Csokis-kókuszos zabpelyhes keksz hozzáadott cukor nélkül

 Leányzómék régóta tervezik, hogy külföldön is kipróbálják magukat. Nem egy közeli országot néztek ki, Norvégia lett a céljuk. Sikertelenül jelentkeztek álláshirdetésekre, ennek "köszönhetően" mostanáig itthon voltak. Aminek persze én örültem is, önző módon. Annak a hírnek annál kevésbé, hogy mégiscsak nekivágnak. Egyelőre egy hónapra terveztek. Nem mondhatjuk, hogy ne menjenek, bármennyire nehéz elengedni őket. Az Ő kis életük, szárnyalásuk, s mi csak szurkolhatunk, hogy sikeres legyen a landolás. Úgy legyen, ahogy nekik jó, én majd elviselem az itt maradt ürességet. Tegnap mentek el, én meg egyelőre nem találom a helyemet. Tegnap estig vigasztalt a gondolat, hogy hétvégére hazajön a Fiúnk, de lemondta, teendőire hivatkozva. Viszont két hét múlva biztosan találkozunk. 

Ezt a sütit Leányzónak és párjának készítettem az útra. Ketten találtuk ki, hogy milyen legyen. Természetesen cukor nélküli, mert kerülik annak fogyasztását. Meg lehet élni édesség nélkül- már nem is esik jól, ha valami nagyon édes. De azért valamennyi hadd legyen már benne...

Hozzávalók:

• 20 dkg liszt
• 20 dkg zabpehely
• 20 dkg teljes kiőrlésű liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 csipet só
• kanálhegynyi szódabikarbóna
• 10 dkg kókuszreszelék
• 30 dkg vaj
• 4 közepes tojás
• 20 dkg 74%-os kakaótartalmú csokoládé

Így készült:

A zabpelyhet késes aprítóban megdaráltam.

A csokit késsel feldaraboltam.

A száraz hozzávalókat -liszteket, zabpelyhet, sütőport, szódabikarbónát, sót, kókuszreszeléket- elvegyítettem, majd a puha vajjal elmorzsoltam. A tojásokkal összegyúrtam, majd belekerültek a csokidarabok is, néhányszor átgyúrtam ezzel is a tésztát.

A tésztából kisebb, diónyi gombócokat formáltam, sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam, kissé lelapítottam. 

180 fokos sütőbe tettem, s addig sültek, míg kissé megpirultak, illetve a tetejét megnyomva már nem lágy a tészta.

Így cukor nélkül is teljes mértékben ehető, a csokidarabok megízesítik. De természetesen lehet bele tenni cukrot, 20 dkg-nyi kellően megédesítené. Vagy utólag porcukorba forgatva is megoldja az édesszájúak problémáját. Sokáig elálló sütemény, az itthon maradt mennyiség biztos alkalmas lesz arra, hogy ezt teszteljük.

Misimákos

 Hétfőn a konyhában töltöttem szinte az egész napot. Befőztem, s késő délután arra is szakítottam időt, hogy sütit készítsek a koncertre készülő fiúknak- Férjeinknek. Almás pitét terveztem már hétvégére is, amikor elmaradt a sütés- nálam az megy csodaszámba, ha hétvégére nem izzítom be a sütőt-, de valami mákoson is kattogtam, mivel az épp szülinapos koncertező rajong ezekért a sütikért. Ezúttal sem kerestem hozzá receptet, csak összeállt a kép, miközben hasonló módon készült az első sütemény. S el is neveztem az ünnepeltről.

Hozzávalók:

Az alsó laphoz:

• 25 dkg liszt
• 5 dkg cukor
• fél csomag sütőpor
• 1 tojás
• 10 dkg margarin
• 1 evőkanál joghurt/ tejföl
• 1 üveg lekvár lekenni- szeder-szilva, de bármilyen tetszés szerinti jó

A mákos réteghez:

• 4 tojás
• 22 dkg cukor
• 25 dkg darált mák
• 5 dkg liszt
• fél csomag sötőpor
• 1 teáskanál vaníliaaroma
• 15 dkg margarin

A tetejére:

• 15 dkg tejcsokoládé
• 3 evőkanál olaj

Így készült:

Az alsó laphoz valókat összegyúrtam- joghurt vagy tejföl annyi kerüljön bele, hogy gyúrható, nyújtható tésztát kapjunk. 

