Citromos-gyömbéres keksz

Van már pöfeteg keksz recept a blogon, itt, de ez merőben más. Nem csak hogy sokkal kakaósabb, de citromos és gyömbéres ízesítésű. A citrom és a kakaó nem újság, de a gyömbér érdekes ízvilágot kölcsönzött neki. Nem jutottam hozzá friss gyömbérhez, így őröltet használtam, de frissel lenne az igazi. Na majd legközelebb. :-)

Hozzávalók:

• 30 dkg liszt
• 20 dkg porcukor
• 12 dkg kakaó
• csipet só
• 1 csomag sütőpor
• csapott mokkáskanál gyömbérpor
• 1 citrom lereszelt héja
• 12,5 dkg margarin
• 4 nagy tojás
• porcukor beforgatni

Így készült:

A száraz hozzávalókat, fűszereket tálba tettem, összemorzsoltam a margarinnal. Hozzáütöttem a tojásokat, majd összegyúrtam. Jól gyúrható, de nem túl kemény masszát kaptam.

3-4 órára hűtőbe tettem.

Kivéve kisebb diónyi gombócokat hengergettem belőle, porcukorba forgattam mindegyiket. Nem túl közel egymáshoz tepsibe rakosgattam.

180 fokon 15 percig sütöttem. Addig, amíg a tetejét megnyomva kemény volt. Sülés közben szépen kirepedeztek.

(Recept forrása: Receptözön, 2013/6.)

A recept nem írt cukrot a sütibe. Szerintem kifelejtették, a sok kakaót a külsején lévő porcukor csupán nem édesítené meg. Én ezért tettem a tésztába is cukrot, de kellett is. Finom és mutatós süti. A nyaralásra készítendő sütik listáján is rajta van! :-)

Kakaós tekercs

Ez egy régi-régi recept, Anyukám receptes füzetéből. Gyerekkorunkban gyakran készült. A legélénkebb emlékem az róla, mennyire szerettünk a töltelékből elcsenni, nyalakodni. Annyira finom volt a diós, kakaós hab!
Még sosem sütöttem. Talán azért, mert Anyósom szokta sütni, így volt részem benne. Az Ő receptje annyiban más, hogy a tésztában is van cukor.nem kell porcukorba forgatni. Én Anyukám receptje alapján jártam el. Természetesen a töltelék elkészültével belekóstoltam. De nem sikerült gondolatban visszarepülni a szülői házba általa... Nem lett teljesen olyan, mint emlékeimben. Csakis egyvalami hiányozhat belőle... Mert egyébként mindent úgy csináltam, ahogy le van írva.
A kész süti persze finom lett, szokatlanul sokat megettem belőle. Ezután nem fogom mellőzni!

Hozzávalók:
A tésztához:

• 40 dkg liszt
• 15 dkg zsír
• 4 tojássárga
• 1 dl tej
• 2 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor

A töltelékhez:

• 4 tojásfehérje
• csipet só
• 25 dkg cukor
• 25 dkg darált dió
• 3 evőkanál kakaó
• + vaníliás porcukor beforgatni

A tésztához  a tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Míg felfutott, a lisztben elmorzsoltam a zsírt. Hozzáadtam a tojások sárgáját, az élesztős tejet és összegyúrtam.

Fél órát pihentettem.

Közben elkészült a töltelék: a fehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukorral kemény habbá vertem. Hozzákevertem a darált diót és kakaót, óvatosan, hogy ne törjön a hab.

A tésztát 2 részre osztottam. Előbb egyiket nyújtottam ki hosszúkás téglalap alakúra, elkentem rajta fele tölteléket. Feltekertem, mint a kalácsot s ujjnyi szeleteket vágtam belőle.

Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam.

180 fokra előmelegített sütőbe tettem. Addig sült, míg a tészta pirulni kezdett.

Míg sült, a tészta másik fele is elkészült.

Még melegen megforgattam porcukorba. De anélkül is finom volt, megkóstoltuk azon frissiben, amint kivettem a sütőből. 

Nem a legszebb süti, de annál finomabb. Sőt, kirándulásra is elkészíthető, mivel sokáig eláll. Azt hiszem, fogok is sütni belőle egy adagot! Jól fog esni túrázás közben. 

