Sajtos-krumplis csavar

 Előző napról maradt két nagyobbacska főtt krumpli, ez indította el a folyamatot. Került belőle  a tésztába is, meg a töltelékbe is. Kelt tésztába szoktam krumplit tenni, csakis jót tesz vele, de töltelékbe nem tettem még. Kíváncsi voltam, milyen lesz, de semmi különös nem történt vele, észre sem vevődött benne a krumpli.
S ha már fánkot csavartam, miért ne csavarhatnék sós sütit is:-) Így elkészíteni is izgalmas volt, meg kiszámolni is, hogy aztán jusson is, meg maradjon is másnapra iskolába, munkába.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 1 nagyobb főtt krumpli
• 25 dkg margarin
• 2 teáskanál só
• 3 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 1,5 dl aludttej
• 3 tojássárga

Töltelék:

• 1 nagyobb főtt krumpli
• 15 dkg reszelt sajt
• 3 evőkanál tejföl
• 1 evőkanál csípős Piros Arany
• 1 mokkáskanál morzsolt bazsalikom

A tetejére:

• 1 tojás
• szezámmag

Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, s hagytam felfutni.
A lisztben elvegyítettem a sót, elmorzsoltam benne a margarint. Hozzáadtam a reszelt krumplit, tojások sárgáját, élesztős tejet, s annyi aludttejjel megdagasztottam, hogy közepes keménységű tésztát kapjak.
Letakarva kelni hagytam.
Közben elkészítettem a tölteléket: a hozzávalókat összekevertem. Annyi tejfölt adtam hozzá, hogy kenhető masszát kapjak.
Mikor a tészta megkelt, két részre osztottam (mert egyszerre nem fért volna el a deszkán). Felét kinyújtottam téglalap alakúra, fél ujjnyi vastagra. A szélére kentem a töltelékből úgy másfél ujjnyi vastagon, majd felsodortam a tésztát addig, míg a tölteléket befedte. Késsel levágtam a megtöltött csíkot, s akkora darabokra vágtam, hogy kettéhajtva még egyet csavarhassak rajta. Én egy csíkot kettévágtam.
Tepsibe helyeztem a csavarokat nem túl közel egymáshoz. Hagytam még kelni negyed órányit, majd lekentem tojással, szezámmaggal szórtam.
Közben előmelegítettem a sütőt 180 fokra.
A sütiket pirosra sütöttem.
Míg sült az első adag, a tészta második felét is elkészítettem.

Itt-ott kifolyt belőle a töltelék, a sajt kikíváncsiskodott. De senki sem bánta, legalábbis az egyes darabok eltüntetési gyorsasága ezt mutatta.

Kekszes kapucsínós szelet

Ilyenkor, tavaszt várva, gyakrabban tör rám a vágy valami nassolni valóra. Én a tavaszi vitaminhiányra fogom. Mert hiába a mindennapi alma, meg ilyen -olyan saláta, lassan kiürülnek a friss zöldséggel-gyümölccsel bejuttatott készletek. Úgy belapátolnék már egy tál cukros-tejfölös fejes salátát, elmajszolnék már egy-két kertben érő epret, jó húsos paradicsomot, szintén házit! De amíg erre várok, sütivel csillapítom ehetnékemet:-)
Ez a gyors és finom édesség is ilyen tűzoltásnak készült. Délután Hédivel egy-kettőre összekavartuk, tepsibe tessékeltük, csokival tetéztük, s hamarosan ehettük is.

Hozzávalók:

• 2 dl tej
• 25 dkg margarin
• 15 dkg cukor
• 4 evőkanál kapucsínópor
• fél üvegcse rumaroma
• 50 dkg darált keksz
• 16 dkg tejcsoki + 6 dkg fehér csoki + 4 dkg vaj a tetejére

Így készült:

A tejet, cukrot, margarint, kapucsínóport, rumaromát tálba tettem. Kis láng fölött addig kavartam, míg a margarin felolvadt. Ekkor belekevertem a kekszet, vajjal kikent tepsibe nyomkodtam-simítottam.

Gőz fölött felolvasztottam a tejcsokit 2 dkg vajjal, a kekszmassza tetejére kentem. Ezt követően a fehér csokit is felolvasztottam a másik 2 dkg vajjal, s a tejcsokira csorgattam.

Szívesebben használok étcsokit sütik bevonására. Legutóbbi beszerző körutunkon csak tejcsoki volt a szokásos fajtából, így azt vettem. Nem is olvadt olyan szép simára, kemény és kissé darabos lett. Elég nehéz volt elkenni, s a fehér csoki sem tudott úgy belesüllyedni, ahogy terveztem. De azért is megettük:-)

(Recept forrása.)

