pudingport. Mikor a karamell teljesen feloldódott, beleöntöttem a pudingot-tejet, s kavargatva sűrűre főztem. A vajból 5 dkg-ot még forrón hozzákevertem. Hagytam kihűlni, közben sűrűn megkevergettem. Mikor már nem meleg, összekevertem a többi, előbb szétnyomkodott vajjal. 

A krémet 4 részre osztottam, s megtöltöttem a lapokat, a tetejét is lekentem és darált dióval szórtam be.

Másnapra átpuhult és könnyedén lehetett szeletelni.

A karamellel engem meg lehet vesztegetni- ezért a rajongás e süti iránt. S nem csak a krém miatt, a mézes lapok jól megpuhulnak, s a rétegek együtt kellemes összhatást adnak. 

Józsi szelet

 Küzel egy éve írtam ezt a bejegyzést. Csak a fotókat nem csatoltam hozzá, most keresgéltem ki. A nyár idén is ugyanúgy elrepült, ma kezdjük a munkát. Sógorom ugyan jó kedvében volt, a hétvégét együtt töltöttük, a kókuszos sütit viszont egész biztosan most sem veti meg. Közeledő születésnapja tájékán kiderül. 😃Jöjjön akkor az egy éves iromény, fotókkal kiegészítve:

Észre se vettem, csak eltelt a nyár. Elég mozgalmas volt- talán épp ezért. A sütésre továbbra is megragadok minden alkalmat, a fotózást viszont igencsak hanyagoltam. Ma délután kivételt tettem- igaz, csak a telefont vettem igénybe. 

Szombaton készült a süti maga alatt lévő Sógoromnak jobb pillanatok szerzése céljából. Remélem, sikerült. S azért Józsi szelet, mert neki kreált kókuszos süti már kapott Öcsi szelet nevet, így most a becsületes nevére kereszteltem az újabb kókuszos sütit. 

Hozzávalók:

A kakaós laphoz:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 20 dkg margarin
• pár csepp vaníliaaroma
• 40 dkg liszt
• 1 csipet só
• 2 evőkanál kakaó
• 1 csomag sütőpor
• 2 dl tej

A diós laphoz:

• 5 tojásfehérje (maradék)
• 5 evőkanál cukor
• 12 dkg darált dió
• 2 evőkanál liszt

A krémhez:

• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 6 dl tej
• 10 dkg kókuszreszelék+ 2 evőkanálnyi a tetejére
• 15 dkg cukor+ 2 evőkanállal
• 25 dkg vaj/margarin

Így készült:

A diós laphoz az fehérjéket a cukorral keményre vertem. Belekerült a dió és a liszt. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, 180 fokon enyhe pirulásig sült.

A kakaós laphoz előbb a tojásokat kevertem a el a cukorral, majd ebbe elkevertem a mikróban kissé megolvasztott margarint. Belekerült a liszt, sütőpor, só, kakaó, végül a tej. A simára kevert masszát sütőpapírral bélelt, 28×32 cm-es tepsibe simítottam, 180 fokon tűpróbáig sütöttem. 

A krémhez a tejből, pudingporból, 2 evőkanál cukorból pudingot főztem. Mikor besűrűsödött, a kókuszreszeléket is belekevertem, ezzel is főztem úgy fél percig.

Kevergetve hagytam kihűlni. Közben a vajat a 15 dkg cukorral elkevertem, s kanalanként belekerült a kihűlt puding.

Összeraktam a sütit: kakaós lap, fele krém, diós lap, krém másik fele. Tetejét kókuszreszelékkel szórtam meg, illetve kevés aranyszínű szórócukor is került rá.

Mákos és kávés aprósüti

Nagyon bolond világot élünk. Mikor azt gondolnánk, hogy most talán kisimul a sok hullám, amit halandó ember által felfoghatatlan érdekek vetnek, gerjesztenek egy még nagyobbat. De Böjte Csaba után szabadon: "Ne foglalkozz a világ hisztijével", inkább süss egy finom sütit!

 Egy tésztából kétféle süti- már többször bevetettem ezt a trükköt, az alaptésztát kedvünk szerint ízesítjük, formázzuk, töltjük-díszítjük. S szinte egy fáradtsággal többféle ízlésnek eleget tudunk tenni.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt + 1 evőkanálnyi
• 1 csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 15 dkg porcukor
• 25 dkg vaj
• 2 kicsi tojás
• 3 evőkanál egész mákszem- a tészta egyik felébe
• 2 evőkanál őrölt kávé- a tészta másik felébe

Töltelékhez:

A mákosba lemon curd került:

• 3 bio citrom
• 3 tojás
• 15 dkg cukor
• 10 dkg vaj

A kávéshoz:

• 3 dl tej
• 1 csomag vaníliaízű pudingpor
• 2 tasak 3az 1-ben kávépor
• 12 dkg vaj
• 4 evőkanál cukor

Így készült:

A citromkrémet egy nappal korábban elkészítettem.