Sajtos kiflik

Néhány napja még nem tudtam rávenni magam a sütő bekapcsolására, de tegnap délután már kimondottan jól esett a melege. Kisfiam kirándulni ment, sütöttem neki útravalót. Kicsit magam kedvére is tettem, mert már napok óta fájt a fogam valami hasonlóra. Csak éppen vártam az alkalomra, meg a hidegfrontra! :-)

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 2,5 teáskanál só
• 30 dkg zsír
• 2 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 2 tojás
• 3 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 20 dkg reszelt sajt
• 2 evőkanál tejföl 
• 5 dkg puha vaj

A tetejére:

• 1 tojás
• fél teáskanál só
• lenmag

Így készült:

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.

A lisztet, sót tálba tettem, elmorzsoltam benne a zsírt. Hozzáadtam a tojásokat, a felfutott élesztős tejet. Gyúrni kezdtem, s közben annyi tejfölt tettem hozzá, hogy a tészta megfelelő állagú legyen. Nekem 3 púpos evőkanállal elég volt. 

A megdagasztott tésztát letakartam, 40-45 percig pihentettem.

Közben elkészítettem a tölteléket: a sajtot lereszeltem, elkevertem a vajjal és tejföllel.

A tésztát deszkára borítottam, 6 részre osztottam. Sorra mindegyiket vékony koronggá nyújtottam. 8 szeletre vágtam. Mindegyikre tettem a töltelékből, majd feltekertem, kiflivé hajlítottam. 

Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam. 

A tojást a sóval felvertem, lekentem a kifliket, megszórtam lenmaggal.

180 fokos sütőben kisütöttem őket.

Elég nagyocska kiflik lettek, ha kisebbet szeretnék, több gombócot készítek a tésztából. 

A tetejére meg persze ízlés szerint bármilyen mag kerülhet, vagy éppen reszelt sajt. Én köménymagot terveztem, de Fiacskám lefújta, mondván, sokan nem szeretik a köménymagot. Én annál inkább. Ehhez meg illett is volna. 

Finom, gyorsan fogyó, foszlós kiflik lettek. Már írmagja sincs... süthetek újra! :-) 

Diós-gesztenyés kekszszelet

Hétvégi sütink. Szombaton még nagyon elszánt voltam, ki is néztem, mit fogok sütni vasárnap. Mert a nagy melegek idején nem kapcsoltam ám be a sütőt. No de vasárnap, amint odatettem az ebédet főni, elszállt minden lelkesedés. Átírtam a forgatókönyvet, s gyorsan kitaláltam valami sütés nélkülit, abból, amit találtam otthon. A tegnapi vihar hozott egy kis felfrissülést, talán a napokban rá tudom szánni magam, hogy bekapcsoljam a sütőt.

Hozzávalók:

• 2.5 dl tej
• 20 dkg cukor
• 25 dkg margarin
• 50 dkg darált keksz
• 2 evőkanál kakaó
• 25 dkg gesztenyemassza
• 10 dkg darabolt dió

A habhoz:

• 4 dl tejszín
• 4 evőkanál cukor
• 1 evőkanál kakaó
• 1 csomag zselatin fix

Így készült:

A diót kis lángon, kevergetve megpergeltem.

A tejet, cukrot, margarint addig melegítettem kis lángon, míg a margarin elolvadt. Közben kevergettem, hogy a cukor is feloldódjon. Levettem a tűzhelyről, hozzáadtam a kekszet, kakaót, gesztenyét, pergelt diót. Alaposan összekeverem, s belenyomkodtam egy tepsibe.

Hagytam kihűlni.

Mikor kihűlt, felvertem a tejszínt a cukorral, majd hozzáadtam a kakaót és zselatint.

A kekszes alapra kentem.

Hűtőbe tettem, s rövid idő múlva már szeleteltem is.

Finom lett, főleg a ropogós diódarabok benne. Meg a hab a tetején! :-)

Még soha nem használtam zselatin fixet, ezt is a Nővéremtől kaptam, s ha már volt, hasznosítottam. Egész jól szolgált, de azért nem fogok rákapni. 

Eperlekvár

Évek óta nem főztem eperlekvárt, pedig egyik legfinomabb lekvár. A szilva- és sárgabaracklekvár nyomában lohol, mindenképpen. Mert amennyi termett a kertben, azt megeszegettük. De idén addig rágtam Férjuram fülét, míg elvitt epret szedni. Ez vasárnap egy hete volt. A legközelebbi "szeddmagad" eperföldet céloztuk meg, de Férjem így is megjegyezte, persze tréfásan, többe került az üzemanyag odáig, mint maga az eper.  Így nem volt olcsóbb, mintha megvettük volna, de legalább mi szedtük, frissen, egészségesen.
Másnap főztem ki, munka után, s bizony nagyon szerettem volna hamar túl lenni rajta, de nem adta magát könnyen. Több, mint 3 órát főtt, mire besűrűsödött. Addigra a színe is sötét lett, nem eperre emlékeztető piros. Több helyen olvastam, hogy zselésítőt használnak, én egyelőre maradok a hagyományos elkészítési módnál.
Egy újítást is bevetettem, ami nem teljesen új, mert tavaly próbálkoztam már kisebb adag lekvár esetében: nem tettem bele tartósítószert, hanem lezárás után rövid időre felfordítottam az üveget, majd vissza. A tavalyiak elálltak, remélem, ezúttal is működni fog. Ha igen, ezután mindig így rakom el a lekvárokat.

