Pisztáciás- erdei gyümölcsös torta

 Ha már tortáknál tartunk, itt a legutóbbi is, ami csak néhány hete készült. Nem csak Leányzónk, Fiúnk is öregszik: Ő már 26 lett. Utánaszámoltam, tényleg annyi. Már jó néhány éve felnőttnek számít, s saját útját járja távol tőlünk, de még mindig nem áll a saját lábán. Azaz félig-meddig. Épp a doktori cím megszerzésén dolgozik, az ösztöndíj pedig arra elég, hogy ne kopjon fel az álla, de közel sem fedezi egy életet kezdő fiatal szükségleteit. Persze támogatjuk terveit, a sok tanulás általi ígéretesebb jövő reményében. 

Megkérdeztem, milyen tortát szeretne születésnapjára. Átküldött egy receptet, amit aztán jelentősen leegyszerűsítettünk. Pedig elszánt voltam, hogy én azt elkészítem neki. De bevásárlás során úgy döntöttem, jó lesz az kevésbé drága alapanyagokból is. Jó is lett.  ( Megkerestem, ez az a recept, ami az ihletet adta.)

 

Hozzávalók:

A piskótához:

•  8 dkg pisztácia
• 4 tojás
• 1 csipet só
• 4 evőkanál cukor
• 1 evőkanál liszt
• 1 mokkáskanál sütőpor

A gyümölcsös réteghez:

• 1 csomag erdei gyümölcs (50 dkg)
• 3 evőkanál cukor
• 3 dl víz
• 1 csomag vaníliaízű pudingpor

A krémhez:

• 2 csomag tejszínes pudingpor
• 6 dl tej
• 18 dkg cukor
• 20 dkg vaj
• 10 dkg pisztácia

Így készült:

A fiúk megpucolták a pisztáciát, késes aprítóban megdaráltam- 8+ 10 dkg-ot belőle.

A piskótát Gergő készítette: a tojásokat szétválasztotta, a fehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukorral kemény habbá verte. Elvegyítette benne a sárgákat, majd belekerült a 8 dkg pisztácia, liszt, sütőpor.

Óvatos összevegyítés után kikent, 24 cm-es kapcsos tortaformába került. 180 fokos sütőben tűpróbáig sült.

A gyümölcsös réteghez az erdei gyümölcsöt a cukorral és 1 dl vízzel kis lángra főni tettem. Közben a pudingport simára kevertem a többi vízzel, a gyümölcshöz öntöttem és felfőztem. Hagytam kicsit hűlni, ne legyen forró.

A piskótát tányérra tettem, köré kattintottam a forma oldalát, beleöntöttem a gyümölcsös réteget.

A krémhez a pudingporból, tejből sűrű pudingot főztem. Ha kihűlt, kanalanként belekevertem a vaj és cukor keverékébe, jó habosra kikevertem. Végül belevegyítettem a többi darált pisztáciát.

A tortaformába, a közben kihűlt gyümölcsös rétegre kentem.

Néhány órára hidegre került, majd levettem a tortaforma oldalát, szeleteltük és jóízűen megettük.

Nem vettem a fáradságot normális fotót készíteni róla, mint általában, ha itthon vannak a gyerekek. Csak tessék-lássék megörökítettem. 

Sajttorta sütés nélkül

 Nem telhet el szülinap torta nélkül. Kivéve a sajátom- magamnak nem szoktam tortát sütni. De mindenki másnak igen. Olyat, amilyet tudok. Igazából nem tettem próbára magam, hogy ha rászánok fél napot, tudok-e valami menőt varázsolni, mert soha nincs rá fél napom. De nem is erőlködök, ezek a kis egyszerűek is finomak szoktak lenni. Ez Leányzóm 22. születésnapjára készült, még áprlilisban. Mindig megdöbbenek, mikor kimondom ezeket a számokat, hogy mennyire öregszenek ezek a gyerekek. Mostanra végzős egyetemista, s nagyon várja, hogy maga mögött tudhassa ezt az utolsó évet. Mert közben dolgozgat is, és unja, hogy olyat tanul, amit már a gyakorlatban alkalmaz. De ahogy repül az idő, azon kapjuk magunkat, hogy szemünkkel követjük a feldobott talár sapkát.

Leányzó ötlete volt a torta, sütés nélküli sajttorta áfonyaöntettel. Kitaláltuk, kiviteleztük, megettük.