A mákos réteghez a tojásokat a cukorral alaposan összekevertem. A margarint mikróban megolvasztottam, épp annyira, hogy folyékony legyen, de ne forró. A cukros tojást elkevertem a mákkal, liszttel, sütőporral, vaníliával, utoljára a margarint kevertem bele.

Az első tésztát tepsi méretűre nyújtottam, 26×32 cm-esre, tepsibe igazgattam -előtte kibéleltem sütőpapírral-, megkentem vastagon lekvárral, rácsorgattam a mákos masszát, elsimítottam.

180 fokos sütőbe tettem, tűpróbáig sütöttem. 

Mikor kihűlt, a csokit az olajjal gőz felett felolvasztottam, bevontam vele a sütemény tetejét. Még szórócukor is került rá. 

A lekvár mindenképp jót tesz neki, ha még savanykás is, annál inkább. Csoki nélkül még jól viselkedne, de az sem vált hátrányára. Kicsit tartottam a mákos réteg sikerétől, de nem lett tömör, szépen felnőtt. Szóval finom lett. 

Csokis tiramisu

 Babapiskótás és mascarponés- így vettem a bátorságot tiramisunak nevezni. 😀Nyár van, meleg van, nem hiányzik a sütő melege, így jöhetnek az azt nélkülöző édességek. Mert desszert az kell. Kis vigasztalás, kényeztetés, enyhülés a hűssége által, kárpótlás a kánikula miatt. Ezt is megmagyarázom, de a hátsó szándék az, hogy legyen, mit feltenni a blogra. Tényleg, mikor belelkesedek, azon agyalok, mit alkossak olyat a konyhában, ami más, amit még nem sütöttem-főztem. Készülhetett volna sima tiramisu is, de az már sokféle van a blogon- a tiramisu keresőszóra magam is meglepődtem, mennyi változatot szedett össze. De ez most másféle- tényleg jól esett a hűtőből kivett édességet kanalazni:

Hozzávalók:

• 30 dkg babapiskóta
• 2 dl főzött kávé
• 1 evőkanál kakaó

A krémhez:

• 3 tojás 
• 10 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 3 dl tej
• 20 dkg étcsokoládé ( 75%-os)
• 50 dkg mascarpone
• 6 dl tejszín

Így készült:

Előbb lefőztem a kávét.

A krémhez a tojásokat simára kevertem a cukorral és pudingporral, majd fokozatosan a tejet is hozzákevertem. Állandóan kevergetve felfőztem. Mikor levettem, azonnal belekevertem a kockákra tördelt csokit. Hagytam hűlni, közben időnként átkevertem.

Közben felvertem a tejszínt. A csokis puding még langyos volt, mikor hozzákevertem a mascarponét, ezt követően több részletben a felvert tejszínt. 

Elkezdtem a rétegezést: az edény aljára kávéba forgatott (nem áztatott, csak megforgattam benne)babapiskóta, fele krém, megint babapiskóta, krém másik fele, a maradék piskóta a tetejére került. Kakaót szitáltam a tetejére, majd költözött is be a hűtőbe. 

Másnap volt igazán jó, vagyis inkább szeletelhető. De még aznap este kanalaztunk ki belőle tányérra. Kezdetben ugyanis kissé lágy volt a krém, kellett neki egy nap, hogy engedelmessé váljon. De még úgy lágyan is nagyon finom volt!

Maci kávés keksz

 Kis vendégünk, aki időközben jól megnőtt, elkísért az iskolába és segített a pakolásban, ezért elkészítettem ebédre a kedvencét, bolognait. Utána Maci kávét kért, s miközben kevergettem, az agyam sütikre szakosodott része aktiválódott: egy  kekszet képzeltem el a dobozban lévő por felhasználásával, csokidarabkkal. Másnap a tettek mezejére léptem.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 10 dkg porcukor
• 1 csomag sütőpor
• kanálhegynyi szódabikarbóna
• nagy csipet só
• 2 evőkanál instant Macikávé
• 1 teáskanál vaníliaaroma
• 25 dkg vaj
• 2 közepes tojás
• 10 dkg étcsokoládé

Így készült:

A csokit feldaraboltam.