A megmosott citromok héját lereszeltem, levét kicsavartam. A tojásokat elkevertem a cukorral, majd a citromok levével. Vízgőz felett addig kavartam, míg kezdett sűrűsödni. Levéve hozzáadtam a vajat és citromhéjat, elkevertem. Hűtőben tároltam.

A tésztához a lisztet, sót, sütőport, cukrot, puha vajat tálba tettem és összemorzsoltam. Belekerültek a tojások, összegyúrtam. Kicsit ragacsos-lágy lett a tészta, ezért evőkanálnyi lisztet adtam még hozzá, ezzel összegyúrva megfelelő lett. Kettéosztottam- felébe a mákot, másik felébe a kávét gyúrtam bele.

A kávésból szíveket szaggattam, a mákosból korongokat, ezek felének a közepét kilyukasztottam.

Tepsibe pakoltam a kis formákat, 180 fokon sütöttem, egész világosra. Hamar sülnek, ha a szélek picit pirulni kezdenek, illetve már nem puha megnyomva a tetejét, kész.

A kávés krémhez a tejből, kávéból, pudingporból állandó kavargatás mellett sűrű pudingot főztem. Gyakran megkeverve hagytam kihűlni. A vajat elkevertem a cukorral, kanalanként hozzákevertem a kihűlt pudingot.

A mákos részt a citromkrémmel töltöttem meg, a szívecskéket kávékrémmel.

Nekem mindkét változat ízlett, de azért kicsit jobban húzott a kávéshoz kedvem. Persze a mákos is finom, én kedvelem az inkább citromos, mint édes ízét ennek a krémnek. 

Kávékrémes szelet

 Mikor nagyban fogok neki sütni-főzni, mert vendégek jönnek, valamilyen családi esemény van, vagy jön haza a Fiúnk, eltervezem előre, mi lesz a menü. Előbb főzök, meg közben  végzem a többi épp soron lévő házi munkát, aztán jönnek a sütik. Mikor ebbe a fázisba érek, igencsak késztetést érzek arra, hogy zsugorítsak kissé a nagy terveken. Olyan nincs, hogy ezek egy az egyben megvalósuljanak, menet közben biztos, hogy átírok valamit a forgatókönyvben. Például egy piskóta-lap-krém-máz süti helyett csak egy kevert tésztából készült lap kettévágva és közötte vajkrém lesz a végeredmény. Így "született" ez a süti is:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 40 dkg liszt
• 2 evőkanál kakaó
• 15 dkg cukor
• 4 kisebb tojás
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 2 dl olaj
• 2,2 dl tej

A krémhez:

• 6 dl tej
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 3 tasak 3az1-ben kávé
• 6 evőkanál cukor
• 20 dkg vaj

Így készült:

Előbb a tészta készült el: a tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral elkevertem, majd következett a liszt, sütőpor, kakaó, olaj, ezt is összevekertem és végül több részletben belevegyítettem a tejet. Alaposan összekevertem, sütőpapírral bélelt tepsibe (28×32 cm-es) simítottam és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Hagytam kihűlni, csak utána vágtam ketté, vízszintesen.

A krémhez a pudingporokat előbb kevés tejben, majd fokozatosan a többi hozzáadásával simára kevertem. Belekerült a 3 tasak kávé, és állandóan kavargatva sűrűre főztem.

Miközben hűlt, gyakran átkavartam- közben a vajat a cukorral elkevertem, s mikor a puding már nem meleg, kanalanként hozzáadtam. Krémesre kevertem, és megtöltöttem vele a kakaós lapot- az alsóra rákentem, a másikat ráborítottam. 

Akár azonnal is szeletelhető, ez a jó ezekben a sütikben. Vagyis ez is: a krém kevergetését leszámítva gyorsan kész. De azt a puding főzésén kívül gépre is lehet bízni- én kézzel szoktam, vagy befogom Férjuramat, ha éppen otthon van és nem dolgozik semmi mást. Ő keveri a legfinomabb krémeket.😉

Így is nagyon finom, puha és krémes, kávés-kakaós, de csokimázzal a tetején bármilyen ünnepen képviseltetheti magát.