Hozzávalók:

• 25 dkg darált keksz
• 10 dkg vaj
• 1 evőkanál porcukor
• 50 dkg mascarpone
• 4 evőkanál cukor
• 5 dl habalap
• 1 citrom lereszelt héja
• 2 citrom kicsavart leve
• 1 csomag zselatin (20 g) + 1 dl víz

Az áfonyaöntethez:

• 1 csomag fagyasztott áfonya (45 dkg)
• 3-4 evőkanál cukor
• 3 dl víz 
• 1 púpozott evőkanál keményítő

Így készült:

A darált kekszet az olvasztott vajjal és 1 evőkanál porcukorral elmorzsolva, tányérra helyezett, 24 cm-es tortaforma keretébe nyomkodtuk. 

A zselatint 1 dl vízben addig melegítettem, egészen kis lángon, míg a zselatin felolvadt. 

A mascarponát elkevertem a 4 evőkanál cukorral, citromhéjjal és citromlével. A habalapot felvertem, és több részletben, óvatos keverő mozdulatokkal elvegyítettem a mascarponéval. Végül a zselatint kevertem bele, ami addig nagyjából kihűlt, de még nem kocsonyásodott meg.

A krémet a keretbe öntöttem, a kekszes alapra. Letakarva hűtőbe tettem dermedni.

Az öntethez az áfonyát a cukorral és 2 dl vízzel melegíteni kezdtem. A keményítőt 1 dl vízben elkevertem, az áfonyához öntöttem s hagytam felfőni.

Tálalás előtt eltávolítottam a keretet. Szeleteltük, s öntetet kanalaztunk rá.

Finom, könnyű, magát etető torta lett. Az áfonya is jót tett neki. Másmilyen gyümölccsel is jó lehet, málnával, meggyel...

Joghurttorta erdei gyümölcs öntettel

Októberben volt Leányzó névnapja és Fiam szülinapja- már sokadik. 😀 Hédi egy ideje emlegeti a sajttortát erdei gyümölcs öntettel, nekem meg már régóta motoszkál a fejemben, hogy vajon milyen lehet krémsajt helyett görög joghurttal elkészíteni? Így két legyet ütöttem egy csapásra: gyermekem kedvére tettem, s magam kíváncsiságát is kielégítettem. Csak Gergő jegyezte meg, hogy a szülinapi tortája a tesó óhajára készült? Terveztem én ugyan kis csokitortát is sütni, hogy mindenkinek legyen ünnepi süteménye, de az a fránya huszonnégy óra nem elég annyi mindenre. 

 Hozzávalók:

A tésztához:

• 25 dkg liszt
• csipet só
• 2 evőkanál porcukor
• fél csomag sütőpor
• 12 dkg margarin
• 2 tojás
• 1 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 1 vödör görög joghurt (1 l)
• 20 dkg cukor
• 2 evőkanál liszt
• 3 tojás
• 1 evőkanál vaníliás cukor

Az öntethez:

• 1 csomag mirelit erdei gyümölcs (50 dkg)
• 2 evőkanál keményítő 
• cukor ízlés szerint

Így készült:

A tésztához valókat összekeverem- előbb a lisztet, cukrot, sütőport, csipet sót elmorzsoltam a margarinnal, majd hozzáadtam a tojásokat, és még egy evőkanál tejfölt is, hogy kissé lágyabb tésztát kapjak.

Belenyomkodtam a tortaforma aljába.

A töltelékhez valókat összekevertem, majd a tésztára borítottam.

180 fokos sütőbe tettem. 

Előbb nagyon felpúposodott, később visszaesett. Sokáig sült, addig, míg megpirult a teteje, illetve már nem volt lágy, folyósan remegő a töltelék.

Az öntethez az erdei gyümölcsöt felöntöttem annyi vízzel, amennyi bőven ellepi, főni tettem. 1 dl vízben elkevertem a keményítőt és hozzáöntöttem, összefőztem. Közben kevés cukrot tettem hozzá, annyit, hogy savanykás maradjon.

Kicsit lágyabb, mint sajtkrémmel készítve, de finom volt, mindenkinek ízlett. Hédi is elégedett volt, én is megtudtam, hogy görög joghurttal is lehet "sajttortát" sütni. 

Narancsos muroktorta

Emlékszem, az általános iskolai tankönyvünkben a sárgarépáról szóló lecke címe így szerepelt: Murok (sárgarépa). No, ha valaki esetleg még blogberkekben nem tudta volna, mi az a murok, most már ezt is megjegyezheti. Erdélyben így neveztük- nevezik ezt a a zöldséget, s manapság is előszeretettel használom e szót. Ez is magyar szó, itt is él a vadmurok növénynévben. Ami rokon növénye a sárgarépának, s erről mesélte volt Nagymamám, hogy úgy tartják, annyi a lányok szégyene, amekkora a vörös folt a virágzat közepében. Akkoriban még volt egy kisebb pénzérme nagyságú sötétvörös, inkább bordó közepe a virágnak, ma már elvétve látni akár icipici színt is benne. Mondjuk vadmurokkal is ritkán találkozom.