A lisztet, cukrot, sütőport, szódabikarbónát, sót, a Maci kávét elvegyítettem és összemorzsoltam a vajjal. A két tojással összegyúrtam, végül a csokidarabokat is belevegyítettem. 

Diónyi tésztadarabokat téptem le, golyóvá formálta, tepsibe pakoltam, enyhén lelapítottam. 

180 fokos sütőben egész világosra sütöttem, addig, míg tetejét megnyomba már nem lágy. Gyorsan sül, figyelni kell rá.

Unokaöcsi elégedett volt az eredménnyel, rájárt becsülettel. Finoman omlós és nem eléggé csokis lett.😉

Áfonyalekváros-csokikrémes kocka

 Még ez is korábban készült sütemény. De jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy felidézzem az év eseményeit. Sokminden történt. Jó és nem jó felváltva, így: férjem unokatestvérének élete párja tíz évnyi küzdelem után feladta a harcot, nem bírta megvárni fia esküvőjét, melyet két évig terveztek-szerveztek. Így néhány hónap különbséggel sírtunk és mulattunk. Az élet nem kíméletes... de közben megy tovább. 

Én meg sütök rendületlenül. Ha van kinek. Ha csak ketten vagyunk, bizony előfordul, hogy nem kerül sütemény az asztalra. Ha itthon vannak a gyerekek, akkor pótolom: mindjárt többféle készül, egyrészt kedvükre téve, meg fel is kell őket pakolni, hogy néhány napra bebiztosítsam nekik a hazait. Ez a süti is többedmagával készült még áprilisban:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 30 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej

A töltelékhez:

• 1 üveg áfonyalekvár
• 8 dl tej
• 2 csomag vaníliaízű pudingpor
• 2 evőkanál kakaó
• 10 dkg csokoládé
• 20 dkg vaj
• 20 dkg cukor

Így készült:

A tésztához a tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd a többi hozzávalóval együtt sima tésztává kevertem.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, majd 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Miután kihűlt, vízszintesen kettévágtam.

A krémhez a pudingporból, kakaóból, tejből sűrű pudingot főztem. Még forrón elkevertem benne egy tábla csokoládét. Sűrűn megkeverve hagytam kihűlni.

Közben a vajat elkevertem a cukorral és kanalanként hozzáadtam a kihűlt kakaós-csokis pudingot.

A tészta alsó lapját megkentem áfonyalekvárral, erre simítottam a krémet, s beborítottam a felső lappal.

Hidegen dermesztést követően szeletelhető.

Így is finom, de csokival a tetején az ünnepi asztalon is megállná a helyét. 

Csokis-meggyes piskóta

 Másodjára sütöttem rövid időn belül, azért is, hogy fotó készülhessen róla. No meg mert megfelelő sütemény hosszú útra csomagoláshoz. 

A piskóta eléggé mellőzve lett az utóbbi években, pedig régebben elég sok sütemény alapjául szolgált. No meg minden igyekezetem ellenére elég sokszor összeesett sütés után, pedig jó mestereim voltak a fortélyok megtanítására. A kevert-kavart sütemények pedig gyorsabban készen vannak, és nem szoktak huncutkodni. Nemrégiben olvastam valahol hasonló elkészítési módot, kipróbáltam, s jól viselkedett a sütemény. Vagy csak elég érett lettem a piskótakészítéshez! 😄

Hozzávalók:

• 7 tojás
• 1 csipet só
• 0,5 dl olaj
• 8 evőkanál cukor
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 9 evőkanál liszt
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 üveg magozott meggybefőtt
• 10 dkg csokoládé

Így készült:

A meggyet leszűrtem, a csokit feldaraboltam.

A tojásokat szétválasztottam. A sárgákat elvegyítettem az olajjal.