Ugyan valamikor télen készült ez a süti, de a nyári melegben, hűtőben tartva s egy-egy hűs krémes szeletet előkapva elviselhetőbbé tudjuk tenni a hőmérsékletet. Kell egy kis kárpótlás, biztatás...

Áfonyalekváros-csokikrémes kocka

 Még ez is korábban készült sütemény. De jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy felidézzem az év eseményeit. Sokminden történt. Jó és nem jó felváltva, így: férjem unokatestvérének élete párja tíz évnyi küzdelem után feladta a harcot, nem bírta megvárni fia esküvőjét, melyet két évig terveztek-szerveztek. Így néhány hónap különbséggel sírtunk és mulattunk. Az élet nem kíméletes... de közben megy tovább. 

Én meg sütök rendületlenül. Ha van kinek. Ha csak ketten vagyunk, bizony előfordul, hogy nem kerül sütemény az asztalra. Ha itthon vannak a gyerekek, akkor pótolom: mindjárt többféle készül, egyrészt kedvükre téve, meg fel is kell őket pakolni, hogy néhány napra bebiztosítsam nekik a hazait. Ez a süti is többedmagával készült még áprilisban:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 30 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej

A töltelékhez:

• 1 üveg áfonyalekvár
• 8 dl tej
• 2 csomag vaníliaízű pudingpor
• 2 evőkanál kakaó
• 10 dkg csokoládé
• 20 dkg vaj
• 20 dkg cukor

Így készült:

A tésztához a tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd a többi hozzávalóval együtt sima tésztává kevertem.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, majd 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Miután kihűlt, vízszintesen kettévágtam.

A krémhez a pudingporból, kakaóból, tejből sűrű pudingot főztem. Még forrón elkevertem benne egy tábla csokoládét. Sűrűn megkeverve hagytam kihűlni.

Közben a vajat elkevertem a cukorral és kanalanként hozzáadtam a kihűlt kakaós-csokis pudingot.

A tészta alsó lapját megkentem áfonyalekvárral, erre simítottam a krémet, s beborítottam a felső lappal.

Hidegen dermesztést követően szeletelhető.

Így is finom, de csokival a tetején az ünnepi asztalon is megállná a helyét. 

Pisztáciás- erdei gyümölcsös torta

 Ha már tortáknál tartunk, itt a legutóbbi is, ami csak néhány hete készült. Nem csak Leányzónk, Fiúnk is öregszik: Ő már 26 lett. Utánaszámoltam, tényleg annyi. Már jó néhány éve felnőttnek számít, s saját útját járja távol tőlünk, de még mindig nem áll a saját lábán. Azaz félig-meddig. Épp a doktori cím megszerzésén dolgozik, az ösztöndíj pedig arra elég, hogy ne kopjon fel az álla, de közel sem fedezi egy életet kezdő fiatal szükségleteit. Persze támogatjuk terveit, a sok tanulás általi ígéretesebb jövő reményében. 

Megkérdeztem, milyen tortát szeretne születésnapjára. Átküldött egy receptet, amit aztán jelentősen leegyszerűsítettünk. Pedig elszánt voltam, hogy én azt elkészítem neki. De bevásárlás során úgy döntöttem, jó lesz az kevésbé drága alapanyagokból is. Jó is lett.  ( Megkerestem, ez az a recept, ami az ihletet adta.)

 

Hozzávalók:

A piskótához:

•  8 dkg pisztácia
• 4 tojás
• 1 csipet só
• 4 evőkanál cukor
• 1 evőkanál liszt
• 1 mokkáskanál sütőpor

A gyümölcsös réteghez:

• 1 csomag erdei gyümölcs (50 dkg)
• 3 evőkanál cukor
• 3 dl víz
• 1 csomag vaníliaízű pudingpor

A krémhez:

• 2 csomag tejszínes pudingpor
• 6 dl tej
• 18 dkg cukor
• 20 dkg vaj
• 10 dkg pisztácia

Így készült:

A fiúk megpucolták a pisztáciát, késes aprítóban megdaráltam- 8+ 10 dkg-ot belőle.

A piskótát Gergő készítette: a tojásokat szétválasztotta, a fehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukorral kemény habbá verte. Elvegyítette benne a sárgákat, majd belekerült a 8 dkg pisztácia, liszt, sütőpor.

Óvatos összevegyítés után kikent, 24 cm-es kapcsos tortaformába került. 180 fokos sütőben tűpróbáig sült.