Húsvétra, bár nem szoktam, tortát is sütöttem, méghozzá répatortát. Nagyon finomak tudnak lenni a vele készült sütik. Persze, mert eleve édeskés, meg a színe is belopja magát az édességek világába. Húgom mondta, hogy Ő narancsos krémet szokott bele készíteni, hát ezen munkálkodtam én is. Tényleg jól sikerült, hamar lába is kelt. Az utolsó vaskosabb szeletnek négyen álltunk neki, miután bejártuk a Börzsőny egy-két zugát.

 Hozzávalók:

• 3 nagy tojás
• 20 dkg cukor
• 1 narancs lereszelt héja és leve
• 25 dkg finomra reszelt murok (sárgarépa)
• 10 dkg darált dió
• 15 dkg margarin
• 20 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor

A krémhez:

• 25 dkg mascarpone
• 2 evőkanál cukor
• 1 evőkanál narancslekvár
• 10 dkg kandírozott narancshéj
• 5 dl Hulala (vagy tejszín)
• 1 csomag Expressz Zselatin
• fél narancs a díszítéshez

Így készült:

A sárgarépát megpucoltam, finomra reszeltem. Ekkor volt 25 dkg.

A cukrot elkevertem a tojásokkal, majd sorra hozzáadtam a többi belevalót -a margarint megolvasztva, de nem forrón- és sima masszává kevertem.

Kapcsos, kikent tortaformába öntöttem (24 cm-esbe), és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

A krémhez a mascarponét elkevertem a cukorral és narancslekvárral. A Hulalát felvertem, majd a biztonság kedvéért egy zselatint is borítottam bele. 

A hab 2/3 részét több részletben a mascarponéhoz kevertem, majd beleforgattam a kandírozott narancshéjat is. Mivel a növényi habalap édes, több cukrot nem adtam hozzá, így is túl édesnek találtam a végeredményt.

A közben kihűlt tortalapot háromba vágtam, megtöltöttem a krémmel úgy, hogy a tetejére is maradjon.

A maradék habbal bevontam a tortát, néhány csókot is nyomtam rá. Narancsszeletkékkel díszítettem.

Másnapig a kamrában pihent.

Egyáltalán nem bonyolult, mégis különleges, egy amúgy hétköznapi hozzávalónak köszönhetően. A narancs íze igen, a muroké egyáltalán nem érzett rajta. Kicsit édesnek találtam, de senki más nem tette ezt szóvá. 

Birsalmás pitetorta

Én mindenből sütit akarok készíteni- miért pont birsből ne? A korábban Nagynénémtől kapott befőtt más sorsra jutott, de most az általam frissen elrakottak egyike bizony pite tölteléke lett! Valahol valamikor látott receptet alkottam meg: pitetészta fejben van, a töltelékhez pedig a pudingos almás adta az ötletet. S hogy ne a megszokott szeletes süti legyen, tortaformában sült. 

Mamáéknak a szőlőhegyen volt birsalmafa. A hazaszállított termés egy része befőtt lett, másik része felsorakozott az utca felőli szoba bútorzatának polcaira-tetejére. Olyan jó illat volt tőle! Innen hordtam ki időnként néhányat. s a kályha sütőjébe tettem. Nagyon szerettem csak úgy simán megsütve. Leves is készült belőle, egyik kedvencem a mai napig. Én is meghagytam három darabot illatozni. Még nem tudom, mi lesz a sorsa...

Még soha nem sütöttem birsalmás sütit. Ilyen lett az első:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 30 dkg liszt
• 10 dkg zsír
• csipet só
• 2 evőkanál cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 egész tojás
• 2 púpozott evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• 1 üveg birsbefőtt
• 3 nagyobb alma
• 6 dl folyadék (a befőtt leve+víz)
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 3-4 evőkanál cukor
• 6-8 egész szegfűszeg

Így készült:

A töltelék készült el előbb: az almákat megpucoltam, felkockáztam. A birsbefőtt levét lemértem,-ezt félretettem- s még annyi vizet mértem ki, hogy 6 dl legyen összesen. A vizet az almára öntöttem, 3 evőkanál cukrot és a szegfűszeget adtam hozzá. Mikor felfőtt, beleborítottam a birsalmakompótot. Ekkor megkóstoltam a levét, kissé savanyúnak találtam, ezért még egy kanál cukrot tettem bele. 