Már készítettem ilyet, de akkor nem sikerült lefotóznom. Fiacskám meghiúsította:-) Úgy volt, hogy hazakerülvén a munkából, a tepsiben már csak egy csíkocskát találtam a sütiből. Szabtam belőle négy elfogadható szeletet, tányérra rendeztem, s elkezdtem keresni a fényképezőgépet. Hol lett volna, a számítógép mellett. Én hagytam ott. Mire visszaértem vele, Gergő megdézsmálta a fotómodelleket:-) Most jobban igyekeztem.

Azóta már többször készült. Amikor gyorsan kell finomat. Itt másfél adagból, kapucsínó helyett egy evőkanál instant kávéval, 20 dkg étcsokival a tetején.

Lekváros-grízkrémes piskóta

Gyerekkoromban nem igazán kedveltem a mézes krémest, azt a sütit, amelyik 4 mézes lapból áll, középen lekvárral, alul-felül grízes krémmel. Talán ezért szenvedtek hátrányt a grízes krémmel készült sütik. Persze azóta már magam is megsütöttem az "azt-hittem-nem-szeretem" sütit, s rájöttem, nincs ezzel semmi baj. Aztán másféle formában is próbálkoztam a grízes krémmel, például kakaós piskótával . Annak nagy sikere lett, itt a blogon is, óriási örömömre többen is megsütötték. Elsőként Csilla, aztán Barbi, és Marika is.
Nem rég egy újabb grízkrémes álmom valósítottam meg. Sima piskóta közé került a krém, lekvárrétegek közé. Így is finom volt:-)

Hozzávalók:

• 8 tojásból nagy tepsiben sütött piskóta
• 5 evőkanál gríz
• 5 dl tej
• 2 csomag vaníliás cukor
• 25 dkg margarin
• 18 dkg cukor
• 1-1,5 üveg savanykás lekvár (pl. ribizli)
• porcukor a tetejére

A piskótát megsütöttem, hagytam kihűlni.

A grízből (nem mértem púpos kanállal), tejből, vaníliából sűrű tejbegrízt főztem. Hagytam kihűlni, közben megkavargattam néhányszor.

A puha margarint a cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzákevertem a tejbegrízt. Habosra kevertem.

A piskótát vízszintesen kettévágtam. Mindkét vágott felét megkentem lekvárral. Nekem nem volt elég egy üveg lekvár, a puha piskóta elég sokat beszívott magába.

Az alsó lekváros lapra kentem a krémet, ráborítottam a másik lekváros lapot, lekváros felével a krém fele.

Tetejét porcukorral szórtam.

A piskótát sütőporral szoktam készíteni, bár állítólag mindenféle segédeszköz nélkül fel kéne nőnie. Én nem kockáztatok. Ezúttal a kezem ügyében volt a szódabikarbóna, s abból tettem bele. Inkább léptem volna hármat a sütőporért. Nem lett rossz a piskóta, de kicsit az íze is más, és enyhén szürkés színe lett. Olyan piszkos hatású. Pedig házi tojásból készült. Vagy más oka lehet az egésznek? Egyébként ugyanúgy készült, mint mindig...

Van még néhány grízkrémes ötletem, szép sorjában majd megvalósítom őket.

Csavart fánk és házi krémtúró Csillától

A múlt heti pihenőnap alkalmából tartottam egy "Csillás" napot:-)
Szinte minden receptjét szívesen elkészíteném, de úgy két hete a szilvalekváros csavart fánk levett a lábamról. Csak az alkalomra vártam, hogy elkészíthessem. Vagyis inkább időre. Mert öt után nem áll neki az ember fánkot sütni, legalábbis én nem. A hosszú hétvége aztán kapóra jött. Meg az is, hogy Nővéreméket vártuk, de az ítéletidő miatt csak szombaton tudtak útra kelni. Azért maradt nekik is kóstoló a fánkból, meg aztán Nővérem kérésére sütöttem nekik kapros-túrós lepényt.
Csilla fánkjai olyan szépek lettek... az enyémek kevésbé, szét akartak esni. De finom volt, még másnap is. A hozzávalókat, szép fotókat, elkészítés módját segítséget nyújtó videóval együtt keressétek Csillánál! (Én mindössze annyit változtattam a recepten, hogy csak 20 dkg cukrot tettem a tésztába.)

A házi krémtúró is szerelem volt első látásra. Hát még első kóstolásra:-) Ez is aznap készült, kis izgalommal fűszerezve. Ugyanis valami okból a tojássárga összekapódott főzés közben. Nem lett folyékony, de kissé túrós, darabos állagú. Aztán nem hagytam veszendőbe menni, összeturmixoltam a túróval, s másnapig hűtőben dermesztve teljesen jó állaga lett. Mindenkinek ízlett! S hogy azért se tartsak be mindent szó szerint, a mazsola mellé aszalt sárgabarack is került bele:-) Receptért látogassatok el Csillához!