A gyümölcsös réteghez az erdei gyümölcsöt a cukorral és 1 dl vízzel kis lángra főni tettem. Közben a pudingport simára kevertem a többi vízzel, a gyümölcshöz öntöttem és felfőztem. Hagytam kicsit hűlni, ne legyen forró.

A piskótát tányérra tettem, köré kattintottam a forma oldalát, beleöntöttem a gyümölcsös réteget.

A krémhez a pudingporból, tejből sűrű pudingot főztem. Ha kihűlt, kanalanként belekevertem a vaj és cukor keverékébe, jó habosra kikevertem. Végül belevegyítettem a többi darált pisztáciát.

A tortaformába, a közben kihűlt gyümölcsös rétegre kentem.

Néhány órára hidegre került, majd levettem a tortaforma oldalát, szeleteltük és jóízűen megettük.

Nem vettem a fáradságot normális fotót készíteni róla, mint általában, ha itthon vannak a gyerekek. Csak tessék-lássék megörökítettem. 

Málnás szelet

 Minél hosszabb ideig nem írok, annál nehezebb visszatérni. Már  a címadásnál is bajban voltam! :D Végül úgy döntöttem, nem cifrázom túl. 

Néha eszembe jutott időközben a blog, megnyitottam, aztán be is zártam. Ezúttal két kedves hozzászólás maradásra késztetett. Nem történt semmi különös, csak az idő mintha a megszokottnál is gyorsabban repülne: már húsvét is eltelt, meg majdnem a tavaszi szünet is, amikorra megszámláhatatlan dolgot halasztottam. Azért nem terheltem túl magam, a húsvét előtti napokban annál inkább. Három napom volt felkészülni a nagy családos ünnepre, amit tudtam, megtettem. Volt, amit túlzásba is vittem- mi mást, mint a sütést. Csak két sütit fotóztam le, azok közül következik az egyik.

De előtte köszönöm az engem követőknek és hiányolóknak, hogy felráztak Csipkerózsika-álmomból. Szerettem ezt a világot, hisz valahogy egybefogja a kedvelt tevékenységeimet. Sütni amúgy is sütnék, de az írás a munkahellyel kapcsolatos tevékenységekre korlátozódna. Sokmindent kibeszélhetnék magamból most több hónap távollét után, de talán majd rendre. A talánt inkább kihagyom...

Akkor jöjjön az a süti, ami egy éve hasonlóan készült tortaformában:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom lereszelt héja és leve
• 1 csipet só
• 40 dkg liszt
• 2 dl olaj
• 1,5 dl tej

A málnás réteghez:

• 50 dkg málna (most fagyasztott)
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 5 evőkanál cukor
• 6 dl víz

A krémhez:

• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 7 dl tej
• 6 evőkanál cukor
• 25 dkg mascarpone

Így készült:

A tésztalaphoz a tojásokat előbb alaposan elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, csipet sóval, majd hozzáadtam a lisztet, sütőport, citrom héját és levét, olajat, elkevertem, majd több részletben belekerült a tej. Simára kevertem.

Sütőpapírral bélelt, 38×42 cm-es tepsibe simítottam a masszát. 180 fokos sütőbe tettem. Tűpróbáig sült.

Hagytam kihűlni, miután vízszintesen kettévágtam.

A málnát a cukorral és a víz felével kis lángon melegítettem. Közben a pudingporokat elkevertem a többi vízzel, s mikor a málna felfőtt, hozzáöntöttem. Együtt is felfőztem. Hagytam mintegy 10 percig hűlni, aztán egyengettem el az alsó lapon.

A krémhez a pudingokat elkevertem kevés tejben, majd a többi tej és cukor hozzáadásával felfőztem. Hagytam kihűlni, közben időnként megkevergettem, azaz a gyerekek, mert erre a feladatra őket is befogtam. A kihűlt pudingot simára kevertem a mascarponéval, és rákanalaztam a málnára. Óvatosan elegyengettem, mert ekkor még kissé lágy volt a gyümölcsréteg. Ráhelyeztem a másik lapot és hidegre tettem. 

Puha, a málnától enyhén savanykás, amúgy sem túl édes süti. A fagyasztóban sorsára maradt málna adta tavaly az ötletet, s mivel idén is várat magára a málna - leginkább Leányzónk szokta a készletet turmixba felhasználni, s mivel Ő már alig van itthon, más szerepet kell keresnem a gyümölcsnek-, most torta helyett süti készült belőle.