A befőttlében simára kevertem a pudingporokat, a gyümölcshöz öntöttem s felfőztem. A szegfűszegeket kiszedegettem belőle.

Miközben hűlt a töltelék, meggyúrtam a tésztát: előbb a lisztet, cukrot, vaníliás cukrot, sütőport, csipet sót morzsoltam el a zsírral, majd a tojással és tejföllel összegyúrtam. Érdemes a tejfölt kisebb adaggal kezdeni, s annyit tenni, hogy könnyen gyúrható legyen a tészta. Nekem kissé  ragacsos lett, ezért kevés liszttel megszórva átgyúrtam, így jobban kezelhető lett.

A tortaformát (24 cm-es, kapcsos) kikentem zsírral, liszttel vékonyan beszórtam.

A tésztát egy nagyobb s egy valamivel kisebb részre osztottam. A nagyobbat a tortaformánál nagyobb kör alakra nyújtottam, akkorára, hogy az oldalára is jusson tészta. Beleigazgattam-nyomkodtam a formába. Beleborítottam a még mindig meleg pudingos gyümölcsöt. A másik, kerekre nyújtott tésztalappal befedtem. A forma pereménél a tésztaszéleket kissé összenyomkodtam.

A tetejét villával megszurkáltam s 180 fokos sütőbe tettem.

Addig sült, míg teteje szépen megpirult.

Hagytam kihűlni, utána pattintottam le a formát róla s átemeltem nagy tányérra.

Mindenkinek ízlett, a "kérek még egy szeletet"-nél nem is kell nagyobb dicséret.

A tésztája is puha, omlós lett, a töltelék meg... élvezet volt kanalazni. 

Csak almával is el tudom képzelni, sőt. Csak akkor több darab almát kell felkockázni hozzá. 

Csokitorta

Nem egyszerű időszakon vagyunk túl. Vagyis még nem evickéltünk át rajta. Sok mindennel nem értettem -értek- egyet, s sok mindentől megfosztott minket. Persze ezek mind apróságok, csak nekünk s még "néhányaknak" lett volna fontos- végül is az életben egyszeri eseményeket tarthatom fontosnak. Persze terveztük, hogy amint lehet, egy kalap alatt megünneplünk mindent, de az már nem olyan. 

Nővérem időközben szép kerek évszámot lépett át. Húgom párjának ötlete volt, hogy állítsunk már be, ez olyan alkalom, amit ott és akkor kell megülni. Sikerült a meglepetés, nem sejtett semmit. Meg is könnyezte. Hosszú idő után először voltunk együtt, nem csak a világhálón keresztül cseverésztünk. Mindenképp emlékezetes délután volt, sikerült azzá tenni.

A Férj is be volt avatva, zene bekészítve, kapu távirányítója zsebben, az ünnepelt kertbe rendelve, nehogy hamarabb meglásson minket, mint kéne. 

Húgommal összebeszéltünk, ki mivel készül. A bepácolt husi hamarosan sült is, közben harapnivalónak volt ilyen-olyan süti. Végül torta- Pavlova és csokitorta- ez utóbbi az én művem.

Hozzávalók:

• 3 nagy tojás
• 20 dkg cukor
• 30 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 2 evőkanál kakaó
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej

A krémhez:

• 2 tojás 
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 2 evőkanál kakaó
• 1 evőkanál liszt
• 1 l tej
• 20 dkg cukor
• 10 dkg étcsokoládé
• 20 dkg vaj
• + 10 dkg csoki a díszítéshez

Így készült:

A tortalaphoz a tojásokat elkevertem a cukorral, majd belekerült az olaj, liszt, kakaó, sütőpor. Simára kevertem, majd több részletben elkevertem a tejjel.

Kerek tortaformában 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, levágtam felpúposodott tetejét, majd 3 lapra vágtam.

A krémhez a tojásokat, pudingporokat, kakaót és lisztet kevés tejjel simára kevertem. Apránként hozzáadtam a többi tejet, majd állandóan keverve sűrűre főztem. Még azon forrón beletördeltem a csokit, kavartam, míg felolvadt.

Többször átkavarva hagytam kihűlni.

A vajat elkevertem a cukorral, majd kanalanként belekerült az időközben kihűlt puding.