Hozzávalók:

• 8 kg eper
• 2 kg cukor

Így készült:

Az epret több vízből megmostam, megtakarítottam. Úgy egészben lábosba tettem, s kavargatva főzni kezdtem. Hamarosan rengeteg vizet engedett, ekkor már nem kavartam állandóan. Közben forró vízben kimosogattam az üvegeket, tiszta konyharuhára leborítva hagytam száradni. Mikor kezdett apadni a lé, hozzátettem egy kg cukrot, ezzel is főztem egy darabig. Megkóstoltam, így sem volt savanyú, de azért még egy csomag cukrot beleborítottam. 

Innentől kezdve állandóan kavargattam, sőt a lángot is felerősítettem, hogy hamarabb főjön. Az eperszemek közben teljesen szétfőttek.Közben tettem ki belőle kistányérra, hogy lássam , kihűlve hogyan viselkedik. Még mindig folyt, így tovább főztem. Miután több, mint 3 órát rotyogott a tűzhelyem, s kevesebb, mint fele maradt az eredeti mennyiségnek a lábosban, megelégeltem, üvegbe pakoltam, gyorsan lezártam (a csavaros fedő alá egy réteg celofánt is tettem), s fejtetőre állítottam. Így hagytam úgy egy percig, majd visszafordítottam. 

Másnap behordtam a kamrába, de még nem került eredeti helyére, hogy ráleshessek, nem-e fog romlani. Eddig semmi baja.

Nagyon szeretem vajas kenyéren! Egy kevés kimaradt az üvegekből, az még másnap elfogyott, aztán meg is bontottam egyik üveggel. Amúgy 12 darab 4 dl-es üveggel lett. 

Katalinnál láttam, hogy citromlevet is tesz a lekvárhoz. Legközelebb én is tenni fogok, gondolom nem csak az ízének, de a színének is jót tesz. Talán élénkebb piros lenne... 

Tejfölös-epres édesség

És rám szakadt a hőn vágyott szabadság... Ami annyira nem is tesz boldoggá, most, hogy itt, van, pedig év közben néha olyan jól jött volna egy-egy iskolamentes nap. Ma azért bementem a suliba, tettem-vettem, írogattam, s máris tudom, hiányozni fognak a kis kópék. Remélem, csak szeptemberig. Azért időm nem rengeteg, mert sok a tennivalóm kint is, bent is, de jut időm a blogra is!
Nem is tudom, hol folytassam. Még tart ugyan az eperszezon, de, nálunk legalábbis az utolsó zöld szemek is pirosodnak. Lehet, a nagy meleg miatt. Készült több minden eperből, a legegyszerűbbel és legfinomabbal kezdem.
Gyorsan összedobható, egyszerű, finom, hűs. Csak éppen a néhány óra, de még jobb, ha egy éjszaka pihenési időt ki kell várni. Én délután készítettem el, este már kóstolgattuk is. Akkor még nem lehetett szeletelni, csak kanállal szedtem ki belőle, de a maradék másnapra szépen összeállt, s szeletelhetővé vált.

Hozzávalók:

• 20 dkg háztartási keksz
• 8 dl tejföl
• 1 citrom leve
• 6 evőkanál cukor
• 30-40 dkg eper

Az epret megmostam, kisebb darabokra vágtam. Egy részét (úgy harmadát) villával összetörtem.

A tejfölt elkevertem a citromlével és cukorral, hozzákevertem az epret. 

A tál alját kiraktam keksszel, ráöntöttem az epres tejföl harmadát, újabb sor keksz következett, megint tejföl, újra keksz, a tetejére pedig a maradék tejföl.

Lefóliázva néhány órára beraktam a hűtőbe. De igazán finom másnapra lesz.

Málnával is elkészíthető, vagy más idénygyümölccsel.

Bár édességnek neveztem, de annyira nem édes, inkább savanykás, hűsítő finomság. Tényleg finom, szerettük!