A fehérjéket a csipet sóval verni kezdtem, közben kanalanként adtam hozzá a cukrot, végül a vaníliás cukrot is. Addig vertem, míg jó kemény lett, már nem folyt le a habverőről. Ekkor szintén habverővel elvegyítettem benne a sárgákat, tovább verve. Óvatos mozdulatokkal kanalanként, fakanállal belekevertem a lisztet, a sütőporral együtt.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát (28×32 cm a tepsi mérete), tetejére szórtam a meggyet és csokidarabokat. 

180 fokos sütőbe tettem a piskótát, és addig hagytam bent, míg a teteje láthatóan megsült, enyhén barnulni kezdett. Állítólag nem szabad közben nyitogtatni a sütő ajtaját...

Szépen felnőtt, puha, piskótának megfelelő állagú lett. 

Gyerekkoromban sokszor készült piskóta, leginkább, amikor a tyúkok becsülettel ellátták tojással a gazdát. Legegyszerűbb változata a lekvárral tekert volt, ami versenybe száll bármilyen mézes-mázas süteménnyel. Valamikor arról is készült fotó, elő kéne halászni a laptop bugyraiból.

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót.

Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha már itt vagyok, írjak is. De a laptop áthúzta a számításaimat. Megérett egy cserére, igencsak rászolgált. Az ünnepek meg közben elrepültek, mindjárt a szünet is utána. Karácsonykor itthon volt a fiatalság, én sütöttem-főztem, Férjuram takarított, gyerekek itt-ott besegítettek. Fát díszítettünk, sokat nevettünk, együtt vacsoráztunk, ajándékoztunk, nagycsaládos karácsonyon vettünk részt, aztán újra nehéz volt Őket elengedni útjukra. Mert a szilvesztert már Szegeden töltötték, mi meg itthon vártuk az új évet testvéreimmel. Jött is gyorsan, s telik tovább az idő a megszokott kerékvágásban.

A karácsonyi sütemények számát a család lekorlátozta ötre. De mint kiderült, nem tudok számolni. Persze végül több lett, maradt is belőle, a pipik örülni fognak neki. Szilveszterre kevesebbet sütöttem, de nem tudom úgy eltalálni a mennyiséget, hogy ne maradjon valamennyi a nyakunkon. Pedig osztogattam ám belőle. 

Egyik szilveszterre készült sütivel kezdem az évet:

Hozzávalók:

A tésztalaphoz:

• 3 tojás
• 20 dkg cukor
• 30 dkg liszt
• 10 dkg darált dió
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csipet só
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej

A krémhez:

• 25 dkg gesztenyemassza
• 25 dkg mascarpone
• 2 dl tejszín
• 5 evőkanál cukor
• + 15 dkg csokoládé, 2 evőkanál olaj a tetejére

Így készült:

A tésztához elkevertem a tojásokat a cukorral, majd hozzáadtam a lisztet, sót, diót, sütőport, vaníliás cukrot, olajat- ezekkel is simára kevertem, végül több részletben a tejet. 

24×30 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.

A krémhez a tejszínt 1 evőkanál cukorral kemény habbá vertem. 

A gesztenyét a mascarponéval egyneművé kevertem, a maradék 4 evőkanál cukorral is elkevertem, majd 3 részletben hozzákevertem a tejszínhabot.

A krémet az alsó tésztalapra kentem, beborítottam a másikkal. Vigyázva kell tenni-venni a lapokat, mert könnyen törik.

A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam s bevontam vele a süti tetejét.

A csoki dermedése után szeletelhető is.

A dió hirtelen jött ötlettől vezérelve került bele, de nem volt rossz döntés. Kakaós lap volt az eredeti terv, aztán a maradék darált dió elvetette ezt. Úgy sem lett volna rossz, de így is finomra sikeredett. Puha lap, lágy krém, csoki a tetején- minden adottsága megvolt a sikerhez. Nem lett túl édes, de én épp így szeretem. 