A kész krémmel megtöltöttem a lapokat, kívülről is bevontam, körben csókokat nyomtam rá.

10 dkg gőz fölött felolvasztott csokival körbecsorgattam.

 

Nem tudom, különben hogy zajlott volna ez a szülinap, de végül is így is jó volt. Emlékezetes marad, mindenképp.

21. torta

Komolyan mondom, hogy kiszámoltam, tényleg 21 éves lett a Fiam? És annyi. Már nem is az én éveim számát, hanem ezt sok kimondani. Hihetetlen, hogy már ennyi év eltelt időközben. De mire megírom ezt a bejegyzést, még egy hónapot öregszik a gyerek! 😀
Persze a születése napján nem volt itthon, de legközelebbi hazalátogatására tortát terveztem sütni. Csokisat. De Leányzóm meghiúsította a tervemet, tudniillik a barátnőivel meglepetéstortát rendeltek Gergőnek, csokisat, s kérte, hogy akkor az itthoni ne legyen az. Így összedobtunk egy diósat. De azért egy kis kakaó került bele!

Hozzávalók:
A laphoz:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 32 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 evőkanál rumaroma
• 1,5 dl tej
• 1,5 dl olaj

A krémhez:

• 2 csomag tejszínízű pudingpor
• 3 evőkanál liszt
• 1 l tej
• 3 evőkanál cukor
• 25 dkg vaj
• 18 dkg cukor
• 10 dkg darált dió
• 1 evőkanál kakaó

Így készült:

A laphoz a tojásokat alaposan elkevertem a cukorral, majd hozzáadtam az olajat, lisztet, sütőport, több részletben a tejet, közben kevertem.

A simára kevert masszát kikent kapcsos tortaformába borítottam.

180 fokon tűpróbáig sütöttem.

A krémhez a pudingot és lisztet kevés tejjel simára kevertem. Majd apránként hozzáadtam a többi tejet, a 3 evőkanál cukrot és állandóan kavarva sűrűre főztem.

Időnként megkeverve hagytam kihűlni.

Közben a vajat a többi cukorral elkevertem, s kanalanként hozzáadtam a kihűlt pudingot.

Körülbelül egyharmadában elkevertem a kakaót, a nagyobbik részben pedig a diót.

A kihűlt tortalapot vízszintesen 3 lapra vágtam. 

Az alsóra felére diókrémet kentem, a következőre kakaósat, melyből hagytam keveset a díszítéshez. Befedtem a felső lappal, majd bevontam kívülről diós krémmel, a kakaóssal díszítettem. A tetejére szórtam kevés darált diót is.

Már rég sütöttem piskótát, az utóbbi időben tortalapnak is ilyen gyorsabban elkészülő keverteket sütök. Finomak, jó puha lesz így is. Egy bajom van velük, a közepe mindig felpúposodik, azt le szoktam vágni, hogy egyenes legyen a teteje.

Elkészülte után mindjárt szeleteltük is, akkor örökítettem meg. A diós krém kissé lágy volt, de azért finom volt.

Évfordulós torta

Már jó néhány éve nem szántam elég időt arra, hogy egy "normális" tortát süssek. Elsődleges szempont mindig, hogy minél hamarabb kész legyen. Mert vagy sok a dolgom még mellette, vagy csak a délután egy részét tudom rászánni. Most, hogy közeledett a 23. házassági évfordulónk, kinéztem egy vonzó receptet, s igen elszánt voltam, hogy én azt meg fogom sütni szombat délután. Mást nem csinálok, hanem tortát sütök. Úgy adódott, hogy mást csináltam. 😃 Most volt idő virágokat venni, s ha már ott voltak, egész délután azokat tettem-vettem, ültetgettem, csinosítgattam a ház elejét. Ez is meglett, viszont évfordulós torta -hát, csak egy gyors lett. Kavart tészta, puding, csoki a tetején.

A laphoz:

• 3 tojás
• 20 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 25 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 dl olaj
• 1 dl tej

Az öntethez:

• 10 dkg cukor
• 1,5 dl kávé

A krémhez:

• 2 csomag tejszínízű pudingpor
• 1 tojás
• 6 dl tej
• 4 evőkanál cukor
• 10 dkg vaj

A tetejére:

• 10 dkg étcsokoládé 
• 5 dkg vaj

Így készült:

A tésztához előbb elkevertem a tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral, majd hozzáadtam a lisztet, sütőport, olajat, s miután ezekkel is simára kevertem a masszát, két részletbe belekevertem a tejet.