Ugyancsak aznap diós kenyeret sütöttem, ennek ötlete is Csillától származik. Bár nem fotóztam le, így nem tudom megmutatni. No meg kenyérsütőben sült.

Ha már emlegettem a kenyérsütőt, elmesélem, hogy zajlanak a délutánjaim:-) Hazajövök farkaséhesen, így előbb ebédelek. Öt óra, de nem számít. A második kávét is megiszom, így lesz energiám este leülni a számítógép elé is. De előfordul, hogy mégsem.  Meg aztán hogy ne lenne, amikor a gépek dolgoznak helyettem:-) Mert ezután munkába állítom a mosógépet, kipakolom, majd be a mosogatógépet, aztán a kenyérsütő is előkerül. Habár ez nem napi rendszerességgel. Akkor nekifogok vacsorát készíteni, esetleg másnapra ebédet a gyerekeknek, vagy éppen sütök valamit, közben újabb nagy adag mosatlant gyártok. A vacsora rendszerint későn, 8-9 között készül el, ami nem éppen előnyös. De legalább eltelik egy kis idő az ebédet követően... 

Csak egyet sajnálok: hogy nincs vasalógépem:-)

S míg el nem felejtem: Csilla, köszönöm szépen a recepteket! Nem okoztak csalódást, sőt, visszatérők lesznek!

Cseh süti

Gyerekkorunknak voltak meghatározó sütii. Amiket újra és újra megsütött Anyukám, ünnepekre vagy hétvégére. Aztán elmaradtak, felváltották az újabb receptek. Ez is ilyen volt. Bár én soha nem sütöttem, s idejét sem tudom, mikor ettem utoljára, mégis fel tudom idézni az ízét.
Ezen a hétvégén nálunk voltak Nővéremék, így 3 napon keresztül sütöttem-főztem kedvemre. Mára ezt a sütit terveztem, hogy gy kicsit nosztalgiázhassunk. Kézen-közön sütöttük, ki keverte a sárgáját, ki verte a habot, ezért lett olyan finom:-)

Hozzávalók:
A laphoz:

• 6 tojás
• 1 csipet só
• 14 dkg cukor
• 14 dkg darált dió
• 3 evőkanál liszt
• fél csomag sütőpor

A krémhez:

• 3 evőkanál liszt
• 3 dl tej
• 1 evőkanál őrölt kávé
• 1 csomag vaníliás cukor
• 18 dkg cukor
• 25 dkg margarin
• 5 evőkanál darált dió

A mázhoz:

• 10 dkg étcsokoládé
• 2 dkg vaj

Így készült:

A tojásokat szétválasztottam. A fehérjét a csipet sóval és fele cukorral kemény habbá vertem. A sárgákat a többi cukorral és a sütőporral világosra kavartam. A habot a sárgához borítottam. A lisztet és diót elvegyítettem, kanalanként a habos-sárgás keverékhez kavargattam. 

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát. 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. (Tepsi mérete: 28×34 cm.)

A krémhez előbb megfőztem a pépet: a közepesen púpos evőkanállal mért lisztet és kávét előbb kevés tejjel kevertem el, hozzáadtam a vaníliás cukrot is. Majd fokozatosan a többi tejet is hozzáadva simára kevertem. Állandóan kevergetve sűrűre főztem.

Időnként megkeverve hagytam kihűlni.

A puha margarint a cukorral elkevertem, majd apránként hozzáadtam a pépet. Habosra kavartam. Végül hozzákevertem a diót is.

A kihűlt lapra kentem.

A csokit gőz fölött felolvasztottam a vajjal. Kicsit kevergettem, hogy ne legyen forró. A krém tetejére öntöttem, s hosszú pengéjű késsel elsimítottam.

Éppen addig vártunk, hogy a csoki megdermedjen, s már ettük is.

Gyorsan fogyott, az utolsó szeleteket sikerült lefotóznom. 

Az Anyukám füzetéből kiírt recepten változtattam kicsit. Annyit, hogy a krémhez lisztes pépet főztem, mert csak a margarin, cukor, dió és kávé kellett volna bele. De úgy túl nehéz számomra a krém. Így megfelelt az ízlésemnek:-)

Hagymás-szalonnás pogácsa

Vettem ki egy kis szabadságot a blogon, így az elmúlt több mint egy hétben nem írtam, nem látogattam kedvenc blogjaimat. Tegnapelőtt a keserűség ide hajtott, így mégiscsak jelent valamit ez a blog számomra:-) (Meg is érte kiönteni a szívem, sok vigasztaló szót kaptam, köszönöm szépen Nektek őket!)
A konyhában mindeközben nem tétlenkedtem, így tetemes közzétenni való gyűlt össze. Habár sosem tudom tartani a blogon a lépést a konyhai ténykedésekkel.
Ez a pogácsa a múlt héten sült. Szoktam sütni hagymás-szalonnás kenyeret (gépben), egyik kedvenc. Innen jött az ötlet, hogy pogácsához is illene ilyen ízesítés. Nem tévedtem!