S hogyan alakul ez az év? Nem fogadtam meg semmit ezúttal sem, bár a bloggal kapcsolatban mindig ott motoszkál a gondolat, hogy többet kéne foglalkozni vele. Mikor van alkalmam kipihenni magam, olyankor kedvem szottyan rá. Egyébként semmiféle plusz, gondolkodást és tervezést, szervezést igénylő cselekedethez nincs kedvem. Elég a munkahely és család hétközbeni meg hétvégenkénti eseményeinek egyensúlyban tartása. Néha így is kibillen a mérleg valamerre... Marad a régiben: ha időm, kedvem, agykapacitásom engedi, írogatok. 

Csokis-narancsos sütőtökkocka

 ...avagy sárga süti, mert ezen a néven keresgéltük a sütis dobozból két másik társa mellől.

Úgy gondolom, így a naptári ősz és tél határán épp alkalomhoz illő süti: a sütőtök még az ősz terméke, számomra a narancs meg határozottan a tél,  a karácsonyi időszak íze-illata. Valószínűleg azért, mert régen csak ilyentájt jutottunk hozzá.

Az elmúlt hétvégén egy villámlátogatást tettünk otthon, disznótorra voltunk hivatalosak, amiben már sok éve nem volt részünk, gyerekeinknek meg soha. Így ők is megtapasztalhatták, láthatták, milyen folyamatok által kerül hús az asztalunkra. Nem mondták, hogy többé nem esznek húst. 😀 Erre az alkalomra sütöttem gyorsan indulás előtti nap délutánján csak ilyen kevert-kavart sütiket, ez volt egyikük, szerintem a legfinomabb közülük. 

Hozzávalók:

• 4 nagyobb tojás
• 20 dkg cukor
• fél sütőtök (48 dkg volt az áttört püré)
• 2 dl olaj
• 1 narancs lereszelt héja és kicsavart leve
• 35 dkg liszt
• nagy csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 10 dkg tejcsokoládé

Így készült:

A sütőtököt előző nap megsütöttem sütőben. Az el nem fogyott mennyiséget lekapartam a héjáról és villával összetörtem.

A csokit feldaraboltam.

A tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd hozzáadtam a sütőtököt, olajat, narancshéjat és kicsavart levet, lisztet, sót, sütőport, simára kavartam.

Végül a csokidarabokat kevertem hozzá.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam (26×32 cm-es), 180 fokos sütőbe tettem.

Addig sült, míg a teteje enyhén pirulni kezdett, illetve kiállta a tűpróbát.

Arra számítottam, hogy egy tömör, nehéz süti lesz belőle, de ellenkezőleg: puha, kellemesen harapható, kimondottan finom nassolnivaló lett. A narancs íze dominált, a csoki meg határozottan jót tett neki. 

Csak ezért érdemes venni sütőtököt. Férjem nincs odáig érte, rám marad az elfogyasztása- előfordult, hogy az egészet megettem két nap alatt, most lemondtam egy részéről a süti javára. Szerencsére.

Háromcsokis keksz

 Leányzómnak sütöttem. Nagy útra készült, én meg nagyon izgultam miatta, meg aztán nehéz volt elszakadni tőle két hónapra. Eddig három hét volt a leghosszabb távolléte. Párjával együtt önkéntes munkát vállaltak egész nyárra Székelyföldön. Gyerekeket táboroztatnak. Napokkal korábban elmentek Szegedre, onnan tegnap délután szerencsésen megérkeztek úticéljukhoz- autóval mentek, ilyen sokat még nem vezettek, de ügyesen boldogultak- , így megnyugodtam. Fiúnk meg Szegeden van, így először egyedül töltöm a nyarat. Már a gyerekeim nélkül. Nem is igazán találtam a helyem néhány napig, de mára előírtam magamnak a tennivalókat, hogy lefoglaljam magam. Először is blogot írok.

Hozzávalók:

• 45 dkg liszt
• 15 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 25 dkg margarin
• 1 csipet só
• 2 tasak 3 az 1-ben kávé
• 2 evőkanál kakaó
• 10-10 dkg fehér-, ét- és tejcsokoládé
• 10 dkg dió
• 3 kisebb tojás

Így készült:

A csokikat és a diót feldaraboltam.