Kikent tortaformába borítottam a masszát, s 175 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Míg sült, az öntethez való cukrot karamellizáltam, majd ráöntöttem a kávét és kis lángon addig főztem, míg a cukor feloldódott,

A pudingot is megfőztem: előbb a pudingporokat kevertem el a tojással és kevés tejjel, majd a többi tejet és cukrot is hozzáadtam, s kis lángon, állandóan kavargatva sűrűre főztem. Mikor levettem, azon forrón elkevertem benne a vajat.

A közben megsült lap tetejéről levágtam egy keveset, hogy egyenes legyen a teteje - nekem mindig púposra sülnek a tortaformában a tortalapok.

A lapot tányérra tettem, köré pattintottam a tortaforma oldalát. Úgy melegen rálocsoltam a kávés öntetet, majd ráborítottam a pudingot s elsimítottam. Hagytam kicsit hűlni, levettem a karimát. A csokit a vajjal gőz fölött felolvasztattam, s bevontam vele a torta tetejét. Itt-ott letessékeltem a csokit a torta oldalára.

Meglepően finom lett, mindenki elégedett volt a "gyorstortával" .  A tortalap nem piskóta ugyan, de finom, puha, jó az állaga és szépen szeletelhető. A krém finomabb, krémesebb lenne, ha a vajat a cukorral kikavarva, majd belekanalazva a pudingot módon készítjük.
Mikor fogok végre egy délutánt tortasütésre szánni? Fogalmam sincs. Talán majd ha nyugdíjas leszek s az unokáimnak sütögetek...

Sacher-torta

Fiam névnapjára csokitortát terveztem sütni, de óhaja borította a menetrendet: Sacher-tortát kért, mondván, hogy nem kedveli a túl édes-krémes tortákat. Hát ez ugyan nem krémes, de épp eléggé édes.
Én még nem hogy nem sütöttem, de még csak nem is ettem soha ilyet. Természetesen a gyerek kívánsága parancs. Segítségül hívtam a böngészőt, ahol rátaláltam Zsuzsa receptjére, s le is parkoltam ennél. Meggyőződtem, hogy minden összetevője fellelhető-e a kamrában, s aztán nekiláttam elkészíteni. Gergő azt mondta, igen, ilyennek kell lennie, így bízom benne, hogy tényleg Sacher-tortát sütöttem. 😊

Hozzávalók:

• 8 tojás
• 20 dkg étcsokoládé
• 30 dkg cukor
• 20 dkg vaj
• 20 dkg liszt
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csomag sütőpor
• csipet só

A bevonáshoz és a töltéshez:

• 1 nagy üveg sárgabaracklekvár
• 20 dkg étcsokoládé
• 3 evőkanál étolaj

Így készült:

A tojásokat szétválasztottam, külön edényben a sárgáját, és külön a fehérjét.

A csokoládét vízgőz fölött felolvasztottam. Azon melegen beledaraboltam a vajat, s kevergettem, míg felolvadt. Belekevertem a fele cukrot- 15 dkg-ot-, vaníliás cukrot, majd egyenként a sárgákat. Mindegyikkel alaposan elkevertem a masszát.

A habot csipet sóval és a többi cukorral keményre vertem. 

A lisztet kimértem, elvegyítettem a sütőporral.

A lisztet a habbal váltakozva a csokis masszába kevertem, laza, óvatos mozdulatokkal.

Kerek, kapcsos tortaformát kikentem, (26 cm-es), beleborítottam a masszát, s 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Mire a közepe is megsült, a teteje kicsit megégett, ezért ezt vékonyan levágtam.

Mikor kihűlt, 3 lapra vágtam. 

Megkentem baracklekvárral a lapokat, jó bőven, a tetejére is kentem. 

Egy órányi pihentetés után a csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam, s a tetejére borítottam-kentem, hagyva, hogy lefolyjon az oldalára is. Azt is be kéne kenni, de nem akartam elrontani, így is tetszett. :-)

Szépen megnőtt sülés közben, mégsem laza az állaga. Inkább tömör, de kellemesen harapható. És nekem édes. Sokalltam is bele a cukrot, meg még a sok csoki, de most az egyszer ragaszkodtam a recepthez. Igaz, a sorrendet felcseréltem. Kicsit felgyorsítottam a munkamenetet. Meg azon még gondolkodtam, nem kell-e bele kakaó, nem lesz-e sápadt csak a csokitól, de nem lett az. 

Mindent összevetve finom lett, a savanykás lekvár sokat dob rajta, bár én Gergővel ellentétben a krémes sütiket részesítem előnyben. 