A torta nagyjából ugyanúgy készült, csak vajkrém került bele: 2 pudingporból és 6 dl tejből puding készült, ezt kihűlés után elkevertem 25 dkg vaj és 20 dkg cukor keverékével. Rétegeztem a fotón látható módon, a tetejére fehércsokit reszeltem.

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót.

Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha már itt vagyok, írjak is. De a laptop áthúzta a számításaimat. Megérett egy cserére, igencsak rászolgált. Az ünnepek meg közben elrepültek, mindjárt a szünet is utána. Karácsonykor itthon volt a fiatalság, én sütöttem-főztem, Férjuram takarított, gyerekek itt-ott besegítettek. Fát díszítettünk, sokat nevettünk, együtt vacsoráztunk, ajándékoztunk, nagycsaládos karácsonyon vettünk részt, aztán újra nehéz volt Őket elengedni útjukra. Mert a szilvesztert már Szegeden töltötték, mi meg itthon vártuk az új évet testvéreimmel. Jött is gyorsan, s telik tovább az idő a megszokott kerékvágásban.

A karácsonyi sütemények számát a család lekorlátozta ötre. De mint kiderült, nem tudok számolni. Persze végül több lett, maradt is belőle, a pipik örülni fognak neki. Szilveszterre kevesebbet sütöttem, de nem tudom úgy eltalálni a mennyiséget, hogy ne maradjon valamennyi a nyakunkon. Pedig osztogattam ám belőle. 

Egyik szilveszterre készült sütivel kezdem az évet:

Hozzávalók:

A tésztalaphoz:

• 3 tojás
• 20 dkg cukor
• 30 dkg liszt
• 10 dkg darált dió
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csipet só
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej

A krémhez:

• 25 dkg gesztenyemassza
• 25 dkg mascarpone
• 2 dl tejszín
• 5 evőkanál cukor
• + 15 dkg csokoládé, 2 evőkanál olaj a tetejére

Így készült:

A tésztához elkevertem a tojásokat a cukorral, majd hozzáadtam a lisztet, sót, diót, sütőport, vaníliás cukrot, olajat- ezekkel is simára kevertem, végül több részletben a tejet. 

24×30 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.

A krémhez a tejszínt 1 evőkanál cukorral kemény habbá vertem. 

A gesztenyét a mascarponéval egyneművé kevertem, a maradék 4 evőkanál cukorral is elkevertem, majd 3 részletben hozzákevertem a tejszínhabot.

A krémet az alsó tésztalapra kentem, beborítottam a másikkal. Vigyázva kell tenni-venni a lapokat, mert könnyen törik.

A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam s bevontam vele a süti tetejét.

A csoki dermedése után szeletelhető is.

A dió hirtelen jött ötlettől vezérelve került bele, de nem volt rossz döntés. Kakaós lap volt az eredeti terv, aztán a maradék darált dió elvetette ezt. Úgy sem lett volna rossz, de így is finomra sikeredett. Puha lap, lágy krém, csoki a tetején- minden adottsága megvolt a sikerhez. Nem lett túl édes, de én épp így szeretem. 

S hogyan alakul ez az év? Nem fogadtam meg semmit ezúttal sem, bár a bloggal kapcsolatban mindig ott motoszkál a gondolat, hogy többet kéne foglalkozni vele. Mikor van alkalmam kipihenni magam, olyankor kedvem szottyan rá. Egyébként semmiféle plusz, gondolkodást és tervezést, szervezést igénylő cselekedethez nincs kedvem. Elég a munkahely és család hétközbeni meg hétvégenkénti eseményeinek egyensúlyban tartása. Néha így is kibillen a mérleg valamerre... Marad a régiben: ha időm, kedvem, agykapacitásom engedi, írogatok. 

Citromkrémes szelet

Az tény, hogy amikor van kinek sütni-főzni, azaz jönnek haza a gyerekek, jóval több időt töltök a konyhában. Többfélét sütök, hogy mindenki kedvére tegyek. Leányzóm lovagjának a lemon tart a kedvence, amit én még soha nem sütöttem, de ők többször is. Ez ugyan messze van attól a citromos lepénytől, de a krémjében jelen van e savanyú gyümölcs leve. Előbb egy citrom levét csavartam bele, de vettem a bátorságot még egyet belecsempészni- s nem következett be, amitől tartottam, azaz hogy összekapja a krémet, egész jól viselkedett.