A lisztet, cukrot, sót, sütőport, kávét, kakaót összevegyítettem, majd összemorzsoltam a margarinnal. Beleborítottam a csokikat és a diót, majd a tojásokkal összegyúrtam. Kissé lágyabb, de formázható masszát kaptam. Előbb 40 dkg liszttel gyúrtam össze, de nagyon ragacsos volt, ezért került bele még 5 dkg, így pont jó lett.

2 órányit pihentettem a tésztát, majd kiskanállal diónyi gombócokat téptem belőle, meggömbölyítettem, tepsibe pakoltam, kicsit lelapítottam. Hagytam közöttük helyet, mert sülés közben nőnek. 

180 fokos sütőbe tettem, s addig sültek, míg tetejét megnyomva már nem lágy. Úgy 10 perc után érdemes ránézni, mert hamar sül. 

Az utolsó néhány, itthon maradt darabot fotóztam le sebtiben. Még levendulás kekszet is sütöttem nekik, mert az tapasztaltan huzamosabb ideig is eláll. Meg is kaptam rá a rendelést nyaralásra is. 

A háromcsokis keksz pedig, amit hirtelen jött ötlettől vezérelve dobtam össze, finomra sikerült, meg is dicsérték. Tegnap bevásárlás során újabb csokikat szereztem be- muszáj lesz megismételni! 😀

Karácsonyi kókuszos süti

 A régi, igen kedvelt Julika kókuszosát terveztem sütni, mert már rég került rá sor és igen kedvelt süteményünk. Délután-este a többi tervezettel együtt a barna lapjai megsütésre kerültek, de mire a középső, kókuszos habréteghez érkeztem, rajtam kívül már mindenki elvonult, így nem akartam habveréssel felverni őket. Másnapra hagytam- másnap meg nem szerettem volna csak ezért újra bekapcsolni a sütőt, ezért a kamrában körbenézve, más megoldáson törtem a fejem. A babapiskótát meglátván jött az ihlet: a kókusz a krémbe fog kerülni, középre pedig babapiskóta. Így született egy újabb recept.

Hozzávalók:

A barna lapokhoz:

• 25 dkg liszt
• 10 dkg zsír
• 10 dkg cukor
• fél csomag sütőpor
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• 1 tojás
• 1 evőkanál tejföl

A krémhez:

• 2 csomag tejszínízű/vaníliaízű pudingpor
• 1 evőkanál liszt
• 8 dl tej
• 18 dkg cukor
• 25 dkg vaj
• 10 dkg kókuszreszelék

Továbbá:

• 20 dkg babapiskóta
• 4 evőkanál cukor
• 1 adag erős főzött kávé
• 10 dkg csokoládé, 2 evőkanál olaj a tetejére
• kevés kókuszreszelék és mandulapehely

Így készült:

A két laphoz való hozzávalókat tálba mértem, összegyúrtam. A tejfölt hagytam a legvégére, annyi kell belőle, hogy összeálljon a tészta. de ne legyen túl kemény sem, mert akkor nehéz kinyújtani. 

Két részre osztva, lisztezett deszkán tepsi méretűre nyújtottam- közben még szórtam rá, alá kevés lisztet, mert hajlamos odaragadni-, s tepsi hátán (28×34 cm-es) sorra kisütöttem.

A 4 evőkanál cukrot karamellizáltam. Felöntöttem 1,5 dl vízzel, hagytam addig főni, míg teljesen felolvadt a cukor. Hozzáöntöttem a kávét, hagytam kihűlni. Ebbe fogom majd mártani a babapiskótát.

A krémhez a pudingporokat és lisztet kevés tejjel simára kevertem, majd a többi tejet is hozzáöntöttem, több részletben. Állandóan kavargatba felfőztem. Azon forrón hozzákevertem a kókuszreszeléket és hagytam kihűlni. Közben néhányszor megkevertem. 

A vajat elvegyítettem a cukorral, majd kanalanként hozzáadtam az időközben kihűlt kókuszos pudingot.

Összeraktam a sütit: az egyik barna lapon elkentem fele krémet, ebbe kissé belenyomkodtam a karamelles öntetbe mártott -nem áztatott, épp csak megforgattam benne- babapiskótákat. A krém másik felét elegyengettem ezeken, majd befedtem a másik barna lappal, kissé rá is nyomkodtam.