A receptet megtartom, Zsuzsának köszönet érte! Tervezem megsütni karácsonyra is, szeletes süti formájában, a krémes sütiket nem kedvelő családtagok kedvében járván.

Karácsonyra elkészült a szeletes változat is. Annyi különbséggel, hogy vaj helyett margarin került bele. Egyébként ugyanúgy készült, mégis lazább, levegősebb lett a tészta. No meg a kézügyben lévő szilvalekvár került bele- ez hiba volt. A baracklekvár illik igazán hozzá. Így sem volt rossz, de a tortát övező sikert nem lépte túl. A tetejére is kentem lekvárt, emiatt a csokit nem lehetett szépen elsimítani. A lényeg: elsőre jobban sikerült.

Fekete-erdő torta...

...rusztikusan, kívánságra, 20. szülinapra, díszítésében testre szabva.
Akárhogyan is számolom, 1998 óta 20 év telt el. S tegnap volt 20 éve annak, hogy világra jött Fiúnk. De rég volt, s mégis, mintha csak most lett volna... Második nekifutásra, s az első kudarc okozta aggodalmak után épen, egészségesen, a kiírt időpont előtt két héttel, a reggeli fura érzést követően délután 6 előtt 20 perccel megérkezett Elsőszülöttünk. Unokaként is elsőnek érkezett. Nagymamák, Nagynénik halmozták el dédelgetésükkel. Korán utazóvá vált, fél éves volt, mikor nekivágtunk a "nagyvilágnak". Akkoriban gyakran mentünk haza, Ő közben cseperedett, jött a Hugi, majd ovis lett- Ő volt a sírós-, s ahogy bárki más, kisiskolás -még elsőben is beszédhibás, de már olvasni tudó- kudarcok, sikerek, csalódások, de kihevertük, azt is, hogy 8 éven át nem volt egy igazi jó barátja. De  kiszabadulván a kis faluból a középiskolába, máig tartó barátságokat kötött. Jelenleg másodéves egyetemista. A nagyvárosban is hamar megtalálta a helyét. Talpraesettségét, nyíltságát, bőbeszédűségét, irigylésre méltó memóriáját nem tőlem örökölte. A szemét viszont igen! 😃 Amilyen röviden leírtam, olyan hamar telt el ez a 20 év, mindamellett, hogy bizony sok minden történt közben. De még ennyi idő után is az én Kisfiam, akinél jobb gyereket nem is kívánhatok. 💓
Azt mondta, ha lehet, Fekete-erdő tortát kér. Persze, hogy lehet, kívánságuk parancs! :-)
Azt hittem, már van a blogon, mert nem először sütök- már recept nélkül is megy-, de tévedtem. Hát akkor most lesz. Kinézete kicsit rendhagyó, egyrészt mert kevésnek bizonyult a fél l tejszín, másrészt a tervezett meglepi-díszítés miatt. Előző félévi biokémia - egyik kedvence- leckéjéből kilesett egyik aminosav, a valin képlete került a tetejére. Ez volt a meglepetés! 😉

Hozzávalók:

• 6 tojásos kakaós piskóta
• 2 üveg magozott meggybefőtt
• 2 csomag vaníliaízű pudingpor
• 1-3 evőkanál cukor
• 5 dl habtejszín + cukor ízlés szerint
• 10 dkg étcsokoládé a díszítéshez

Így készült:

A piskótát a szokásos módon elkészítettem és 24 cm-es kerek kapcsos tortaformában megsütöttem.

Mikor kihűlt, vízszintesen 3 lapra vágtam.

A töltelékhez a meggyet leszűrtem. A levét kipótoltam vízzel úgy, hogy 7 dl legyen összesen. A pudingport kevés meggylével simára kevertem, majd hozzáöntöttem a többi lét is. Kevergetve sűrűre főztem. A meggy savanyúságától függően édesítjük. Én csak 1 evőkanállal tettem hozzá. Mikor felfőtt, hozzákevertem a meggyszemeket, addig hagytam a lángon, még felfőtt ezzel is.

Hűlni hagytam, közben felvertem a tejszínt (azaz Leányzó segítségét vettem igénybe), 2 evőkanál cukor került bele.

A már nem forró meggyes puding felét az alsó lapra kentem (a tortaformát köré pattintottam), erre került a tejszín harmada, majd a középső lap, puding másik fele, tejszínhab második harmada. Befedtem az utolsó lappal, bevontam a maradék habbal.

Másnapig hideg helyen hagytam dermedni.

Levettem róla a tortaformát.