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• 25 dkg zsír
• 2 teáskanál só
• 2 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 1 nagy fej hagyma
• 15 dkg-nyi kolozsvári szalonna
• 2 tojás
• tejföl
• 1 tojássárga + 1 evőkanál tej lekenni

Így készült:

A hagymát apróra vágtam, a zsírból elvettem egy evőkanálnyit, a sóból is tettem hozzá, s puhára pároltam.

A húsos szalonnát apróra vágtam, kevés zsíron kisütöttem.

A tejben elkevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.

A lisztet elvegyítettem a sóval, hozzáadtam a puha zsírt, elmorzsoltam. Hozzáadtam a langyosra hűlt hagymát és szalonnadarabkákat, elvegyítettem. Hozzáadtam a tojásokat, élesztős tejet, összegyúrtam. Annyi tejfölt adtam hozzá, hogy összeálljon a tészta, dagasztható legyen. Nekem 1 evőkanálnyi kellett hozzá.

Megdagasztottam a tésztát, letakarva kelni hagytam.

Enyhén lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtottam, tetejét éles késsel bevagdostam. Közepes pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe rakosgattam.

A tojássárgát elkevertem a tejjel, lekentem a pogácsákat. 180 fokra előmelegített sütőben pirosra sütöttem.

Kissé tömör, nem az a pihe-puha tésztájú pogácsa lett. De mindenkinek ízlett, s bár sok lett belőle, miután kóstolgattuk s mindenkit -magamat is beleértve- felpakoltam belőle, nem is maradt. 

Csokikrém

Egy kis boldogsághormon... Most nagyon szükségem volna rá. De nem dobott fel, marad a szomorúsággal vegyes tanácstalanság. Hétfőig döntenem kell. Hogy miről, a másik blogon írtam róla. Muszáj volt kiírni magamból... Apró-cseprő ügy, de nekünk most ez a legnagyobb.
Gergőt akartam vigasztalni vele, meg magamat. Kavargattuk kézen-közön, aztán vacsora után az asztal közepére raktam, s nekiálltunk. Legjobban Leányzó örült neki, aki nem igazán érti, miért vagyok ilyen gondterhelt. Na, fel a fejjel, most is lesz valahogy! Nocsak, hatni kezd a csoki:-)

Hozzávalók:

• 3 egész tojás
• 10 dkg cukor
• 10-10 dkg ét- és tejcsokoládé
• 3 evőkanál főtt kávé
• 4 dl tejszín
• 1 evőkanál porcukor
• kevés csoki a tetejére

Így készült:

A tojásokat a cukorral elkevertem, majd gőz fölött addig kevergettem, míg alaposan besűrűsödött. 

Ekkor levettem a gőzről, a feltördelt csokikat felolvasztottam benne, a kávét is belekevertem. 

Hagytam hűlni, közben időnként megkavargattam.

A tejszínt felvertem. Nagyobb részét a csokis krémhez kevertem. A többiben elkevertem a porcukrot.

A csokikrémet tálba borítottam, a tetejére kanalaztam a maradék tejszínt, beszórtam csokidarabkákkal.

Majd kanalaztuk is.

Nekem túl édes volt, de a többieknek nem. Élvezettel kanalazták a puha, selymes krémet. 

Sajtos keksz

Valami sósat akartam rágcsálni:-)

Hozzávalók:

• 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
• 30 dkg fehér búzaliszt
• 1 teáskanál só
• 20 dkg zsír
• 20 dkg ömlesztett sajt
• 3 tojássárgája
• tejföl szükség szerint
• reszelt sajt a tetejére

Így készült:

A liszteket elvegyítettem a sóval. Hozzáadtam a zsírt, sajtot, tojások sárgáját. Összegyúrtam annyi tejföllel (1-2 evőkanálnyi), hogy összeálljon, de kemény maradjon a tészta. 

1-2 órát pihentettem a tésztát.

Deszkán kb. fél cm vastagra nyújtottam. Reszelt sajtot szórtam a tetejére, a nyújtófával rálapítottam, hogy majd ne hulljon le.

Derelyemetszővel négyzetekre vágtam. Tepsibe rakosgattam, közel egymáshoz, mivel nem fognak nőni. 180 fokon pirosra sütöttem őket.

Tegnap kicsit szószátyár voltam, most ellenkezőleg:-)