 Hozzávalók:

A tésztához:

• 40 dkg liszt
• 12,5 dkg margarin
• 5 dkg zsír
• 10 dkg cukor
• csipet só
• 2 kicsi tojás
• 1 dl tej
• 1 csomag szalalkáli
• 1 citrom lereszelt héja

A krémhez:

• 6 dl tej
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 1 citrom lereszelt héja
• 2 evőkanál cukor
• 20 dkg vaj
• 15 dkg cukor
• 2 citrom kicsavart leve

Így készült:

A tésztához a lisztet, cukrot, sót elvegyítettem, elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. A tejben elkevertem a szalalkálit, s a tojással együtt a lisztes keverékhez adtam. Összegyúrtam. Ha túl lágy, ragacsos lenne, kevés liszttel átgyúrva jó lesz. Ne legyen kemény sem, mert akkor nehéz kinyújtani.

Két egyenlő részre osztottam, lisztezett deszkán mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam. Tepsi hátán (28×34 cm-es) világosra sütöttem- épp, míg csak kezd pirulni.

A krémhez előbb a tejből, pudingporból, 2 evőkanál cukorral és egy citrom lereszelt héjával sűrű pudingot főztem, állandóan kavargatva. Hagytam kihűlni, közben sűrűn megkavargattam.

A vajat 15 dkg cukorral elkevertem, közben kanalanként hozzáadtam a közben kihűlt pudingot. A citromlét több adagban kevertem bele.

A kész krémmel megtöltöttem a lapokat.

Szeletelés előtt nem árt neki néhány óra pihentetés, mint ahogy az sem, ha hűvös helyen tartjuk.

Krémes süti párti vagyok, így nekem kimondottan ízlett. Kellemesen citromos volt, ez megint csak kedvemre való, amint a puhasága is. Feltételezem, hogy nem csak nekem ízlett. 😉

Diós-kávés szelet fehércsokis krémmel

 Hetekig nagyon csokis krémes sütit óhajtottam, valahogy mégsem került rá sor. Aztán egyik hétvégén, mikor Leányzóm sem volt itthon -Ő ugyanis épp csokimentes diétát tart- elkészítettem. Végül alig ettem belőle, fotó sem készült róla- épp a portfóliós őrület kellős közepén tartottam. Egy hét múlva kicsit másképp megismételtem- kakaó nélkül, fehér csokival, hogy mindenki kedvére tegyek. Enyémre főképp, mert akkor bepótoltam a sütievést is. 

Hozzávalók:

A tésztához:

• 3 nagy tojás
• 20 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 2 dl olaj
• 30 dkg liszt
• 10 dkg darált dió
• 1 evőkanál őrölt kávé
• 1 csomag sütőpor
• 2 dl tej

A krémhez:

• 1 csomag tejszínízű pudingpor
• 1 evőkanál liszt
• 4 dl tej
• 1 evőkanál cukor
• 10 dkg fehér csokoládé
• 25 dkg vaj
• 15 dkg cukor
• + 2-3 evőkanál darált dió a tetejére

Így készült:

A tésztához a tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral alaposan elkevertem, majd belekerült az olaj, liszt. sütőpor, dió, végül több részletben a tej- közben kevergettem.

A simára kevert tésztát sütőpapírral bélelt, 28×32 cm-es tepsibe simítottam. 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem. 

A krémhez a pudingport, lisztet, 1 evőkanál cukrot kevés tejjel simára kevertem, majd fokozatosan hozzákevertem a többit. Közepes lángon, állandóan kevergetve sűrűre főztem. Levéve, azon forrón belekevertem a feltördelt fehér csokit. Sűrűn megkeverve hagytam kihűlni.

A vajat elkevertem a 15 dkg cukorral, majd kanalanként belevegyítettem a kihűlt pudingot.

Az időközben kihűlt süti tetejére kentem a krémet, darált diót szórtam a tetejére.

Akár azonnal szeletelhető.

Egyszerű és nagyszerű süti- akár húsvétra is elkészíthető. 

Régebben piskóta készült a hasonló sütik alapjának- mióta rákaptam a kevert sütikre, ilyenekre kerül a krém. Sokkal gyorsabb, és soha nem esik össze. 😉 Ráadásul finomak, puhák. 

A húsvéti menü még alakulóban van. Ami biztos, az a sonka és hagymahéjjal festett tojás, rántott hús -lázadás törne ki, ha ünnepre nem készülne-, töltött káposzta, marlenka, édes és sós kalács- s talán elég is. Attól függ, hogy adja ki az idő a szélét és hosszát.