A gőz fölött felolvasztott csokival díszítettem.

Szombaton egész nap a konyhában voltam, annyit főztem, hogy 3 napig aztán ne kelljen. Úgy néz ki, sikerült a tervem! :-) A torta persze utoljára maradt, hát ilyen lett. Azért finom, nem egy túl édes, olyan, amilyennek szeretjük. 

Tegnap Tatán csavarogtunk, este pedig ünnepeltünk.

Isten éltessen sokáig, Kisfiam! 😍

Csokitorta Gergő napra

Egy hete volt Fiam névnapja, s ha már a szülinapi tortáját is Leányzónak kellett elkészíteni, elhatároztam, hogy legalább névnapjára sütök egyet. Nem ment zökkenőmentesen, ugyanis zsúfoltra sikeredett a hétvégém. Mivel szombatra kollégákkal közös program volt, így a péntek délutánra és vasárnap délelőttre kellett szuszakolnom minden Fiam hazalátogatásakor szokásos teendőmet. Elég kapkodósra sikerült, péntek este a sok más mellett csak a tortalapot sikerült megsütni. Piskótát terveztem, de mire rákerült volna a sor, mindenki elvonult pihenni, nem akartam habverővel "altatni" őket, így kevert süti lett az alapja. Mikor a krém keverésére került volna a sor, ott aztán végképp elfogyott az energiám, így az maradt szombat estére, de akkor muszáj volt megcsinálni.
Vasárnap délre fogyasztásra készen állt, de úgy jól lakott mindenki az ebéddel, hogy épp csak megkóstoltuk. Gergő visszament, a torta ott maradt...

Hozzávalók:

A laphoz:

• 20 dkg cukor
• 3 tojás
• 30 dkg liszt
• 1 evőkanál kakaó
• 1 dl olaj
• 1 dl tej
• 1 csomag sütőpor 
• 1 evőkanál rumaroma

A krémhez:

• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 1 evőkanál liszt
• 1 evőkanál kakaó
• 8 dl tej
• 10 dkg étcsokoládé
• 25 dkg vaj
• 20 dkg cukor
• a tortalap levágott teteje összemorzsolva
• fél rumaroma+fél dl víz
• 2-3 evőkanál sárgabaracklekvár
• + 5 dkg étcsokoládé díszíteni

Így készült:

A tortalaphoz a cukrot a tojásokkal alaposan elkevertem, majd hozzáadtam a többi belevalót, s simára kevertem.

22 cm-es kikent, kapcsos tortaformába öntöttem, elsimítottam, 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Hagytam kihűlni- jelen esetben másnapig. A felpúposodott tetejét levágtam (ez összemorzsolva majd a krémbe kerül), a többit 3 részre vágtam.

A krémhez a pudingporokat, lisztet, kakaót kevés tejjel simára kevertem, majd fokozatosan hozzáadtam a többit is. Állandóan kavargatva felfőztem. Beletördeltem a csokit, kavargattam, míg elolvad benne.

Hagytam kihűlni, közben sűrűn megkavartam. 

A vajat a cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzáadtam a kihűlt pudingot. Jól kikevertem.

A krémet megfeleztem. A levágott tortalap-darabot összemorzsoltam, a rumaroma és víz keverékével leöntöttem, a krém egyik feléhez kavartam.

Az alsó tortalapot tányérra tettem, ráhalmoztam a tortalapos krémet, erre került a tortalap közepe, amit vékonyan lekentem lekvárral. A krém másik feléből kentem rá ennyit, hogy a bevonáshoz is maradjon.

Befedtem a harmadik tortalappal, majd a külsejét is krémmel kentem be. 

Díszítettem, néhány krémrózsával, és az odalát olvasztott csokival csorgattam be.

Nekem a tortalapok közepe mindig felpúposodik. Próbáltam megtalálni az okát, utána is olvastam, mit lehet tenni ellene, de nem váltak be a tanácsok. Szerintem azért, mert a sütőbe téve körben a tésztaszélek hamar megsülnek, míg a közepe sokáig nyers marad, s annak van ideje tovább nőni. Pedig interneten olyan szép , egyenes tetejű tortalapokat látni... Nekem ez nem akar sikerülni. Mivel a levágott teteje senkinek sem kell, belekerült a krémbe.

A lekvárt azért kentem rá, hogy legyen egy kis savanykás íz is benne. De így is édes lett, legalábbis nekem. Legközelebb kevesebb cukrot teszek bele. 

Amúgy persze finom, azért is lett csokitorta, mert azt mindenki szereti. A rum is jót tett neki.