A csokit az olajjal vízgőz fölött felolvasztottam, bekentem vele a süti tetejét, s beszórtam kókuszreszelékkel és mandulapehellyel.

Finom, puha, magát etető sütemény lett belőle. 

Mindenképp újra kell süssem az eredetijét is, nem csak azért, mert finom, de jó lenne egy épkézláb fotót készíteni róla- már amilyen tőlem telik, mert igencsak tudom halogatni a fotózást- épp azért, mert jobban szeretem elkészíteni, mint megörökíteni. Ez látszik a fényképeken... 

Csokis-mandarinos kevert süti

Gyorsan, finomat kategória. 

Egy évvel ezelőtt megírt bejegyzés- mostanság a korábbi, szabadidőmben megírt receptekből "élek".

 Hozzávalók:

• 4 tojás
• 25 dkg cukor
• 25 dkg margarin
• 40 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• csipet só
• 1 púpozott evőkanál kakaó
• 1 dl joghurt
• 3 mandarin kicsavart leve
• 10 + 15 dkg csokoládé

Így készült:

10 dkg csokit apró darabokra vágtam.

A tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd belekerült a megolvasztott, de nem forró margarin, a liszt és sütőpor, a kakaó és csipet só- simára kevertem, majd a mandarinok kicsavart levével és a joghurttal lazítottam a masszát, végül beleforgattam a csokidarabokat.

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam (28×32 cm-es). 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, a tetejét bevontam a gőz fölött felolvasztott 15 dkg csokoládéval.

Szívecske

 Magam is meglepődök így utólag, mit össze nem sütök! Végigpörgettem a fotókat, egyik-másikról biztosan tudom, hogy azt már közzétettem, másikban nem vagyok biztos, megint másikra rácsodálkoztam, hogy ilyet is sütöttem? Aztán felidéződik, hogy mikor, milyen alkalomból. Majd keresem a receptet hozzá- vagy megtalálom, vagy nem. Ha nem, fájó szívvel törlöm, s vigasztalom magam, hogy van másik! De még mennyi. 

Előző évben sütésben igen, közzétételben nem voltam túl termékeny. Negatív rekordot döntöttem- épp feleannyi receptet írtam meg, mint előző évben, pedig az sem volt túl sok. Idén szeretném behozni a lemaradást. Eddig is úgy terveztem, de aztán mindig magá elá temet a tennivalók sokasága, a szellemi kifulladás. Karácsonytól újévig regenerálódtam, aztán nekiláttam és megírtam sok-sok bejegyzést, amit majd egy kattintással közzéteszek idő szűkében. 

Leányzómnak ritka kivételekkel minden hét végén süthetek, Fiam átlag havonta egyszer tesz most már látogatást itthon. Így Ő ritkábban részesül az anyai hamuban sült pogácsákban. Ez a süti is útravalónak készült.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 20 dkg porcukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 1 csipet só
• 25 dkg vaj /margarin
• 1 nagy tojás
• 1-2 evőkanál joghurt
• + a tészta felébe: 2 evőkanál kakaó, 1 evőkanál joghurt
• lekvár összerakni
• 6 dkg csokoládé, 1 evőkanál olaj- becsorgatni

Így készült:

A lisztet, sütőport, cukrokat, csipet sót elvegyítettem, majd a vajjal elmorzsoltam. Hozzáadtam a tojást és 1 evőkanál joghurtot, összegyúrtam. Mivel kemény volt, még egy kevés joghurtot adtam hozzá.

A tésztát elfeleztem, felébe belegyúrtam a kakaót és még egy evőkanál joghurtot.

Kinyújtottam mindkét részt, szívecskéket szaggattam belőlük, sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam. 

180 fokon világosra sütöttem.

Mivel a kakaós tésztánál kevésbé nyilvánvaló, hogy megsült-e, ilyenkor mindig úgy rakosgatom tepsibe, hogy a sötétek mellett legyen néhány világos is.

Mikor kihűltek, egy-egy világos szívecskét sárgabaracklekvárral összeragasztottam egy-egy kakaóssal.

A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam, becsorgattam vele a szívecskéket.